id
stringlengths 1
7
| revid
stringlengths 1
8
| url
stringlengths 37
43
| title
stringlengths 1
219
| text
stringlengths 0
1.27M
|
|---|---|---|---|---|
1 | 445 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=1 | Main Page | |
18 | 54393 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=18 | GNU Free Documentation License | A GNU Free Documentation License (GNU FDL vagy GFDL), azaz a "GNU szabad dokumentációs licenc"e egy szövegekre vonatkozó szabad licenc, amelyet a Free Software Foundation tervezett a GNU projekthez. A licenc eredetileg a GPL programokhoz tartozó dokumentációk, kezelési útmutatók, tankönyvek és egyéb kiegészítő anyagok számára készült, de bármilyen szöveges műre alkalmazható; mára számos könyv és internetes oldal használja. Korábban a Wikipédia szövege is kizárólag GFDL alatt volt felhasználható; ma kettős licencelésű – lásd lent.
A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is) és szabadon módosítható, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt, és a lehetővé teszik mindenkinek a mű – módosítás esetén az új mű – GFDL szerinti felhasználását, módosítását és továbbterjesztését.
Másodlagos szakaszok.
Bár a GFDL szövegek rendszerint szabadon módosíthatóak, a szerzők kijelölhetnek a szövegben bizonyos másodlagos szakaszokat "(Secondary Sections)," amelyekre különféle korlátozások érvényesülnek. Ezeknek a szakaszoknak a szerzőknek vagy a kiadóknak a műhöz való viszonyáról kell szólniuk, a mű témájával nem foglalkozhatnak. A céljuk, hogy biztosítsák, hogy a korábbi szerzők kilétét, hozzájárulásának mértékét, a művel kapcsolatos üzleti, jogi, politikai, erkölcsi vagy filozófiai álláspontját ne lehessen eltitkolni vagy meghamisítani a későbbi változtatások során.
A másodlagos szakaszoknak számos változata van: nem változtatható szakaszok "(Invariant Sections)," amiket a későbbi módosítás során nem lehet megváltoztatni vagy kitörölni, pár soros címlap- és hátlapszövegek "(Front Cover Texts, Back Cover Texts)," amiket a cím- illetve hátlapon kell megjeleníteni, és meg nem változtatható címek "(Entitled XYZ)." A GFDL szabályozza azt is, hogy a korábbi szerzők listáját hogyan szabad módosítani.
A dokumentumot módosító nem változtathatja meg a korábbi szövegek státuszát, de a maga által hozzáadott szöveg egyes részeit tetszés szerinti másodlagos szakasszá nyilváníthatja
Transzparens másolat.
Aki a GFDL dokumentumot olyan formátumban terjeszti, ami számítógéppel nem dolgozható fel (ilyen például a nyomtatott szöveg vagy a PDF fájl), az köteles egy transzparens, géppel feldolgozható másolatot is elérhetővé tenni, például letölthetővé tenni a dokumentum nyers szövegét az internetről. (A dokumentumot csak kis példányszámban terjesztőkre ez a megkötés nem vonatkozik.)
Kritikák.
A GFDL-t érő egyik fő kritika a licenc rugalmatlansága: mivel a licencet eredetileg felhasználói kézikönyvekhez szánták, számos korlátozása kényelmetlen lehet rövid vagy sűrűn változó szövegek esetén. Például az a követelmény, hogy a több oldalnyi licencszöveget mindig mellékelni kell az eredeti műhöz, közel lehetetlenné teszi GFDL dokumentumok újságban vagy más rövid nyomtatott szövegben való közlését.
A Debian, az egyik nagy Linux disztribúció fejlesztői a 2003-ban a „nem szabad” kategóriába sorolták a GFDL-t, mivel az szerintük nem kompatibilis a Debian Szabad Szoftver Irányelvekkel; mindenekelőtt a nem változtatható szakaszok létét és a DRM tiltását kifogásolták. A fejlesztők végül 2006-ban megszavazták, hogy a nem változtatható szakaszokat nem tartalmazó GFDL dokumentumok (de csak azok) szabadnak minősülnek.
Sok problémát okoz a GFDL más szabad licencekkel, mindenekelőtt a Creative Commons Attribution–ShareAlike licenccel való inkompatibilitása is. A GFDL inkompatibilis a GPL licenccel is, így egy GPL alatti kódrészletet nem lehet megjelentetni a programról szóló GFDL alatti könyvben.
A licenc fejlődése.
A GFDL vázlatát 1999 végén tették közzé; az első, 1.1-es verziót 2000 márciusában, a második, 1.2-est 2002 novemberében, a jelenlegi, 1.3-ast pedig 2008 novemberében publikálták. A tervezett 2-es verzió és a rugalmatlansággal kapcsolatos kritikák megválaszolására szánt GSFDL (GNU Egyszerűbb Szabad Dokumentációs Licenc) vázlatát 2006 szeptemberében tették közzé. A GFDL 2-es verziója a tervek szerint könnyebbé teszi a fordítást és a részletek felhasználását, a GSFDL pedig nem tartalmaz cím- és hátlapot, illetve nem módosítható szakaszokat. |
19 | 66238 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=19 | GFDL v1.1 | Figyelem!
Ez a szöveg az eredeti angol változat fordítása. Mivel nem jogászok által készített hiteles fordítás, jogi szempontból csak az eredeti, angol nyelvű licenc a mérvadó.
Lásd még: GFDL
GNU Szabad Dokumentációs Licenc.
"Ez az 1.1 változat magyar szövege, azonban a Wikipédia az 1.2-es változat vagy annál újabb alapján licencel. Az eredeti 1.2 változat a http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html, a különbség pedig a http://www.gnu.org/licenses/fdl-1.2-diff.txt címen található. Az 1.2-es változat magyar fordítása a A GNU Szabad Dokumentációs Licenc szövege szócikkben olvasható."
0. Előszó.
Jelen licenc célja egy olyan kézikönyv, tankönyv, vagy effajta írott dokumentum megalkotása, mely a szó szoros értelmében „szabad”: annak érdekében, hogy mindenkinek biztosítsa a szöveg sokszorosításának és terjesztésének teljes szabadságát, módosításokkal, vagy anélkül, akár kereskedelmi, akár nem-kereskedelmi úton. Másfelől, e licenc megőrzi a szerző, vagy kiadó munkája elismeréséhez fűződő jogát, s egyúttal mentesíti őt a mások által beiktatott módosítások következményei alól.
Jelen licenc egyfajta „etalonnak” tekinthető, ami nem jelent mást, mint hogy a dokumentumból származtatott munkák maguk is szabad minősítést kell, hogy kapjanak. E dokumentum egyben a GNU Általános Felhasználói licenc kiegészítőjeként is szolgál, mely egy a szabad szoftverekre vonatkozó etalon licenc.
E licencet a szabad szoftverek kézikönyveiben való használatra alkottuk, hiszen a szabad szoftver egyben szabad dokumentációt is igényel: egy szabad programot olyan kézikönyvvel kell ellátni, mely ugyanazon szabadságokat biztosítja, mint maga a program. Jelen licenc, mindazonáltal, nem korlátozódik pusztán kézikönyvekre; feltételei tetszőleges tárgykörű írott dokumentumra alkalmazhatók, függetlenül attól, hogy az könyvformában valaha megjelent-e. Mindamellett e licencet főként olyan munkákhoz ajánljuk, melyek elsődleges célja az útmutatás, vagy a tájékoztatás.
1. Alkalmazhatóság és definíciók.
E licenc minden olyan kézikönyvre, vagy más jellegű munkára vonatkozik, melyen megtalálható a szerzői jogtulajdonos által feltüntetett figyelmeztetés, miszerint a dokumentum terjesztése jelen licenc feltételei alapján lehetséges. A „Dokumentum” alább bármely ilyen jellegű kézikönyvre, vagy egyéb munkára vonatkozik. A lakosság minden tagja potenciális licenctulajdonosnak tekinthető, és mindegyikük megszólítása egyaránt „ön”.
A Dokumentum „Módosított Változata” bármely olyan munkára vonatkozik, mely tartalmazza a Dokumentumot, vagy annak elemeit akár szó szerint, akár módosításokkal, és/vagy más nyelvre lefordítva.
A „Másodlagos Szakasz” egy egyedi névvel bíró függelék, esetleg a Dokumentum egy megelőző szakasza, mely kizárólag a kiadóknak, vagy az alkotóknak a Dokumentum átfogó tárgyköréhez (vagy kapcsolódó témákhoz) fűződő viszonyáról szól, és nem tartalmaz semmi olyat, ami közvetlenül ezen átfogó témakör alá eshet. (Ha például a Dokumentum részben egy matematika tankönyv, úgy a Másodlagos Szakaszban nincs lehetőség matematikai tárgyú magyarázatokra). A fenti kapcsolat tárgya lehet a témakörrel, vagy a kapcsolódó témákkal való történelmi viszony, illetve az azokra vonatkozó jogi, kereskedelmi, filozófiai, etikai, vagy politikai felfogás.
A „Nem Változtatható Szakaszok” olyan speciális Másodlagos Szakasznak számítanak, melyek ilyetén való meghatározását az a közlemény tartalmazza, miszerint a Dokumentum jelen licenc hatálya alatt lett kiadva.
A „Borítószövegek” olyan rövid szövegrészek, melyek Címlap-szövegként, illetve Hátlap-szövegként kerülnek felsorolásra abban a közleményben, miszerint a Dokumentum jelen licenc hatálya alatt lett kiadva.
A Dokumentum „Átlátszó” példánya olyan géppel-olvasható változatot jelöl, mely a nyilvánosság számára hozzáférhető formátumban kerül terjesztésre, továbbá melynek tartalma szokványos szövegszerkesztő-programokkal, illetve (pixelekből álló képek esetén) szokványos képmegjelenítő-programokkal, vagy (rajzok esetén) általánosan hozzáférhető rajprogramok segítségével azonnal és közvetlenül megtekinthető, vagy módosítható; továbbá olyan formátumban mely alkalmas a szövegszerkesztőkbe való bevitelre, vagy a szövegszerkesztők által kezelt formátumokba való automatikus átalakításra. Egy olyan, egyébként Átlátszó formátumban készült példány, melynek markupja úgy lett kialakítva, hogy megakadályozza, vagy eltántorítsa az olvasókat minden további módosítástól, nem tekinthető Átlátszónak. A nem „Átlátszó” példányok az „Átlátszatlan” megnevezést kapják.
Az Átlátszóság kritériumainak megfelelő formátumok között megtalálható például a markup nélküli egyszerű ASCII, a Texinfo beviteli formátum, a LaTeX beviteli formátum, az SGML vagy az XML egy általánosan hozzáférhető DTD használatával, és a standardnak megfelelő, emberi módosításra tervezett egyszerű HTML. Az Átlátszatlan formátumok közé sorolható a PostScript, a PDF, a szabadalmaztatott és csak fizetős szövegszerkesztőkkel olvasható formátumok, az olyan SGML vagy XML, melyhez a szükséges DTD és/vagy egyéb feldolgozó eszközök nem általánosan hozzáférhetők, és az olyan gépileg-generált HTML formátum, melyet egyes szövegszerkesztők hoznak létre, kizárólag kiviteli célra.
Egy nyomtatott könyv esetében a „Címlap” magát a címlapot, illetve bármely azt kiegészítő további oldalt jelöl, amely a jelen licencben definiált címlap-tartalmak közzétételéhez szükséges. Az olyan formátumú munkáknál, melyek nem rendelkeznek effajta címlappal, a „Címlap” a munka címéhez legközelebb eső, ám a szöveg törzsét megelőző szövegrészeket jelöli.
2. Szó szerinti sokszorosítás.
Önnek lehetősége van a dokumentum kereskedelmi, vagy nem-kereskedelmi jellegű sokszorosítására és terjesztésére, bármely médiumon keresztül, feltéve, hogy jelen licenc, a szerzői jogi figyelmeztetés, továbbá a Dokumentumot jelen licenc hatálya alá rendelő közlemény minden példányban egyaránt megjelenik, és hogy e feltételeken kívül semmi mást nem tesz hozzá a szöveghez. Nem alkothat olyan technikai korlátokat, melyek megakadályozhatják, vagy szabályozhatják az ön által terjesztett példányok elolvasását, vagy sokszorosítását. Mindazonáltal elfogadhat bizonyos összeget a másolatok fejében. Amennyiben az ön által terjesztett példányok száma meghalad egy bizonyos mennyiséget, úgy a 3. szakasz feltételeinek is eleget kell tennie.
A fenti kritériumok alapján kölcsönbe adhat egyes példányokat, de akár nyilvánosan is közzéteheti a szöveget.
3. Sokszorosítás nagyobb mennyiségben.
Amennyiben 100-nál több nyomtatott változatot tesz közzé a Dokumentumból, és annak licence feltételül szabja a Borítószövegek meglétét, úgy minden egyes példányt köteles ellátni olyan borítólapokkal, melyeken a következő Borítószövegek tisztán és olvashatóan fel vannak tüntetve: Címlap-szövegek a címlapon, illetve Hátlap-szövegek a hátlapon. Mindkét borítólapra egyértelműen és olvashatóan rá kell vezetnie a kiadó, vagyis jelen esetben az ön nevét. A címlapon a Dokumentum teljes címének jól láthatóan, továbbá minden egyes szónak azonos szedésben kell megjelennie. Ezen felül, belátása szerint, további részleteket is hozzáadhat a borítólapokhoz. Amennyiben az esetleges módosítások kizárólag a borítólapokat érintik, és feltéve, hogy a Dokumentum címe változatlan marad, továbbá a borítólapok megfelelnek minden egyéb követelménynek, úgy a sokszorosítás ettől eltekintve szó szerinti reprodukciónak minősül.
Abban az esetben, ha a borítólapok bármelyikén megkövetelt szövegrészek túl hosszúnak bizonyulnának az olvasható közzétételhez, úgy csak az elsőként felsoroltakat kell feltüntetnie (amennyi józan belátás szerint elfér) a tényleges borítón, a továbbiak pedig átkerülhetnek a következő oldalakra.
Amennyiben 100-nál több Átlátszatlan példányt tesz közzé, vagy terjeszt a Dokumentumból, úgy köteles vagy egy géppel-olvasható Átlátszó példányt mellékelni minden egyes Átlátszatlan példányhoz, vagy leírni minden egyes Átlátszatlan példányban egy a módosítatlan Átlátszó példányt tartalmazó nyilvános hozzáférésű számítógép-hálózat elérhetőségét, ahonnan bárki, anonim módon, térítésmentesen letöltheti azt, egy közismert hálózati protokoll használatával. Ha az utóbbi lehetőséget választja, köteles gondoskodni arról, hogy attól a naptól kezdve, amikor az utolsó Átlátszatlan példány is terjesztésre került (akár közvetlenül ön által, akár kiskereskedelmi forgalomban), a fenti helyen közzétett Átlátszó példány még legalább egy évig hozzáférhető legyen a felhasználók számára.
Megkérjük, ámde nem kötelezzük önt arra, hogy minden esetben, amikor nagyobb példányszámú terjesztésbe kezd, már jóval ezt megelőzően lépjen kapcsolatba a Dokumentum szerzőivel, annak érdekében, hogy megkaphassa tőlük a Dokumentum esetleges felújított változatát.
4. Módosítás.
Önnek lehetősége van a Dokumentum Módosított Változatának sokszorosítására és terjesztésére a 2. és 3. szakaszok fenti rendelkezései alapján, feltéve, hogy a Módosított Változatot kizárólag jelen licenc feltételeivel összhangban teszi közzé, ahol a Módosított Változat a Dokumentum szerepét tölti be, ezáltal lehetőséget biztosítva annak terjesztésére és módosítására bárkinek, aki csak hozzájut egy példányához. Mindezen felül, a Módosított Változat az alábbi követelményeknek is meg kell, hogy feleljen:
Ha a Módosított Változat új megelőző szakaszokat tartalmaz, vagy olyan függelékeket, melyek Másodlagos Szakasznak minősülnek, ám nem tartalmaznak a Dokumentumból származó anyagot, abban az esetben, belátása szerint, e szakaszok némelyikét, vagy akár az összeset nem változtathatóként sorolhatja be. Ehhez nem kell mást tennie, mint felsorolni a szóban forgó címeket a Módosított Változat licencének Nem Változtatható Szakaszok listájában. E címeknek határozottan el kell különülnie minden egyéb szakaszcímtől.
„Jóváhagyás” elnevezésű szakaszt csak akkor adhat a Dokumentumhoz, ha az kizárólag a Módosított Változatra utaló megjegyzéseket tartalmaz – például mások recenzióira vonatkozóan, vagy hogy egy szervezet a szöveget egy standard mérvadó definíciójaként ismerte el.
Címlap-szöveg gyanánt egy legfeljebb öt szóból álló szövegrészt adhat meg, a Hátlap-szöveg esetén pedig 25 szót fűzhet a Módosított Változat Borítószövegeinek végéhez. Bármely entitás csak és kizárólag egy Címlap- és egy Hátlap-szövegrészt adhat (akár közvetítőn keresztül) a Dokumentumhoz. Ha a dokumentum már eleve rendelkezik Borítószöveggel, akár azért, mert azt korábban ön adta hozzá, vagy mert valaki más önön keresztül gondoskodott erről, abban az esetben nincs lehetőség újabb Borítószöveg hozzáadására; a régit mindazonáltal lecserélheti, abban az esetben, ha annak kiadója egyértelműen engedélyezi azt.
A Dokumentum szerzője/i és kiadója/i jelen licenc alapján nem teszik lehetővé nevük nyilvános felhasználását egyetlen Módosított Változat támogatása, vagy támogatottsága érdekében sem.
5. Kombinált dokumentumok.
Önnek lehetősége van a Dokumentum egyéb, e licenc hatálya alatt kiadott dokumentumokkal való kombinálására a 4. szakasz módosított változatokra vonatkozó rendelkezései alapján, feltéve, hogy a kombináció módosítás nélkül tartalmazza az eredeti dokumentumok összes Nem Változtatható Szakaszát, és hogy azok mind Nem Változtatható Szakaszként kerülnek felsorolásra a kombinált munka licencében.
A kombinált munkának jelen licenc mindössze egy példányát kell tartalmaznia, az egymással átfedésben lévő Nem Változtatható Szakaszok pedig kiválthatók egy összegzett példánnyal. Amennyiben több Nem Változtatható Szakasz szerepelne ugyanazon címmel, ám eltérő tartalommal, úgy alakítsa át minden egyes szakasz címét olyan módon, hogy mögéírja zárójelben az eredeti szerző és kiadó nevét (ha ismeri), vagy egy egyedi sorszámot. Ha szükséges, a Nem Változtatható Szakaszok címeivel is végezze el a fenti módosításokat a kombinált munka licencében.
A kombinált munkában az eredeti dokumentumok összes „Előzmények” elnevezésű szakaszát össze kell olvasztania, miáltal egy összefüggő „Előzmények” szakasz jön létre; hasonlóképp kell eljárnia a „Köszönetnyilvánítás”, illetve az „Ajánlások” szakaszok tekintetében. Ugyanakkor minden „Jóváhagyás” elnevezésű szakaszt törölnie kell.
6. Dokumentumgyűjtemények.
Önnek lehetősége van a Dokumentumból, illetve bármely egyéb, e licenc hatálya alatt kiadott dokumentumból gyűjteményt létrehozni, és az egyes dokumentumokban található licenceket egyetlen példánnyal kiváltani, feltéve, hogy a gyűjteményben szereplő összes dokumentum esetén minden más tekintetben követi jelen licenc feltételeit, azok szó szerinti sokszorosítására vonatkozóan.
Tetszése szerint ki is emelhet egy meghatározott dokumentumot a gyűjteményből, továbbá terjesztheti azt jelen licenc feltételei alapján, feltéve, hogy a szóban forgó dokumentumhoz mellékeli e licenc egy példányát, és minden egyéb tekintetben betartja jelen licenc előírásait a dokumentum szó szerinti sokszorosítására vonatkozóan.
7. Összefűzés független munkákkal.
A Dokumentum és annak származékainak különálló, vagy független dokumentumokkal, illetve munkákkal való összefűzése egy közös tárolási, vagy terjesztési egységen, egészében nem tekinthető a Dokumentum Módosított Változatának, feltéve, hogy az összefűzés nem lesz szerzői jogvédett. Az effajta összefűzés eredményeként „összegzés” jön létre, ám jelen licenc nem érvényes az abban a Dokumentummal együtt szereplő önálló munkákra, hacsak azok nem a Dokumentum származékai.
Amennyiben a 3. szakasz Borítószövegekre vonatkozó rendelkezései alkalmazhatók a Dokumentum e példányaira, és a Dokumentum a teljes összegzésnek kevesebb, mint egynegyedét teszi ki, úgy a Dokumentum Borítószövegeit olyan módon is el lehet helyezni, hogy azok csak magát a Dokumentumot fogják át. Minden más esetben a teljes összegzés borítólapjain kell feltüntetni a fenti szövegeket.
8. Fordítás.
A fordítás egyfajta módosításnak tekinthető, így hát a Dokumentum lefordított példányai a 4. szakasz rendelkezései alapján terjeszthetők. A Nem Változtatható Szakaszok lefordítása külön engedélyt igényel a szerzői jogtulajdonostól, mindazonáltal közzéteheti a lefordított változatokat is abban az esetben, ha az eredeti Nem Változtatható Szakaszokat is belefoglalja a munkába. E licenc lefordítására ugyanezek a feltételek érvényesek, vagyis a lefordított változat csak akkor jelenhet meg, ha mellette ott van az eredeti, angol nyelvű licenc szövege is. Amennyiben eltérés mutatkozna az eredeti változat, illetve a fordítás között, úgy a licenc angol nyelvű eredetije tekintendő mérvadónak.
9. Megszűnés.
A jelen licencben egyértelműen kijelölt kereteken kívül tilos a Dokumentum bárminemű sokszorosítása, módosítása, allicencelése, vagy terjesztése. Minden ezzel szembeni sokszorosítási, módosítási, allicencelési, vagy terjesztési kísérlet a jelen licencben meghatározott jogok automatikus megszűnését vonja maga után. Azok a felek, ugyanakkor, akik önön keresztül jutottak másolathoz, vagy jogosultságokhoz, nem veszítik el azokat, amíg maradéktalanul betartják e licenc előírásait.
10. Jelen licenc jövőbeni javításai.
Megtörténhet, hogy a Szabad Szoftver Alapítvány időről időre felülvizsgált és/vagy új verziókat bocsát ki a GNU Szabad Dokumentációs Licencből. E verziók szellemisége hasonló lesz jelen változatéhoz, ám részleteikben eltérhetnek, új problémák, új aggályok felmerülése okán. Vö.: http://www.gnu.org/copyleft/
A licenc minden változata egyedi verziószámmal van ellátva. Ha a Dokumentum jelen licenc egy konkrét, számozott verziójára, „vagy bármely újabb verzióra” hivatkozik, úgy önnek a szóban forgó változat, vagy bármely újabb a Szabad Szoftver Alapítvány által (nem vázlatként) publikált verzió feltételeinek követésére lehetősége van. Ha a Dokumentum nem ad meg semmilyen verziószámot, úgy bármely a Szabad Szoftver Alapítvány által valaha (nem vázlatként) publikált változat megfelel.
Függelék: a licenc alkalmazása saját dokumentumaira.
Ha e licencet egy ön által írt dokumentumban kívánja használni, akkor mellékelje hozzá a licenc egy példányát, továbbá vezesse rá az alábbi szerzői jogi és licenc közleményeket, rögtön a címlapot követően:
E közlemény felhatalmazást ad önnek jelen dokumentum sokszorosítására, terjesztésére és/vagy módosítására a Szabad Szoftver Alapítvány által kiadott GNU Szabad Dokumentációs Licenc 1.1-es, vagy bármely azt követő verziójának feltételei alapján. A Nem Változtatható Szakaszok neve sorolja fel a címüket, a Címlap-szövegek neve LISTA, a Hátlap-szövegek neve pedig LISTA. E licenc egy példányát a „GNU Szabad Dokumentációs Licenc” elnevezésű szakasz alatt találja.
Ha a szövegben nincsenek Nem Változtatható Szakaszok, úgy írjon „nincs Nem Változtatható Szakasz”-t, ahelyett, hogy egyenként felsorolná azokat. Ha nincsenek Címlap-szövegek, akkor írjon „nincs Címlap-szöveg”-et, ahelyett, hogy „a Címlap-szövegek neve lista”, és hasonlóképp járjon el a Hátlap-szövegek esetében is.
Amennyiben a dokumentum haladó programkód-példákat is tartalmaz, úgy azt javasoljuk, hogy e példákat egy választása szerinti szabad szoftver licenc alatt közölje – mint például a GNU Általános Felhasználói licenc –, hogy lehetővé tegye a kódok szabad szoftverekben való alkalmazását. |
23 | 377379 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=23 | Debian társadalmi szerződés | A Debian, illetve a Debian GNU/Linux rendszer alkotói megalkották a Debian társadalmi szerződést. A szerződés tartalmazza A Debian szabad szoftverekre vonatkozó irányelveit (Debian Free Software Guidelines – DFSG), amelyben eredetileg az általunk betartandó elkötelezettségeket akartuk felsorolni, de később a szabad szoftverek közössége is elfogadta a nyílt forrású szoftverek meghatározásának alapjaként.
„Társadalmi szerződés” a Szabad szoftver közösséggel.
1. A Debian 100%-ig szabad szoftver marad.
Megígérjük, hogy a Debian GNU/Linux disztribúciót megtartjuk teljes egészében szabad szoftvernek. Mivel a szabad szoftver kifejezésnek többféle értelmezése is van, a későbbiekben azt is felvázoljuk, hogy milyen irányelvek segítségével döntjük el a szoftverekről, hogy „szabad” szoftverek-e. Támogatjuk azokat a felhasználókat, akik Debian disztribúción nem szabad szoftvereket fejlesztenek vagy használnak, de a rendszer sohasem fog nem szabad szoftvertől függeni.
2. Mindent visszajuttatunk a Szabad szoftver közösségnek.
Ha új összetevőket írunk a Debian rendszerhez, akkor ezeket szabad licenc hatálya alá helyezzük. Mindig a lehető legjobb rendszer létrehozására törekszünk, ezért szabad szoftverek széles körben elterjedhetnek. A hibajavításokat, továbbfejlesztéseket és felhasználói kéréseket eljuttatjuk a rendszerünkben található szoftverek „illetékes” szerzőinek.
3. Nem rejtjük el a problémákat.
A teljes hibajelentési adatbázisunk folyamatosan elérhető lesz a nyilvánosság számára. A felhasználók által elektronikusan leadott jelentések azonnal láthatóvá válnak másoknak.
4. A prioritást a felhasználóink és a szabad szoftverek jelentik.
A lépéseinket a felhasználóink és a szabad szoftverek közössége fogja irányítani, az ő érdekeiket helyezzük előtérbe. Támogatjuk a felhasználóknak a többféle számítástechnikai környezetben való működéssel kapcsolatos igényeit. Nem akadályozzuk meg, hogy kereskedelmi szoftverek készüljenek a Debian rendszerekre, és azt is engedélyezzük másoknak, hogy a Debianból és további kereskedelmi szoftverekből értéknövelt disztribúciókat hozzanak létre anélkül, hogy ezért fizetniük kelljen. Ezen célok elérése érdekében 100%-ig szabad, kiváló minőségű szoftverekből integrált rendszert nyújtunk bármely olyan jogi korlátozás nélkül, amely megakadályozná a disztribúció ilyen jellegű felhasználását.
5. A szabad szoftverekre vonatkozó szabványainknak nem megfelelő programok.
Tudomásul vesszük, hogy bizonyos felhasználóinknak olyan programokra van szükségük, amelyek nem felelnek meg a Debian szabad szoftverekre vonatkozó irányvonalaknak. Az ilyen szoftverek számára hoztuk létre az FTP archívumok „contrib” és „non-free” területeit. Ezen könyvtárakban található szoftverek nem részei a Debian rendszernek, bár be vannak állítva a Debian alatti használathoz. A CD-gyártóknak ajánljuk az itt található szoftvercsomagok licenceinek áttekintését annak meghatározásához, hogy terjeszthetik-e az adott szoftvert az általuk forgalomba hozott CD-ken. Ennek megfelelően, bár a nem szabad szoftverek nem képezik a Debian részét, támogatjuk használatukat, és a nem szabad szoftvercsomagok számára is biztosítunk infrastrukturális hátteret (például a hibakövetési rendszert és különféle levelezési listákat). |
24 | 11438 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=24 | Debian szabad szoftver irányelvek | A Debian szabad szoftverekre vonatkozó irányelvek (Debian Free Software Guidelines – DFSG).
1. Szabad terjesztés.
A Debian összetevőinek licence senkit sem korlátozhat abban, hogy a szoftvert különböző forrásokból származó programokból felépített szoftver-disztribúciók összetevőjeként eladja vagy továbbadja. Az ilyen jellegű eladásokra vonatkozóan a licenc semmiféle szabadalmi vagy egyéb díj megfizetését nem követelheti meg.
2. Forráskód.
A programnak tartalmaznia kell a forráskódot, és a lefordított változat mellett engedélyeznie kell a forráskód terjesztését is.
3. Leszármazott munkák.
A licencnek lehetővé kell tennie a módosításokat és leszármazott munkák készítését, és engedélyeznie ezek terjesztését az eredeti szoftver licencével megegyező licenc hatálya alatt.
4. A szerző forráskódjának sértetlensége.
A licenc korlátozhatja a forráskód módosított formáinak terjesztését, de csak abban az esetben, ha emellett lehetővé teszi „patch fájlok” együttes terjesztését a forráskóddal, amelynek segítségével a program módosítása elvégezhető a fordítás során. A licencnek kifejezetten engedélyeznie kell a módosított forrásból összeállított szoftver terjesztését. A licenc megkövetelheti, hogy a leszármazott munkák neve vagy verziószáma az eredeti szoftverétől eltérjen. (Ez egy kompromisszum. A Debian csoport arra buzdít minden szerzőt, hogy ne korlátozzák se a forrás-, se a bináris fájlok módosítását.)
5. Mentesség a személyekkel vagy csoportokkal szembeni diszkriminációtól.
A licenc semmilyen személlyel vagy csoporttal szemben nem alkalmazhat megkülönböztetést.
6. Mentesség a felhasználási területekkel szembeni diszkriminációtól.
A licenc senkit nem korlátozhat abban, hogy a programot egy adott felhasználási területen alkalmazza. Például nem korlátozhatja egy adott program üzleti vagy génkutatásban való felhasználását.
7. Licenc terjesztése.
A programra vonatkozó jogoknak úgy kell vonatkozniuk mindenkire, akik hozzájutnak a programhoz, hogy ne legyen szükség további licenc elfogadására.
8. A licenc nem lehet a Debianra jellemző.
A programra vonatkozó jogok nem függhetnek attól, hogy a program a Debian része vagy sem. Ha a programot a Debian rendszertől elkülönítve használják fel vagy terjesztik, de ez a programlicencnek megfelelő módon történik, akkor a programhoz hozzájutók mindegyikének azonos jogokkal kell rendelkeznie azokhoz képest, akik a Debian rendszerrel együtt jutottak a programhoz.
9. A licenc nem érinthet más szoftvereket.
A licenc nem tartalmazhat a licenc szoftverrel együtt szállított szoftverekre vonatkozó korlátozásokat. Például a licenc nem határozhatja meg, hogy a vele azonos adathordozón található programok mindegyikének szabad szoftvernek kell lennie.
10. Példalicencek.
A „GPL”, a „BSD” és az „Artistic” licenceket „szabad” licencnek tekintjük. |
25 | 27531854 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=25 | Debian | A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom.
A többség azonban a népszerű Linux-disztribúciót érti rajta, aminek a helyes megnevezése Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és nyílt forráskódú, szabad felhasználású (GNU licenc alatt publikált) szoftverek együttesét használja.
Legfőbb jellemzői:
A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.
A név eredete.
A Debian elnevezés Ian Murdock (a projekt alapítója) és Deborah (Ian kedvese) nevének összevonásából állt össze.
Debian GNU/Linux.
Története.
Ian Murdock indította útnak a világ (talán) legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.
Az indulás Ian levelével kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án postázott a "comp.os.linux.development" hírcsoportba.
Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.
Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.
Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.
Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az "MCC Interim" a Manchester Computing Centre-től, vagy a "TAMU" a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül az SLS volt a király.
Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?
Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.
Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.
Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.
1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.
From: Ian A Murdock ([email protected])
Date: August 27, 1993 8:22:14 PST
Newsgroups: comp.os.linux.development
Subject: Debian: a brief status report
Ian Murdock azóta megpróbálkozott saját cégén keresztül egy Debian-ra alapozott üzleti disztibúció értékesítésével, amely sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Azóta a Sun Microsystems alkalmazásában a Project Indiana nevű projekten dolgozik, amelynek érdekessége, hogy openSolaris alapra helyezett, a modern Linux disztribúciók vetélytársának szánt operációs rendszert fejleszt.
Debian kiadások.
A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).
A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.
A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.
A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ilyen szoftvert, vagy szoftvercsomagot szokás a "bleeding-edge" jelzővel illetni.
Név szerinti kiadások.
A kódnevek a Pixar nagy sikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.
A Debianra épülő disztribúciók.
És számos, azóta eltűnt terjesztés, mint például a Storm Linux.
Debian GNU/Hurd.
Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a GNU Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.
Debian GNU/kFreeBSD.
Az első nem Linux-alapú – FreeBSD kernelre épülő – port a Debian 6.0 "Squeeze" verzióban debütált technológiai újdonságként. |
26 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=26 | DFSG | |
41 | 26883 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=41 | Omega (egyértelműsítő lap) | |
42 | 40889 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=42 | Omega (együttes) | Az Omega egy Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar rockegyüttes volt, mely 1962-ben alakult és amely több tekintetben is úttörőnek számít a magyar könnyűzene történetében.
1968-ban elsőként jelent meg önálló albuma Magyarországon, a "Trombitás Frédi és a rettenetes emberek" (az Illés "Ezek a fiatalok" című albumán más együttesek is játszottak). Az 1969-es "10000 lépés"é volt az első kinyitható lemezborító, az album zenei anyagából pedig elkészült az első önálló tévéshow, a "Tízezer lépés – Omega Show". Az együttes elsőként jutott ki az Egyesült Királyságba, a magyar együttesek közül nekik volt a legtöbb eladott lemezük Magyarországon (az 1979-es "Gammapolis", 650 ezer példánnyal) és külföldön (az 1977-es "Time Robber", 1 millió példánnyal).
Az Omega volt az első együttes, melyet a Magyar Állami Hangversenyzenekar kísért (az 1973-as "Omega 5" című albumon), valamint a magyar együttesek közül az Omegának volt először digitális stúdiója. Elsőként jelent meg CD-je (az 1988-as "Platina" című válogatásalbum) és DVD-je (a 2000-ben kiadott "KonceRt. – Népstadion 1999"). Az Omega tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában és az együttes koncertjein használtak először füstgépet, lézershow-t, valamint a látványelemek kiegészítésére kivetítőt. Egyedüliként négyszer koncerteztek a Puskás Ferenc Stadionban (korábban Népstadionban), ebből háromszor önállóan. A Kisstadionban szintén ők játszottak a legtöbbször.
Az együttes története.
Beatkorszak I. – amatőr évek (1962–1967).
Az együttes az 1960-as évek elején alakult. Először külföldi együttesek dalainak feldolgozásával lettek népszerűek.
Visszaemlékezések szerint két együttes összeolvadásából jött létre az Omega. Sokáig az a változat keringett, amely szerint két gimnáziumi osztályzenekar egyesült, az egyik a József Attila Gimnázium, a másikat a Petőfi Sándor Gimnázium diákjaiból alakult. A József Attila Gimnázium tanulói sorsolással döntötték el, ki milyen hangszeren játsszon. Ezt a történetet később Kovacsics András azzal pontosította, hogy ő a Kölcsey Gimnázium tanulója volt, csak később, már eleve szólógitárosként csatlakozott az egykori József Attilá-sokhoz Fraknói Pál zenekarában, amit Ciklon néven is emlegettek. Szerinte a Ciklon három tagja (Kóbor János, Kovacsics András, Varsányi István) „átszivárgott” a Próféta együttesbe. Bizonyos zenészek (Láng Péter, Bánkúti Győző) visszaemlékezései azonban ezt csak részben támasztják alá: szerintük az Omega név már korábban megszületett, még Kóborék csatlakozása előtt. Próféta zenekar pedig szerintük nem volt, a Próféta csupán egyik dobosuk, Künsztler Tamás beceneve volt.
Az Omega név, Benkő László visszatekintése szerint egy iskolai gondnoktól ered, aki követte az alakuló zenekar játékát, és megelégelte hogy egy ilyen csapatnak nincs még neve. Történt, hogy egy előre bejelentett fellépést a gondnok úgy reklámozott, hogy az iskola homlokzatára kifüggesztette az Omega fellépésének idejét, melyen legjobban az együttes tagjai csodálkoztak.
Az első koncertet, amelyen az "Omega" nevet viselték, a legtöbb forrás 1962. szeptember 23-ára teszi, helyszínként pedig a Műegyetem Hess András téri kollégiumát jelölik meg. Kóbor János egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a kollégiumi koncert rendezői találták ki a zenekar nevét, így az együttes tagjai a koncertre készült plakátról tudták meg a saját zenekaruk nevét. Láng Péter visszaemlékezése szerint viszont ez csak annyiban igaz, hogy Kóborék ekkor tudták meg a plakátról a zenekarnevet, de azt valójában ő már korábban kitalálta, egy szilveszteri fellépésen használták először. Tornóczky Ferenc gitáros és Kiss Zoltán dobos azonban nem emlékeznek arra, hogy a zenekaruk viselte volna az Omega nevet, amíg ott játszottak. Mindenesetre 1962. szeptember 23. vált a későbbiekben az Omega „hivatalos” születésnapjává, a jubileumok ünneplését is ehhez igazították.
A megalakulásról szóló eltérő visszaemlékezések miatt az eredeti felállásról is többféle változat kering.
A gammapolis.de rajongói honlap biográfiája, amit az omega.hu is átvett, a következő felállást tünteti fel az 1962. szeptember 23-i koncerthez:
Kovacsics András viszont erre a felállásra emlékszik a saját honlapján:
2013-ban egy Omega-kvíz kapcsán viszont a következő megoldást fogadták el helyesnek:
Láng Péter és Bánkúti Győző szerint viszont még korábban ezzel a felállással indult az Omega:
(Basszusgitáros kezdetben nem volt az együttesben. Bánkúti Győző emlékezett egy „Muki” becenevű bőgősre, aki Kiss Zoltán szerint csak néhány alkalommal játszott velük – mint később kiderült, a polgári neve Somorjai László, de nem bőgős volt, hanem fúvós hangszereken játszott, még Láng Péter érkezése előtt.) Az 1962. szeptember 23-i koncert előtt Tornóczky távozott, Kóbor, Kovacsics és Varsányi pedig csatlakoztak (hogy milyen sorrendben, arról eltérnek a tagok visszaemlékezései). A dobos poszton még korábban Künsztler Tamás váltotta Kiss Zoltánt.
Néhány hónap múlva a "Ki mit tud?" című vetélkedőből megismert Koncz Zsuzsával társultak, vele közösen játszottak többek között 1963-ban a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beat-fesztiválon. A rendezvény további fellépői között volt az Illés, a Metro, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, a Scampolo, vagyis az együttes legnagyobb riválisai az évtized során, valamint a Benkó Dixieland Band, akiket a fesztiválon jazz zenekarként kevésbé szívesen fogadott a beatzenéért rajongó közönség. Koncz Zsuzsa nem sokkal ezután az Illéshez távozott. Az együttes törzshelye 1963-tól az Eötvös-klub lett, de rendszeresen játszottak a Várklubban, a Kinizsi utcában és a Pestszentlőrinci Rózsa Ferenc Művelődési Házban is, ahol közös fellépések is voltak a Scampolo, Illés-együttes közreműködésével.
Az együttes 1964-ben több poszton is erősödött: ekkor csatlakozott Kóbor és Varsányi gimnáziumi osztálytársa, Laux József, aki nemcsak dobosként, hanem szervezőként, mai szóhasználattal élve „menedzserként” is fontos szerepet töltött be az Omega életében. Többek között az ő ismeretségei révén került a csapatba Somló Tamás (egy városi legenda szerint kifejezetten az Omega hirdetésére jelentkezve tanult meg szaxofonozni). Mivel Somló zenebohócként és zsonglőrként is gyakran fellépett egy cirkuszban, a koncerten és felvételeken nem mindig vett részt. Wittek Mária személyében állandó énekesnője is lett az Omegának, így a repertoárjukat női előadók dalaival is bővíthették.
1966-ban nyugati slágereket tartalmazó kislemezeik jelentek meg, köztük az első a The Rolling Stones "Paint It, Black" című dalának feldolgozása volt. (Az Omegát gyakran emlegetik a „kelet Rolling Stonesaként”, mivel ugyanabban az évben alakultak, és egészen 2021-ig a legrégebbi aktív rockzenekarok közé tartoztak).
Beatkorszak II. – az élvonalba kerülés (1967–1971).
Az 1960-as évek közepén megindult a magyar beategyüttesek profivá válása, az Illés által megkezdett irányvonalat követve a nyugati slágerek mellett saját, magyar nyelvű szerzeményekkel is előálltak. Így volt ez az Omegával is, ahová 1967-ben csatlakozott Mihály Tamás, az együttes első képzett zenésze. Első saját daluk a "Nem szeretlek" volt, amit Payer András és S. Nagy István írt. Később Mihály mutatta be az együttesnek barátját, Presser Gábort, aki további dalokat komponált az Omega számára. A szövegeket kezdetben S. Nagy István jegyezte, majd Laux felesége, Adamis Anna lett az állandó szövegíró. Ismertebb korai kislemezeik közé tartozik az "Azt mondta az anyukám / Rózsafák" (előbbit Somló, utóbbit Benkő énekli), az "Ismertem egy lányt / Szeretnék visszamenni hozzád" és a "Volt egy bohóc / Nem tilthatom meg".
Ugyancsak 1967-ben csatlakozott Molnár György, az új gitáros, aki később az „Elefánt” becenevet kapta, miután a gitárja nyakával feldöntött egy drága mikrofont („elefánt a porcelánboltban”). 1968-ban pedig Presser teljes jogú tag lett, így létrejött az együttes első stabil felállása:
Wittek Mari és Somló időnként még fellépett velük, de az évtized végére fokozatosan eltávolodtak az Omegától.
Az Omega ismertségét növelték a dalfesztiválokon és filmekben való szereplések. 1967-ben készült Banovich Tamás rendezésében az "Ezek a fiatalok", melyben Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként szerepeltek Illés Lajos és Bródy János "Ez az a ház" című dalában. A film zenéje "albumon" is megjelent. Az első magyar pol-beat fesztiválon az "Azért mert a faterod góré" című dallal léptek fel, amit Somló Tamás énekelt. A Táncdalfesztiválon többek között Zalatnay Saroltát kísérték a győztes dalban "(Nem várok holnapig)", amely után Presser Gábor a legjobb hangszerelésért járó díjat is megkapta. A következő évben már önállóan jutottak döntőbe a "Kiabálj, énekelj" című dalukkal. 1969-ben mutatták be az "Extázis 7-től 10-ig" című dokumentumfilmet az akkori magyar könnyűzenei életről, amelyben szintén feltűntek.
A legnagyobb áttörést azonban az 1968-as angliai turné jelentette. Erre a Spencer Davis Group menedzsere hívta meg őket a Magyar Rádió angol adása egyik munkatársának ajánlására. A keleti blokkból való „egzotikum” kihangsúlyozására a menedzsment erre az időre "Omega Red Star" névre keresztelte az együttest. Amellett, hogy játszhattak a legjelentősebb angol klubokban, lemezszerződéshez is jutottak, így elkészíthették első albumukat – angol nyelven – "Omega Red Star from Hungary" címmel. Mivel Kóbor nem tarthatott velük, Mihály Tamás énekelt helyette. Még ebben az évben visszatértek Angliába, immár teljes létszámmal, azonban ezt a turnét félbe kellett szakítani, a második lemezt nem vehették fel. Ennek az volt az oka, hogy itthon tudomást szereztek a lemezfelvételről, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat pedig nem hagyhatta, hogy egy magyar beategyüttesnek hamarabb legyen külföldön – és főképp Nyugaton – nagylemeze, mint idehaza. Így elkészült az első, egyetlen előadó dalait tartalmazó magyar könnyűzenei album, a "Trombitás Frédi és a rettenetes emberek". A cím az A és a B oldal első dalából lett összerakva, kifejezi az együttes zenéjében egyaránt meglévő slágeres és progresszív irányvonalat. Legsikeresebb dalai a "Ha én szél lehetnék" és a "Trombitás Frédi" lettek.
1969-ben készült el egyik leghíresebb kislemezük, a "Naplemente / Régi csibészek", majd második magyar albumuk, a "10000 lépés". Az album az együttes beat-korszakának csúcspontja, változatos anyaga egyaránt tartalmaz könnyed ("1958-as boogie-woogie klubban" és az Omega legnagyobb örökzöldjei közé tartozó "Petróleumlámpa"), keményebb hangzású "(Tízezer lépés", "Tűzvihar)", progresszív "(Kérgeskezű favágók)" és lírai dalokat "(Udvari bolond kenyere)". Legnagyobb slágere a "Gyöngyhajú lány". Magyar dalok közül ezt dolgozták fel a legtöbbször (többek között a keletnémet Frank Schöbel "Schreib es mir in den Sand" és 1995-ben a Scorpions "White Dove" címmel. Ugyanez a dal megtalálható a cseh Aleš Brichta (heavy metal énekes, szövegíró, zeneszerző) 2000-ben kiadott albumán "Dívka s perlami ve vlasech" címmel. Továbbá a Bolgár "Déli Szél duó is feldolgozta 1997-ben: Южен вятър – Батальонът се строява. (Déli Szél – Zászlóalj). Ugyancsak Bulgáriában a 2007-es Music Idol tehetségkutató egyik fordulójában a későbbi győztes Nevena Coneva énekelte a dalt magyarul.) Presser mellett immár a többiek is kivették részüket a zeneszerzésből. Az album és a kislemez dalaihoz készült promóciós filmekből tévéműsor is készült, az albumhoz hasonlóan "10 000 lépés" címmel. Ebben az évben játszottak először a Kisstadionban, ahol az 1980-as évek elejéig csaknem minden évben volt az év csúcspontját jelentő koncertjük.
1970-ben a "Gyöngyhajú lánny"al sikerrel szerepeltek külföldi fesztiválokon: Tokióban, a Yamaha-fesztiválon – ahová csak a „fél-Omega” ment el: Kóbor, Presser és Laux – és Mallorcán, a Barbarellán. Utóbbi alkalmával franciaországi ajánlatot is kaptak lemezfelvételre. Ehhez azonban egy héttel tovább kellett volna ottmaradniuk, amihez az itthoni illetékesek egy lekötött hazai koncert miatt nem járultak hozzá. A tagok nehéz döntés után (egyes visszaemlékezések szerint szavaztak, ami elsőre döntetlen lett) a hazautazást választották. Egy másik nemzetközi kiugrási lehetőségüket is elvágták, amikor újabb angliai turnéra készültek (ehhez felvettek három angol kislemezt is), de végül arra hivatkozva, hogy már kétszer jártak ott, az Illést küldték helyettük (de a kirándulás számukra sem végződött szerencsésen). Ebben az évben két magyar kislemezt vettek fel "(Snuki / Ballada a fegyverkovács fiáról", "Sötét a város / Ülök a hóban)" és harmadik albumuk, a kiváló "Éjszakai országút" is elkészült. Az album az előző kettőhöz képest progresszívabb, keményebb alkotás. Bár sikeres volt, nem tartalmaz olyan örökzöldeket, mint az előző két lemez. Ekkor már érződött a tagok közötti feszültség, ami a következő év tavaszán szakításhoz vezetett.
Hard rock korszak (1971–1975).
Presser és Laux, valamint Adamis Anna 1971-ben elhagyták az együttest és megalakították a Locomotiv GT-t, az ekkor kialakult felállás 2017-ig változatlan maradt:
A tagcsere után stílust váltva az együttes hamar talpra állt, az új felállás Prágában sikeresen mutatkozott be. Felvettek két kislemezt "(Hűtlen barátok / Szomorú történet", "Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után)", majd 1972-ben új albumot adtak ki, "Élő Omega" címmel. Ez egy kiadásra tervezett, de végül betiltott stúdióalbum koncertváltozata, amit ők maguk vettek fel egy négysávos riportermagnóval – bizonyítva azt, hogy miután a hanglemezgyári illetékesek a kivált tagok alapította Locomotiv GT-t részesítették előnyben, ők mégis folytatni tudják útjukat felfelé. Az album A oldalának dalai egyfajta koncepciót képeznek Presserék távozásáról "(Hűtlen barátok)," az ezt követő nehézségekről "(Egy nehéz év után", "Törékeny lendület"), végül az együttes talpra állásáról "(Omegautó)". A B oldalról a "Régvárt kedvesem" és a "Varázslatos fehér kő" lett a két legismertebb dal. A felvételek benyújtásakor a lemezgyár papírhiányra hivatkozott, így az album első kiadása alumíniumtasakban jelent meg. Az anyagba nem kerülhetett be a "200 évvel az utolsó háború után" és a "Szex-apó" című dal (utóbbit állítólag Erdős Péter, az MHV igazgatója magára vette), ezek csak az 1998-as felújított változaton, valamint a 2022-es limitált díszdobozos kiadáson kaptak helyet.
A következő évben megjelent a csak sorszámot kapott "Omega 5", B oldalán a hattételes "Szvit" című kompozícióval, amit a Magyar Állami Hangversenyzenekarral közösen vettek fel. További érdekessége az albumnak, hogy Magyarországon elsőként ezen használtak szintetizátort ("A madár" című dalban), bár igazán meghatározó hangszerré a következő albumon vált. Az 1974-ben felvett és a rákövetkező évben kiadott "" lett ezen korszakuk legsikeresebb albuma. Az "Addig élj!"-t és a Benkő talán legemlékezetesebb szólójával fémjelzett címadó dalt, amik sokáig a koncertek kihagyhatatlan darabjainak számítottak, de az album többi dala is az együttes legjobb alkotásai közé tartozik. A bűvészről szóló dal szövege két változatban is létezik: az egyik szerint "Tapsolunk/Hogy annyi már a nyúl/Hogy mozdulni nem lehet", míg a másik így hangzik: "Tapsolunk/Hogy egyre több a nyúl/És eltűnnek az emberek". Állítólag a Sanzon- és Táncdalbizottság kifogása alapján módosították a szöveget.
Az új dalokat főként Mihály Tamás (például "Régvárt kedvesem", "Hűtlen barátok", "A hazug lány", "Szvit", "Nem tudom a neved", "Mozgó világ") és Molnár György (például "Szomorú történet", "200 évvel az utolsó háború után", "A madár", "Addig élj!", "A bűvész") írta, később Benkő is bekapcsolódott a zeneszerzésbe "(XX. századi városlakó)". Az új állandó szövegíró Molnár korábbi iskolatársa, Sülyi Péter lett, aki mellett Kóbor is írt néhány dalszöveget "(Hűtlen barátok", "Régvárt kedvesem", "Addig élj!)".
Peter Hauke menedzsernek és a Bellaphon kiadónak köszönhetően ezúttal sikerült tartósan megvetniük lábukat a nemzetközi piacon. Menetelésük – bár Anglia és a világhír távolabbra került – szinte egész Európában tartott. Nemzetközi sikereik bázisát az NSZK jelentette, ahol angol nyelvű albumaikat adták ki. A négy album többé-kevésbé fedi a 4-6. album anyagát, viszont teljesen külön, a magyarnál korszerűbb technikával rögzítették őket. Bár a dalokat angolul vették fel (valamint az NDK-ban készült néhány felvételhez németül), a közönség kérésére élőben magyarul játszották őket. Külföldi turnéik során több neves rockzenekar előtt játszhattak, sőt olyan is előfordult, hogy az Omega előtt játszott ismert együttes (például a Scorpions).
Space rock korszak (1976–1979).
Az évtized közepén ismét váltottak, az akkoriban népszerűvé váló space rockra: továbbra is hosszú, kidolgozott hangszerszólók jellemezték a dalokat, viszont a hangzás gyakran a lebegés érzését keltette, ehhez igazodtak a hétköznapi világtól elrugaszkodó, fantáziáló szövegek. A stílusválasztás telitalálatnak bizonyult, itt tudott leginkább kibontakozni az úgynevezett „Omega-hangzás”. A koncerteken mindezt jól kiegészítette a profi látványtechnika.
Ebben az időszakban szintén három albumuk jelent meg. Ezek közül az első még a régi módszerrel készült, azonban a második és a harmadik esetében a korábbi gyakorlattól eltérően az angol változatok – amelyek rendre hamarabb készültek – egy az egyben a magyar albumok megfelelői, csupán a dalsorrend tér el néhány esetben. További újítás, hogy valamennyi dalt az egész együttes kollektíven jegyzett zeneszerzőként, a jogdíjakon való egyenlő osztozás és a csapatmunka kifejezése céljából.
A trilógia nyitódarabja, az 1976-os "Time Robber" (az 1977-es "" angol változata) lett minden idők legtöbb példányban eladott albuma magyar előadótól. Címét az elején hallható háromtételes kompozíció után kapta "(Napot hoztam, csillagot" – "Időrabló" – "Ablakok)", amely állandó koncertszámmá vált, bár teljes hosszában sosem adták elő: kezdetben a "Napot hoztam , csillagot" első és második versszaka között hangzott el az "Időrabló" tétel (ezt a "Napot hoztam, csillagot" és az "Ablakok" egyező dallama tette lehetővé), amiből később csak a "Napot hoztam, csillagot" első versszaka maradt egészen 2006–2007-ig, amikor ismét a hosszabb verzió került műsorra, 2009–től pedig az első tétel maradt, de immár mindkét versszakával). Népszerű lett még az "Éjféli koncert" és a könnyedebb témájú "A könyvelő álma".
A következő album, az 1978-as "" (angol változata "Skyrover" címen jelent meg) némileg keményebb hangzású elődjénél, az Omega albumai közül leginkább ez tekinthető koncept albumnak. A kompozíció keretét az instrumentális "Nyitány" és a "Finálé" adja. Legsikeresebb dalai az "Égi vándor", a két "Metamorfózis" és a címadó dal. A sors furcsasága, hogy a legismertebb sláger a kakukktojás – az egységes koncepcióból kilógó, oroszos – "Léna" lett. Koncerteken hamar szokássá vált, hogy a "Napot hoztam, csillagot" előtt játszották, egy instrumentális dallal összekötve, ami a következő albumra "Start" címen került fel. Míg a "Time Robber" hangszeres részeit a korábbi angol albumokhoz hasonlóan a magyartól külön vették fel, a "Csillagok útján" és a "Skyrover" esetében csak az éneket vették újra.
A stíluskorszakot az 1978-as (magyar nyelvű kiadásban 1979-es) "Gammapolis" zárja, amely külföldön elmaradt az előző két lemez sikereitől, Magyarországon viszont minden idők legsikeresebb albuma lett. Az előzőhöz hasonlóan ez is koncept albumnak tekinthető, de némileg slágeresebb lett, mint a "Csillagok útján". Legnépszerűbb dalai az "Ezüst eső", a "Nyári éjek asszonya", a "Gammapolis I." és az "Őrültek órája". A slágerek mellé kerültek progresszívabb művek is, a "Hajnal a város felett" és a "Gammapolis II."
Az együttes továbbra is sokat koncertezett külföldön és idehaza, az egyes évekre a koronát változatlanul a Kisstadionban tették fel. Ilyenkor gyakran hívtak neves vendégeket: 1976-ban, a "Late Night Show"-ban (ekkor még nem volt meg a magyar szövege) a skorpiós Szűcs Antal Gábor szólózott, egy évvel később – immár a magyar változatban – "(Éjféli koncert)" Karácsony János az LGT-ből. 1977-ben Zalatnay Sarolta volt a vendég, 1978-ban pedig Debreczeni Ferenc bátyja, Csaba (a testvérpár időnként más koncerteken is előadta páros dobszólóját). 1979-ben az az évi Hobo Blues Banddel közös turnéra emlékeztetve a "Csillagok útján"ban a HBB három tagja, Szénich János, Kőrös József és Póka Egon működött közre. Utóbbi koncertről albumot is adtak ki, melynek nyugati kiadására a dalok egy részét angolul énekelték újra. 1976-ban és 1977-ben a koncertek kuriózumai közé tartozott a "Ne legyen", amely stúdiófelvételen angolul, "Never Feel Shame" címmel jelent meg 1975-ben (a magyar stúdióváltozatra egészen 2013-ig, az Omega Oratórium lemezig kellett várni, ami után a dal a koncertműsorba is visszakerült).
Az útkeresés időszaka (1980–1987).
A kontinentális sikereken túl az együttes az angol-amerikai piacon is komolyabban kívánt próbálkozni, ennek érdekében 1980-ban kiadót váltottak, a Warnerrel kötöttek két albumra szóló szerződést.
Eközben az LGT-vel és a Beatricével közös országos turnéra indultak, amely két kisstadionbeli koncerttel zárult. Ennek során az új albumról is játszottak néhány dalt, ideiglenes magyar szöveggel. Emellett volt egy beat-slágereket tartalmazó blokk, melyben – kilépése óta első ízben – Presser is közreműködött, valamint Somló elénekelte az "Azt mondta az anyukám"at és szájharmonikázott a "Petróleumlámpá"ban. A koncert végén az LGT és az Omega együtt játszotta a "Gyöngyhajú lány"t.
A következő évben nem koncerteztek Magyarországon, csak egy NSZK-turné erejéig léptek fel élőben. Megjelent az angol "Working" album, majd elkészült magyar változata "" címmel. A háromalbumonkénti váltás gyakorlatát folytatva stílusában eltért ez előző albumoktól, besorolása kevésbé egyértelmű, afféle kísérletező albumnak tekinthető. Az előző évtizedhez képest nagyobb hangsúlyt kaptak a szövegek, számos tartalmas, elgondolkodtató alkotásuk született nemcsak ezen, hanem a többi 1980-as évekbeli albumukon is. Bár több népszerű dalt tartalmaz ("Életfogytig rock ’n roll", "Tizenhat évesen", "Kemény játék", "Nagy folyó"), nem tudta megismételni az első korszak sikereit. Az angol változattal sem sikerült elérni a kitűzött célt: be kellett látniuk, hogy az angolszász piac a vasfüggöny mögül nehezen hódítható meg, így a második albumot el sem készítették. Bár a következő években is volt néhány külföldi koncertjük, egyre inkább eltávolodtak a nemzetközi piactól.
Az együttes 20 éves fennállását 1982 novemberében ünnepelte öt koncerttel az újonnan átadott Budapest Sportcsarnokban. A jubileum kapcsán Jancsó Miklós dokumentumfilmet készített, mely koncertfelvételeket is tartalmaz. A koncert egyúttal lemezbemutató is volt, itt hangzottak el először az "Omega XI" dalai. Az album hangzása sajátos, mivel az együttes a megújult zenei palettán helyét keresve megpróbált igazodni az új hullámhoz. Nagyobb szerepet kapott az elektronika, a komputertechnika (ekkor kezdték el használni a Szalay András és testvére Sándor által kifejlesztett "Muzix81"-et), Mihály Tamás szintetizátoron játszotta a basszusszólamokat. A lemez stílusát a régi rajongók közül sokan értetlenül, idegenkedve fogadták, az akkori fiatalok érdeklődését pedig nem keltette fel, mivel számukra az új zenei stílusok együtt jártak az új előadókkal. Emiatt az album – némileg méltatlanul – nem lett igazán sikeres.
Az ezt követő évek főként itthoni koncertekkel teltek, melyek közül jelentősebb volt az 1983-as miskolci rockfesztivál (a tíz évvel korábbi rendezvény jubileuma alkalmából) és az 1984-es városligeti nagy koncert. Benkő László és Mihály Tamás szólóalbumokat készítettek, melyekről időnként az Omega-koncerteken is játszottak dalokat. Az együttes üzleti vállalkozásokba is kezdett; a nyugatról hazahordott berendezésekből felépített Omega-stúdióban több más előadó is készített felvételeket. Ezek az albumok az évtized közepétől külön márkanevet kaptak ("Favorit", majd a CD-korszakban "Mega"). Emellett hang- és látványtechnikai berendezéseiket is bérbe adták más együtteseknek, a Skorpióval és az Eddával együttműködve gmk-t hoztak létre (a hang- és fénytechnikai céget azóta Frenreisz Károly viszi tovább, de az Omega nevet megtartotta).
1984-ben a Városligetben, valamint az 1985-ös BS-beli Live Aid-fellépésen már új dalok is elhangzottak. Az új stúdióalbum 1986-ban készült el, "" címmel. A rockos és a komputeres hangzás közti egyensúlyt megtalálva nagyobb sikert ért el, mint az előző kettő, talán azért is, mert részben a lemez kicsit visszatért a space korszakhoz is. Legnépszerűbb dala, a "Fekete pillangó" az 1980-as évek legnagyobb Omega-slágere lett, ismertségben felveszi a versenyt az együttes korábbi dalaival. Az akkoriban történt Challenger-katasztrófának állítottak emléket a "Fekete doboz" című dallal. Ugyancsak ebben az évben kapták meg a Liszt Ferenc-díjat, amit első ízben ítéltek oda könnyűzenei együttesnek.
Az 1986-os országos turné után 1987-ben csak néhány koncertet adtak, főképp a Balaton környékén, majd szeptemberben a 25 éves jubileumot ünnepelték két kisstadionbeli koncerttel. Ezen Presser és Laux is fellépett, az együttest a pályatársak nevében Szörényi Szabolcs köszöntötte (ennek tiszteletére Mihály Tamás Illés-paródiát adott elő), valamint az addigi lemezeladások után az Omega gyémántlemezt vehetett át. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a 13. album, a "Babylon". 80-90 ezres példányszámát akkoriban bukásként könyvelték el, bár a címadó dal és a "Hajnali óceán" népszerűek lettek. Az évtized zenei váltásai után az album ezúttal a szövegek terén hozott megújulást: ekkor dolgozott először az együttessel Trunkos András, aki előszeretettel nyúlt vallásos tárgyú témákhoz, bibliai szimbolikához (bár nem teológiai, hanem elsősorban filozofikus megközelítésből).
Leállás, időszakos működés (1987–2004).
A jubileumi koncert és a "Babylon" után az együttes háttérbe vonult, bár hivatalosan ekkor sem szűnt meg. Hét éven keresztül nem készült új dal és nem játszottak élőben, leszámítva egy fél-playback fellépést 1988-ban a siófoki Interpop-gálán. Ezalatt a tagok főként üzleti tevékenységeikre, illetve részben szólókarrierjükre koncentráltak. 1991-ben Benkő László szólóalbumot jelentetett meg "Omega-mix" címmel, melyen Omega-dalokból két instrumentális egyveleg hallható. A felvételen Molnár György kivételével a többi tag is közreműködött.
A hallgatást 1994-ben a Népstadionbeli koncert bejelentése törte meg. Augusztusban Siófokon tartottak nyilvános próbát, magára a koncertre pedig szeptember 3-án került sor, a zord időjárás ellenére 70 000 ember előtt. A program a slágeresebb dalokra épült, a beat-korszak került előtérbe, ami mellett a space rock kapott nagyobb hangsúlyt. Új dal nem hangzott el (bár a jegyekhez mellékeltek egy maxi-CD-t, rajta az angol nyelvű "Miss World"del). A közreműködők közt volt Szekeres Tamás gitáros (aki ezután évekig az Omega-tagok elválaszthatatlan társa volt), Debreczeni Csaba, az exomegások közül Presser Gábor (aki ezúttal több kilépése utáni dalban is játszott) és Somló Tamás, valamint sztárvendégként Klaus Meine és Rudolf Schenker a Scorpionsból. (A két együttes az 1970-es években többször lépett fel közösen; a koncert után kérték a "Gyöngyhajú lány" feldolgozásának jogát.) A vendégszereplést 15 évvel később viszonozta Kóbor és Molnár a SYMA-csarnokban és Kassán.
Ezután az együttes stúdióba vonult és a következő évben megjelent a 14. album, a "Trans and Dance" (a cím szójáték, a transzcendensre utal). A szintetizátor-centrikus albumok után ismét a gitárhangzás került előtérbe. Presser itt is közreműködött két dal "(Az álmodozó", "Minden könnycseppért kár)" szerzőjeként és billentyűsként. A kollektív szerzőség gyakorlatával szakítva a tagok ismét egyenként jegyezték dalaikat. 1996-ban megjelent az angol változat, a "Transcendent", melyen a szólóénekes a holland Edwin Balogh volt (korábban Szekeressel játszott együtt), Kóbor csak vokálozott. A magyar kiadáshoz képest további eltérés, hogy felkerült a "Babylon" áthangszerelt változata, a "Tower of Babel", viszont lemaradt négy dal, részint a lassabbak közül, részint azok, amelyek nem illettek a koncepcióba. Így az album pörgősebb és egységesebb lett, mint magyar megfelelője. A következő album 1998-ban készült, "" címmel. Ezek az albumok kevésbé közismertek, mint a korábbiak, melynek oka elsősorban az, hogy sem turné, sem lemezbemutató koncert nem kísérte megjelenésüket (a "Trans and Dance" dalainak élőben való eljátszására az Omega Rapszódiát bemutató 2011-12-es koncertekig kellett várni, az "Egy életre szól"ról pedig mindössze a címadó dalt adták elő, 1999-ben, majd csak 2013-tól, az Omega Oratórium révén kerültek be a dalok rendszeresen a koncertműsorba).
A második Népstadion-koncertet 1999-ben tartották. Szervezésére részvénytársaságot hoztak létre, aminek a jegyvásárlás által a nézők is részvényesei lettek (azóta az Rt. már megszűnt). Az előzenekar az Omega tehetségkutató versenyének első három helyezettje volt, valamint a P. Mobil Vikidál Gyulával és Deák Bill Gyulával. A koncertprogram ezúttal a rockosabb, illetve ritkábban játszott dalokra épült. Ugyancsak közreműködtek régi tagok (Presser, Laux, Somló), bár ezúttal kisebb szerep jutott nekik. A további közreműködők között volt az Edda billentyűse, Gömöry Zsolt, az egykori XL Sistersből Demeter György és Vértes Attila, továbbá a vendégblokkban Edwin Balogh, Keresztes Ildikó és Póka Egon. A koncert megkapta az „Év könnyűzenei produkciója” elismerést.
2001. június 2-án ugyancsak a Népstadion volt a "Szuperkoncert", vagyis az Illés, a Metro és az Omega közös koncertjének helyszíne. Az előzetes megállapodásnak megfelelően mindhárom együttes 50-50 percet játszott, a legvégén pedig egy közös egyveleget adtak elő, melyben mindhármuktól két-két sláger hangzott el. Az Omega programja a korábbi koncertek „kötelező darabjainak” számító dalokra épült. Ezúttal is szerették volna meghívni korábbi tagjaikat, de nem sikerült megegyezni a szervezőkkel, így az öt akkori tag mellett Szekeres, Gömöry, Demeter és Vértes játszott. Még ugyanebben a hónapban Pápán is volt Omega-koncert, amit szándékosan nem hirdettek széles körben.
Újra aktívan (2004–2012).
Az együttes hosszú kihagyás után 2004 tavaszán ismét országos turnéra indult. A "Napot hoztam, csillagot" névre keresztelt koncertsorozat a hét legnagyobb, sportcsarnokkal rendelkező vidéki várost érintette (majd júniusban megtoldották a szegedi Sláger Rádió Mega Partyn való fellépéssel). A műsor leginkább a tíz évvel korábbihoz hasonlított, többnyire ismertebb slágereket játszottak, de ezúttal kevesebb beat-dalt tűztek műsorra. A "Fekete pillangó" új, gitárszólós hangszereléssel hangzott el. Szeptemberben pedig már negyedszer (önállóan harmadszor) töltötték meg az időközben Puskás Ferenc nevére keresztelt Népstadiont (előtte a városligeti Sláger Rádió Mega Partyn játszottak két dalt, Dunaszerdahelyen tartottak nyilvános főpróbát). A programot a turnéhoz képest kibővítették (így még inkább a space rock dominált) és némileg átrendezték.
A következő évben "Csillagok útján" címmel még több várost érintő országos turnéra indultak, továbbá játszottak határon túli magyar közönség előtt (Marosvásárhely, Gombaszög, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy), Németországban és Csehországban, Pásztón a mátrakeresztesi árvízkárosultak javára rendezett segélykoncerten, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán és az agárdi Popstrandon. A repertoár nagyrészt megegyezett az előző évi stadionkoncerttel, néhány dal kimaradt, illetve közkívánatra bekerült. A marosvásárhelyi koncertet megelőzően (25 év után tértek vissza Romániába és első ízben jártak Székelyföldön) egy közönségtalálkozón az erdélyieknek olyasmire sikerült rávenniük az együttest, amire előtte talán soha: előre odakészített hangszereken eljátszottak egy dalt.
A fokozott aktivitás folytán a rajongótábor egyre inkább várta, hogy album is jelenjen meg. Nagy örömükre az együttes ősszel stúdióba vonult, és bár a felvételek még a következő évben is tartottak, de készült a 16. stúdióalbum. Emellett 2006-ban is folytatódott a koncertezés, "EurOmega" turné néven. Ez azonban nem saját szervezésű, egybefüggő koncertsorozat volt, hanem meghívásoknak eleget téve, fesztiválok keretében léptek fel. Februárban a Budapest Sportarénában rendezett Szakmunkásfeszten és áprilisban Szabadkán még az előző évi koncertprogramot „búcsúztatták”, a szlovákiai koncerteken (Pozsony, Kassa) már új – a fesztiválokhoz igazodva némileg rövidebb – műsort adtak, benne a készülő lemez két dalával "(Végül ez a tangó", "Álmok koldusa)". Az év során játszottak még a Kisstadionban, a cseszneki Várjátékokon, az alsóörsi Motorostalálkozón, Szatmárnémetiben, Érsekújvárban, Agárdon, Királyhelmecen, Hódmezővásárhelyen, Nyíregyházán (Nyírségi Ősz) és Berlinben. Utóbbi két helyszínen már kapható volt a szeptemberben megjelent "" címet viselő album, amely megjelenésekor első helyen nyitott a Mahasz eladási listáján, öt hétig vezetve azt. Az albumon 13, többnyire kemény hangzású, gitárcentrikus dal hallható, melyek többsége – némi meglepetésre – Kóbor szerzeménye. A szólók nagy részét játszó Szekeres Tamás ezúttal dalt is írt "(Versenyző)", amelyben először működött közre stúdiófelvételen Gömöry Zsolt (a koncerteken előző év végén Jankai Béla vette át a helyét). A címadó dalt az "Esti Showder" című műsorban is előadták, az albumverziótól eltérő hangszereléssel: Szekeres helyett Molnár és Benkő szólózott, a rajongók túlnyomó többsége szerint ez a változat sokkal gazdagabb, tartalmasabb hangzású, mint az eredeti, visszahozza az egykori "Omega-hangzást".
2007-ben az együttes fennállása 45. évébe lépett, amit eredeti tervek szerint újabb stadionkoncerttel és turnéval ünnepeltek volna. Ezeket végül nem sikerült megvalósítani, de ebben az évben is adtak koncertet Pécsett (zártkörű céges rendezvény), Kozármislenyben, Győrött, Keszthelyen, a Hungaroringen (a Formula–1-es futam hétvégéjén) és Drezdában. Kozármislenyben a rajongók meglepetéssel köszöntötték fel kedvenceiket, akik ekkor tudták meg az addig gondosan őrzött titkot: egyik legsikeresebb albumuk, a "Gammapolis" nevét immár valódi csillag viseli, amiről az öt zenész egy-egy tanúsítványt is kapott.
2008-ban nem volt koncertjük, de a Magyar dal napján Mihály Tamás és Benkő László más zenészek társaságában "Omega Tribute Band" néven játszottak el három dalt, a Prima Primissima díjátadó gálán pedig a teljes együttes játszotta el a Lénát.
2009-ben hosszú évek után visszatértek Lengyelországba, ahol mindig is nagy népszerűségnek örvendtek: márciusban Varsóban, májusban Sanokban, szeptemberben Szczecinben játszottak. Ezen kívül két koncertet adtak Csehországban is (Loket, Vizovice). A közelmúltban megszokott közreműködő zenészek közül ezúttal csak Jankai Béla volt az öt tag mellett a színpadon. Az év egyetlen magyarországi Omega-koncertjét Baján tartották az EFOTT első napján. A turné Lipcsében zárult.
2010-ben fesztiválokon léptek fel: az első ízben megrendezett StarGardenen olyan együttesek társaságában, mint Eric Burdon and The Animals vagy a Deep Purple; az alsóörsi motorostalálkozón, a soproni VOLT Fesztiválon, a lengyelországi Slupskban a "Rock Legends"en, Dunaszerdahelyen a "Dunafest"en, Marosvásárhelyen a Félsziget Fesztiválon a Phoenix és a Europe társaságában. Az évet két városi rendezvényen tartott koncerttel zárták Szekszárdon és Hatvanban. Ősszel elkészült az "Omega Rhapsody" album, amely hivatalosan Kóbor János szólólemeze, de korábbi Omega-dalok hallhatók rajta szimfonikus hangszereléssel, a felvételeken közreműködött a tagok közül Debreczeni Ferenc, később bekapcsolódott Benkő László is, valamint játszottak az Omega korábbi közreműködői, Szekeres, Gömöry és Küronya Miklós.
Az együttes dalaiból a veszprémi Pannon Várszínház előadásában "Égi vándor" címmel musical készült, amelynek ősbemutatója 2011. február 5-én volt.
2011-ben két Omega-koncert volt: Szófiában, a Nemzeti Kultúrpalotában, valamint Nyitrán. Emellett élőben bemutatták Omega Rhapsody anyagát is, először a törökbálinti művelődési házban nyilvános főpróbán felvételről bejátszott szimfonikus kísérettel, majd Németországban Halléban szimfonikus zenekarral és a csehországi Loketben.
2012-ben ünnepelte az együttes a fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ennek jegyében először tavasszal hazai sportcsarnokokban (Eger, Zalaegerszeg, Tatabánya, Békéscsaba, Nyíregyháza, Szolnok, Kaposvár, Szeged, Szombathely, Pécs, Miskolc) turnéztak, három részből álló programmal: az instrumentális "Szimfónia", a nagyzenekar mellett Benkő, Debreczeni és Gömöry közreműködésével, a már ismert "Rapszódia", a Rhapsody turné közreműködőivel, az angolul éneklő JC Conningtonnal és ugyancsak nagyzenekarral kiegészülve, végül a "Nosztalgia" blokk, amelyben az Omega öt tagja játszott. A turnézáró miskolci koncertről egyórás háromdimenziós felvétel készült, amelyet az M3D kísérleti tévécsatorna mutatott be. Mellette voltak határon túli szabadtéri koncertek is (Sepsiszentgyörgy, Szabadka, Dunaszerdahely, Tusványos, Törökbecse), valamint játszottak a csehországi Havirovban. Emellett folytatódott a Rhapsody élő bemutatása Németországban (májusban Lipcsében és Drezdában jártak, augusztusban Berlinben tértek vissza), és volt még egy koncert Prágában, a Lucernában. A jubileumi év csúcspontját a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett októberi koncert jelentette, ahol a Szimfónia, a Rapszódia és a szimfonikus kíséret nélküli dalok nem különültek el hosszabb blokkokba, hanem folyamatosan váltogatták egymást, ezenkívül akusztikus hangszereléssel is játszottak két dalt. Molnár és Szekeres, illetve Benkő és Gömöry újra együtt voltak színpadon, basszusgitáron pedig nagyrészt Mihály játszott, leszámítva két dalt, amelyben a Rhapsody koncerteken közreműködő Szöllőssy Katalin, azaz Katy Zee vendégszerepelt. A koncertről 2×50 perces felvételt mutatott be az M1, továbbá a műsort december végén Veszprémben és Debrecenben újra előadták.
A 2012. év végi koncerteken már kapható volt az Omega Szimfónia & Rapszódia dupla CD, amelynek első lemeze a Szimfóniát tartalmazza stúdióváltozatban és az Arénában készült koncertfelvételen, második lemeze pedig az Omega Rhapsody magyar változata.
Fél évszázadon túl (2012–2021).
2013. március 15-én az ötvenéves pályafutás elismeréseként az együttes öt tagja megkapta a Kossuth-díjat.
Az Omega pályafutása a jubileum után is folytatódott, bár a tagok között nem volt egyetértés a jövőt illetően. 2013 májusában az együttes története során először Oroszországban, Moszkvában játszott. A győri "Négy Évszak Fesztivál"on ingyenes koncertet adtak (a város kimaradt az előző évi turnéból), ez volt az ötfős Omegának az egyetlen hazai fellépése abban évben, és mint azóta kiderült, az utolsó önálló koncertje. Az eredetileg 2012-re Suhlba meghirdetett Rhapsody-koncertet Chemnitzben pótolták. Az év során született egy újabb különleges produkció is, az Omega Oratórium, templomi környezetre átírt Omega-dalokból. Ennek nyilvános főpróbáját Bátaszéken tartották, a bevételből az ottani templom toronysisakjának helyreállítását kívánták finanszírozni. Az adventi időszakban négy templomban mutatták be hivatalosan is a művet (Szegedi Dóm, Székesfehérvár – Prohászka-templom, Sopron – evangélikus templom, Debreceni Nagytemplom), az Omega Rhapsody-koncertek zenészeivel, valamint szimfonikus kísérettel és vegyeskar közreműködésével.
Bár a Rhapsody-koncertek sorát 2013-ban le kívánták zárni, az érdeklődésre való tekintettel a következő évben bemutatták a produkciót Rostockban is, valamint ősszel játszottak Kamenzben, a lengyelországi Lublinban és két csehországi helyszínen (Zlín, Prága) is. Az Omega Oratórium bemutatása folytatódott Kiskőrösön, Mezőtúron és Békéscsabán, Marosvásárhelyen pedig az Omega-ünnep hétvégén egyik nap az Oratóriumot, másik nap a Rapszódia-koncertműsort játszották el. Mivel a katolikus egyház időközben elhatárolódását fejezte ki a produkcióval kapcsolatban, a további koncerteket főleg protestáns (református, evangélikus) templomokban tartották. A Hősök terén a "Szabadságkoncert" rendezvényen ismét színpadra állt a teljes Omega, szimfonikus kísérettel és kórussal kiegészülve, mintegy egy órát játszva. Mint utóbb nyilvánvalóvá vált, ez volt Mihály Tamás utolsó koncertje az Omega tagjaként. Az est másik fellépője a Scorpions volt, akiknek műsorában Kóbor és Elefánt vendégszerepelt (a Wind of Change-ben). Nyáron szabadtéri színpadokon is eljátszották az Omega Oratóriumot (Tata, Gyöngyös, Siófok), majd újabb templomi Oratórium-koncertekre szeptemberben Cegléden és decemberben Makón. Év végén pedig Pécsett első alkalommal sportcsarnokban állították színpadra az Oratóriumot.
2015-ben az Oratórium-koncertek folytatódtak magyarországi és németországi helyszíneken.
2015. március 23-án elhunyt a zenekar hangmérnöke, Küronya Miklós. A hangmérnök vétlenül lett autóbaleset áldozata februárban. Kómába került, amiből már nem ébredt fel. Az ő emlékére a korábban tervezett, de el nem készült 17. album egyik félbemaradt dalának felvételét – amelyben Küronya basszusjátéka is hallható – befejezték és a belőle készült videót "X-bolygó – Miki" címmel tették közzé.
Május végén "Beatmise" címmel mutattak be új koncertműsort a Budapest Parkban. Az Omega Oratóriumban közreműködő tagokhoz csatlakozott Molnár György is, emellett fellépett több korábbi Omega-tag is: Laux József, Somló Tamás, Kovacsics András és Varsányi István. Vendégszerepelt még a The Tax együttes énekese, George Hill, aki elénekelte a Léna angol változatát (egy hónappal korábban Benkő és Debreczeni társaságában stúdiófelvételen is elkészült). A műsort előadták Felcsúton, a Pancho Arénában is, bár ott a régi tagok közül már csak Laux játszott. Mihály Tamás, aki nem vett részt a produkcióban, több nyilatkozatban is kifejezte ellenérzéseit a helyszín politikai vonatkozásai és az Omega név használata miatt. Az év során néhány további Beatmise és Oratórium koncertre került sor. Közben Molnár György új szólóalbumot készített, és egy ehhez kapcsolódó interjúban kifejtette, hogy az Omegát a múltja részének tekinti, és szerinte nem jó irányba alakulnak az együttes dolgai, nem értett például egyet a templomi koncertekkel. Kóbor János eközben egy újabb Omega-album, a Testamentum és egy 55 éves jubileumi turné terveit vázolta fel. Zenésztársaival kapcsolatban annyit mondott, hogy mindenkit omegásnak tekint, aki valaha az együttes színpadán állt, és részéről mindenki előtt nyitva a kapu, aki részt akar venni a lemez készítésében.
2016-ban lezárult az Omega Oratórium turné, ugyanakkor az Omega folytatta a koncertezést Magyarországon és külföldön. Molnár György innentől kezdve a koncertek nagy részén részt vett, kivéve a templomokat és bizonyos külföldi (főképp németországi) fellépéseket, Mihály Tamás viszont továbbra sem lépett fel az együttessel (a kilépéséről szóló sajtóhíreket azonban ekkor még tagadták, a nyilatkozatokban a tervezett Testamentum album készítésében való részvételét is említették). 2016. július 19-én hosszan tartó, súlyos betegség és orvoshoz járás után (időt és pénzt nem sajnálva), 68 éves korában elhunyt Somló Tamás, aki bár az LGT-ben vált igazán ismertté, 1964-68 között az Omega tagja is volt. Augusztus 6-án újabb egykori omegás távozott az égi zenekarba: Laux József, az együttes 1964-71 közötti dobosa, rövid szívbetegség után, 73 évesen hunyt el a balatonfüredi kórházban. Az együttes tagjai augusztus 1-jén még meglátogatták a kórházban, sőt korábban úgy volt, hogy az ottani koncerten ő is fellép, erre azonban az állapota miatt már nem kerülhetett sor. Szeptember 16-án az együttes másik állandó hangmérnöke, az Edda Művek korábbi gitárosa, Gellért Tibor hunyt el 57 éves korában. Az "Elfújta a szél" címre átkeresztelt, korábban "X-bolygó" munkacímű dalt immár az ő emléküknek is ajánlották.
2016. október 19-én egy új dal, az "Ötvenhatos lány" debütált az interneten. A szöveg Kóbor János saját kamaszkori élménye alapján íródott, a videóklipet a Memento Parkban forgatták. Egyúttal kislemez is készült "Omega ’56" címmel, amelyre egy további új szerzemény, a "Rádió Luxembourg" is felkerült. Novemberben a németországi Riesában játszottak egy színpadon olyan előadókkal, mint a "Creedence Clearwater Revived", a "Nazareth" és Bob Geldof. December 10-én Kassán, a Steel Arénában tartották a Testamentum „lemezbemutató” koncertet. Bár az album befejezését elhalasztották, a koncerten eljátszották a három napvilágot látott új dalt. Az évet a Várkert Bazár rendezvénytermében tartott "Omega Karácsony" koncert zárta.
Az Omega 2017-ben ünnepelte megalakulásának 55. évfordulóját. Az első jubileumi koncert március 25-én volt Piotrków Trybunalskiban, Lengyelországban, a lengyel-magyar barátság napi fesztiválon, ahol az együttes szinte teljes felállásban (Molnár György Elefánttal, de Mihály Tamás helyett még mindig Katy Zee-vel) lépett fel. A koncerten a lengyel Silesian Blues Band zenekar tagja, Józef Skrzek vendégeskedett, akivel az együttes Czeslaw Niemen "Dziwny jest ten swiat" című dalát adta elő lengyelül, továbbá Jozef a Gyöngyhajú lány előtt egy kis billentyű-improvizációval is megörvendeztette a közönséget. Az év folyamán az Omega a Partiumban (Nagyvárad, Szatmárnémeti), a Felvidéken (Bátorkeszi, Kolon, Kassa), Németországban (Reichenbach im Vogtland, Erfurt, Rostock, Löbau, Berlin, Halle an der Saale, Chemnitz, Drezda), hosszú idő után Svájcban (Basel/Pratteln) és Csehországban (Prága-Lucerna) is koncertezett. Volt továbbá egy zártkörű koncert április 29-én Budapesten, a Tüskecsarnokban. Április elején új felvételt is közzétettek: a Scorpions "Still Loving You" című slágerét dolgozták fel. A nagyváradi koncertet bejelentő sajtótájékoztatón Kóbor János először ismerte el, hogy az Omegának már nem tagja Mihály Tamás basszusgitáros, az együttes hivatalosan négy főre szűkült:
Mellettük a megelőző évek alatt kialakult az állandó közreműködők csapata, amely 2016 nyarára vált teljessé:
Mihály Tamás azonban kijelentette, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – nem zárkózik el a közös munka újrakezdésétől.
2017 szeptemberében megjelent a "Volt egyszer Vadkelet" című lemez, rajta az Omega ’56 kislemez dalaival, valamint több új, addig meg nem jelent angol nyelvű felvétellel ("Immigrant", "Good Morning America", "Don't Think About The Fire", a "Never Feel Shame" oratóriumos stúdióváltozata) és kelet-közép-európai rockdalok feldolgozásaival, vendégelőadók közreműködésével ("Der Grosse Magnet" – Dieter „Maschine” Birr, "Dziwny jest ten swiat" – Czeslav Niemen, "Jasná zpráva" – Olympic).
A jubileumi évet (nem a turnét, mert az 2018-ban is folytatódott) az együttes egy december 28-án rendezett, teltházas Aréna- koncerttel zárta, ahol felléptek az albumon is közreműködő vendégek: Dieter Birr énekes, Uwe Hassbecker gitáros, az Olympic frontembere, Petr Jánda, a már Lengyelországban is fellépő Józef Skrzek az SBB-ből; valamint a szlovák Lady Colors lánytrió (néhány héttel korábban ők is feldolgozták a Gyöngyhajú lányt), továbbá a volt Omega-tagok közül a születésnapját ünneplő Kovacsics András.
Ezt a fellépést négy koncert előzte meg (Salgótarján, Kassa, Balatonfüred, Pécs), mintegy főpróbaként. Négy koncerten (Kassától kezdve) a 100 Folk Celsius játszott vendégként, akik az együttes dalainak country stílusra átdolgozott változataival melegítették be a közönséget, és a ráadásban a Petróleumlámpában, valamint az Arénában az Ismertem egy lányt című dalban csatlakoztak az Omega tagjaihoz. A beteg Orbán József csak egy-két dalban énekelt, őt gitáron a volt tag Heilig Gábor, énekben pedig Littvay Imre zenekarvezető–basszusgitáros, Mikes Attila hegedűs és Kocsándi Miklós dobos helyettesítette. Az átiratok decemberben CD-n is megjelentek 100 Folk Celsius – "Omega Country" címmel, illetve a Volt egyszer egy Vadkelet újra kiadott változatának bónusz mellékleteként. Előbbin a 100 Folk Celsius tagjai énekelnek, utóbbin Kóbor János hangja hallható.
2018. március 7-én a Fonogram-díjátadón az 55 éves együttest életműdíjjal tüntették ki. 2018-ban külföldön és Magyarországon is folytatják a koncertezést. A "Volt egyszer egy Ifipark" koncertsorozat keretében a Vártkert Bazárban is játszottak. Szeptember 22-én esztergomi koncerten, megújult műsorral ünnepelték az együttes 56 éves fennállását.
2018 novemberében indult az Omega Oratórium 2.0. turné, az Oratórium műsor módosított változatával, aminek keretében az együttes a szarvasi evangélikus ótemplomban, a karcagi református templomban, és a celldömölki evangélikus templomban lép fel. Ezeken kívül volt egy koncert Pozsonyban is december 20-án, az évet pedig egy december 23-i Oratórium 2.0. koncerttel zárta az együttes, a kiskőrösi evangélikus templomban.
2019-ben a zenekar "Tűzvihar" néven újabb vidéki sportcsarnokturnéra indult. A vokálban Minya Vivien helyére Bárkányi Mónika került. Ezen kívül az együttes az év során számos más hazai és külföldi helyszínen koncertezett, történetük során első alkalommal eljutottak Kárpátaljára is (Beregszász). A koncertsorozatot a Papp László Budapest Sportarénában zárták, némileg módosított műsorral. A vendégzenekar a Nazareth volt, akikkel a megelőző években néhányszor már felléptek együtt külföldön. Ekkor még nem lehetett sejteni, de végül ez volt az együttes utolsó koncertje.
2020. november 18-án, hosszan tartó, súlyos betegség után 77 éves korában elhunyt Benkő László, az együttes billentyűse; majd három nappal később, 2020. november 21-én, 73 éves korában Mihály Tamás, az együttes egykori basszusgitárosa is meghalt.
2021-re tervben volt a klasszikus ötös (Kóbor-Benkő-Mihály-Molnár-Debreczeni) újraegyesülése, erre azonban már nem kerülhetett sor.
Tervben volt egy templomi turné, a Testamentum lemez bemutatása céljából, de felmerült egy búcsúkoncert is, aminek a Puskás Aréna adott volna otthont, de ezek egyike sem valósult meg.
2021. december 6-án, koronavírus-járvány okozta betegségben, 78 éves korában elhunyt Kóbor János, az együttes énekese, frontembere. Az Omega működése ezzel lezárult. 2022. augusztus 12-től 14-ig a szövegíró Sülyi Péter szűkebb pátriájának számító Őriszentpéteren "Omega 60 év, 60 dal" címmel rendeztek emlékkoncertet, olyan előadók részvételével, mint a Jankai Béla vezette B52, Nagy Feró és a Beatrice, Földes László (Hobo), az Új Babylon Omega-tribute band, az Anna and the Barbies, Ivan and the Parazol, a 100 Folk Celsius, Tolcsvay László, Bródy János, Másik János és Szirtes Edina Mókus. Az első két napon színpadra lépett Debreczeni Ferenc új zenekara, az Omega Testamentum. A második napon az utolsó öt dalban a gitáros Molnár György is közreműködött, ezzel zárva omegás pályafutását. Mindkét nap a Gyöngyhajú lány volt a záródal, amiben Kóbor Jánosnak az utolsó koncerten rögzített hangját élőben kísérték.
A zenekar életben maradt tagjai azóta külön utakon járnak, bár Trunkos András menedzser szerette volna egyben tartani a csapatot. Debreczeni Ferenc az Omega Testamentumban zenél, a Korálból ismert Fekete Tibor "Samu" basszusgitárossal, Schrott Péter énekessel, Erdős Róbert gitárossal, és Nagy Zsolt "Liszt" billentyűssel. A formáció Őrzöm a lángor címmel saját dalt is megjelentetett. Molnár György a Mobilmánia zenekarral közösen készítette el Az utolsó mohikán című dalt, amit hamarosan újabb követ. Szekeres Tamás gitáros 25 év az Omegában címmel templomi koncertturnéra indult. Csordás Levente (háttér) énekes Gammapolis néven alapított Omega emlékzenekart, a Vida Rock Band korábbi tagjaival, míg Szöllösy Kata a Hiperkarma tagja lett.
Az Omega emlékét több tribute-zenekar is ápolja: a legrégebbiek ezek közül a "Márkosi testvérek" alapította Megapolis, valamint az Új Babylon, ezen zenekarok többször felléptek az együttes tagjaival (Benkő Lászlóval, Debreczeni Ferenccel, Molnár Györggyel). De ott van még a említett Gammapolis, és egyetlen határon túli zenekarként, a szlovákiai Omega Revival is.
Tagok.
Idővonal.
Wittek Mária 1967-ig volt az együttes tagja, de néhányszor azután is fellépett velük. Presser Gábor már 1967-ben is írt zenét az együttesnek és hangszerelte dalaikat, majd Kovacsics András távozása után csatlakozott, ekkor az Omega rövid ideig szólógitár nélkül, két billentyűssel játszott. Molnár György érkezése után azonban Presser egy időre távozott, 1968-ban, nem sokkal az angliai turné előtt tért vissza. Somló Tamás 1968-ig volt az együttes tagja, de több, 1969-ben készült filmfelvételen is feltűnik.
2010-ben indult az Omega Rhapsody produkció, majd 2013-ban az Omega Oratórium, amelyben Kóbor, Benkő és Debreczeni vettek részt a tagok közül, emiatt vitatott, hogy az Omega produkciójának tekinthető-e vagy sem. 2015-ben a Beatmise turnéhoz már Molnár György is csatlakozott, aki 2016-ban és 2017-ben a német szervezésű koncertekre nem utazott, a többin viszont játszik. Mihály Tamás viszont a 2014-es Hősök téri Szabadságkoncert óta nem játszott az Omegával, bár hivatalosan nem jelentettek be tagcserét, sőt egy ideig cáfolták ezeket a híreket. 2017 áprilisában Kóbor János a nagyváradi koncertet bejelentő sajtótájékoztatón elismerte,hogy az Omega felállása hivatalosan négyfősre szűkült. A "Kultúrfelelős" című műsorban 2017 júniusában már „ex-Omega” felirat szerepelt Mihály Tamás neve alatt, ugyanakkor a halála után megjelent Testamentum album duplalemezes kiadásának mellékletén az ő nevét is feltüntették. |
61 | 126281 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=61 | Július 8. | Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka
Sportesemények.
Formula–1
Labdarúgás |
62 | 558684 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=62 | 2003 | |
69 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=69 | Semleges nézőpont | |
70 | 571 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=70 | Wikipédia | A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett online világenciklopédia, amelyet a floridai központú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi. Az Alexa rangsorolása szerint a világ 13. leglátogatottabb weboldala.
A magában foglalja a különböző nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2020 januárjában elérte a 6 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus műve. A 333 különböző nyelvű változatban összesen (az angollal együtt) több mint 61 millió olvasható és szerkeszthető, és több mint 108 millió felhasználó szerkeszti őket világszerte. Az egyedi látogatók száma meghaladja az 1,7 milliárdot havonta. Az internet tíz népszerű szolgáltatása közül az Index-olvasók a Wikipédiát 2010-ben a harmadik leginkább pótolhatatlannak választották (a Google-t és a YouTube-ot követően).
A "Wikipédia" név a wiki és az enciklopédia szavakból ered. Bár gyakori, hogy a Wikipédiára "„Wiki”"-ként hivatkoznak (lévén ez a legnagyobb "wiki" rendszer), azonban ez az elnevezés helytelen, mert több tízezer független, „wiki-rendszerű” oldal üzemel az interneten, melyek jelentős része nem enciklopédia.
Jellemzők.
A Wikipédia projekt három alapvonása:
A Wikipédiát a Nupediához (a Wikipédia elődjéhez) hasonlóan támogatja Richard Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány, FSF) alapítója; Stallman többször említette a „szabad, univerzális enciklopédia” hasznosságát még a Nupedia és a Wikipédia alapítása előtt.
A Wikipédia széles körű nyitottságának van néhány hátránya. Például azon cikkek esetén, melyek a legtöbb résztvevő számára ismeretlenek, a pontosság és a pártatlanság sokszor megkérdőjelezhető. A résztvevők egy része ezzel vitába szállva úgy gondolja, hogy idővel ezek a hibák csökkennek, és az egyes cikkek minősége javulni fog.
Egy másik hátrány az, hogy sok szerkesztést olyan emberek végeznek, akiknek nem céljuk az, hogy hasznosan vegyenek részt a munkában, hanem mindenféle értelmetlenséget („fghfhgf”) vagy elfogadhatatlan tartalmat („hüje aki ólvasa”) adnak a cikkekhez. Ezt a Wikipédia nevezi. A projekt nyílt természete ezt ugyan lehetővé teszi, de egyben ellene is dolgozik. Minden résztvevőnek megvan a lehetősége az ilyen firkák eltüntetésére, a megelőző állapot visszaállítására. Ha ez egy lapnál túl sokszor, túl gyakran fordul elő, akkor ez a lap , ilyenkor csak adminisztrátorok vagy járőrök tudják a tartalmát módosítani.
Vezérelvek.
A Wikipédia résztvevői általában elfogadnak és tiszteletben tartanak néhány alapvető szabályt, amelyek lehetővé teszik a projekt zökkenőmentes és termékeny működését. Néhány közülük:
Szerkesztőség.
A Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét mindenkinek elérhetővé teszik. E résztvevők a . A kezdetek óta jelentősen megnőtt a résztvevők száma, köztük a jól képzett közreműködőké is.
A szó igazi értelmében vett főszerkesztő nincs. A Wikipédia két alapítója, Jimmy Wales (egy kis internetes cég, a Bomis Inc. vezetője) és Larry Sanger azonban előszeretettel tartották magukat olyan közreműködőknek, akik felügyelnek arra, hogy a vállalkozás ne térjen le az eredeti útról.
A Wikipédia létének első tizenhárom hónapjában Sanger fizetett alkalmazottként dolgozott. Feladata a Wikipédia (és a Nupedia) felügyelete volt; ő döntött azokban a kérdésekben, amelyekben a közösség nem tudott megegyezni. Később nem jutott pénz a fizetésére, emiatt 2002 februárjában távozott.
Larry korábbi feladatainak egy részét Jimmy és a wikipédisták egész közössége vette át. Más korábbi és jelenlegi Bomis-alkalmazottak is dolgoztak az enciklopédián, köztük Tim Shell, a Bomis egyik társalapítója, valamint Jason Richey és Toan Vo programozók.
Története.
A Wikipédia elődei.
Annak álma, hogy összegyűjtsük a világ minden tudását egy fedél alatt, az ősidőkből fakad, és visszavezethető az antik Pergamonig és az alexandriai könyvtárig.
A korai arab muszlim tudásgyűjtemények már a középkorban tartalmaztak számtalan összefoglaló, átfogó művet és csíráit annak, amit ma tudományos módszerként, történelmi módszerként és idézetekként tartunk számon. A legfontosabbak közé sorolhatjuk Fakhr al-Din ar-Rází (1149–1209) tudományos enciklopédiáját, al-Kindí (801–873) figyelemre méltó, 270 kötet terjedelmű irodalmi munkásságát és Ibn Szina (lat. "Avicenna", 980–1037) gyógytudományi enciklopédiáját, mely évszázadokon keresztül a legmegbízhatóbb forrása volt az orvoslásnak. Szintén figyelemre méltó al-Tabari (839–923), al-Maszúdí (896–956), Ibn al-Aszír (1160–1233) és Ibn Khaldún (1332–1406) műve, a Mukadimma, mely máig érvényes intelmeket tartalmaz az írott forrásokba vetett bizalommal kapcsolatban. Az isznadiszlám szokása, mely az okiratok igazsághoz való hűségét, a források beható elemzését és a szkeptikus kutatást hangsúlyozza, mérhetetlen hatást gyakorolt a kutatás és szerkesztés módszereinek fejlődésére.
Ám ezek a művek mindig is csak a beavatottak számára voltak elérhetők: megfizethetetlenek voltak, és inkább elméleti, mintsem gyakorlati célokra íródtak (a gyógyítás tudományának kivételével). A széles körben terjesztett enciklopédia gondolata csak a 18. században fogalmazódott meg, Denis Diderot (1713–1784) munkássága nyomán (l. "Encyclopédie"). Európa nagy egyetemi könyvtárai tanúskodnak az elmúlt ezer év monumentális enciklopédikus vállalkozásairól. A leggyakrabban használt enciklopédia az angol világban az "Encyclopædia Britannica," spanyol nyelvterületeken az "Enciclopedia Universal Illustrada," Németországban a "Meyer's Konversationslexikon" és a "Brockhaus," míg Magyarországon a "Révai nagy lexikona".
Legelőször H. G. Wells (1866–1946) foglalkozott a nyomtatott enciklopédiák automatikus gépekkel való helyettesítésének ötletével az 1937-es "World Brain" című novellájában. Vannevar Bush 1945-ös jövőképe, az "As We May Think," egy mikrofilm alapú mesterséges emlékezetet, a Memexet ábrázolta. A világ teljes tudásanyagát átfogó elektronikus enciklopédiára Asimov írásaiban is találunk példát: egy 1955-ös novellájában említést tesz egy Multivac nevű szuperszámítógépről, majd novellák sorát szentelte ennek a témának. Az Alapítvány-sorozat köteteiben pedig egy tudós társaság, az "Enciklopedisták" és a velük együttműködő alapítványbeliek történetét írja meg.
Ted Nelson 1960-as Project Xanaduja is fontos mérföldkő az elektronikus enciklopédiák felé vezető úton.
Az internet fejlődésével sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy megpróbáljanak létrehozni egy online enciklopédiát.
A Wikipédia létrejötte.
2000 márciusában Jimmy Wales pénzügyi kereskedő megalkotta a Nupediát, egy ingyenes online enciklopédiát. Szakértőként közreműködött a filozófiából frissen PhD-zett Larry Sanger, aki a főszerkesztő volt. Egy évvel később a Nupedia még mindig csupán 13 cikket kínált. Így 2001 januárjában a Nupedia fellendítésére Wales és Sanger elindította a Wikipediát. Abban bíztak, hogy a Wikipedia, ahol bárki elindíthat vagy módosíthat bejegyzéseket, gyorsan új cikkeket eredményezhet, amiket később szakértők véglegesítenek a Nupedia számára. Amikor látták, hogy milyen lelkesen fogadták az emberek a mindenki által szabadon fordítható enciklopédia ötletét (első évük végére több mint 20 000 cikkük volt, több mint 18 nyelven), Wales és Sanger gyorsan fő projektjükké tették a Wikipediát.
Az angol Wikipédia 2001. január 15. óta folyamatosan működik.
Érdekesség, hogy a "Galaxis útikalauz stopposoknak" c. regényben már az 1970-es évek végén megjelent a wiki alapötlete, a szócikkek szabad szerkeszthetősége: a Galaxisról szóló útikönyvet ugyanis számtalan utazó írhatja és módosíthatja. (A Föld bolygóról például az alábbi szócikk olvasható benne: „Jobbára ártalmatlan.”)
A magyar változat 2001. szeptember 5-én indult és 2003. július 8-án született újjá. (Lásd: magyar Wikipédia.)
Szoftver és hardver.
A Wikipédia technikai fejlődésének és szerverhálózatának fejlődése jól tükrözi a projekt növekedését és az egyre növekvő igényeket. A következő összefoglaló bemutatja a Wikipédia történetében fontos technológiai mérföldköveket:
Jelentőség.
Ez a fejlődési ív jól mutatja, hogyan alkalmazkodott a Wikipédia infrastruktúrája a növekvő felhasználói igényekhez és a bővülő funkciókhoz. A modern technológia bevezetése lehetővé tette a Wikipédia globális elérhetőségét és megbízhatóságát.
Statisztikák: a szócikkek száma és a Wikipédia „mélysége”.
Statisztikai céllal elsősorban a szócikkek száma szerint szokták összevetni a wikipédiákat (e téren a magyar Wikipédia 2022-ben a 26. helyen állt mintegy szócikkel). Ez azonban némileg megtévesztő, mert egyes Wikipédiákban olyan terjedelmet (például automatikusan generált településsablonokat) is elfogadnak teljes értékű szócikknek, amely másutt vagy akár minősülne.
Ezért vezették be az ún. „mélység” fogalmát, amely a szócikkek számán túlmenően az egyes wikipédiák aktivitásáról is valamiféle hozzávetőleges képet ad. Kiszámítási módja: (szerkesztések/cikkek) × (nemcikkek/cikkek) × (1 − csonkarány) – vagyis azt jelzi, hány szerkesztés jut az egyes cikkekre átlagosan (a cikknévtéren kívüli szerkesztéseket is beleértve), hány „nemcikk” jut egy cikkre, és a cikkek mekkora hányada tesz ki többet egy csonknál. Abban a szélsőséges esetben, ha annyi szerkesztés történt, ahány szócikk van, a cikkeken kívül ugyanannyi egyéb tartalom van az adott Wikipédiában (átirányítások, vitalapok, közösségi lapok, sablonok, képleírások, segítséglapok stb.), továbbá egyetlen csonknak minősített cikk sincsen, akkor a szerkesztések és a cikkek hányadosa 1, a nemcikkek és a cikkek hányadosa 1, a csonkarány 1-gyel való különbsége szintén annyi, így a szorzat is 1 lesz. Ha viszont például egy cikkre átlagosan 20 szerkesztés jut, kétszer annyi nemcikk van, mint ahány cikk, ugyanakkor a cikkek egyötöde csonk, az 20 × 2 × 0,8 = 32-t ad eredményül.
A fölötti szócikkszámú wikipédiákat összevetve, 2021. január 14-i adatok alapján az angolnál a legmagasabb ez az érték, 1042. A második helyen a szerbhorvát Wikipédia áll 750-es értékkel, a harmadik pedig a vietnámi Wikipédia 678-as értékkel. Érdekességképpen, a német Wikipédia esetében ez az érték 93, a franciánál 239, a magyaré pedig 59. A sort a több mint egymillió szócikket számláló egyiptomi arab nyelvű Wikipédia zárja, 0,1-es értékkel.
Kritizált vonatkozások.
Pontosság és minőség.
Az angol nyelvű Wikipédiát gyakran támadja és kifigurázza a média állítólagosan pontatlan tartalmáért. A Seigenthaler-életrajzzal kapcsolatos incidens volt az első nagyobb botrány.
2005 decemberében a Nature folyóirat egy összehasonlító vizsgálatot vezetett le, összevetve a Wikipédiáról és az Encyclopedia Britannicából származó minták pontosságát. A minta 42 tudományos témájú cikket tartalmazott, beleértve jól ismert tudósok életrajzát is. A cikkek pontosságát olyan akadémiai bírálók hasonlították össze, akik névtelenek maradtak – ez bevett gyakorlat a folyóiratcikkek felülvizsgálatánál. Vizsgálatuk alapján egy átlagos Wikipédia-szócikk 4 hibát vagy mulasztást tartalmazott; egy átlagos Britannica-szócikk pedig 3-at. A tanulmány arra a következtetésre jutott: "„a Wikipédia a tudományos bejegyzések terén megközelíti a Britannica pontosságát”".
Az Encyclopedia Britannica tagadta a Nature vizsgálatának érvényességét, és kijelentette, hogy "„teljességgel elhibázott”" volt, a Britannica-kivonatok olyan összeállítások voltak, amik néha fiataloknak szóló cikkeket is tartalmaztak.
Szexizmus.
A Wikipédia szerkesztőinek csak 6-15%-a nő, emiatt szexista elfogultsággal vádolták.
Valójában, a Wikimédia Alapítvány által 2011-ben kiadott Ötéves Stratégiai Terv szerint az emberek, akik a Wikimédia-projekteknek írnak, túlnyomórészt férfiak, fiatalok és a globalizált északi országokból származnak; ötből négy szerkesztő férfi; felük 22 év alatti és ötből négy szerkesztés a Global North országaiból érkezik.
Joseph Reagle tanulmánya, a „»Free as in sexist?« Free culture and the gender gap” vizsgálja, hogy a Wikipédia szerkesztőinek férfias közege – egy jó részük tizenéves vagy tizenéves kor előtti férfi – tehet arról, hogy a nők kevésbé vesznek részt benne.
A New York Times cikket írt a nők szisztematikus eltávolításáról az „Amerikai regényírók” kategóriából, így példázva a Wikipédia nőgyűlöletét.
„A Seinfeld-epizódok a legjobban kidolgozott, biztos forrásból származó cikkek közé tartoznak” – mondja elkeseredetten Sarah Stierch, a Smithsonian Múzeum és a Wikipédia alkalmazottja, „Ne értsenek félre; ez egy klasszikus amerikai tévéshow, imádom. De akkor miért hiányosak a legfontosabb női tudósok, művészek szócikkei? Mi folyik itt?”
A Gamergate-vita öt feminista szerkesztő kitiltását eredményezte.
A médiakritikus videóblogger, Anita Sarkeesian zaklatását a Wikipédia nőgyűlölő kultúrájának példájaként tartották számon.
Szisztematikus elfogultság és egyenetlen lefedettség.
A Wikipédiát szisztematikus elfogultság miatt vádolják, ami egy természetes folyamat eredménye, az előítéletek mélyítésének mindenféle tudatos szándéka nélkül.
Az Oxfordi Egyetem 2011-es tanulmánya szerint a bejegyzések 84%-a Európából vagy Észak-Amerikából származik. Az Antarktisznak több bejegyzése van, mint bármely afrikai vagy dél-amerikai nemzetnek.
A kritikusok rámutatnak arra tendenciára is, mely szerint bizonyos témák részletezettsége nincs arányban a fontosságukkal. Például Stephen Colbert egyszer gúnyosan dicsérte a Wikipediát, amiért „a »fénykard« hosszabb bejegyzést tudhat magáénak, mint a »nyomtatott sajtó«”.
Egy The Guardian-interjúban Dale Hoiberg, az Encyclopedia Britannica főszerkesztője megjegyezte: „Az emberek azokról a dolgokról írnak, ami érdekli őket, és sok téma nem kellőképpen kidolgozott; a hírek viszont nagy részletességgel jelennek meg. Korábban, a Frances hurrikánról szóló cikk ötször olyan hosszú volt, mint a Kínai művészet, és a Coronation Street kétszer olyan hosszú szócikk volt, mint Tony Blair.”
Az MIT Technology Review rámutatott arra, hogy a Pokémonról és a női pornószínészekről szóló cikkek átfogóak, ám a női regényírókról vagy a Fekete-Afrikáról szóló cikkek vázlatosak.
A demográfiai jellemzőket figyelembe véve, nem meglepő, hogy a Wikipédia szerkesztői közösségében sok a videojátékokért rajongó. A Wikipédián sokkal több „kiemelt cikk” (cikkek, amik megnyerték a Wikipédia legmagasabb minőségi díját) szól a játékokról, mint a kémiáról, ásványtanról, számítástechnikáról, nyelvről és a nyelvészetről, a matematikáról, a filozófiáról és a pszichológiáról együttvéve.
A Wikipédia elismerte a problémát. 2011-ben Jimmy Wales észrevette, hogy az egyenlőtlenség a szerkesztők demográfiáját tükrözi vissza. „A legnagyobb kérdés a szerkesztők sokfélesége” – idézik Wales mondásaként. Reméli, hogy nőni fog „a szerkesztők száma azokban a témákban, amiken dolgozni kell.”
„Ha megnézel egy cikket az USB-sztenderdekről, láthatod, hogy tényleg elképesztő és jól mutatja a geek közösség technológiai hozzáértését, de nézz meg egy bejegyzést a szociológia valamelyik híres képviselőjéről vagy az Erzsébet-kori költőkről. Rövidek és javításra szorulnak” – mondja. „Ez valószínűleg nem történik meg, amíg változatosabbá nem tesszük a közösséget.”
Nem szívesen látott újoncok.
A Wikipédiát bírálták azért, mert nem fogadja szívesen az újoncokat. A Wikimédia Alapítványnál dolgozó Aaron Halfaker, és a University of Minnesota, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem és a University of Washington munkatársaiként dolgozó kollégáinak tanulmánya szerint, annak a valószínűsége, hogy az új résztvevők szerkesztését azonnal törlik, 2007 óta folyamatosan emelkedik. Az adatok azt is jelzik, hogy a jó szándékú újoncok sokkal kisebb valószínűséggel szerkesztik a Wikipédiát 2 hónappal az első próbálkozásuk után.
Sue Gardner, kanadai újságíró és a Wikimédia Alapítvány egykori ügyvezető igazgatója, bevallotta, hogy „a Wikipédiához nem érkezik elegendő új újságíró”.
2013-ban, Gardner vezetése alatt a Wikipédia elindította a VisualEditort, egy olyan felületet, amely elrejti a wikiszöveget és „azt kapod, amit látsz” szerkesztéssel segíti azokat, akik nem szakértői a technikának.
A cikkek témájának jelentősége.
A Wikipédia fő irányelveit és azok alkalmazását szintén kritizálják.
Nicholson Baker önkényesnek és lényegében megoldhatatlannak tartja az irányelveket: „[…] sok jó munka − ellenőrizhető, informatív, agymozgatóan különös − kerül kizárásra ebből a papírnélküli, határtalanul bővíthető harmonikaszerű mappából, olyan emberek által, akiknek régimódi, szűklátókörű elképzeléseik vannak arról, milyen igényeket fog egy online enciklopédia a jövőben kielégíteni.”
Nem szívesen látott szakértők.
A Wikipédia azért is össztűz alá került, mert elfordult a szakértőktől. Edwin Black azzal érvelt, hogy az „eredeti kutatás tilos. Például a világ vezető szakértői a Holt-tengeri tekercsek, a tengeri teknősök vagy a metanol területéről nem tudtak hozzájárulni társuk előzetesen összegyűjtött anyagának bővítéséhez. De bárki, aki akar, hozzászólhat, szerkeszthet.”
Black továbbá kimondja, hogy „a Wikipédia szabályzata szerint a szerkesztőknek nem kell szakértelemmel rendelkezniük vagy adatokkal hitelesíteniük a témájukat vagy akár elhinniük, hogy amit írnak, az igaz”.
A The Guardian újság azt írja, hogy a Wikipédia szerkesztési szabályzata néha nevetséges következményekkel jár. Mint például amikor nem voltak hajlandóak kijavítani egy bejegyzést, állítva, hogy Philip Roth "A szégyenfolt" című regényéhez az inspirációt Anatole Broyard adta, habár Roth maga mutatott rá, hogy Melvin Tumin volt az. |
73 | 386428 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=73 | Nyílt tartalom | A nyílt tartalom kifejezés a nyílt forráskódhoz hasonlóan olyan kreatív alkotásokat ír le (például cikkek, képek, hanganyagok, mozgófilmek), amik olyan nem megszorító szerzői jogi feltételekkel (licenccel) és formában kerülnek publikálásra, amik kifejezetten engedélyezik az információ másolását. (Egy példa a GNU Szabad dokumentáció licenc, amit a Wikipédia használt 2006-ig, és a Nupedia is használ .)
A „nyílt tartalom” kifejezést gyakran használják az olyan tartalom leírására is, melyet bárki módosíthat. Erre azonban újabban a pontosabb „szabadon módosítható”, vagy „szabad szerkesztésű” kifejezés terjedt el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki bármit (például törvénysértő dolgot) írhat, hanem azt, hogy nincs egy előre meghatározott zárt csoport – mint például egy lexikon kiadója – aki minden szerkesztésért felelős.
Mint ahogy a nyílt forráskódot gyakran egyszerűen szabad szoftvernek nevezik (nem összekeverendő az ingyenes szoftverrel "(freeware))" úgy a nyílt tartalmú anyagokat is szokás röviden szabad/nyílt anyagoknak nevezni. Azonban nem minden nyílt tartalom „szabad” a GNU GPL értelmezését követve (ilyen például a Mozilla Open Directory).
Lásd még a közkincs és a szabad szoftver mozgalom szócikkeket.
A nyílt tartalom lényege.
A nyílt tartalom (vagy szabad tartalom) általánosan nem "ingyenességet" (vagyis a felhasználás díjmentességét) jelenti, mellyel gyakran összekeverik. Az "ingyenes felhasználás" jogilag csupán annyit jelent, hogy egy mű (tartalom) tulajdonosa megengedi, hogy a művet az általa megadott módon, az általa meghatározott kör, az általa meghatározott időben térítés nélkül megtekintheti, vagy azzal egyéb a művet érintő tevékenységeket végezhet (például többszörözheti, előadhatja, vagy abból gyűjteményes művet hozhat létre, például szerepeltetheti az évkönyvében). A mű azonban a szerzőé (vagy szerzői jogtulajdonosáé) marad, és ő bármikor bármilyen módon megváltoztathatja a felhasználásra vonatkozó engedélyét.
A nyílt tartalom esetén a szerző (jogtulajdonos) olyan nyilatkozatot tesz, hogy a mű felhasználását lehetővé teszi olyan visszavonhatatlan módon, hogy az a lehető legszélesebb kör számára elérhető legyen, és a lehető legszélesebb felhasználási módokat engedélyezze; ezen jognyilatkozatok neve "felhasználási szerződés" vagy "licenc," mely pontosan meghatározza a felhasználás feltételeit, az esetleges korlátozásokat.
A szerzői jog az alábbi felhasználási fajtákat különbözteti meg:
A „valódi” szabad tartalom esetén a licenc mindenkinek (tekintet nélkül arra, hogy az magánszemély, cég vagy egyéb jogi vagy nem jogi személy), minden felhasználási módra (a fentiek alapján, függetlenül a felhasználás céljától, vagyis akár magán, akár oktatási, akár üzleti célra) engedélyezi a mű felhasználását, és ezen felül tartalmazhat egyedi megkötéseket (például biztosítani, hogy a mű felhasználása során abból keletkezett új szerzői műveknek is hasonlóan szabad licenc alá kell esniük) vagy további engedélyeket (például az érintett művekkel kapcsolatos védjegyek, szabadalmak vagy személyiségi jogok tekintetében, melyek a szerzői jogon túl korlátozhatják a felhasználást).
Léteznek olyan felhasználási módok, melyek nem tekinthetőek teljesen „szabad tartalomnak”, mert a fentiekhez képest korlátozásokat tartalmaznak: korlátozzák az igénybe vevők körét (például megtiltva a kereskedelmi célú felhasználást) vagy a felhasználási módokat (például megtiltva a mű átdolgozását), de mégis jelentősen korlátozottabban akadályozzák meg az egyes művek felhasználását a teljes szerzői jogi védelemhez képest.
A nyílt tartalom hatásai.
A nyílt tartalom sajátosságai folytán a szokásos védett művektől lényegesen eltérő felhasználási módot tesz lehetővé.
Nyílt webtartalmak.
Lásd még public domain resources, semi-public domain resources, public domain image resources, collaborative writing |
74 | 377379 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=74 | Magyar (egyértelműsítő lap) | |
75 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=75 | GFDL | |
77 | 540026 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=77 | DVD | A DVD (Digital Versatile Disc – digitális sokoldalú lemez, vagy még korábban a Digital Video Disc rövidítése) nagy kapacitású optikai tároló, amely főként mozgókép és jó minőségű hang, valamint adat tárolására használatos. 1995-ben alkotott konzorciumot a Matsushita, a Toshiba, a Philips, a Sony, a Time Warner, a Mitsubishi, a Pioneer, a Hitachi, a Thomson és a JVC, hogy létrehozzanak egy az eddigieknél nagyobb kapacitású adathordozót, melynek paramétereiben megegyeztek.
Méreteit tekintve általában akkora, mint a CD, vagyis 120 mm átmérőjű. Ritka ugyan, de létezik a Mini–CD-hez hasonlóan "Mini–DVD", 80 mm-es átmérővel. A CD-vel felülről kompatibilis.
Fajtái.
A +R/+RW, illetve -R/-RW formátumok egymással nem teljesen kompatibilisek, támogatottságuk kb. fele-fele arányban oszlott meg megjelenésük táján a piacon, majd 2006 végére szinte az összes otthonokba kerülő lejátszó támogatta mindkét típust.
A CD-vel ellentétben, amin a hangot az adathoz képest teljesen eltérő módon tárolják, a DVD-k különböző fajtái egységes, közös állományrendszert, az úgynevezett UDF-et használják.
DVD–videó.
A DVD–videó lemezek lejátszására szükség van – természetesen – egy erre alkalmas lejátszóra.
Ez lehet asztali lejátszó, ami kinézetére egy videókazetta-lejátszóra hasonlít, de lehet számítógépbe épített meghajtó is. Általában ezek az eszközök képesek a lemezre írni.
A DVD-n kiadott filmek MPEG-2 videótömörítéssel, valamint Dolby Digital AC–3 hangtömörítéssel kerülnek a lemezekre, ez utóbbi rendszerint sokcsatornás változatban.
A DVD filmek adatsebessége általában 3 és 10 Mbps között van, és jellemzően a tartalomhoz alkalmazkodik.
A DVD–videó lemezeken található hanganyag tömörítése több különböző módon is megengedett, szabványos: lehet PCM, DTS, MPEG vagy Dolby Digital AC–3.
Az NTSC országokban a PCM és az AC–3 támogatása kötelező a lejátszókban, a másik kettő opcionális.
A PAL rendszerű országok eredetileg a PCM és MPEG kódolási eljárások mellett álltak ki, de a Philips legnagyobb sajnálatára nemzetközi nyomásnak engedve be kellett venniük az AC–3-at a lemezeken opcionális, a lejátszókban pedig kötelező támogatásra.
Régiókódok.
A régiókódok teljesen függetlenek a védelmi kódolástól, azokat pusztán a filmipar igényeinek kielégítésére vezették be; segítségükkel az egyes lemezek egy-egy adott területhez rendelhetőek, és azokat csak a megfelelő berendezések képesek lejátszani. Ezzel megoldható, hogy a különböző földrajzi területeken a filmek kibocsátási dátumai eltérjenek: hiába bocsátották ki például a filmet DVD-n Kanadában, attól azt még Japánban – megfelelő eszköz híján – nem fogják tudni megnézni. Ezen elv alapján egy film például kiadható DVD-n Kanadában még akkor is, ha Japánban még a mozikba sem került, hiszen még így sem fenyeget az a veszély, hogy a japánok előbb nézhetnék meg DVD-n a filmet, mint moziban. A forgalomban lévő DVD-lejátszók – a specifikáció szerint – csak olyan lemezt játszhat le, melyen be van állítva régiókód; számos olyan példány is kapható kereskedelmi forgalomban, amely ezt figyelmen kívül hagyja és bármilyen lemez lejátszására alkalmas („régiófüggetlen” vagy „régiómentes” lejátszók).
A régiók a következők:
A 0-s régiókód valójában nem jelöl ki régiót, csupán azt jelenti, hogy bármely lejátszóban játszhatók.
RCE.
Az RCE "(Regional Coding Enhancement)" eljárást néhány stúdió fejlesztette ki annak érdekében, hogy a régiófüggetlen lejátszók (amik figyelmen kívül hagyják a régiókódokat) ne legyenek képesek lejátszani egyes "1. régiós" filmeket. Az első ilyen film 2000. október 30-án jelent meg: "A hazafi."
A gyárilag régiófüggetlen lejátszók egy része az "RCE" kódolást is figyelmen kívül hagyja, más részüket kézzel lehet beállítani a megfelelő régióra. A „házilag” átalakított lejátszók nagy része az "RCE" lemezek esetén hibaüzenetet küld, „hibás régió” vagy pedig egy ”színes világtérkép” formájában.
Az utolsó információk alapján újonnan csak a "Columbia/Tri-Star" bocsát ki ilyen kódolású lemezeket.
DVD adatlemezek.
Típusai szerint:
DVD-meghajtók.
A DVD-meghajtók DVD-lemezek lejátszására alkalmas olvasóegységek, melyek visszafelé kompatibilisek az előző lemezformátumokkal (CD-Audio, CD-ROM, VCD, SVCD stb.)
Lézerfej.
Az írófejben 2 dióda található, az egyik a vörös dióda, amely a DVD lemezeket írja és olvassa, a másik dióda a CD lemezeket írja és olvassa. Előbbi 650 nm (mélyvörös) a CD-s dióda 780 nm (ez már infrának tekinthető). A két dióda közt külsőleg nincs különbség, mindkettő TO tokozású. Az infradióda teljesítménye kb. 50, míg a 650 nm-es diódáé 150 mW. A DVD-író fej legkülső lencséjével lehet jó hatásfokkal párhuzamosítani a nyalábot.
Élettartam.
Egy közönséges DVD élettartama, jó tartási körülmények közt 10-15 év. Érdemes fénytől védett, hűvös, páramentes helyen tartani őket. Léteznek archiválási minőségű DVD-k, ezek élettartama hosszabb (100 év). Áruk a normál DVD 5-6-szorosa.
A DVD lemezek élettartama igencsak szóródik. Az ismert NIST-tesztek szerint csupán a vizsgált termékek 47%-ának becsült élettartama van túl a 15 éven. A legrosszabb eredmény 1,9 év a becsült élettartamra. A lemez állapotromlása többféle módon történik: finoman felkarcosodik a lemez adatoldalának felszíne, például a sokat használt, tok nélkül vagy papírtokban tárolt, vagy helytelenül tisztított lemezeknél, szórva a lézernyalábot; homályossá válik vagy elszíneződik a műanyag, esetleg az adatréteg felszíne, azt károsító tisztítóanyag hatására; vetemedik, görbül a korong, ami a lejátszót is károsíthatja; az írható DVD felső fedőrétegében hajszálrepedések, esetleg karcolások alakulnak ki, ami rontja a lézerfény visszaverődését a tárolt jelekről; szintén az írható lemezek tárolóanyagában, amely egy viszkózus, igen vékony folyadékréteg, a gyakran használt lemez meghajlásai miatt néhány helyen romlik a jelek karakteressége, egyértelműsége, bizonyos mérték felett már adatvesztést is okozva. |
78 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=78 | Bit | A bit az információ, ugyanakkor az információt hordozó közlemény hosszának is egyik alapegysége. Jele: b (kis b betű). Lehetséges értékei: 0 (hamis) vagy 1 (igaz). Ebben a második jelentésben a bit valójában az adatmennyiség egysége.
Az elnevezéssel a számítógépek, a távközlés, az informatika tudományaiban találkozhatunk; a digitális technikában az adatmennyiség legkisebb egysége.
A név a binary digit (bináris számjegy) kifejezésből származik.
Definíciója.
Egy S hírforrás valamely "p" valószínűséggel (relatív gyakorisággal) kibocsátott "h" hírének az információtartalma (lásd:hírérték, entrópia):
formula_1 bit , ahol a "log" a logaritmus jele.
Például: egy eldöntendő kérdésre adott válasz információtartalma 1 bit – feltéve, hogy mindkét válasz egyformán valószínű.
Az információelmélet egyik alaptétele (Shannon 2. tétele, „az információ összenyomhatatlansága”) szerint "az információforrás hírkészletének kódolásához használt szeparálható kód szótárának átlagos szóhosszúságát nem haladhatja meg a forrás entrópiája." Népszerűen fogalmazva: Egy bit információ továbbításához legalább egy "bináris számjegy" szükséges. Más példa: Egy 700 MB kapacitású (ennyi bináris jelet befogadó) CD-re legfeljebb 700 MB hírértekkel bíró információ rögzíthető.
Az információ más alapegységei a hartley és a nat.
A szó eredete.
A "bit" szót John Wilder Tukey, a Princetoni Egyetemen dolgozó statisztikus és matematikus alkotta meg a "binary digit" (kettes számrendszer-beli számjegy) rövidítéseként, azonban maga a szó angolul eredetileg „kis darab”-ot vagy „falat”-ot is jelent.
Ennek megfelelően a bit nem más, mint "0" vagy "1," hamis vagy igaz; két egymást kölcsönösen kizáró "állapot" valamelyike, illetve az érvényes állapotot tároló memóriaelem. Minden elektronikus memória bit méretű tárolóelemekből áll.
A byte (bájt) bitek csoportja. Gyakorlati okokból célszerű a memória bitjeiből egységes hosszúságú csoportokat alkotni és az ezekben levő biteket együtt kezelni, ezeket hívták "szó"nak. A számítógépeknél architektúránként különböző, a gyártó által valamilyen okból megválasztott szóméretekkel találkozhatunk, de mai eszközeinkben egy szó 32 vagy 64 bit. A szó általában az az egység, amellyel a számítógép műveletvégző egysége (processzora) egyszerre képes műveletet (pl. összeadást) végezni. A 8 bites egységet szokták még oktettnek "(octet)" is hívni, utalva a 8-as számra. A byte - a szóval ellentétben - a legkisebb címezhető (kiolvasható, beírható) egység a memóriában. Ez azt jelenti, hogy ha 1 bites egységekkel végzünk műveletet (pl. logikai vagy), akkor a memóriában csak a bitet tartalmazó byte-ra tudunk rámutatni, ennek kiolvasása után a műveletet szó méretben végzi el a processzor, majd az eredménybitet szintén egy byte-ra való rámutatással írjuk vissza a memóriába.
Prefixumok.
Az adatok mennyiségének meghatározásakor a "bit" előtt használhatunk SI-prefixumokat, például "kilo-", "mega-" stb. Ezeket viszont az informatikus szakma gyakran még mindig nem az 1000, hanem az 1024 hatványainak értelmezi, holott ezt már nemzetközi szabvány tiltja, új prefixumokat előírva. |
79 | 67225 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=79 | Byte | A byte (vagy "bájt") általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység a számítástechnika és a távközlés terén, jele B (nagy B betű).
A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete hardverfüggő volt, később a 8 bites szabvány terjedt el, amely 256 (28) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az ISO 80000 szabvány írja le.
Történet.
A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956-ban fogalmazta meg Werner Buchholz, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában, ez akkoriban még „1 és 6 bit közötti méretű adategységet” jelentett.
A korai számítógépek különböző binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és ASCII néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis távíró kódokat.
Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az IBM kiadta új modelljét, az IBM System/360 számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez.
Ma a byte széles körű értelmezése 8 bites egységet jelent, de lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is.
Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja.
Byte mint adattípus.
Mint adattípussal találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes "legalább" 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
Prefixumok.
A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az SI-mértékegységrendszerben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően. Például a „kilo” előtag pontosan egy ezres mennyiséget jelent, míg a számítástechnikában a (hibásan értelmezett) „kilobájt” alatt 1024 bájtot értenek, ami valamennyivel több, mint egyezer. A háttértárak kapacitásának és a hálózat sebességének meghatározásakor ugyanaz az egység más méretet jelent (tíz hatványai), mint például a memória méretének meghatározásakor (kettő hatványai).
Ezt az ellentmondást hivatott feloldani az IEC kiegészítése, amely új mértékegységeket rendelt a bináris szorzókhoz. Az új elnevezések használata a szakmában a kiadást követő években nehezen terjedt. |
81 | 100485 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=81 | C | A C a latin ábécé harmadik, a magyar ábécé negyedik betűje. |
84 | 26883 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=84 | Hidrogén | A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése "köneny" vagy "gyulany", latinul: "hydrogenium)" a periódusos rendszer első kémiai eleme. Vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, relatív atomtömege 1,00784–1,00811 u, egyatomos formájában (H1) a leggyakoribb elem, a világegyetem barion-tömegének mintegy 75%-a. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá alakítanak át – magfúziós folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb égitestek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes légkörében huzamosan megtartani.
Szabványos nyomáson és hőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, nem fémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony kétatomos gáz, kémiai képlete H2. A világűrben előforduló, egyatomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez kovalens vegyületeket; ekként jelen van a vízmolekulában és a legtöbb szerves vegyületben is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti protonátadásban.
Ionos vegyületeiben lehet negatív töltésű (a hidridion másik neve hidrid, jele H−), vagy lehet pozitív töltésű (jele H+). Ez utóbbi kation elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogénkationok komplexeket alkotnak.
A hidrogén leggyakoribb izotópja a prócium (ritkán használt név, jele 1H), atommagja egyetlen protonból és nulla neutronból áll. Mint a legegyszerűbb ismert atom, nagy elméleti jelentőséggel is bír. Így például, mivel ez az egyetlen olyan semleges elem, amelyre a Schrödinger-egyenlet analitikus eredményt ad, energetikájának és kötéseinek tanulmányozása kulcsszerepet játszott a kvantummechanika kidolgozásában.
A hidrogéngázt mesterségesen először a 16. század elején állították elő fémek és erős savak összekeverésével. 1766–81 között elsőként Henry Cavendish ismerte fel, hogy a hidrogéngáz egy diszkrét anyag, aminek égésekor víz keletkezik. Erről a tulajdonságáról kapta később a nevét: görögül a "υδρογόνο" „vízképzőt” jelent.
Az iparban nagyrészt földgáz és vízgőz reakciójával állítják elő, kisebb mértékben nagyobb energiaigényű hidrogéntermelő módszerekkel, mint amilyen a víz elektrolízise. A legtöbb hidrogént a termelés helyéhez közel használják fel. Két legnagyobb felhasználási területe a fosszilis tüzelőanyagok feldolgozása (pl.: hidrokrakkolás) és az ammóniagyártás, elsősorban a műtrágyákhoz.
A hidrogén nagyon jól oldódik egyes fémekben (pl.: palládiumban, platinában, nikkelben); mindemellett metallurgiai szempontból kedvezőtlen hatása, hogy sok fémet rideggé és törékennyé tesz; ezzel megbonyolítja – többek között – a csővezetékek és tartályok tervezését.
Tulajdonságai.
Égése.
A hidrogéngáz (vagy dihidrogén) igen gyúlékony, levegővel keveredve nagyon széles tartományban, 4–75 térfogatszázalékos koncentrációhatárok között képes égni. A hidrogén égésekor felszabaduló entalpia kJ/mol.
A hidrogéngáz és oxigéngáz keverékét durranógáznak nevezik, mert kémcsőben meggyújtva durranó hang kíséretében felrobban. A tiszta hidrogén csendesen ég. A hidrogéngáz a levegővel 4–74%-os koncentrációban, klórral 5–95%-os koncentrációban robbanóelegyet képez. Ezen gázelegyek szikra, hő vagy napfény hatására felrobbanhatnak. A hidrogén öngyulladási hőmérséklete (az a hőmérséklet, melyen levegőben spontán meggyullad) . A tiszta hidrogén-oxigén lángok ultraibolya fényt bocsátanak ki, és szabad szemmel szinte láthatatlanok, ahogy azt a bal oldali ábra is illusztrálja. Az égő hidrogén-szivárgások nagyon veszélyesek lehetnek, észlelésük lángdetektorral történhet. A Hindenburg léghajó megsemmisülése hírhedt példája a hidrogén égésének, habár a baleset oka máig vitatott. A hidrogén más körülmények között a szénhidrogénekre emlékeztető kékes lánggal ég, a balesetről készült képeken látható narancssárga lángokat főként a hajótestet, illetve a borítást alkotó szénvegyületek égése okozta. Mivel a hidrogén könnyebb a levegőnél, a hidrogénlángok általában gyorsan emelkednek és kevesebb kárt okoznak, mint a szénhidrogén tüzek. A Hindenburg léghajó utasainak kétharmada túlélte a balesetet, számos haláleset a tűz helyett a zuhanás illetve az égő dízel üzemanyag miatt következett be.
A H2 minden oxidálószerrel reagál. Szobahőmérsékleten a hidrogén spontán és hevesen reagálhat a klórral és a fluorral a megfelelő hidrogén-halogenid – hidrogén-klorid és a hidrogén-fluorid – keletkezése közben, amelyek egyben potenciálisan veszélyes savak.
Kémiai tulajdonságai.
A hidrogén jó redukálószer. Például vas(II)-szulfiddal is reagál, közben kénhidrogén keletkezik és vas. A hidrogénion, a H+ a savion.
Elektron-energiaszintje.
A hidrogénatomban lévő alapállapotú elektron energiaszintje , amely nagyjából egy hullámhosszúságú ultraibolya fotonnak felel meg.
A hidrogén energiaszintjei meglehetősen pontosan kiszámíthatók a Bohr-féle atommodell alapján, amelynek felfogása szerint az elektron a proton körül „kering”, a Föld Nap körüli keringéséhez hasonlóan. Azonban míg a bolygók és az égitestek egymás közötti vonzását a gravitáció okozza, az elektronok és a protonok között az elektromágneses erő hat. A kvantummechanika fejlődésének kezdetén Bohr posztulálta, hogy a perdület csak diszkrét értékeket vehet fel, így a Bohr-modell elektronjai a protontól csak bizonyos megengedett távolságra helyezkedhetnek el, és ezért csak bizonyos megengedett energiájúak lehetnek.
A hidrogénatom még pontosabb leírása tisztán a kvantummechanikából származik, amely a Schrödinger-egyenletet vagy a Feynman útintegrál formulát használja a proton körüli elektron valószínűségi sűrűségfüggvényének kiszámításához. A legbonyolultabb modellek a speciális relativitáselmélet és a vákuumpolarizáció kis hatásait is magukban foglalják. A kvantummechanikai felfogásban az alapállapotú hidrogénatom elektronjának egyáltalán nincs perdülete – ez szemlélteti, mennyire eltér a „bolygóként keringő” elektron képe a valóságtól.
Elemi molekulaformái.
A hidrogén kétatomos molekulájának két különböző magspinizomerje létezik, amelyek az atommagok relatív spinjében térnek el. Az ortohidrogénben a két proton spinje azonos irányú, és triplett állapotot alkot, az eredő magspinmomentum: 1 (½ + ½). A parahidrogénben a protonok spinjei ellentétes irányúak, és szingulett állapotot alkotnak, az eredő magspinmomentum: 0 (½ − ½). Standard hőmérsékleten és nyomáson a hidrogéngáz körülbelül 25% para- és 75% ortohidrogénből áll, melyet normál hidrogénnek is neveznek. Az ortohidrogén és a parahidrogén egyensúlyi aránya függ a hőmérséklettől, de mivel az orto forma egy gerjesztett állapot, és emiatt nagyobb energiájú a para formához képest, ezért instabil, és nem lehet tisztán előállítani. Nagyon alacsony hőmérsékleten az egyensúlyi állapot szinte kizárólag a para formából áll. A tiszta parahidrogén folyadék- és gázfázisainak termikus tulajdonságai – a rotációs hőkapacitásaik különbözősége miatt – jelentősen eltérnek a normál formáétól. Az orto/para megkülönböztetés más hidrogéntartalmú molekulákban vagy funkciós csoportokban is előfordul, mint például a vízben és a metilénben, de kis jelentőségű azok termikus tulajdonságaira nézve.
A para- és ortohidrogén közötti nem katalizált átalakulás a hőmérséklettel nő, így a gyorsan kondenzált H2 nagy mennyiségű, nagy energiájú orto formát tartalmaz, amely nagyon lassan para formává alakul. A kondenzált H2-ben lévő orto/para arány alapos megfontolást igényel a folyékony hidrogén előállításakor és tárolásakor: az orto-para átalakulás ugyanis exoterm folyamat, és elegendő hőt termel ahhoz, hogy elpárologtassa a folyékony hidrogén egy részét, így veszteséget okoz. Az orto-para átalakulás katalizátorait, úgymint vas(III)-oxid, aktív szén, platinázott azbeszt, ritkaföldfémek, uránvegyületek, króm(III)-oxid, illetve néhány nikkelvegyület, felhasználják a hidrogén hűtése közben.
További fázisai.
Fémes hidrogén.
Egy 2016-os kutatásban 3,25 millió bar nyomással nyomtak össze hidrogént, ami ennek következtében halmazállapot-változáson ment keresztül. A hidrogén egy új, szilárd fázist vett fel, amit „V”-fázisnak neveztek. Ebben az állapotban a hidrogénmolekulák külön atomokra bomlottak, és a hidrogénatomok elektronjai a fémekben lévő elektronokhoz hasonló tulajdonságokat kezdtek mutatni, azaz delokalizálódtak. A hidrogén ilyen átalakulását már 1935-ben megjósolták. A fémes hidrogén – feltételezések szerint – hatalmas mennyiségben van jelen a Jupiter, Szaturnusz, és néhány újonnan felfedezett exobolygó gravitáció által összenyomott belsejében. Továbbá azt is feltételezik, hogy akár szobahőmérsékletig (~) is szupravezető.
Hidrogéniszap.
A hidrogéniszap folyékony és szilárd halmazállapotú hidrogén elegye hármasponti hőmérsékleten. Alacsonyabb a hőmérséklete, de 16-20%-kal nagyobb a sűrűsége, mint a folyékony hidrogéné; ezért lehetséges jövőbeni rakéta-hajtóanyag. A hidrogéniszap alkalmazásával ugyanis csökkenne az űrhajók üzemanyagtartályának térfogata, és így a jármű üres tömege is.
Vegyületei.
Kovalens és szerves vegyületek.
Habár a H2 standard körülmények között nem túlzottan reakcióképes, mégis a legtöbb elemmel vegyületeket képez. A hidrogén a nála nagyobb elektronegativitású elemekkel is alkothat vegyületeket, mint például a halogének (pl. F, Cl, Br, I), vagy az oxigén; ezekben a vegyületekben a hidrogén részlegesen pozitív töltésű. Amikor fluorhoz, oxigénhez, vagy nitrogénhez kötődik, a hidrogénatomok részt vehetnek egy közepes erősségű, nem kovalens kötés kialakításában, az úgynevezett hidrogénkötésben, amely sok biológiai molekula stabilitása szempontjából kulcsfontosságú. A hidrogén a kisebb elektronegativitású elemekkel – például a fémekkel, félfémekkel – is képez vegyületeket, ezekben részleges negatív töltést vesz fel. Ezeket a vegyületeket gyakran hidrideknek nevezik.
A hidrogénvegyületek hatalmas sokaságát képezi a szénnel, ezek az úgynevezett szénhidrogének, és még ennél is több, heteroatomot is tartalmazó szénvegyülete ismert. Ezeket – az élő dolgokkal való általános kapcsolatuk miatt – szerves vegyületeknek nevezik, tulajdonságaik vizsgálatának tudománya a szerves kémia, illetve ugyanez az élő szervezetek szempontjából a biokémia. Néhány definíció szerint, a „szerves” vegyületeknek elegendő csupán szenet tartalmazniuk. Azonban, a legtöbb közülük hidrogént is tartalmaz, és mivel ez a szén–hidrogén kötés az, amely az ebbe az osztályba tartozó vegyületek legtöbb különleges kémiai jellemzőjét adja, egyes meghatározások szerint a szén–hidrogén kötések szükségesek a „szerves” kémiához. Milliónyi szénhidrogén ismert, és ezek többnyire bonyolult, szintetikus úton állíthatók elő, amely eljárások ritkán tartalmaznak elemi hidrogént.
Hidridek.
A hidrogén vegyületeit gyakran nevezik hidrideknek; a kifejezés használata meglehetősen tág értelmű. A „hidrid” kifejezés azt sugallja, hogy a H-atom negatív vagy anionos jellegű, amelyek jelölése H-, és akkor használjuk, amikor a hidrogén nála elektropozitívabb elemmel képez vegyületet. A hidrid anion létezését Gilbert N. Lewis vetette fel 1916-ban, az I. és II. főcsoport sószerű hidridjei számára, és Moers bizonyította 1920-ban lítium-hidrid (LiH) olvadékelektrolízisével, melynek során az anódon sztöchiometrikus mennyiségű hidrogén keletkezett. Figyelembe véve a hidrogén alacsony elektronegativitását, az I. és II. főcsoporton kívüli fémek esetében a kifejezés meglehetősen megtévesztő. A II. főcsoport hidridjei közül kivétel a BeH2, amely polimer. A lítium-alumínium-hidridben az anion az Al(III)-hoz erősen kötődő hidridionokból áll.
Habár majdnem mindegyik főcsoport elemeivel képezhetők hidridek, a vegyületek száma és lehetséges kombinációjuk nagyon változó, például ismert több mint száz biner borán-hidrid, de csak egy biner alumínium-hidrid. Biner indium-hidridet még nem azonosítottak, jóllehet nagyobb komplexek léteznek.
A szervetlen kémiában a hidridek hídligandumok szerepét tölthetik be két központi fémion között a koordinációs komplexekben. Ez a funkció különösen gyakori a 13. csoport elemei közt, különösen a boránok (bór-hidridek), az alumínium komplexek, valamint a karborán klaszterek esetében.
Protonok és savak.
A hidrogén oxidációjakor az atomból eltávolítódik egy elektron, és H+-ion keletkezik, amely nem tartalmaz elektront, és atommagjában általában egy proton található. Ez az oka annak, hogy a hidrogéniont gyakran csak protonnak nevezik. A Brønsted–Lowry-elmélet szerint a savak protondonorok, míg a bázisok protonakceptorok.
A csupasz proton (H+) nem létezhet oldatban vagy ionos kristályban, mert erőteljesen vonzza más atomok vagy molekulák elektronjait. Leszámítva a magas hőmérsékleten előforduló plazmaállapotot, az ilyen protonokat nem lehet eltávolítani az atomok és molekulák elektronfelhőitől, ezért azok továbbra is kötődni fognak.
Izotópjai.
A hidrogénnek három természetes izotópja van; ezek jelölése 1H, 2H és 3H. Laboratóriumban egyéb, nagymértékben instabil hidrogénatommagokat (4H-től 7H-ig) is előállítottak már, de ezeket a természetben nem figyelték meg.
A hidrogén az egyetlen olyan kémiai elem, amely izotópjainak saját elnevezése a mai napig használatban maradt. A radioaktivitás kutatásának kezdetén a különböző nehéz radioaktív izotópok egyedi neveket kaptak, de ezeket az elnevezéseket ma már a deutérium és a trícium kivételével nem használják. A deutériumot gyakran D, a tríciumot pedig gyakran T betűvel jelölik (a 2H illetve 3H helyett), de a próciumnak megfelelő P betű már használatban van a foszfor jelölésére, így ez nem alkalmazható. Az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniójának "(IUPAC)" nevezéktani iránymutatója megengedi a D és T használatát, jóllehet a 2H illetve 3H szimbólumok használatát javasolja.
Története.
Felfedezése és felhasználása.
A hidrogént Robert Boyle fedezte fel 1671-ben, és ő írta le azt a vasreszelék és híg savak közti reakciót, amely eredményeképpen hidrogéngáz keletkezett. 1766-ban Henry Cavendish elsőként fedezte fel, hogy a hidrogén önálló elem; majd a gázt a fém-sav reakció nyomán „tűzveszélyes levegőnek” nevezte el. Úgy gondolta, hogy ez a „tűzveszélyes levegő” valójában azonos a hipotetikus, flogiszton nevű anyaggal, és továbbá 1781-ben megállapította, hogy a gáz elégésekor vizet termel. Az elem felfedezését rendszerint neki tulajdonítják. A „vízképzőt” jelentő hidrogén nevet Antoine Lavoisier alkotta szóképzéssel a görög ὕδωρ "(hüdór: víz)" és a γεννώ "(gennó: nemzeni)" szavakból 1783-ban, amikor ő és Laplace reprodukálta Cavendish azon megállapítását, miszerint víz keletkezik, ha a hidrogén elég.
Lavoisier híres tömegmegmaradásra irányuló kísérleteihez a hidrogént úgy állította elő, hogy tűzzel izzásig hevített vascsövön keresztül reagáltatta a vízgőzt fém vassal. A vas vízben lévő protonok általi, magas hőmérsékletű anaerob oxidációját vázlatosan az alábbi reakciók szemléltetik:
Számos fém – például a cirkónium – termel hidrogént hasonló vízzel való reakció során.
1800-ban Nicholson és Carlisle a vizet elektromos árammal hidrogénre és oxigénre bontotta. A hidrogént James Dewar cseppfolyósította az első alkalommal 1898-ban, regeneratív hűtés és saját találmánya, a termosz segítségével. A következő évben szilárd hidrogént készített. A deutériumot 1931-ben Harold Urey amerikai kémikus fedezte fel. 1934-ben pedig Ernest Rutherford, Mark Oliphant és Paul Harteck tríciumot készített. A nehézvizet, melyben a rendes hidrogén helyén deutérium található, Urey csapata fedezte fel 1932-ben. François Isaac de Rivaz építette meg az első hidrogén és oxigén keverékével működő belső égésű motort 1806-ban. Edward Daniel Clarke 1819-ben feltalálta a hidrogéngáz fúvócsövet. A Döbereiner-lámpát és a rivaldafényt 1823-ban találták fel.
Az első hidrogénnel töltött léggömböt Jacques Charles találta fel 1783-ban. A hidrogén biztosította az első megbízható légi jármű, az 1852-es Henri Giffard-féle léghajó felhajtóerejét. Ferdinand von Zeppelin német báró hidrogénnel feltöltött merev léghajók ötletét vetette fel; később ezek lettek a zeppelinek, első repülésükre 1900-ban került sor. A menetrendszerű közlekedés 1910-ben kezdődött, és az első világháború 1914. augusztusi kitöréséig ember utazott rajtuk súlyosabb incidensek nélkül. A háború alatt a hidrogénnel töltött léghajókat megfigyelő platformokként és bombázásra használták.
Az első non-stop transzatlanti átkelésre a brit "R34" léghajóval, 1919-ben került sor. A rendszeres személyszállítási szolgáltatás az 1920-as években folytatódott, és bár az Egyesült Államok héliumtartalékainak felfedezése a biztonság megnövekedését ígérte, az amerikai kormány nem volt hajlandó a gázt erre a célra eladni. Következésképpen H2-t használtak a Hindenburg zeppelinben is, amely 1937. május 6-án New Jersey felett a levegőben kigyulladt és elpusztult. Az incidenst élőben közvetítette a rádió, és filmre is vették. Széles körben elterjedt, hogy a tüzet a szivárgó hidrogén öngyulladása okozta, de a későbbi vizsgálatok rámutattak, hogy azt az alumínium-szövet borítás és a statikus elektromosság idézte elő. Mindenesetre a hidrogén hírneve a léghajózás terén teljesen odalett.
Ugyanebben az évben szolgálatba léptek az első hidrogén-hűtésű turbógenerátorok az Ohio állambeli Daytonban a "Dayton Power & Light Co." vállalatnál, melyek gáz halmazállapotú hidrogént használtak hűtőközegként a forgórészben és az állórészben. A generátorban hűtés céljára sokkal előnyösebb levegő helyett a hidrogén alkalmazása, mert az jobban (gyorsabban) vezeti el a hőt a generátortól; csökkenti a zajt; és kisebb súrlódást okoz; ezáltal csökkenti a gép veszteségét.
Első ízben 1977-ben használtak nikkel-hidrogén akkumulátorokat az Egyesült Államok Haditengerészetének navigációs műholdján (NTS-2). Ilyen akkumulátorokkal van ellátva például az ISS, a Mars Odyssey,> és a Mars Global Surveyor is. Pályájának sötét részén a Hubble űrtávcsövet szintén nikkel-hidrogén akkumulátorok látták el árammal; ezeket végül 2009 májusában több mint 19 évvel a start után, 13 évvel a tervezett élettartam felett lecserélték.
Szerepe a kvantumelméletben.
Az egy protonból és egy elektronból álló viszonylag egyszerű atomszerkezete révén, a hidrogénatom illetve az általa elnyelt és kibocsátott fény volt a középpontja az atomszerkezeti elméletek fejlődésének. Ezenfelül a következésképpen egyszerű hidrogénmolekula, illetve -kation tette lehetővé a kémiai kötés természetének teljesebb megértését, amely röviddel a hidrogénatom kvantummechanikai kezelésének 1920-as évekbeli kifejlődését követte.
Az egyik első explicit módon észlelt (de abban az időben még meg nem értett) kvantum hatás, egy hidrogént is magában foglaló Maxwell-megfigyelés volt; fél évszázaddal a teljes kvantummechanikai elmélet megszületése előtt. Maxwell megfigyelte, hogy a H2 fajlagos hőkapacitása szobahőmérséklet alatt rejtélyesen eltér a kétatomos gázokétól, és kriogén hőmérsékleten egyre inkább egyatomos gázokéra hasonlít. A kvantumelmélet szerint, ez a viselkedés a (kvantált) rotációs energiaszintek távolságából ered, amelyek különösen szélesek a hidrogénmolekulában, mert annak alacsony a tömege. Ezek az egymástól távol elhelyezkedő szintek az alacsony hőmérsékletű hidrogénben meggátolják a hőenergia azonos felosztását rotációs mozgássá. A nehezebb atomokból álló kétatomos gázok nem rendelkeznek ilyen széles távolságban lévő energiaszintekkel, és nem mutatják ugyanezt a hatást.
Előfordulása.
A hidrogén – atomos formájában – a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme, a normál anyag tömegének 75%-át, az atomok számának 90%-át alkotja (az univerzum tömegének legnagyobb része ugyanakkor nem kémiai elem típusú anyag, feltételezések szerint a tömeg még nem észlelhető formájában – mint sötét anyag és sötét energia – van jelen). Ez az elem nagy mennyiségben található meg a csillagokban és a gázóriásokban. A molekulafelhők a csillagkeletkezéssel hozhatók összefüggésbe. A hidrogén létfontosságú szerepet játszik a csillagok energiaellátásában a proton-proton ciklus és CNO-ciklus magfúziója révén.
Az egész világegyetemben a hidrogén többnyire atomos és plazmaállapotban található meg, amelyek tulajdonságai meglehetősen eltérnek a molekuláris hidrogénétől. Plazmaállapotban a hidrogén elektronja és protonja nem kapcsolódik össze, ez igen magas elektromos vezetőképességet és magas emissziót (ez adja a Nap és más csillagok fényét) eredményez. A töltött részecskéket a mágneses és elektromos mezők erősen befolyásolják. Például a napszélben kölcsönhatásba lépnek a Föld magnetoszférájával, előidézve a Birkeland-áramokat és a sarki fényt. A hidrogén semleges atomi állapotban található meg a csillagközi anyagban. A csillapított Lyman-alfa rendszerekben található nagy mennyiségű semleges hidrogénről feltételezik, hogy uralja az univerzum kozmológiai barion sűrűségét, egészen "z"=4 vöröseltolódásig.
Szokásos körülmények között az elemi hidrogén a Földön kétatomos gázként fordul elő. Azonban kis tömege miatt – ami lehetővé teszi, hogy könnyebben elszökjön a földi gravitációból, mint a nehezebb gázok – a hidrogéngáz nagyon ritka a Föld légkörében (1 ppm). A hidrogén mindemellett a harmadik leggyakoribb elem a Föld felszínén; többnyire vegyületeiben fordul elő, mint például a szénhidrogének és a víz. Bizonyos baktériumok és algák is termelnek hidrogéngázt, illetve a bélgáz természetes összetevője, akárcsak a metán, amely maga is egyre növekvő jelentőségű hidrogénforrás.
A protonált molekuláris hidrogén () megtalálható a csillagközi anyagban, ahol molekuláris hidrogénből a kozmikus sugárzás ionizációjának hatására keletkezik. Ezt az iont a Jupiter bolygó felső légkörében is megfigyelték. A kis hőmérséklet és sűrűség következtében az ion az űrbéli környezetben viszonylag stabil. A az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ion a világegyetemben, és jelentős szerepet játszik a csillagközi anyagok kémiájában. A semleges háromatomos hidrogén () csak gerjesztett formában létezhet; és ezért instabil. A dihidrogén kation () bár előfordul a világűrben, de igen ritkán.
Előállítása.
A hidrogént előállítják kémiai és biológiai laboratóriumokban, gyakran egyéb reakciók melléktermékeként; illetve az iparban a telítetlen szubsztrátok hidrogénezésére.
Laboratóriumban.
Laboratóriumban a H2-t rendszerint híg, nem oxidáló savak és bizonyos reakcióképes fémek – mint például sósav és cink – reagáltatásával állítják elő a Kipp-készülékben.
Alumínium bázisokkal való reakciója is hidrogént eredményez:
Előállítható alkálifémek és víz reakciójával:
A fenti reakció nagyon heves, ezért azt le kell lassítani (például az alkálifémet amalgám formában, vagy víz helyett a kevésbé aktív etanolt használva).
A hidrogén előállításának egyszerű módja a víz elektrolízise. A vízbe alacsony feszültségű áramot vezetve, oxigéngáz képződik az anódon, illetve ezzel egyidejűleg hidrogéngáz képződik a katódon. Tárolás céljára előállított hidrogéngáz esetén a katód jellemzően platinából, vagy más inert fémből készül. Ha azonban a gázt helyben elégetik, kívánatos, hogy a keletkezett oxigén segítse az égést, és így akár mindkét elektróda inert fémekből készülhet. (A vas például oxidálódik, és így csökkenti a felhasználható oxigén mennyiségét). Az eljárás elméleti maximális hatásfoka (az előállított hidrogén energetikai értéke szemben a felhasznált villamos energiával) valahol a 80–94% tartományban van.
2007-ben felfedezték, hogy egy alumínium-gallium ötvözetet pellet formában vízhez adva, azt hidrogén előállítására lehetne felhasználni. Az eljárás ugyan alumínium-oxidot is létrehoz; de a drága gallium, amely megakadályozza az oxidréteg kialakulását a pelleten, újrafelhasználható. Ez jelentős következményekkel járhat egy hidrogénalapú gazdaságra nézve; például a hidrogén a helyszínen előállítható, és nem kell szállítani.
Iparban.
A hidrogén több különböző módon állítható elő, de gazdasági szempontból a legfontosabb eljárások a szénhidrogénekből nyerik ki a hidrogént. A kereskedelmi ömlesztett hidrogéngázt általában földgáz gőzreformálásával termelik. Magas hőmérsékleten (–, –) a vízgőz (vízpára) reagál a metánnal, így szén-monoxid és dihidrogén keletkezik:
Ezt a reakciót kis nyomáson kedvező elvégezni, de nagy nyomáson (2 MPa, 20 atm) is lefolytatják. Ennek az az oka, hogy a nagynyomású H2 a leginkább piacképes termék, és a nyomásváltoztatásos adszorpciós "(pressure swing adsorption – PSA)" tisztító rendszerek is jobban működnek nagyobb nyomáson. A keletkezett gázkeverék az úgynevezett „szintézisgáz”, mert gyakran közvetlenül használják fel metanol és hasonló vegyületek előállításához. A metán kivételével a szénhidrogének is felhasználhatóak a szintézisgáz előállítására; változó termelékenységgel. Ezen magasan optimalizált technológia sok komplikációjának egyike a koksz vagy szén képződése:
Következésképpen, a gőzreformálás jellemzően H2O-feleslegben megy végbe. További hidrogén nyerhető ki a gőzből szén-monoxid felhasználásával, a víz-gáz eltolási reakción "(WGS)" keresztül, különösen vas-oxid katalizátor jelenlétében. Ez a reakció emellett egy gyakori, ipari szén-dioxid forrás:
Egyéb fontos H2-termelő eljárás például a szénhidrogének részleges oxidációja;
és a vízgáz-reakció, amely a fenti eltolási reakciót előzheti meg:
A hidrogént néha ugyanabban az ipari folyamatban állítják elő és használják fel anélkül, hogy elkülönítenék. Az ammóniát előállító Haber–Bosch-eljárásban a hidrogén földgázból keletkezik. Telített sósvíz klórtermelő elektrolízisének mellékterméke is hidrogén.
Termokémiailag.
Több mint kétszáz termokémiai ciklus létezik, amely vízbontásra használható; és körülbelül egy tucat ilyen ciklus – például a vas-oxid ciklus; cink cink-oxid ciklus; cérium(IV)-oxid cérium(III)-oxid ciklus; kén-jód ciklus, réz-klór ciklus és a hibrid kénciklus – áll kutatás és tesztelés alatt, hogy vízből és hőből elektromosság nélkül állítson elő hidrogént és oxigént. Számos laboratórium (többek között Franciaországban, Németországban, Görögországban, Japánban, valamint az Egyesült Államokban) fejleszt termokémiai módszereket a hidrogén előállítására, napenergia és víz felhasználásával.
Anaerob korrózióval.
Anaerob körülmények között, a vas- és acélötvözeteket a víz protonjai lassan oxidálják. A vas anaerob korróziója először vas(II)-hidroxid "(zöld rozsda)" kialakulásához vezet, és az alábbi reakció írja le:
Anaerob körülmények között viszont, a vas(II)-hidroxidot (Fe(OH)2) a víz protonjai magnetitté és molekuláris hidrogénné oxidálhatják. Ezt a folyamatot a Schikorr-reakció írja le:
A jól kristályosodott magnetit (Fe3O4) termodinamikailag stabilabb, mint a vas(II)-hidroxid (Fe(OH)2). Ez a folyamat a vas és acél anaerob korróziója során történik, az oxigénmentes talajvizekben és a talajvízszint alatti redukáló talajokban.
Geológiailag.
A Föld légkörében található oxigéntől (O2) elzárva, mélygeológiai viszonyok között hidrogén (H2) keletkezik a szerpentinesedés során, a fayalit (Fe2SiO4, az olivin sorozat utolsó, vasban gazdag tagja) kristályrácsában lévő vas (Fe2+) szilikátok, vízben lévő protonok (H+) általi anaerob oxidációja révén. A megfelelő, magnetit (Fe3O4), kvarc (SiO2) és hidrogén (H2) létrejöttéhez vezető reakció a következő:
Ez a reakció hasonlít a Schikorr-reakcióban megfigyelt, vízzel érintkező vas(II)-hidroxid anaerob oxidációjára.
Transzformátorokban.
A nagy teljesítményű transzformátorok egy részét ásványolajjal hűtik. Ezek meghibásodása esetén gázok képződhetnek, melyek közül a hidrogén a leggyakoribb; ezért a hidrogén képződése a transzformátorban súlyos problémák korai előjele.
Felhasználása.
Folyamatok.
A kőolaj- és vegyiparnak nagy mennyiségű H2-re van szüksége. A H2 legnagyobb alkalmazási területe a fosszilis tüzelőanyagok feldolgozása és az ammóniatermelés. A petrolkémiai üzem legfontosabb hidrogénfogyasztó folyamatai a hidrodealkilezés, a hidrodeszulfurizáció és a hidrokrakkolás. Ezenkívül számos más felhasználási területe van, ezek egyike a hidrogénezés; különösen a telítetlen olajok és zsírok (melyek megtalálhatóak például a margarinban) telítettségének növelésekor, illetve a metanol előállításakor. A sósav előállításakor közvetlenül hidrogénforrásként hasznosítják, illetőleg felhasználják ércek redukálószereként.
A hidrogén sok ritkaföldfémben és átmenetifémben jól oldódik, és egyaránt oldódik nanokristályos fémekben és fémüvegben is. A hidrogén fémekben való oldhatóságára befolyással vannak a kristályrácsban lévő szennyezőanyagok, illetve a helyi torzulások. Ezek a tulajdonságok akkor lehetnek hasznosnak, ha a hidrogént forró palládiumlemezeken átvezetve tisztítják; de a gáz magas oldhatósága kohászati probléma, mert sok fémet rideggé tesz, illetve megbonyolítja a csővezetékek és a tartályok, de más gyártmányok tervezését is.
Eltekintve a reagensként való használatától, a H2-t széles körben alkalmazzák a fizika és a mérnöki tudományok területén. Védőgázként használják fel egyes fémek hevítésekor (például volfrám), valamint különböző hegesztési eljárásokban, mint például az atomos hidrogén hegesztésben "(AHW)". A hidrogént felhasználják az erőművekben, az elektromos generátorok forgórészének hűtésére, mert a hővezetési tényezője az összes létező gáz közül a legnagyobb. A folyékony hidrogént felhasználják kriogén kutatásokban, beleértve a szupravezetőképességét vizsgáló tanulmányokat is. Mivel a hidrogéngáz sűrűsége a levegő -e, ezért könnyebb a levegőnél, így korábban léghajók és léggömbök töltőgázaként használták fel.
Napjainkban a tiszta, illetve a nitrogénnel kevert hidrogént (úgynevezett formálógáz) nyomjelző gázként használják szivárgások detektálására. Az alkalmazásai megtalálhatók az autóipar, a vegyipar, a villamosenergia-termelés, az űrkutatás és a távközlés területén. A hidrogén engedélyezett élelmiszer-adalékanyag (E949), lehetővé teszi az élelmiszer-csomagolások szivárgáspróbáját, illetve antioxidáns tulajdonságokkal bír.
A hidrogén ritkább izotópjainak mindegyike egyedi alkalmazással rendelkezik. A deutériumot (hidrogén-2) felhasználják a fúziós erőművekben; illetve az urán hasadóanyagú CANDU reaktorokban moderátorként (neutron lassításra) alkalmazzák. A deutériumvegyületek alkalmazási területei a kémiai és biológiai vizsgálatok, a kinetikus izotóp hatás tanulmányozása. A tríciumot (hidrogén-3) atomreaktorokban termelik, felhasználják a hidrogénbomba gyártásához, a biotudományokban izotópos címkézéshez, illetve mint sugárzó forrás a világító festékekben.
Az egyensúlyi hidrogén hármaspontjának hőmérséklete meghatározott fix pont az ITS-90 hőmérsékleti skálán; értéke K.
Hűtőközegként.
A hidrogéngázt gyakran alkalmazzák erőművek elektromos generátoraiban a hagyományos léghűtés helyett, mivel számos előnyös tulajdonsága van, amelyek a közvetlen eredményei annak, hogy könnyű, kétatomos molekula. Ezek közé tartozik az alacsony sűrűség és kis viszkozitás, illetve, hogy az összes gáz közül a legmagasabb a fajlagos hőkapacitása és hővezetési tényezője.
Energiahordozóként.
A hidrogén nem energiaforrás; eltekintve a deutériummal vagy tríciummal működő kereskedelmi magfúziós erőművektől, amelyek technológiája jelenleg is fejlesztés alatt áll. A Nap energiája is a hidrogén fúziójából származik, de ezen folyamat szabályozható megvalósítása földi körülmények között nehéz feladat. A szoláris, biológiai, vagy elektromos forrásból származó elemi hidrogén előállítása több energiát igényel, mint amennyi az elégetésével nyerhető, így ezekben az esetekben a hidrogén energiatárolóként, ill. energiahordozóként funkcionál; akárcsak egy akkumulátor vagy a folyékony szénhidrogének. A hidrogén fosszilis forrásokból (mint például a metán) is előállítható, de ezek a források nem fenntarthatók.
A folyékony hidrogén és a sűrített hidrogéngáz "egységnyi térfogatra" vett energiasűrűsége bármely megvalósítható nyomáson lényegesen kisebb, mint a hagyományos üzemanyagforrásoké; jóllehet az "egységnyi tömegre" vett energiasűrűsége jóval nagyobb. Mindazonáltal, az elemi hidrogént már széles körben tárgyalják, mint egy gazdaság-szintű, lehetséges jövőbeli energiahordozót. Például a CO2-megkötés, amelyet a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás követ, elvégezhető lenne azon a ponton, amikor a H2 előállítható fosszilis tüzelőanyagokból. A közlekedésben használt hidrogén elégése viszonylag tiszta; némi NOx-kibocsátással, de szén-dioxid-kibocsátás nélkül megy végbe. Hasonlóan a hidrogén és nitrogén vegyülete, az ammónia is elégethető belső égésű motorokban, azonban szintén NOx képződés mellett. Az infrastruktúra hidrogénalapú gazdaságra való teljes átalakításának költsége azonban jelentős.
Üzemanyagcellákban.
Energiahordozóként legtisztább módon üzemanyagcella (tüzelőanyag-cella) alkalmazásával használható fel, amelyben folyamatos hidrogénellátás mellett szünetmentes elektromos áram nyerhető ki belőle. Ezzel részben helyettesíthető például az elektromos hajtású járművek akkumulátora.
Félvezetőiparban.
A hidrogént felhasználják az amorf szilícium és amorf szén szabad kötéseinek telítésére, így stabilizálva az anyagi tulajdonságokat. Emellett a különböző oxidokban – beleértve: ZnO, SnO2, CdO, MgO, ZrO2, HfO2, La2O3, Y2O3, TiO2, SrTiO3, LaAlO3, SiO2, Al2O3, ZrSiO4, HfSiO4 és SrZrO3 – potenciális elektrondonor.
Biológiai szerepe.
A különféle mikroorganizmusok anaerob anyagcseréjük során végtermékként hidrogént állítanak elő, általában vas- vagy nikkeltartalmú enzimek (úgynevezett hidrogenázok) által katalizált reakciókon keresztül. Ezek az enzimek a H2 és az azt alkotó két-két proton és elektron közti reverzibilis redoxi-reakciót katalizálják. A hidrogéngáz a piruvát vízzé történő fermentációja során keletkező redukáló komponensek szállításakor jön létre.
A vízbontás, melynek során a víz összetevőire – protonokra, elektronokra és oxigénre – bomlik, minden fotoszintetizáló szervezetben lejátszódik a fényszakasz során. Néhány ilyen szervezet, köztük a "Chlamydomonas reinhardtii" algák és a cianobaktériumok kifejlesztettek egy második lépést, a sötétszakaszt, melyben a kloroplasztiszban lévő specializált hidrogenázok redukálják a protonokat és elektronokat, így képezve H2-gázt. Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a géntechnológiával módosított cianobaktérium hidrogenázok hatékonyan szintetizálják a H2-gázt oxigén jelenlétében is. Hasonló erőfeszítéseket algákkal is végeztek bioreaktorokban.
Biztonság.
A hidrogén az emberi biztonságra nézve veszélyes anyag, levegővel keveredve potenciálisan tűz- és robbanásveszélyes; míg tiszta, oxigénmentes formában fulladást okozhat. Ezen túlmenően, a folyékony hidrogén kriogén anyag, ennek megfelelően a nagyon hideg folyadékokkal kapcsolatos veszélyeket rejti magában (mint például a fagyási sérülés). A hidrogén számos fémben oldódik, és azon túlmenően, hogy elszivárog, kedvezőtlen hatással lehet rájuk; ilyen hatás például a hidrogén-elridegedés, amely repedésekhez és robbanáshoz vezethet. A külső légtérbe kiszivárgó hidrogéngáz spontán meggyulladhat. Továbbá a hidrogénlángok amellett, hogy nagyon forróak, szinte láthatatlanok, és így véletlen égési sérülésekhez vezethetnek.
Még a hidrogén adatainak (beleértve a biztonsági adatlapot is) értelmezését is számos jelenség torzítja el. A hidrogén számos fizikai és kémiai tulajdonsága a parahidrogén/ortohidrogén arány függvénye (napokig vagy hetekig is eltart, míg egy adott hőmérsékleten eléri a egyensúlyi arányt, amelyre az adatokat általában megadják). A hidrogén detonációs paraméterei, mint például a kritikus detonációs nyomás és hőmérséklet, erősen függenek a tartály geometriájától.
A hidrogén a tárolóedény falának legkisebb repedésén keresztül is átszivárog. Az olyan tartályok, amelyek más anyagok számára gáztömör tárolást képesek biztosítani, a hidrogén számára nem biztos, hogy megfelelnek. |
85 | 81153 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=85 | Kémiai elemek listája rendszám szerint | |
86 | 9541 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=86 | Kémiai elemek periódusos rendszere | A kémiai elemek periódusos rendszere (másik nevén: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. A táblázat négy téglalap alakú mezőt (s-, p-, d-, f-mező) is tartalmaz amelyeken belül egyes kémiai tulajdonságok hasonlóságokat mutatnak. Általánosságban elmondható, hogy a sorok (periódusok) bal oldalán fémek, a jobb oldalán pedig nemfémek helyezkednek el.
A periódusos rendszer sorait periódusoknak nevezzük, az oszlopokat pedig csoportoknak. Néhány csoportnak a sorszáma mellett saját neve is van, például a 18-as csoportot nemesgázokként, a 17-es csoportot halogénekként is ismerik, de egyes csoportoknál a csoport első tagjából képzett nevet is használják, például széncsoport, nitrogéncsoport. A periódusos rendszer használható az elemek tulajdonságai közti kapcsolatok levezetésére, de akár még fel nem fedezett elemek tulajdonságait is meg lehet jósolni a segítségével. A kémia oktatásában ma általánosan elterjedt a periódusos rendszer használata, a kémiai sajátosságok különböző formáinak az osztályozásához, rendszerezéséhez és összehasonlításához hasznos segédeszköz. A táblázatot széleskörűen használják a kémiában, fizikában, biológiában és az iparban.
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus tette közzé az első szélesebb körben elismert periódusos rendszert 1869-ben. Felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak. Mengyelejev emellett megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát. Előrejelzései a kérdéses elemek felfedezése után többnyire beigazolódtak. Mengyelejev periódusos rendszerét azóta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították.
Az összes elemet az 1-es rendszámtól kezdve (hidrogén) a 118-asig (oganeszon) bezáróan felfedezték vagy mesterségesen előállították már, és a periódusos rendszer első hét periódusa teljessé vált a nihónium, moszkóvium, tenesszium és oganeszon felfedezésével, melyet az IUPAC 2015. december 30-án igazolt, hivatalos nevüket pedig 2016. november 28-án kapták meg. Az első 94 elem mindegyike megtalálható a természetben, bár néhányuk csak nyomnyi mennyiségben, és hamarabb állították elő őket laboratóriumban, mint hogy a természetben felfedezték volna őket. A 95–118-as rendszámú elemeket csak laboratóriumokban vagy nukleáris reaktorokban állították elő. Ennél nagyobb rendszámú elemek szintézisére folyamatosan történnek próbálkozások. Számos természetben előforduló elem szintetikus radioizotópját is előállították már laboratóriumokban.
Áttekintés.
A periódusos rendszer mindegyik eleme rendelkezik egy egyedi rendszámmal (Z), amely megmutatja az elem atommagjában található protonok számát. A legtöbb elemnek különböző neutronszámú atomjai fordulnak elő, ezeket izotópoknak nevezzük. Például a szénnek a természetben három izotópja fordul elő: mindegyikük hat protonnal és legtöbbjük hat neutronnal is rendelkezik, de az atomok kb. 1%-ának hét és egy ennél is sokkal kisebb hányadának nyolc neutronja van. Az izotópokat a periódusos rendszer nem különíti el egymástól, hanem együtt, egy elemként ábrázolja őket. A stabil izotóppal egyáltalán nem rendelkező elemek atomtömegének a legstabilabb izotóp atomtömegét veszik, és ezt zárójelben tüntetik fel.
A hagyományos periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint vannak rendezve, és új periódus kezdődik mindig, amikor egy új elektronhéj kezd el kiépülni. A csoportokat az atom elektronkonfigurációja határozza meg: egy adott alhéjon azonos számú elektronnal rendelkező elemek ugyanabba a csoportba kerülnek (például az oxigén és a szelén ugyanabban a csoportban található, mivel mindkét elem külső p-alhéján négy elektron van). Ez alól csak a d-mező kivétel, amelyben a csoportok elemei nem mindig rendelkeznek azonos számú elektronnal az adott alhéjon. A hasonló kémiai tulajdonságokkal bíró elemek általában ugyanabban a csoportban helyezkednek el a periódusos rendszerben, de az f-mezőben és valamennyire a d-mezőben is a megegyező periódusban lévő elemek szintén hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezáltal viszonylag egyszerű egy elem kémiai tulajdonságait megjósolni, ha a szomszédos elemeinek tulajdonságai ismertek.
2016-ban a periódusos rendszer 118 eleme ismert az 1-es rendszámútól (hidrogén) a 118-as rendszámúig (oganeszon). A 113-as, 115-ös, 117-es és 118-as elemeket az IUPAC hivatalosan 2015 decemberében ismerte el. Javasolt nevüket: nihónium (Nh), moszkóvium (Mc), tenesszium (Ts) és oganeszon (Og) 2016 júniusában jelentette be az IUPAC, hivatalossá pedig 2016 novemberében váltak. Az új elemek javasolt magyar neveit 2019 júliusában jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia.
Az első 94 elem megtalálható a természetben, a maradék 24 elemet az ameríciumtól az oganeszonig eddig csak mesterségesen állították elő. A természetben megtalálható 94 elem közül 11 csak a természetes elemek radioaktív bomlási sorában fordul elő. Sem asztáciumot (Z=85), sem az einsteiniumnál (Z=99) nehezebb elemet nem figyeltek meg még makroszkopikus mennyiségben, a franciumról pedig mindössze egy mikroszkopikus minta (300 000 atom) által kibocsátott fény segítségével készítettek fényképet.
Felépítése.
Csoportok.
A csoportok a periódusos rendszer függőleges oszlopai. Egy adott csoport elemeinek jellemzően több hasonló tulajdonságuk van, mint az azonos periódusok, vagy mezők elemeinek. Ezeket a hasonlóságokat az atomszerkezetre vonatkozó modern kvantummechanikai elméletek azzal magyarázzák, hogy az azonos csoportbeli elemek vegyértékelektron-szerkezete megegyezik. Ennek következtében az azonos csoportba tartozó elemek kémiai szempontból hasonlóan viselkednek és tulajdonságaik egyértelmű változást mutatnak az atomtömeg növekedésével. Ugyanakkor a periódusos rendszer egyes részein, például a d-mezőben, vagy az f-mezőben a perióduson belüli hasonlóságok ugyanolyan, vagy még fontosabbak lehetnek.
Nemzetközi elnevezési egyezmény alapján a csoportokat balról jobbra (az alkálifémektől kezdve a nemesgázokig) 1-18-ig terjedő számokkal jelölik. Korábban a csoportokat római számokkal jelölték és I-től VIII-ig számozták őket. A római számok után egy "A"-betűt írtak, ha az elem az s- vagy p-mezőbe tartozott (ezek az ún. "főcsoportok") és "B"-betűt, ha a d-mezőbe (mellékcsoportok). Ezen kívül még a 8-as, 9-es és 10-es csoportot egy háromszoros méretű csoportnak tekintették VIIIb csoport néven. Az új IUPAC-nevezéktan 1988-ban lépett életbe és azóta helytelenítik a régi elnevezések használatát, bár Magyarországon a régi rendszer használata még mindig elterjedt.
Egyes csoportoknak hétköznapi nevük is van, például a 18-as csoportot nemesgázokként, a 17-es csoportot halogénekként is ismerik, de egyes csoportoknál a csoport első tagjából képzett nevet is használják, például széncsoport, nitrogéncsoport, oxigéncsoport. A 3-10-es csoportok elemei kevesebb hasonlóságot, vagy függőleges tendenciát mutatnak, ezért nincs is köznapi nevük, hanem egyszerűen a sorszámukat, vagy a csoport első eleméből képzett nevet használják rájuk.
Az azonos csoportban lévő elemek atomsugara, ionizációs energiája és elektronegativitása jellegzetes változásokat mutat. A csoporton belül lefelé haladva az atomsugár növekszik, mivel a több betöltött elektronhéj miatt a vegyértékelektronok egyre nagyobb méretű héjra épülnek be. Az ionizációs energia a csoportokon belül csökken, mert az atommagtól távolabb lévő külső elektronokra kisebb magvonzás hat, ezért könnyebben eltávolíthatók. Ugyanezen okból csökken az elektronegativitás is. E szabályszerűség alól kivétel a 11. csoport, ahol az elektronegativitás a csoportban lefelé haladva nő.
Periódusok.
A periódusok a periódusos rendszer vízszintes sorai. Noha az azonos csoportok tagjai általában több hasonlósággal bírnak, mint az azonos periódusok tagjai, de a periódusos rendszer egyes részein a vízszintes trendek a fontosabbak. Ilyen az f-mező, ahol a lantanoidák és az aktinoidák hasonló tulajdonságú elemek két vízszintes sorozatát alkotják.
Az azonos periódusban lévő elemek atomsugara, ionizációs energiája, elektronaffinitása és elektronegativitása többé-kevésbé egyenletesen változik. A periódusban jobbra haladva az atomsugár csökken, mivel a növekvő protonszám miatt az atommag egyre erősebb vonzó hatást gyakorol az elektronokra. Az atomsugár csökkenése miatt az ionizációs energia ugyanakkor balról jobbra haladva növekszik a periódusokon belül. Ennek oka az, hogy minél erősebben vonzza az atommag az elektronokat, azokat annál nehezebb eltávolítani az atomról. Az elektronegativitás is ugyanúgy a növekvő magvonzás miatt növekszik. Az elektronaffinitás szintén növekedést mutat a perióduson belül: a periódus bal oldalán elhelyezkedő fémek jellemzően alacsonyabb elektronaffinitással bírnak, mint a periódus jobb oldalán található nemfémek (a nemesgázok kivételével).
Mezők.
A periódusos rendszer elemeit mezőkbe lehet sorolni (a legtöbb nyelven ezek blokkok) az alapján, hogy az elem "utolsó" elektronja melyik alhéjra épül be, így beszélhetünk s-, p-, d- és f-mezőről. Az s-mező magába foglalja az első két csoportot (az alkálifémeket és alkáliföldfémeket), valamint a hidrogént és a héliumot. A p-mezőbe az utolsó hat csoport elemei tartoznak (13-18-as csoportok, vagy III-VIII. főcsoportok) és más elemek mellett tartalmazza az összes félfémet és nemfémet. A d-mező a 3-12. (vagy IIIb-IIb) csoportokat foglalja magába és tartalmazza az összes átmenetifémet. Az f-mező, melyet helytakarékossági okokból gyakran külön ábrázolnak a periódusos rendszer többi részétől, nem tartalmaz számozott csoportokat és a lantanoidákból és az aktinoidákból áll.
Fémek, félfémek, nemfémek.
Közös fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján az elemeket három nagyobb csoportra lehet osztani: fémekre, félfémekre és nemfémekre. A fémek jellemzően fénylő, jó elektromos- és hővezető, jól nyújtható és kalapálható, a higany kivételével szilárd anyagok, melyek egymással ötvözeteket, nemfémekkel pedig sószerű ionos vegyületeket képeznek. A nemfémek többsége színes, vagy színtelen, a hőt rosszul vezető szigetelő gáz, amelyek egymással kovalens vegyületeket alkotnak. A fémek elektronleadással könnyedén képeznek kationokat, míg a nemfémek hajlamosak inkább elektronfelvétellel anionná alakulni. A fémek és nemfémek közt helyezkednek el a félfémek, melyek tulajdonságai átmenetet képeznek a két csoport közt, vagy keverékei azoknak.
A fémeket és nemfémeket fel lehet osztani további alcsoportokra, ami a fémes jelleg nemfémes jellegbe való átmenetét mutatja a periódusban balról jobbra haladva. A fémeken belül külön csoportot alkotnak a nagy reakciókészségű alkálifémek, a kevésbé reaktív alkáliföldfémek, lantanoidák és aktinoidák, az átmenetifémek és végül a fizikailag és kémiailag is gyenge másodfajú fémek. A nemfémeket egyszerűen többatomos nemfémekre, kétatomos nemfémekre és nemesgázokra osztják. A többatomos nemfémek, melyek a félfémekhez legközelebb helyezkednek el mutatnak még némi fémes karaktert, míg a kétatomos nemfémek és az egyatomos és szinte teljesen inert nemesgázok már egyáltalán nem. Egyéb speciális csoportosítások is, például a tűzálló fémek, vagy a nemesfémek (mindkét csoport az átmenetifémek egy alcsoportja) is ismertek.
Az elemek közös tulajdonságaik alapján való kategorizálása nem tökéletes. Minden kategóriában tulajdonságok széles spektruma jelenik meg és könnyen lehet ezek határain átfedéseket találni. Például a berilliumot az alkáliföldfémek közé sorolják, de amfoter tulajdonsága és a kovalens vegyületek alkotására való hajlama mind olyan tulajdonságok, melyek inkább a másodfajú fémekre jellemzőek. Az elemek ily módon való kategorizálása legalább 1869-ig nyúlik vissza, amikor Hinrichs leírta, hogy a periódusos rendszerben egyszerű határvonalakkal el lehet különíteni a hasonló tulajdonságú elemeket, például a fémeket és nemfémeket, vagy a gáz halmazállapotú elemeket. Az elemek más alapelvek szerinti besorolása is lehetséges, például geokémiai szempontok alapján a Goldschmidt-féle rendszer, vagy a Szádeczky-Kardoss-féle geokémiai rendszer szerint, vagy esetleg kristályszerkezetük szerint.
Periodikusan változó tulajdonságok.
Elektronszerkezet.
A semleges atomok egy kis méretű, de nagy tömegű, pozitív töltésű, protonokból és neutronokból felépülő atommagból és az ezt körülvevő jóval ritkább, negatív töltésű elektronburokból állnak. Az atommag körül elhelyezkedő elektronokat négy kvantumszám segítségével jellemezhetjük, amelyek meghatározzák az elektron energiáját, térbeli elhelyezkedését és egyéb sajátságokat is. A főkvantumszám (n) megadja az elektron általános energiaszintjét. A szám növekedése az elektron és a mag távolságát is jelzi, ezért azt mondjuk, hogy a különböző főkvantumszámhoz tartozó elektronok különböző elektronhéjon vannak. Az n = 1, 2, 3... értékekhez tartoznak a K, L, M... héjak. A mellékvantumszám (l) a pálya impulzusmomentumát, illetve az elektron töltéseloszlásának az alakját adja meg. Egy elektron l kvantumszámainak értékei a főkvantumszámtól függnek: összesen n értéke lehet az n-1 tartományban, azaz l lehet 0, 1, 2, 3... A mellékvantumszámok alhéjakat határoznak meg, így az l = 0, 1, 2, 3... értékekhez tartozó elektronokat s, p, d, f... elektronoknak is nevezzük. A mágneses kvantumszám (m) a pálya térbeli irányultságát adja meg, értéke 2l + 1 lehet (0, ±1, ±2...), így az s-elektronoknak csak egyféle beállása lehetséges, a p-elektronoknak viszont már három és így tovább. A negyedik kvantumszámot spinkvantumszámnak nevezik, értéke - ½ és + ½ lehet. Az atomokon belül valamennyi elektron leírható ezzel a négy kvantumszámmal és a Pauli-elv értelmében egy atomban nincs két olyan elektron, melynek mind a négy kvantumszáma megegyezne.
Ezek alapján belátható, hogy közvetlen és egyszerű kapcsolat van az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer formája között. A periódusos rendszer első eleme, a hidrogén egyetlen elektront tartalmaz, elektronkonfigurációja 1s1. Az ezt követő elem, a hélium két elektronnal rendelkezik, elektronszerkezete 1s2, és mivel n=1, l=0, m=0 és ms=±½, így több elektron nem is fér erre a héjra, így a hélium lezárja az első periódust. A továbbiakban is ugyanezen elvek alapján töltődnek fel az elektronok: mindig új periódus kezdődik, ha az elem leglazábban kötött elektronjának főkvantumszáma nő. Általánosan elmondható, hogy az alhéjak az n+l növekvő értékének sorrendjében töltődnek fel és abban az esetben ha két elektron n+l értéke megegyezik,a akkor előbb a kisebb n értékű az erősebben kötött. Így a második periódusban a 2p-alhéj kiépülése miatt már nyolc elektron van, de a 3d-alhéj csak a negyedik periódusban kezd el kiépülni (n+l = 5 a 3d-alhéjnál és 4 a 4s-alhéjnál), a 4f-alhéj pedig csak a hatodik periódusban. A periódusos rendszer elrendezéséből adódóan az azonos oszlopban (csoportban) lévő elemek legkülső héján, vagyis a vegyértékhéján lévő elektronok száma megegyezik.
Minthogy az elemek tulajdonságait legnagyobbrészt az elektronszerkezete határozza meg, az elemek tulajdonságai visszatérő mintázatot, vagyis periodicitást mutatnak, melyek némelyikét (atomsugár, ionizációs energia és elektronaffinitás) a lentebbi diagramok szemléltetik. A tulajdonságok e periodicitása vezetett az első periódusos rendszerek megalkotásához.
Atomsugár.
Az atomsugár kiszámíthatóan és jól magyarázható módon változik a periódusos rendszerben. Az elemek atomsugara a periódusokban a rendszám növekedésével az alkálifémektől kezdve a nemesgázokig általánosan csökken, a csoportokon belül pedig nő. A periódusokon belüli csökkenés oka az, hogy a növekvő protonszám miatt az atommag egyre erősebb vonzó hatást gyakorol az elektronokra, a csoportokon belüli növekedést pedig az okozza, hogy a vegyértékelektronok egyre nagyobb méretű héjra épülnek be. Az atomok sugara drasztikusan nő a periódusok végén lévő nemesgázok és a következő periódus elején lévő alkálifémek között.
A 4f-alhéj elektronjai, melyek a cériumtól (58-as rendszámú elem) az itterbiumig (70-es rendszámú elem) töltődnek fel, képtelenek a növekvő magtöltést hatékonyan árnyékolni. A lantanoidákat közvetlenül követő elemek atomsugara lényegesen kisebb a várhatónál, és majdnem megegyezik a felettük lévő elemek atomsugarával. Ennélfogva a hafniumnak gyakorlatilag megegyezik az atomsugara (és a kémiai tulajdonságai) a cirkóniuméval, hasonlóan a tantál atomsugara is közel azonos a nióbiuméval és így tovább. Ezt a jelenséget lantanoidakontrakciónak nevezik. A lantanoidakontrakció hatása a platináig figyelhető meg, ez után az inert pár effektusként ismert relativisztikus hatás elfedi azt. Egy hasonló jelenség, a d-mező kontrakciója figyelhető meg a d-mező és p-mező elemei közt, de ennek a hatása kevésbé hangsúlyos.
Ionizációs energia.
Az első ionizációs energia a semleges atomról egy elektron eltávolításához szükséges energia, a második ionizációs energia egy második elektron eltávolításához szükséges energia és így tovább. Egy adott atomnál az egymást követő ionizációs energiák értéke mindig nagyobb az előzőnél, például a magnézium első ionizációs energiája 738 kJ/mol, a második pedig 1450 kJ/mol. Ez abból következik, hogy a második elektront már egy pozitív töltésű ionról kell leszakítani és ez mindig nagyobb energiát igényel, mint ha semleges atomról kellene eltávolítani. Nagy ugrás történik az egymást követő ionizációs energiák értékében, ha az elektront nemesgáz-szerkezetű ionról kell eltávolítani. Ismét a magnézium példáján szemléltetve: az első két ionizációs energia megfelel a két 3s elektron eltávolításához szükséges energiának, így a harmadik ionizációs energia jelentősen nagyobb, 7730 kJ/mol, mivel a harmadik elektront a nagyon stabil neonhoz hasonló elektronszerkezetű Mg2+-ionról kell leszakítani.
Az ionizációs energia változására periodicitás jellemző. A periódusokon belül a rendszám növekedésével növekvő magvonzás egyre nehezebbé teszi az elektronok leszakítását, ezért a periódusokon belül az ionizációs energia tendenciaszerűen nő. A csoportokon belül a rendszám növekedésével az ionizációs energia viszont csökken, mivel a külső elektronok egyre távolabbi héjakon helyezkednek el, ahol egyre kisebb magtöltés hat rájuk és ezért egyre könnyebben leszakíthatók. A periódusokon belül az ionizációs energia növekedése nem teljesen monoton. Például a III. főcsoportbeli bór első ionizációs energiája alacsonyabb az előtte lévő II. főcsoportbeli berillium első ionizációs energiájánál. Ennek oka az, hogy a bór legkülső elektronja az s-alhéjnál valamivel magasabb energiaszintű p-alhéjra kerül, ahonnan így könnyebben leszakítható. Hasonló csökkenés figyelhető meg a VI. főcsoportban, ahol a legkönnyebben leszakítható elektron ellentétes spinnel épül be az egyik p-pályára, ahonnan a másik elektronnal kialakuló elektrosztatikus taszítóerő könnyíti meg a leszakítást.
Elektronegativitás.
Az elektronegativitás az egyes atomok elektronvonzó képességét fejezi ki. Az atomok elektronegativitása függ a rendszámtól és a vegyértékelektronok magtól való távolságától. Minél nagyobb egy elem elektronegativitása, annál jobban vonzza az elektronokat. Az elektronegativitás fogalmának bevezetését először Linus Pauling javasolta 1932-ben. Az elektronegativitás a periódusos rendszeren belül általánosságban balról jobbra és lentről felfelé növekszik. Így a fluor a legnagyobb és a cézium a legkisebb elektronegativitású, legalábbis azon elemek közül, melyekről pontos adatok elérhetők.
Ezen általános szabály alól van néhány kivétel. A gallium és germánium elektronegativitása például nagyobb, mint a fölöttük elhelyezkedő alumínium és szilícium elektronegativitása a d-mező-kontrakció miatt. A negyedik periódus közvetlenül az átmenetifémek utáni elemeinek szokatlanul kicsi az atomsugara, mivel a 3d-elektronok nem árnyékolják hatékonyan az atommag növekvő töltését és a kisebb atomméretek összefüggésben állnak a nagyobb elektronegativitással.
Elektronaffinitás.
Egy atom elektronaffinitása azt az energiamennyiséget jelenti, ami akkor szabadul fel, ha a semleges atom egy elektron felvételével negatív töltésű ionná alakul. Általánosságban a nemfémek pozitívabb elektronaffinitással bírnak, mint a fémek. Az elemek közül a klórnak a legnagyobb és a higanynak a legkisebb az elektronaffinitása. Az elektronaffinitás a periódusokon belül általánosan növekszik, értéke minden periódusban a halogéneknél a legnagyobb, ugyanis ezeknél az elemeknél egy elektron felvételével stabilis nemesgázszerkezet alakul ki, és ez nagy energiafelszabadulással jár.
A csoportokon belül lefelé haladva csökkenő elektronaffinitás lenne várható. A plusz elektron az atommagtól egyre távolabbi elektronhéjra lépne be, így a rá ható magvonzás is egyre kisebb lenne és ezért kevesebb energia szabadulna fel a hozzáadásakor. Ezzel szemben az elemek közel egyharmada rendellenesen viselkedik abban az értelemben, hogy a nehezebb elemek nagyobb elektronaffinitással bírnak, mint a náluk könnyebb csoporttársaik. Ezért nagyrészt a d- és f-elektronok gyenge árnyékoló hatása a felelős. A csoportok közül egyedül az alkálifémeknél figyelhető meg az egész csoportra kiterjedő egyenletes csökkenés.
Fémes jelleg.
Minél alacsonyabb az ionizációs energia, elektronegativitás és elektronaffinitás értéke, annál inkább fémes jellegű az adott elem. Ugyanezen értékek növekedésével a nemfémes jelleg erősödik. A tulajdonságok periodikus változásából következően a fémes karakter a csoportokon belül nő, a periódusokon belül pedig általánosan csökken, néhány szabálytalansággal amit főként a d- és f-elektronok gyenge árnyékolóképessége, valamint relativisztikus hatások okoznak. Így a legfémesebb elemek (mint a cézium és a francium) a periódusos rendszer bal alsó sarkában, a leginkább nemfémes jellegű elemek (oxigén, fluor és klór), pedig a jobb felső részén találhatóak. A függőleges és vízszintes változások kombinációja magyarázatul szolgál az egyes periódusos rendszerben megjelenő, fémek és nemfémek közti lépcsőzetes határvonalra, illetve az ezen vonal mentén található elemek félfémek közé való sorolásának gyakorlatára.
A periódusos rendszer története.
Az eredeti táblázatot a szubatomi részecskék felfedezése és az atomszerkezetről alkotott jelenlegi kvantummechanikai elméletek kidolgozása előtt állították össze. Ha az elemeket atomtömegük szerint sorrendbe állítjuk, és bizonyos tulajdonságokat megvizsgáljuk, felfedezhető ismétlődés, „periodicitás” a növekvő atomtömeg mentén. Az első tudós, aki ezt felismerte
a német kémikus, Johann Wolfgang Döbereiner volt, aki 1828-ban felfedezett egy pár, hasonló elemekből álló triádot:
1829-ben Döbereiner felállította a triádok törvényét: a triád középső elemének atomtömege a két másik számtani közepe volt. Újabb tudósok a triádokon túlmutató kémiai összefüggéseket fedeztek fel: a fluor bekerült a klór, bróm és jód mellé; a kén, oxigén, szelén és tellúr egy családba kerültek; a nitrogén, foszfor, arzén, antimon és bizmut pedig egy újabb csoportot alkotott.
1858-ban Stanislao Cannizzaro rövid cikket írt, melyben világosan leírja a különbséget elem és molekula között.
Ez alapján az 1860-as évek elején John Newlands és Alexandre-Emile Béguyer de Chancourtois rájött, hogy ha az elemeket az atomtömegük szerint sorba rakjuk, akkor a kémiai tulajdonságaikban szabályosság figyelhető meg.
Illetve, ha az elemeket növekvő atomtömeg szerint sorrendbe állítjuk, akkor minden nyolcadik hasonló fizikai és kémiai sajátosságokat mutat, amit a zenei oktávokhoz hasonlított. Bár sok esetben ez jól működött, az oktávok két ok miatt bizonyultak hibásnak:
Végül 1869-ben az orosz kémiaprofesszor, Mengyelejev, és négy hónappal később a német Julius Lothar Meyer egymástól függetlenül készítették el az első periódusos rendszert, melyben az elemeket tömegük szerint rakták sorba. Azonban Mengyelejev néhány elemet a sorrendtől eltérően helyezett el, hogy a tulajdonságaik jobban igazodjanak a szomszédjaikhoz, kijavította néhány elem atomtömegét, és megjósolta a táblázat még akkor üres helyeire kerülő elemek felfedezését, és azok tulajdonságait. A rendszer helyességét megerősítette 1875-ben a gallium, 1879-ben a szkandium, 1886-ban a germánium felfedezése, mert ezek az elemek a megjósolt tulajdonságokat mutatták. Mengyelejevet a 19. század végén, a 20. század elején az elemek elektronszerkezetének felfedezése igazolta. |
87 | 155036 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=87 | Erdős Pál | Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) Wolf- és Kossuth-díjas, valamint Állami Díjas magyar matematikus, az MTA tagja, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa.
Élete.
Apai nagyszülei Engländer Adolf és Zimmermann Teréz, anyai nagyszülei Wilhelm Ármin és Grün Zsófia voltak. Apja, Erdős (Engländer) Lajos matematikatanár volt, aki egyetemi évei alatt összebarátkozott Kármán Tódorral és Fejér Lipóttal is. Ő magyarosította a család nevét Erdősre. Anyja, Wilhelm Anna szintén matematikatanár volt. Szülei 1905. április 9-én Budapesten, a VI. kerületben kötöttek házasságot, s három gyermekük született: Magda (1908–1913), Klára (1910–1913) és Pál. A két lánytestvér – amikor anyjuk kórházban feküdt a leendő matematikussal – szeptikus skarlátban meghalt. A családi tragédia rányomta bélyegét későbbi életükre. Szülei, hogy egyetlen gyermeküket megóvják, sokáig nem íratták fiukat nyilvános iskolába. Így fordulhatott elő, hogy egy elterjedt anekdota szerint 11 éves korában kellett először saját magának bekötnie a cipőjét.
Középiskolába már rendesen járatták, és saját bevallása szerint a történelem volt kedvenc tantárgya. Már a középiskolában kitűnt tehetségével, mint a KöMaL feladatmegoldója. Tagja volt a matematika iránt érdeklődő budapesti középiskolásokat tömörítő Anonymus-csoportnak Turán Pállal, Szekeres Györggyel, Klein Eszterrel és másokkal együtt. A budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett, kiváló eredménnyel.
Jól sikerült érettségije és a numerus clausus 1928-as változtatása együttesen járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék az egyetemre. Párhuzamosan járt a Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Budapesti Műszaki Egyetemre, mivel így a legjobb professzorokat hallgathatta: Fejér Lipótot, Kürschák Józsefet és Kőnig Dénest.
Hitler hatalomra kerülése miatt a zsidógyűlölet tovább erősödött Magyarországon. Erdős így külföldre kényszerült, s kapóra jött, hogy lehetősége volt ösztöndíjasként Manchesterbe menni tanulni. Négy évet töltött ott, majd az anschluss és a hazai politikai helyzet romlása miatt a princetoni Institute for Advanced Studyba ment, amely a matematikai kutatások központja volt olyan tudósokkal, mint Albert Einstein, Neumann János és Wigner Jenő. Stanisław Ulam megpróbálta Erdőst a Manhattan tervbe is bevonni, de Erdős hazakívánkozott. Végül 1948-ban látogatott haza, s ekkor ismerte meg Rényi Alfrédot. A kommunizmus gátlástalan diktatúráját érzékelve újra távozott: a következő években Anglia és az USA között ingázott. 1954-ben a McCarthy-féle antikommunista kampány részeként kitiltották az Amerikai Egyesült Államokból, mert egy USA-ból a vörös Kínába hazatérő matematikussal levelezett; anyja, MTA-titkári pozíciójának megtartása érdekében MKP-tag lett; egy kihallgatása során Marxot nagy tudósnak tartotta. Izraelbe ment, de magyar állampolgárságát megtartotta. 1955-ben rendeződött a viszonya Magyarországgal, az MTA tagnak választotta, s Rényi a Matematikai Kutatóintézetben munkát is ajánlott neki. Ezután budapesti támaszpontjáról indult megszámlálhatatlan világ körüli útjára, melyekre anyját is gyakran magával vitte.
Elsősorban számelmélettel (ezen belül főleg elemi számelmélettel) és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűségszámítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában alkotott. Számelméleti, illetve kombinatorikai kutatásaival ún. "magyar iskolá"t teremtett. Életében ő volt a kombinatorika kutatásának és alkalmazásának talán legnagyobb egyénisége. Meghonosította a "Ramsey-típusú jelenségek" vizsgálatát és nagy úttörője volt a véletlen módszerek alkalmazásának. Zsenialitása nemcsak bizonyításaiban mutatkozott meg, hanem nagy problémafelvető is volt: művészi szintre fejlesztette a fontos problémák meglátásának képességét. Sokszor pénzdíjat tűzött ki ezekre, néhány dollárostól több ezer dollárosig.
Élete utolsó évtizedeiben valamelyest hírességgé vált, nemcsak Magyarországon, de az egész világon is. Ebben nemcsak hatalmas életműve játszott szerepet, de sajátos, örökké utazó életformája is, valamint olyan, az újságírók számára hálás téma is, mint sajátos ironikus beszédmódja ("„Erdős-nyelv”" v. "„Erdős-szótár”"): úr (nő), rab (férfi), epszilon (gyerek), a Jordan-tételt tanulmányozza (börtönben van), meghalt (abbahagyta a matematikai kutatást), szörny (kutya), méreg (alkohol), lényegtelen lény (matematikával nem foglalkozó, az iránt nem érdeklődő ember). Élete végéig erős magyar akcentussal beszélte az angolt. "Ver ar zö köpsz?" – kérdezte nemegyszer, egy ismeretlen lakás konyhájában bóklászva. Nem véletlen, hogy egy indiai egyetem folyosóján, az előadóteremből kiszűrődő hang alapján Marx György felismerte, hogy ott egy magyar matematikus tart előadást.
Édesanyja 1971-ben bekövetkezett halála után depresszióval küzdött, amire háziorvosa amfetaminokat, Benzedrint és Ritalint írt föl. Ezeket élete végéig szedte. 1979-ben a tudós túlzott gyógyszerfogyasztása miatt aggódó Ronald Grahammal 500$ értékben fogadást kötött, hogy egy hónapra fel tud hagyni a szerekkel, ha úgy akarja. A fogadást Erdős nyerte, de panaszkodott, hogy a tiszta hónap alatt "csak átlagos ötletei voltak". Amikor az 1987-ben az Atlantic Monthly hasábjain megjelenő portrécikkben Paul Hoffman szóvá tette Erdős amfetaminfogyasztását, a matematikus a következőképpen fordult a szerzőhöz: "... egy dolog nem tetszett: a Benzedrin-ügyet nem kellett volna említened. Nem mintha nem úgy lenne, ahogy írtad; csak nem szeretném, hogy a matematika iránt érdeklődő gyerekek azt higgyék, hogy drogokat kell szedniük a sikerért."
Tagja volt a magyar (1956), az amerikai (1979), az indiai (1988), az angol (1989) és más tudományos akadémiáknak; munkásságáért több külföldi tudományos akadémia választotta tiszteletbeli tagjává. 1500 cikke jelent meg, több mint 500 társszerzővel dolgozott, 15 egyetemnek volt a díszdoktora. 1983-ban megkapta a legmagasabb nemzetközi elismerést, a Nobel-díjjal egyenértékű Wolf-díjat. Magyarországon Kossuth-díjjal (1958) és Állami Díjjal (1983) – számelméleti, approximáció- és interpoláció-elméleti, kombinatorikai, halmazelméleti, valószínűségszámítási, geometriai és komplex függvénytani kutatásaiért, iskolát teremtő tudományos és nevelő munkájáért – tüntették ki.
A matematikusok máig számontartják (félig-meddig viccesen, félig-meddig Erdősnek emléket állítandó) az egyes matematikusokhoz rendelt ún. Erdős-számot, amely azt fejezi ki, hogy a publikálás által mennyire kerültek közel hozzá.
Fontosabb eredményei.
Számelmélet.
formula_7.
formula_14 |
91 | 3154 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=91 | 1962 | |
92 | 6054 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=92 | 2002 | |
93 | 589711 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=93 | 2001 | Az év témái.
Halálozások 2001-ben.
augusztus 25. – Aaliyah amerikai énekesnő, producer, táncosnő, színésznő és modell |
94 | 86110 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=94 | Víz | A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid () a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. Színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag, melynek mikroorganizmusoktól mentes állapotban olvadáspontja , forráspontja nyomáson . Egészen -ig túlhűthető.
A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik; szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. A vizet dipólusmolekulák (poláris molekulák) alkotják: a vízmolekulák töltéseloszlása egyenetlen, aminek megfelelően két ellentétes töltésű pólus (dipólus) alakul ki bennük. A víz amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is.
A víz a földi élet egyik alapja, de gazdasági szempontból is kiemelkedően fontos. A vízi úton történő szállítás a kereskedelem és gazdaság gerincét képezi. A természetes vizekből és akvakultúrákból származó halgazdaság volumene 2017-ben meghaladta a . Ugyanebben az évben a világszerte működő, összesen kapacitású vízierőművek energiát termeltek. Emellett a vizet hűtő- és fűtőberendezésekben, illetve hőerőművekben is használják. Vegyipari és gyógyszeripari alkalmazása is igen sokrétű. Egyrészt szervetlen és szerves szintézisekben nélkülözhetetlen oldószer, reakcióközeg, illetve reagens. Alkánok vízgőzzel történő reformálása szintézisgázt eredményez, vízgőz krakkolással pedig igen értékes olefineket (etilén, propilén) állítanak elő. A propán és propilén oxidációján alapuló akrilsav-szintézisben is jelentős szerepe van. Intenzív kutatások irányulnak a hidrogén-peroxid vízből történő előállítására is.
A vendéglátásban a vezetékes és palackozott ivóvízzel, a forrásvízzel, a szikvízzel, az ásványi anyaggal dúsított ivóvízzel, az ízesített vízzel, a természetes ásványvízzel és a gyógyvízzel találkozhatunk. Napjainkban az ivóvizet már előállítják, kitermelik, és csővezetékeken keresztül juttatják el a felhasználókig. Régen főleg kútból/gémeskútból húzták fel a vizet, bár még most is vannak ilyen kutak.
Előfordulása a Földön.
Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80%-áért.
Geológiai értelemben a víz egyszerre két csoportba tartozik: ásvány és kőzet egyidejűleg.
Ásványként az oxidásványok ásványosztályba és annak 1. alosztályába (egyszerű oxidok közé) tartozik, és a SiO2-hoz hasonló tetraéderes elemi cellái hatszöges kristályrendszerű (hexagonális) kristálykifejlődést eredményeznek. Általános megjelenési formája a hatszöges oszlop lenne, ennek azonban leggyakoribb és legismertebb a kezdeti fázisa a "hópihe", a hatszöges oszlop metszete.
Kőzetként monomineralikus, a hidrogén-oxid ásványból álló üledékes kőzet. Ezt nem befolyásolja a folyékony halmazállapot, ahogy a higany is lehet ásványos terméselem, sőt a földgáz is kőzetfajta.
Az ivóvíz.
A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzi.
A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől.
Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:
A 18. század előtti írásokban az édes (iható) vizeket "jó"nak nevezték.
Élettani jelentősége.
Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van. Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Két-három napnál tovább az orvostudomány mai állása szerint az ember nem élheti túl a vízhiányt.
A víz rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nagyon fontos az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.
A vizekben élő állatok számára nélkülözhetetlen. Az oldott oxigént lélegzik kopoltyújukkal, másrészt télen, mivel -on a legsűrűbb, a -os víz a vizek aljára süllyed, és ezek után nem érintkezik a hideg levegővel, ezért nem fagy meg. Így az állatok áttelelhetnek megfagyás nélkül a tavak alsó részeiben.
Az alapelemek egyike.
A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelemek (föld, víz, levegő, tűz) egyike.
Tulajdonságai.
A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák.
A víz az egyetlen olyan természetes anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek -on a legnagyobb a sűrűsége. Nagy hőmérséklet hatására (pl. olvadt fém) termikus bomlás következik be, azaz hidrogénre és oxigénre bomlik – ezek elegye az igen robbanékony "durranógáz".
A víz folyékony és szilárd halmazában is a vízmolekulák között hidrogénkötések (hidrogénhíd-kötések) jönnek létre: az egyik vízmolekula hidrogénatomja kapcsolódik a másik vízmolekula oxigénatomjának egyik nemkötő elektronpárjához. A molekulák közti hidrogénkötésben álló hidrogén és oxigén atommagok nagyobb távolságra vannak egymástól, mint a molekulán belüli kovalens kötésben álló hidrogén és oxigén atommagok. Egy vízmolekula összesen 4 másik vízmolekulához képes hidrogénkötéssel kapcsolódni. A folyékony halmazállapotú vízben nem minden hidrogénkötés jön létre, kialakulásuk és felbomlásuk folyamatos, csak részleges rendezettség alakul ki. Azonban a víz jéggé fagyásakor – azaz a molekularácsos kristályszerkezet kialakulásakor – minden hidrogénkötés létrejön, a molekulák között teljes rendezettség alakul ki, amely egyúttal rosszabb térkihasználtságot eredményez, mint amit a molekulák a folyékony vízben megvalósítanak: a molekulák a jégben távolabb helyezkednek el egymástól, nagyobb teret töltenek be, mint a vízben. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vízen.
A víz mint oldószer.
A víz molekulája poláris molekula: az oxigénatom felé eső molekularész kissé negatív, a hidrogénatomok felé eső molekularész pedig kissé pozitív töltésű, így a molekula dipólussá válik. Ezt a dipólust egyrészt az oxigénatom nagyobb elektronegativitása okozza (a molekulában levő mindkét kovalens kötés poláris és az oxigénatomhoz közelebb helyezkedik el), másrészt az oxigénatom nemkötő elektronpárjai, amik az oxigénatom közelében találhatók. Ennek a dipólusosságnak köszönhető, hogy a víz sok ionvegyület, például a konyhasó (NaCl) jó oldószere.
Túlhűtött víz.
A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amik körül a jéggé alakulás megindulhat. Ez átlagosan körül következik be. Az ilyen hőmérsékletű víz kisebb rázkódás vagy porszem hatására is azonnal látványosan (3–) kristályosodásnak indul, de nem fagy meg teljesen. A jégkristályok között marad folyékony halmazállapotú víz, ami csak -on fagy tömör jéggé. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet ugyanis -ig is le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. -on azonban a víz szerkezete hirtelen jéggé alakul, melyet hangjelenség kísér. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik. A 0 és −48 fok közötti víz azért kezd el kristályosodni, mert a hidrogénhíd-kötések ekkor már képesek összetartani a vízmolekulákat. Elektromos töltés hatására a víz dermedéspontja megváltozik. Az egyébként szokásos helyett, ha a felszín pozitív elektromos töltésű, akkor lesz, míg negatív töltés esetén -ig hűthető.
A kialakult anyag tovább hűthető: alatt a víz sűrűn folyóvá válik, majd -nál, ha addig nem alakult ki kristályszerkezet (például idő híján), üveges lesz kristályszerkezet kialakulása nélkül.
A Mpemba-paradoxon.
A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség.
A víz sűrűségmaximuma.
A víz sűrűségmaximuma a fagyáspont felett van ().
A sűrűség és a hőmérséklet közötti összefüggés formula_1, de némi hiba van benne. Az összefüggés nem lineáris. |
95 | 198250 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=95 | Kuroszava Akira | (Tokió, 1910. március 23. – Tokió, 1998. szeptember 6.) kétszeres BAFTA- és César-díjas japán filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró. Japán talán legismertebb filmrendezője. Rendkívüli hatással volt rendezők több generációjára világszerte. Legelső filmjét 1941-ben készítette, legutolsó műve halála után, 1999-ben jelent meg. Kevés olyan filmkészítőt ismerünk, akinek pályafutása ilyen hosszú és közkedvelt és egyben a szakma részéről ennyire elismert lett volna.
Élete.
Nyolcadik gyermekként született egy tokiói családban. Apja tornatanár volt, aki kedvelte a nyugati kultúrát, különösen a sportot és a filmeket. Az általános iskolában egy tanára bátorította, hogy rajzoljon és fessen. 1936-ban a Nikkatsu filmstúdióhoz került, ahol rendezést is tanult, miközben ott asszisztenseként dolgozott, forgatókönyveket írt, és a vágással ismerkedett.
Korai filmjei a háborús japán propagandájaként értékelhetőek, nacionalista témákkal foglalkoznak. Egy sztrájkban vállalt szervező szerepe miatt elbocsátották. Ekkor két társával közös céget alapított.
Az első háború utáni filmje (Ne sajnáld az ifjúságod) már a régi japán állam kritikája. Egy kosztümös film, "A vihar kapujában" volt az első nemzetközi sikere: a Velencei filmfesztiválon Arany Oroszlán díjat kapott.
Az 1950-es évekre kialakult jellegzetes stílusa. Gyakorivá vált nála a teleobjektív használata arra gondolván, hogy a kamerától távolabb játszó színész jobban szerepel. Több kamerát használt egyszerre, hogy ugyanazt a jelenetet több irányból is lássa, és választhasson közülük. Jellemzője lett filmjeinek az időjárás hangsúlyos jelenléte. A zuhogó eső például a Hét szamurájban, de más filmjeiben is szinte főszereplő. Jellemző rá a jelenetváltásokban az áttűnés alkalmazása is.
Az európai irodalom, Shakespeare, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, és külföldi filmesek is megihlették, például John Ford munkái. Emiatt sokan túlzottan is nyugatiasnak tartották, ami nem igaz: a japán kultúra hagyományai legalább annyira foglalkoztatták.
Az idők folyamán aztán az ő művei is nagy hatást gyakoroltak a világ filmművészetére.
Élete idején Japán harcias államból békés gazdasági nagyhatalommá vált. Legismertebb filmjei az 1950-es és 1960-as években készültek, de haláláig még sok filmet írt, rendezett. Filmtörténeti jelentőségű filmje az Akutagava Rjúnoszuke két novellájából – "A vihar kapujában" (Rasómon) és "A bozótmélyben" (Jabu no naka) – készült "A vihar kapujában;" 1950. (Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Nagydíj).
Sok filmje játszódik Japán feudális korszakában (kb. 13–17. század), néhány William Shakespeare-mű filmes adaptációja. Ilyen például a "Ran" („Téboly”; Shakespeare Lear királya) vagy a "Véres trón" (Macbeth-adaptáció).
"A hét szamuráj" (1954) című filmje forgatókönyvéből készült "A hét mesterlövész" című amerikai film (rendezője John Sturges). A "Derszu Uzala" című szovjet–japán filmje (1975) elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Szélütésben halt meg a tokiói Szetagaja negyedbeli otthonában. |
99 | 18186 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=99 | Janikovszky Éva | Janikovszky Éva (született Kucses, "később Kispál Éva)" (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas író, szerkesztő.
Életpályája.
Kucses Éva Etelka Nanetta néven zsidó polgári családban, Kucses Pál műszaki kereskedő és Bartos Júlia Lili gyermekeként született. Apja a nevét később Kispálra magyarosította. Kucses Pál, a katolikus Kucses Károly és Tóth Etelka fia 1924-ben vette feleségül a jómódú, izraelita Bartos Lipót és Schaffer Zsófia lányát, Bartos Júlia Lilit. Az ifjú házaspár elvált, amikor 7 éves volt a kislányuk, "Kucses Éva." Anyai nagyapja, Bartos Lipót szegedi könyv-és papírkereskedő volt, jónevű könyvesboltja volt a belvárosi korzón. Nevelőapja "Donászy Kálmán", újságíró, költő, akit „"kispapának”" hívott és naplójában szeretettel említett. Neki köszönheti első irodalmi élményeit. 1939-ben kedvenc íróm kategóriájába Donászy nevét írta 13 évesen.
Ifjúkora.
Középiskolai tanulmányait a szegedi M. Kir. Állami Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban végezte"." 1944–1948 között a Szegedi Tudományegyetemen filozófia, néprajz, magyar és német szakon folytatta tanulmányait. Ezt még kiegészítette 1948–1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia, pszichológia és politikai gazdaságtan szakokkal. 1950-ben tanári oklevelet szerzett.
Már diákkorában részt vett baloldali tüntetéseken, és a kommunista mozgalom szegedi egyetemi szervezői között volt.
Naplója szerint 18 évesen Fábián Ferenc szegedi újságíróba volt szerelmes. 1945-ben, 19 éves korában házasságot kötöttek, amiben szerepet játszhatott a zsidótörvény alóli mentesülés és a deportálás elkerülésének lehetősége is. Anyjával ő megúszta a deportálást, nagyszüleit viszont koncentrációs táborba vitték, ahol végül ők is életben maradtak.
Naplójában ekkoriban a már házas Ortutay Gyulához írt romantikus vonzódásról tanúskodó monológokat, de nem tudni, ez több volt-e plátói szerelemnél.
Egyetemistaként megismerkedett Janikovszky Bélával, az ÁVH szegedi parancsnokával, akivel szerelmi viszonyt folytatott, amikor pedig a férfit Budapestre helyezték, követte őt. 1948 szeptemberében a Szegedi Tudományegyetemet otthagyva Budapesten az ELTE hallgatója lett, ahol 1950-ben szerzett tanári oklevelet. Fábiántól közben elvált.
Budapesten 1949 után.
Pályájának alakulását politikai elkötelezettsége és magánéletének alakulása is befolyásolta. Az 1945 utáni években kifejtett kommunista tevékenységének köszönhetően ekkorra a kommunista párt biztos káderének számított, és már bölcsész egyetemistaként minisztériumi állást kapott: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban kezdett dolgozni 1950-ben, először a Nevelésügyi Főosztályon, majd a Tudományügyi Főosztályon előadó, végül a Tankönyvosztály főelőadója lett, 1953-ig. 1952-ben bizalmi állásban Darvas József miniszter beosztottja volt. 1952 októberében kötött házasságot a még szegedi egyetemistaként, kommunista aktivistaként megismert dr. Janikovszky Bélával, aki házasságkötésükkor az ÁVH magas rangú tisztje (1949-ben az ÁVH tisztjeként a Rajk-perben a kihallgatások és a kínzások egyik vezetője, a Pálffy György és társai, valamint a Sólyom László és társai elleni koncepciós perek egyik irányítója) volt.
1953–1957 között az Ifjúsági (később Móra) Könyvkiadó lektora, majd főszerkesztője lett. Sokáig dolgozott ebben a munkakörben, 1964-től egészen 1987-ig. Eközben a Minerva Kiadó szerkesztői munkakörét is ellátta 1981–82-ben. 1987-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is munkatársa, igazgatósági tagja maradt a Móra Ferenc Könyvkiadónak. 1999-től a Hölgyvilág című hetilapban is jelentek meg írásai.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.
Írói munkássága.
Gyermekkorában naplót írt, melyben már tetten érhető későbbi gyermekkönyveinek hangja. Első kötetét 1957-ben adták ki; ezt "Kispál Éva"ként jegyezte. A könyvet 32 további követte, amelyek összesen 35 nyelven jelentek meg. Témájuk a felnőtt-gyermek kapcsolat, sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták.
1960-ban, "Szalmaláng" című regényén szerepelt először a "Janikovszky Éva" név. Az évtized végére országszerte ismert lett.
Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebbeknek szerez kellemes perceket szavaival.
Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha úgy tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért a gyerek és a felnőtt problémáival egyaránt foglalkozik.
Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.
Magánélete.
Az 1950-es évektől a Bajza utca lakója volt. 1952 októberében kötött házasságot, férje dr. Janikovszky Béla (eredetileg orvos, majd vezető ÁVH-kihallgatótiszt). Férje nevét csak 1960-ban vette fel, amikor Janikovszky Bélát rövid időre perbe fogták. Tőle 1955-ben született János nevű fia. Férje a II. világháború után az ÁVH orvosezredese volt, majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Fia, János a Móra Könyvkiadó Zrt. elnöke.
2003. július 14-én hunyt el, Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található. Síremlékén is szerepel egyetlen öreg Mercedes-típusú írógépe, amely egész életén át kitartott mellette.
Emlékezete.
Szegedi szülőházán 2009. április 20-án, budapesti, Bajza utcai lakóházán 2009. november 4-én avattak emléktáblát. Több oktatási intézmény is viseli/viselte nevét: Szülővárosában, Szegeden, a Janikovszky Éva Általános Iskola, illetve a Janikovszky Éva Leánykollégium, Budapesten, 2003–2011 között (Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium) a VII. kerületben, valamint jelenleg is (Kőbányai Janikovszky Éva Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) a X. kerületben. Az ő nevét viseli Kozármisleny általános iskolája is.
Rácz Zsuzsa "Nesze neked, Terézanyu!" című regényében Kéki Kata a kaliforniai Big Sur mozgókönyvtárában a "Velem mindig történik valami" és Örkény egyperceseinek angol fordítását olvasgatja, mielőtt eldönti, hogy hazatér Indiánhoz Magyarországra.
Emlékezetét őrzi a Janikovszky Éva-díj is.
Janikovszky Éváról nevezte el a Dob utca 37. telken kialakított parkot Erzsébetváros képviselőtestülete a 2022 novemberében megtartott ülésén. A Dob utcai telken egykor a Topits József fia gőztésztagyár helyezkedett el, amely 1867-től 1930-ig ott üzemelt. |
100 | 155036 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=100 | Cserháti Zsuzsa | Cserháti Zsuzsa (Budapest, 1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész.
Cserhátit mint a második popgeneráció egyéniségét tartják számon, egyes kritikusok szerint Kovács Kati mellett a magyar könnyűzene történetének legjobb női énekhangja. Az 1970-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, később, a ’80-as években háttérbe szorult, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.
Életpályája.
Kezdetek (1965–1972).
Tíz évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben kezdett el énekelni. 1967–68-ban a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott.
Országos sikerek (1972–1981).
Az 1972-es Táncdalfesztivál tette országosan ismertté, amelyen a "Nem volt ő festő" és a "Repülj, kismadár" című dalokkal indult.
Legnagyobb slágere az Édes kisfiam című dal (a dal eredetije a "When A Child Is Born" című karácsonyi dal, mely először Johnny Mathis, majd a Boney M. által vált széles körben ismertté), amelynek a magyar szövegét eredetileg Kovács Katinak írta Bradányi Iván, de az énekesnő lemondott róla Zsuzsa javára, mivel neki akkor nagyobb szüksége volt rá. 1978-ban megnyerte a Tessék választani! versenyt az "Én leszek" című dallal. Még abban az évben önálló zenekart alapított Európa néven.
1979-ben első helyezést ért el a sopoti fesztiválon a Különös szilveszter című dallal. Számos kislemez mellett két önálló nagylemeze jelent meg, 1978-ban és 1981-ben.
Mellőzöttség (1981–1995).
Az 1981-es Tánc- és popdalfesztiválon "A boldogság és én" c. Bágya András–Szenes Iván-szerzeménnyel indult, de semmilyen díjat nem kapott, ám a dal évtizedekkel később óriási sláger lett. Akkoriban Erdős Péter felajánlotta neki, hogy legyen vokalista a Neoton Famíliában Csepregi Éva mögött. Ezt az ajánlatot Cserháti visszautasította, ezért a későbbiekben Magyarországon nem kapott méltó munkákat. Amikor kivonult a magyar könnyűzenei piacról, az őt körülvevő szakmai féltékenységből eredő ellehetetlenítésre hivatkozott.
Azonban továbbra is énekelt: külföldön és belföldön egyaránt fellépett, a budapesti Moulin Rouge vezető énekese volt. A ’80-as években még készültek ugyan rádiófelvételei, de a "Száguldás, Porsche, szerelem" c. kislemezen kívül nem jelent meg saját lemeze. Több filmnek a zenéjét énekelte, és némelyikben látható is volt. A Deák Big Band által készített angol nyelvű válogatásokon szerepelt mint közreműködő. 1984-ben Hofi Gézával dolgozott a "Hegedűs a háztetőn" c. albumon.
1985-ben első díjat nyert a Slágerbarátság c. dalversenyen a "Hattyúk" c. dallal. 1986-ban Szakcsi Lakatos Bélával készített számos rádiófelvételt, de ezeket csak halála után adták ki. 1986-ban Gálvölgyi János nagylemezén énekelt duetteket.
1987-től 1989-ig hét év kihagyás után újra fellépett a Tessék választani! műsoraiban.
1989-ben egy közúti ellenőrzésnél elhajtott, az intézkedő járőrt majdnem elütve. A vérében alkoholt találtak.
A ’90-es években már csak elvétve szerepelt a televízióban. 1992-ben Debrecenben adtak ki két kazettát, melyek közül az "Édes kisfiam" címűn régi slágereit énekli egy szintetizátor kíséretében, a "Rácsaim ledőltek már" címűn pedig Kerekes Aladár és Jantyik Csaba új dalait adja elő. 1993-ban Tina Turner "I Don’t Wanna Fight No More" c. dalát énekli a "Supra Hits Sensation" c., világslágereket feldolgozó lemezen. Tizennégy éven át énekelt éjszakánként, magánéleti és szakmai válságai következtében jelentős túlsúlyt szedett fel, majd – átmenetileg – teljesen eltűnt a színpadról.
Nagy visszatérés (1996–2003).
1996-ban fedezték fel újra, "Hamu és gyémánt" című albumával óriási sikert aratott: boldogan vállalt újra fellépéseket. Az 1996 szeptemberétől kezdődő egy esztendőben összesen 4 önálló albuma jelent meg (2 stúdióalbum, 1 válogatás és egy maxi), ami minden korábbi sikeres időszakának zenei termékenységét felülmúlta. 1996–98-ban a Rózsa Records, majd 1999-től a Sony lemezkiadó vette szárnyai alá. 1997-ben az a Hungaroton – amelynek „Popcézárja” az említett okok miatt 15 évig nem engedte nagylemezhez – is felfigyelt a soha nem tapasztalt óriási sikerére, és kiadták régi slágereit egy válogatásalbumon. 1999-ben orvosai segítségével lefogyott. 2002-ben újra Gálvölgyi Jánossal énekel duettet, mely a színész önálló CD-jén jelent meg. Halála előtt ismét depresszióssá vált, orvosai szerint azonban természetes halállal halt meg 2003-ban: nyelőcső véna ruptura következtében percek alatt elvérzett.
2003. augusztus 15-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.
Magánélete.
„1970-ben ment feleségül Szirtes Károly műszerészhez, az esküvőjük idején mindössze 22 éves volt. Hat évvel később született meg egyetlen közös gyermekük, Szirtes Krisztián. Szirtes Károly volt az első férfi Magyarországon, aki hivatalosan GYES-re ment, hogy a felesége folytatni tudja a koncertezést.
Diszkográfia.
Cserháti Zsuzsa diszkográfiája 17 lemezből áll, ebből 9 stúdióalbum került kiadásra. A MAHASZ hivatalos archívuma szerint ezek közül a "Hamu és Gyémánt" című nagylemeze "aranylemez" minősítést szerzett. A halála után kiadott "Életem zenéje" című válogatáslemeze pedig platinalemez lett. |
101 | 27454994 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=101 | Évszázadok listája | Magyarországon Szent István király vezette be a ma ismert keresztény időszámítást uralkodásának első éveiben. Naptárunk a Dionysius Exiguus féle 532. évben bevezetett időszámítást használja, amely a pontatlanságát kiküszöbölő Gergely-naptárban vette fel legfrissebb formáját. Ezt az időszámítást először a kolostorokban vezették be, később elterjedt kb. az első évezred végére, 2. évezred elejére a legtöbb európai államban, országban.
Előtte több más időszámítás is létezett. Létezik még az iszlám, bahá’í, zsidó és más időszámítás is napjainkban.
Lásd még: |
102 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=102 | Kozmológiai időszakok | |
103 | 27483038 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=103 | A világegyetem története | A világegyetem története vagy egyetemes történelem a világegyetem történetének fontos eseményeit mutatja be időrendben. A szócikk kitér az emberi faj "(Homo Sapiens)" történetére és az Univerzum jövőjével kapcsolatos elméletekre is. A vallásos alapon nyugvó alternatív nézőpontokat a teremtés szócikk tartalmazza.
Az univerzum kora.
Mivel az emberi megfigyelés közvetlenül csak igen rövid időszakot és relatív kis távolságot, vagyis az univerzumnak csak töredékét foglalja magában a távoli múltat közvetlenül nem tudjuk meghatározni.
A tudomány egyéb ágaiban számos ismeretlen változó esetén eredményeket csak feltételezés és annak gyakorlati bizonyítása (ún. trial and error, vagyis "próba és hiba") számítási módszer segítségével lehet meghatározni. A világegyetem múltját is csak bizonyos változók feltételezésével (vagyis egy elmélet felállításával) és azok előző, vagy következtethető ismeretekkel való megegyezési próbája (teszt) segítségével tudjuk meghatározni. A legutóbbi ilyen elmélet a standard modell.
A Világegyetem "koráról" csakis azóta beszélhetünk, mióta a standard modell elméletét a tudomány széles körben elfogadta, mert eszerint a Világegyetem egy egyetlen esemény, egy szingularitás (angolul singularity) eredménye, vagyis egy végtelenül kicsi és végtelenül forró pontból indult ki; olyan állapotból, amelyben az általunk ismert fizikai törvények és anyagok nem léteztek, amiből a tapasztalatunk szerinti Világegyetem csaknem végtelen sebességgel képződött. Ez előtt az állapot előtt tehát a standard modell elmélete szerint még idő sem létezett. A világegyetemnek a standard modell által leírt "születését" ősrobbanás (angolul Big Bang) néven ismerjük.
Mérföldkövek.
A távoli múlt.
Mivel az ősrobbanást követő események rendkívüli sebességgel változtak, annak történetét lineáris időskálán nem lehet ábrázolni. Grafikus ábrázolását logaritmikus időskálán a kezdetektől az első csillag megjelenéséig Az ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása cikk ábráján követhetjük.
Az emberiség történelme.
Lásd még: Történelmi korszakok |
105 | 377379 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=105 | Szilícium | A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve "kovany". Szürke színű, fémesen csillogó, nagyon kemény anyag. 1823-ban fedezte fel Jöns Jakob Berzelius. A periódusos rendszer 4. főcsoportjában található félfémes elem. Az oxigén után a földkéreg második leggyakoribb eleme. A természetben csak egy módosulata fordul elő. Rácsa a gyémántéhoz hasonló. Neve a kovakő latin nevéből "(silex)" származik.
Főbb kémiai reakciói.
A kristályos szilícium tömör formában csak magas hőmérsékleten reakcióképes. Oxigénnel reagálva 600 °C felett szilícium-dioxid, nitrogénnel 1400 °C felett nitrid, szénnel 2000 °C felett karbid keletkezik. Kéngőzökkel 600 °C-on, foszforgőzökkel 1000 °C-on reagál. Fluorral már szobahőmérsékleten is hevesen reagál, a nagyobb rendszámú halogénekkel viszont már csak magasabb hőmérsékleten (300 °C, illetve 500 °C-on) lép reakcióba. E reakciók eredménye színtelen, illékony tetrahalogenid (SiX4). Fémekkel szilicideket alkot. Vízzel és savval nem reagál, de a lúgokban jól oldódik:
Berzelius szilícium-dioxid és magnézium segítségével állította elő az elemi szilíciumot:
Hidrogénnel alkotott vegyületei a gáz halmazállapotú szilán (SiH4) és diszilán (Si2H6) kivételével folyékony halmazállapotúak (például: Si6H14 hexaszilán). A szilánok a szén-analóg alkánokhoz képest kevésbé stabil, öngyulladásra képes vegyületek.
A szilícium-dioxid az igen gyenge kovasav (H2SiO3) savanhidridje, melynek savmaradékionja a kétszeresen negatív töltésű szilikátion (), és sói a szilikátok. A szilícium-dioxid azonban nem vízoldékony, NaOH oldatban viszont feloldódik, így a kovasav előállítása sójából történhet. Mivel nagyon gyenge sav, ezért sóinak kémhatása többnyire lúgos.
Fizikai tulajdonságai.
A szilícium sötétszürke, fémesen csillogó elem. Alacsony hőmérsékleten szigetelő, magasabb hőmérsékleten azonban vezeti az áramot, elektromos vezetés szempontjából ezért a félvezetők közé tartozik. Három stabil izotópja létezik. Csak egyetlen módosulata van, amely gyémántrácsú. Olvadáspontja nem olyan magas, mint a széné (1410 °C). Sűrűsége 2,32 g/cm³.
Hármaspontjának hőmérséklete 1000–1300 kelvin között van 10,5 GPa nyomáson.
Szilárd fázisának kristályállapota I (gyémántrács), II (β) és klatrát. Az I és a II módosulat közötti határ 500 K hőmérsékleten 15,5 GPa nyomáson mérhető.
Előfordulása.
Előfordul a Napban és a csillagokban, a meteoritokban. A földkéreg második leggyakoribb eleme (részaránya több mint 25%), azonban sohasem fordul elő szabadon, és gyakorlatilag mindig oxigénnel együtt található. Leggyakoribb ásványa a kvarc (SiO2). A szépen színezett, átlátszó kvarckristályok drágakövek vagy féldrágakövek. Hatalmas tömegben fordulnak elő a földpátok, például ortoklász. Fontos egyéb ásványai az olivin ((Mg,Fe)2SiO4), amely ortoszilikát; a piroxének, például a diopszid (CaMgSi2O6), valamint az amfibolok, csillámok és agyagásványok. A kvarc és a szilikátok alkotják a vulkáni kőzetek 98%-át, az üledékes kőzeteket is túlnyomóan ezek képezik.
Felhasználása, előállítása.
Főbb felhasználásai.
A szilícium korunk technikájának nagyon fontos anyagává vált. Az elemi szilíciumot a fémkohászatban és a félvezető-technikában különböző tisztasági fokozatokban hasznosítják. A természetben a földkéreg tömegének egynegyedét adó szilícium a kavics, homok, agyag, kova, kvarc alkotóeleme. Az élővilágban a kovaszivacsok, kovamoszatok, zsurlók, sások testfelépítésében játszik fontos szerepet.
Az informatikai iparban a számítógépek processzorait (CPU) és egyéb chipjeit szilícium lapkák alkotják. A kohászatban is fontos szerepet tölt be: korrózióálló acélok előállításához használják ötvözőanyagként. A tranzisztoros rádió, az elektronikus vezérlésű televízió is mindennapjaink része. Az elektronikai ipar talán legfőbb alapeleme a szilícium. Fényre érzékeny félvezetőként a szilícium a fő komponens a napelemek előállításában.
Előállítása.
Vegyületeiből redukcióval például kálium-hexafluoro-szilikátból alumíniummal:
Szilícium-dioxidból magnéziummal is redukálható. Az amorf szilícium barna por formájában keletkezik, amely könnyen megolvasztható, vagy elpárologtatható. Speciális eljárással egykristályokat készítenek belőle a félvezetőipar számára.
A szilícium élettani hatása.
Egy átlagos ember testében 1,4 g szilícium található. Leginkább a kötőszövetben, de előfordul a csontokban, a porcokban, a bőrben, a visszerekben, a verőerekben, az inakban és a szem szaru- és ínhártyájában. A kötőszövet felépítésében játszik fontos szerepet. Megfelelő mennyiségű jelenléte a bőr, a haj és a köröm egészségéhez szükséges. |
108 | 67225 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=108 | 1997 | |
112 | 307903 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=112 | Isaac Newton | Sir Isaac Newton (fonetikusan: ) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Korszakalkotó műve a "Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei," 1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit, kiegészítve azzal, hogy a különböző égitestek nemcsak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.
Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Ő fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, nem pedig a prizma fényt színező hatásának tudható be – ahogy Roger Bacon feltételezte a 13. században –, valamint feltételezte, hogy a fénynek részecsketermészete van.
Newton, csakúgy, mint Leibniz, az analízis (differenciálszámítás és integrálszámítás), vagy más néven az infinitezimális kalkulus egyik megalkotója. Nevéhez fűződik a binomiális tétel bizonyítása és tetszőleges komplex kitevőre történő általánosítása.
Élete.
Newton Woolsthorpe-by-Colsterworth faluban született idősebb Isaac Newton és Hannah Ayscough gyermekeként, a Julián naptár szerint 1642. december 25-én, ami az európai kontinensen 1582 októbere óta részlegesen bevezetett Gergely-naptár szerint 1643. január 4-ének felel meg (tehát az az elterjedt megállapítás, hogy Galilei halála évében született volna, a naptártól függ). Koraszülött volt, nem számítottak rá, hogy életben marad. Apja, aki írástudatlan, jómódú kisbirtokos volt, Newton születése előtt három hónappal meghalt. Mikor a kis Isaac kétéves volt, anyja, Hannah Newton feleségül ment a környékbeli jómódú lelkipásztorhoz, Barnabas Smith-hez. Miután Hannah férjével North Withamra költözött, a kisfiút nagyanyja gondjaira bízták, így Woolsthorpe-ban maradt. Barnabas Smith az 1653-as esztendőben meghalt, ezért Hannah hazaköltözött Woolsthorpe-ba Newton három féltestvérével együtt. Newton és anyja között nagyon rossz viszony alakult ki, talán ezért nem volt Newton sohasem szerelmes, és a nőktől egész életében tartózkodott. Newton fiatalkori feljegyzésében arról írt, hogy legszívesebben felgyújtaná házukat anyja és Smith feje fölött.
Tizenkét éves volt, amikor beiratkozott a szülőföldjétől 10 mérföldre lévő Grantham város gimnáziumába; ott a város gyógyszerészénél, William Clarke-nál lakott. Az iskolában csak latint és ógörögöt tanult. Abban az időben a matematikának nem sok időt szenteltek. A fiatal fiú érdeklődése egyre jobban lankadt, ez a jegyein is meglátszott.
Ennek – Newton visszaemlékezései szerint – az vetett véget, amikor az iskola egyik tanulója a templomnál belekötött és gyomron rúgta. Conduitt – Newton első életrajzírója – így beszéli el a történetet: „Isaac nem volt olyan nagydarab, mint ellenfele, azonban olyan megszállottan és eltökélten küzdött, hogy legyőzte ellenfelét: addig ütötte, míg az fel nem adta a küzdelmet … a fülénél húzva ráncigálta ellenfelét a templom oldalához, hogy arcát többször is a falba verje, és orrát a kövén véresre dörzsölje.” – Tehát végre akadt számára valaki, akin felhalmozódott dühét kitombolhatja. A megaláztatást azonban Newton ezzel még mindig nem zárta le. Szellemileg is meg akarta alázni ellenfelét, így ettől kezdve az órákon is figyelt, s ő lett a legjobb tanuló.
(A granthami gimnáziumban előzetes egyeztetés után megtekinthető, ahol nevét az ablakpárkányba véste.) Édesanyja Newtont 17 éves korában hívta haza, hogy vezesse a gazdaságot. Abban az évben, amikor megvette – ma a New York-i Pierpont Morgan Könyvtárban kiállított – 2,5 pennys füzetét. Ebbe a füzetbe írta az iskola által megkövetelt tudáson túli dolgokat, mint például a Kopernikusz-féle Naprendszer modellje, a napóra építése és sok ezekhez hasonló gondolatot.
Woolsthorpe-ban azonban már nem érezte jól magát. Fejében milliónyi gondolat cikázott, a kutatás vágya és legfőképp a hit, mely szerint igenis meg lehet érteni a világot, van elég nyom. Ezen gondolatai már teljes mértékben fanatikussá tették; mondhatni függőséggé vált számára az ismeretek megszerzése.
Az első hivatalos feljegyzés, ahol Newtonról van szó, egy bűnügyi jelentés, melyben 4 shillinggel róják meg. Ez úgy történt, hogy egyik nap – amikor éppen a juhokat kellett volna őriznie – a béres fiúra hagyta a jószágokat és a portékákat, amíg ő Granthambe ment néhány könyvért az egykori szállásadójához. Eközben a juhok szétszéledtek, a disznók feltúrták a szomszéd kerítését úgy, hogy azt újra fel kellett húzni.
Newton tehát igen szófogadatlan ifjúvá serkent, akit nem igazán érdekelt semmi más a kutatásain kívül. Szerencséjére tehetségére két ember is felfigyelt. Az egyikük John Stokes, a granthami gimnázium igazgatója, a másik pedig anyai nagybátyja, William Ayscough. Kettejüknek sikerült meggyőzniük Newton anyját, hogy engedje vissza fiát Granthambe, ahol Stokes majd felkészíti a Cambridge-i Egyetemen Trinity College felvételijére.
Newton így visszaköltözött a patikus házába, ahol volt ideje bújni a könyveket. Sokak szerint itt eljegyezte a patikus lányát, de erre az állításra semmiféle bizonyíték nincs. (Akárcsak azt, hogy Newton 60 évesen szerelmes levelet írt Lady Norrisnak.)
Tizennyolc évesen kitűnő bizonyítvánnyal végzett. Tanára ezt mondta róla:
1661-ben beiratkozott a Cambridge Egyetemen a Trinity College-ba, ahová nagybátyja, William Ayscough is járt. A legtöbb kezdő diák két évvel fiatalabb volt nála, és jóval tehetősebb. Ezen indokból Newtont ösztöndíjasként vették fel, ami azt jelentette, hogy instruktora mellett inaskodnia kellett. Szerencséjére instruktora csak öt hetet töltött egy évben Cambridge-ben, így bőven maradt ideje gondolataiba merülni. Ebben az időben az iskola Arisztotelész tanításait követte, Newton azonban szívesebben olvasta modernebb gondolkodók – mint Descartes – és modernebb csillagászok – mint Galilei, Kopernikusz és Kepler – műveit. 1665-ben fedezte fel a binomiális tételt, ezután kezdte kialakítani matematikai kalkulus-elméletét. Nem sokkal lediplomázása után (1665) az egyetem a nagy pestisjárvány elleni védekezésül bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon foglalkozott kalkulussal, optikával és a gravitációval.
1667-ben Newton a Trinity College tanára lett. 1669-ben a végtelen sorokról írt munkája elismeréséül Isaac Barrow, aki a tanára volt, Newton javára lemondott az egyetemi katedráról, így helyére Newtont az egyetem professzorává léptették elő. A cambridge-i szabályok értelmében ehhez be kellett lépnie az anglikán egyházba, követelmény volt azonban, hogy ne vegyen aktívan részt az egyházi életben (feltehetőleg, hogy több ideje legyen a tudományra). Newton úgy vélte, akkor fölösleges belépnie az egyházba, és II. Károly király, akinek az engedélyére szükség volt, elfogadta érvelését. Newtonnak így nem kellett konfliktusba kerülnie amiatt, hogy a vallásról alkotott nézetei ellentétben voltak az egyház szigorával.
A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Egy kortárs író, William Stukeley írta ezt először "Memoirs of Sir Isaac Newton's Life" című művében, melyben visszaemlékezik, hogy mikor 1726. április 15-én Kensingtonban beszélgetett Newtonnal, a tudós elmesélte, hogyan jutott eszébe a gravitációelmélet. „Egy alma lehullása okozta, mikor elmélkedve ott ült. Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a Föld középpontja felé?”
Voltaire ugyanezt írja: „Sir Isaac Newton a kertjében sétált, ekkor szőtte első gondolatait a gravitációelméletről, mikor látta, hogy egy alma lehull a fáról.” Ezek a történetek alaposan kiszínezik Newton beszámolóját arról, hogy otthonában, Woolsthorpe Manorban az ablak mellett ült, és látta, hogy egy alma lehull a fáról. A jelenleg elfogadott feltételezés szerint a történetet Newton jóval később találta ki, hogy illusztrálja, hogy merített ötleteket a mindennapi életből.
Matematikai kutatása.
1669-ben tette közzé kutatásait "De Analysi per Aequationes Numeri Terminorum Infinitas (A végtelen sorok elemzéséről)" és később "De methodis serierum et fluxionum (A sorok és fluxiók módszeréről)" című műveiben. A cikk címéből ered Newton differenciálelméletének elnevezése, melyet a „fluxiók módszerének” nevezünk. Fluxión lényegében egy természeti folyamat valamely fizikai paraméterének időbeli változását kell értenünk.
Rendszerint Newtont tartják az általánosított binomiális tétel felfedezőjének, mely felismerés lényeges lépés a matematikai analízis szempontjából. Newton és Leibniz egymástól függetlenül dolgozták ki a differenciál és integrálkalkulust, más-más szemlélettel. Míg Newton – Galilei követőihez hasonlóan – a fizika (kinematika) felől közelítette meg a derivált fogalmát, addig Leibniz a Fermat és Pascal módszeréhez hasonlóan a görbéhez húzott érintőegyenes felől közelítette meg a differenciálszámítást. Bár Newton a fluxiómódszert Leibniz előtt dolgozta ki, az utókor mégis Leibniz differenciálelméletét választotta, és ez vált elsődlegessé a matematikában, ez terjedt el jobban a világon. Newton saját védelmében azt állította, azért nem tette közzé számításait, mert félt, hogy kortársai kigúnyolják. Bár Newton korának egyik legragyogóbb tudósa volt, életének utolsó huszonöt évét megkeserítette az általa plágiummal vádolt Leibnizcel folytatott elhúzódó vita. A vita nemcsak a két tudós életét keserítette meg, hanem sajnálatos módon válaszfalat emelt a brit és az európai kontinensen élő matematikusok közé, és haláluk után is folytatódott. A szigetországi matematikusok csak a 19. században tértek át az egyébként jóval praktikusabb leibnizi írásmódra, ami jelentős hátrányba hozta a brit matematikai analízist.
Optikai felfedezései.
1670 és 1672 között Newton optikát tanított. Ezalatt az idő alatt vizsgálta a fénytörés jelenségét, és rájött, hogy a prizma a fehér fényt a színspektrum különböző színeire tudja bontani, egy másik prizma pedig újra össze tudja állítani fehér fénnyé. Egy színes fénysugárral különböző tárgyakat megvilágítva azt is megmutatta, hogy a színes fény tulajdonságai nem változnak. Megfigyelte, hogy ha a fény tükröződik vagy szétszóródik, akkor is ugyanolyan színű marad, a színeket tehát nem a tárgyak hozzák létre, hanem annak függvényében látjuk őket, ahogy a tárgyak visszatükrözik a már színes fényt. (Lásd még: Newton színelmélete.) Az ezen a területen elért eredményeit többen kritizálták, a legismertebb közülük Johann Wolfgang von Goethe, aki saját színelmélettel állt elő.
Ebből levonta a következtetést, hogy a lencsés távcsőre rossz hatással van a fény színekre bomlása, és saját kezűleg csiszolt tükrökkel megépített egy újfajta teleszkópot, melyet ma Newton-távcsőnek nevezünk.
1671-ben a Royal Society kérte, hogy mutassa be nekik teleszkópját. Érdeklődésük arra bátorította Newtont, hogy tegye közzé jegyzeteit "A színről" címmel. Ebből alakult ki később, 1704-ben az "Optika" című műve. Amikor Robert Hooke kritizálta Newton egyes elméleteit, Newton annyira megbántódott, hogy visszavonult a nyilvános vitától. Egészen Hooke haláláig ellenségek maradtak.
Felfedezései a mechanikában.
Newton legfontosabb felfedezései a mechanika területén születtek. Newton törvényei, melyeket röviden csak a "Principia" néven ismert könyvében írt le, korszakalkotó megállapítások a térről, az időről, a tömegről, a mozgásról és az általános tömegvonzásról. Elméletének lényeges mozzanata, hogy az égi és a földi fizika egységének gondolata vezérelte. A mozgás leírására a fizikai folyamatok színpadául az abszolút teret és az abszolút időt emeli ki és az inerciális vonatkoztatási rendszert határozza meg. A mozgás okát az anyagok közötti kölcsönhatásban adja meg. A mozgástörvények leírásában érdeme, hogy azokat közönséges differenciálegyenletek formájában fogalmazta meg.
Társadalmi szerepvállalása.
Isaac Newton egy rövid időre politikai szerepet is vállalt. Az egyetem képviselőjeként 1688-ban megválasztották az úgynevezett hosszú parlament tagjának, ezért Londonba költözött, de a parlamenti életet és környezetet rövid idő után számára elfogadhatatlannak érezte, s visszaköltözött Cambridge-be. Miután egy tűzben kéziratainak egy része megsemmisült, elméje egy rövid időre átmenetileg megzavarodott. Miután meggyógyult, 1696-ban az állami pénzverde főfelügyelője, majd 1699-ben igazgatója lett. Ezen állásában is maradandót alkotott a pénzhamisítás elleni harcban azzal, hogy bevezette a nemesfém pénzek oldalán a recézést, s ezáltal kimutathatóvá vált az érmék súlycsonkítása, a körbenyírás. Newton precíz vizsgálatai kimutatták, hogy az akkor forgalomban lévő érmék 10%-a hamis volt. Jó példa a pénzhamisítás elleni harcára William Chaloner, a kor egyik leghírhedtebb pénzhamisítójának esete, aki Newtonnak köszönhette vesztét, miután a hamisító a pénzverdét és magát Newtont is korrupcióval vádolta meg egy pamfletben. Newton azonban megelégelve Chaloner arcpirító önteltségét és valótlan vádjait, fáradságot nem kímélve, évekig tartó magánnyomozással derítette fel a hamisító üzelmeit, majd a megcáfolhatatlan bizonyítékokkal feljelentette a hatóságoknál, akik 1699 márciusában letartóztatták, hazaárulás vádjával halálra ítélték, és még abban a hónapban felakasztották. 1672-ben lett a Royal Society tagja, majd 1703-ban elnöke. 1705-ben Anna brit királynő lovaggá ütötte.
Newton alig ismert tevékenységei.
Mivel nevelőanyja megrögzött puritán gondolkodású volt, Newton igen gyakran forgatta a Bibliát, mely gyakorlat élete végéig kísérte. Hittel vallotta, hogy a világot az Atyaisten úgy alkotta, hogy elegendő nyomot hagyjon a végső összefüggések kifürkészéséhez és az ő mibenlétének megfejtéséhez. Ezzel a gondolattal élte le életét, és ugyanolyan mélységgel és ugyanolyan hosszan foglalkozott a Biblia és a vallás tanulmányozásával, mint a tudományos igazságok megfejtésével. Sokat foglalkozott a "Jelenések könyvé"vel, és sajátos számításai alapján 2060-ra jövendölte meg a világvégét. Egész életében meggyőződése volt, hogy vallási tárgyú iratai maradandóbbak lesznek, mint bármi más, amit alkotott.
Newton, aki nem volt híján az intellektuális képességeknek, 1720-ban mégis áldozata lett a csordaszellemnek. Ebben az évben következett be a világtörténelem egyik legnagyobb részvény-buborékja. Ekkor indult szárnyalásnak az angol uralkodó különleges monopoljogait élvező Déltengeri Hajózási Társaság részvényárfolyama. Az év áprilisában Newton még nagyon olcsón vette a részvényeket, majd júliusában hatalmas nyereséggel el is adta őket. Ám a részvények árfolyama tovább emelkedett, ezért augusztusban ismét a részvényekbe fektette a vagyonát, hogy 1720 szeptemberében egy fillér nélkül merengjen a buborékok furcsa természetéről: „Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de kiszámíthatatlan az emberi őrület.”
Newton és az okkultizmus.
A tudományos kutatások mellett Newton rengeteg időt szentelt teológiai kutatásainak. Meglepő eredményre bukkant, melyre az Újszövetség eredeti nyelvű kéziratának olvasása közben jött rá. Azt állította, hogy a későbbi korok fordítói saját céljaik elérése szerint fordították a Bibliát, így például a Szentháromság sem létezik, így magához az Atyához kell imádkozni. Ezen gondolatait azonban nem sok emberrel osztotta meg, hiszen a Trinity College vezetői nemigen néztek volna Newtonra jó szemmel, ha azzal áll elő, hogy az intézet névadója nem is létezik.
A titkolózásnak azonban igenis alapja volt, hiszen eretnek nézetei miatt volt rá esély, hogy perbe fogják. Newton mániákusan rettegett attól, hogy ez bekövetkezik. Mindazonáltal olyan akadály állt ezen kutatás abbahagyása útjában, melyet még a nagy Isaac Newton sem volt képes legyőzni, ez pedig az a megrögzött eszme, mely szerint közvetlenül akart beszélni az Atyával. Vallási megszállottsága ugyanolyan mértékű fanatizmus volt, mint az igazság keresése a tudományos kutatásokban. Mindenütt az Atya által hátrahagyott nyomokat kereste.
Newton – nem sokkal kinevezése után – szobájával szemben építtetett egy laboratóriumot, melyről a Trinity College tagjai úgy tudták, hogy kémiai kísérleteket végez bent a matematika Lucas-professzora. Ez azonban nem így történt. A tudós jegyzetfüzeteinek lapjairól kiderül, hogy aranyat akart előállítani közönséges fémből. Hihetetlenül hangzik, de a kor legnagyobb tudósa legalább annyi energiát fektetett bele alkimista munkásságába, mint a többibe. Mégsem jelenthetjük ki, hogy ezen munkálatok hasztalanok voltak, hiszen miben is hitt pontosan Newton? Minden dolgok mozgató elve egy okkult tőről fakad, melyet nem lehet kézzelfoghatóvá tenni. Innen már csak egy lépés az erő fogalma egy ekkora elmének.
Alkímiai kísérletei azonban nemcsak a gondolkodásban hozták meg gyümölcsüket, hanem igencsak fejlesztették a problémamegoldó képességét, így könnyebben tudott eszközöket gyártani elméletei igazolásához, mint azt egyébként tehette volna. Newton kevéssé ismert alkímiai jegyzetei a Royal Society 2005-ös nyári kiállításán voltak megtekinthetők.
Valószínűleg ez a problémamegoldó képesség volt az, ami egy újabb hatalmas horderejű találmányhoz vezetett: az akkoriban használatos távcsövek, melyekkel a bolygókat és csillagokat szemlélték, jó felbontóképességgel bírtak, ám a kép minősége a kromatikus aberráció miatt rossz volt. Már úgy tűnt, hogy a csillagászati távcsövek nagyítása tovább nem fokozható, de Newton a róla elnevezett távcsövekkel ezt a problémát is megoldotta.
Emlékezete.
Mivel ő fogalmazta meg alaptörvényeit, a klasszikus fizikát róla nevezik „newtoninak”. Szerte a világban, de különösen Angliában rengeteg intézményt és közterületet neveztek el róla, számos képzőművészeti alkotás örökíti meg vonásait. A Trinity College-ban álló mellszobrának talpán a következő latin nyelvű felirat olvasható: |
115 | 562633 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=115 | Magyarország | Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest.
Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi látogató érkezett. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.
A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói jónak mondhatók. 2024-ben a Numbeo szerinti „életminőség-index” alapján a világ 44. országa ("az EU-ban a 24."). Az ún. „Jó Ország Index” rangsorban 23. helyen áll ("amely az adott ország világméretű hozzájárulását veszi figyelembe egyes területekhez, mint pl. a tudományok, kultúra, békefolyamatok, klímavédelem stb."). 40. helyen áll az „egyenlőtlenségekkel korrigált” emberi fejlettségi index rangsorában, 40. a „Társadalmi Fejlettségi Index” alapján, 2023-ban a világ 35. helyén áll a „Globális Innovációs Index” rangsorában, a „globális békeindex” rangsorában a világ 18. helyén áll az ausztráliai IEP 2023-as jelentése alapján, míg a Numbeo 2024-es rangsora alapján a világ 40. „legbiztonságosabb” országa. Az élhető országok 2024-es indexén, amely a stabilitás, általános elégedettség és a jogok tekintetében számos szempontot vesz figyelembe, a világ országai közül az 50. helyen végzett, Törökország és Szlovákia mögött. A "World Happiness Report" 2025-ös felmérése alapján a világ 69. legboldogabb országa.
A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé jó a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. Az Eurostat és a GKI alapján 2023-ban az EU legszegényebb országa lett.
2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a "Riporterek Határok Nélkül" szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt.
A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-korszakban a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be, ill. maradt hadviselő a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as és 2022-es brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Földrajz.
Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félteke 45° és 49° szélességi körei között, Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tengerparttal nem rendelkező ország. Tőle csaknem egyforma távolságra van nyugatra az Atlanti-óceán és keletre az Urál-hegység, tőle délre fekszik a Földközi-tenger és északra a Balti-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger, az Adriai-tenger körülbelül 300 kilométer távolságra található. Magyarország területe négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található, a 108. helyen. Az országhatár hossza 2215,3 kilométer, ebből a szlovák határszakasz 654,7; az ukrán 136,7; a román 447,7, a szerb 174,4; a horvát 344,8; a szlovén 102,0; az osztrák pedig 355,0 km. A határvonalat 54 500 töréspont, illetve 22 ezer határjel jelöli ki.
Domborzat.
Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes 1014 m-es (más mérések szerint 1015 m-es) magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Szegedtől délre a Tisza jobb partján Gyálarét Lúdvár nevű részén van (Röszke mellett) 75,8 m-es tengerszint feletti magasságon. Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. A legészakibb pont Füzér község területén, László-tanya közelében, a legdélibb pont Beremend község területén, a legkeletibb pont Garbolc község területén, a legnyugatibb pont pedig Felsőszölnök község területén van.
Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban a Nyugat-Magyarországi peremvidék, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztása a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el. Az Alföld egy feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség, a legnépesebb városa Debrecen. A Kisalföld az ország északnyugati részén fekszik, a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence alkotják, legnépesebb városa Győr. Az Alpokalja a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa Szombathely. A Dunántúli-dombság a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányban fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (legmagasabb pontja a Zengő, 682 méter) és a Villányi-hegység. A Dunántúli-középhegység a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei a Bakony, a Balaton-felvidék (történelmi borvidék) a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegyvidék. Az Északi-középhegység Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Itt található a Mátra, amely a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m). Az Északi-középhegységhez tartozik továbbá egy ún. átmeneti terület is a hegység és az alföld között.
Az újabb természetföldrajzi besorolások ettől kisebb-nagyobb mértékben eltérnek: például a Zalai-dombságot az Alpokaljához (illetve annak egy kiterjesztett értelmezéséhez, a Nyugat-magyarországi peremvidékhez) sorolják; a korábban a Dunántúli-középhegységhez tartozó Visegrádi-hegységet pedig az Északi-középhegységhez.
Vízrajz.
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús hévizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja. Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna folyam, amelynek teljes hossza 2850 km, ebből magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, amely 962 km hosszú, és ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói a Lajta, a Rábca, a Rába, a Sió csatorna (amely a Balaton vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói a Kapos és a Sárvíz) és a Dráva, utóbbi már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához, bal parti mellékfolyója pedig az Ipoly. A Tisza jobb parti mellékfolyói a Bodrog, a Sajó (jelentős mellékfolyója a Hernád) és a Zagyva, bal parti mellékfolyói a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (a Sebes-Körös, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös valamint a Berettyó) és a Maros. A Zala folyót a "„Balaton táplálója”" néven is emlegetik. Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton; felülete 594 km². Ezt követi a Tisza-tó, melynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a Fertő tó, Ausztria és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75 km², valamint a Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², ebből közel 10,1 km²-t nádas borít.
Éghajlat.
Magyarország négy éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítják. Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C. A napsütéses órák száma évente 1750–2200 között van, ez az Alföld déli és középső részén a legmagasabb; a Dunántúl nyugati és az Északi-középhegység északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900 mm: az Alföldön 500–600 mm, a Dunántúl délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900 mm. Az északnyugati szél az uralkodó. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.
A Nógrád vármegyei Zabar és környéke az ország egyik leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. 2020. októberi adatok szerint az év 365 napjából 55-nél Zabar tartja a napi minimumhőmérsékleti rekordot. A település két részből áll: Külső- és Belső-Zabar; a hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel dombok között, völgyben fekszik, míg Külső-Zabar nyíltabb területen helyezkedik el.
Élővilág, természetvédelem.
Magyarország teljes egésze a pannon elegyes erdők ökorégióhoz tartozik a WWF besorolása szerint. Az ország területének húsz százalékát erdőterület borítja. Állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. A természeti értékek védelmére az országban illetékességi területeket is magukban foglalóan 10 nemzeti parkot (NP), 39 tájvédelmi körzetet (TK), 174 országos jelentőségű természetvédelmi területet (TT) és 103 természeti emléket (TE) hoztak létre, ezeken túl önkormányzati hatáskörben pedig 1811 természetvédelmi területet és természeti emléket hoztak létre eddig, összesen 848 924 hektáron. Ezeken túl az ország Európai Uniós kötelezettségből fakadóan jelentős mennyiségű Natura2000 védettséget élvező területtel, továbbá bioszféra- rezervátumokkal, natúrparkokkal, erdőrezervátumokkal, csillagoségbolt- parkokkal és geoparkokkal is rendelkezik. Magyarországon a világon elsőként 1961 óta minden barlang törvényi (ex lege) országos jelentőségű védettséget élvez. További hasonló védelemben részesül minden kunhalom, földvár, víznyelő, forrás, láp és szikes tó. Az állami természetvédelem világviszonylatban is az egyik legfejlettebb, Magyarország az elsők között hozta meg a napjainkban is modernnek számító, rendkívül részletes 1996. évi LIII. törvényt a természet védelméről. Az ország ezen túl Alaptörvényébe foglalva is szavatolja a természeti környezet, mint örökség, és mint az emberi jólét egyik alapkövének védelmét.
Az ország védett természeti értékei közül a legfontosabbak régiónként: Budapesten a Városliget, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Sas-hegy és a Pál-völgyi-barlangrendszer; Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavas-barlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az Abaligeti-barlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei, a Pilis, a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), a Gemenc, a Gyulaj, az Alpokalja és a Mecsek; Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk-vidék (Lillafüred, barlangok), az Aggteleki Nemzeti Park; az Alföldön a Hortobágy, ami világörökségi helyszín, a Bugac, a Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.
Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátóton, Zircen, Badacsonytomajon, Kámon, Kőszegen, Vépen, Szelestén és Szarvason találhatók. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum és a Veresegyházi Medveotthon. Magyarországon az összes hüllő- és kétéltűfaj védelem alatt áll – ez alól az egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű ékszerteknős.
Történelem.
A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.
Legkorábbi geszták a magyarokról.
A magyar nép kialakulásáról szóló első legendás történetírásaink a Gesta Hungarorum (Anonymus) és Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai Simon).
Honfoglalás és a Magyar Királyság.
Az ősmagyarok legkorábbi ismert hazájának a Volga vidékét tekinthetjük (Magna Hungaria). Ezt követően a 7. és a 9. század között a Don folyó melletti Etelközben éltek. Kisebb részük keleten maradt és a volgai bolgárokhoz csatlakozott a Volgai Bolgárországban. Vannak nyomai egy Kaukázusi Magyarországnak is, ennek mibenléte azonban a források elégtelensége miatt vitatott.
A nép nagyobb része nyugatra vonult. 895-ben, a honfoglalás során az egész Kárpát-medencét a birtokukba vették. A Képes Krónika szerint ez volt a magyarok második bejövetele, Atilla hun király halála után száz évvel, Kr. u. 677-ben A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát, ekkoriban a keresztény templomokban a könyörgés részévé váltak a félelmet tükröző szavak, mint a 900-as évek elején született Modenai himnuszban: "„Ab Ungerorum nos defendas iaculis”", azaz "„Védj meg minket a magyarok támadásától”" A komolyabb Nyugat-Európába induló hadjáratok az augsburgi csata (955) után véget értek, de Dél-Európa felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-as quedlinburgi találkozó jelentette.
Géza nagyfejedelem nyugat felé fordult, miután megalapította a két fejedelmi központot, Esztergomot és Székesfehérvárt. 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. Nagy Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az "István" nevet kapta. István király nevelője Adalbert prágai püspök volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése, valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá Gizella bajor hercegnével. Géza az öröklésben a hagyományos szeniorátus (a nemzetség legidősebb élő férfi tagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az elsőszülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi trónon. Koppány Tar Szerénd fia volt, aki Géza másodunokatestvére és Árpád egyik fiának, Tarkacsunak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte őt, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medencében. Az Árpád-házi királyok igyekeztek megőrizni Magyarország területi integritását: II. András (1205–1235) keresztes hadjáratot vezetett, „Jeruzsálem királya” lett, IV. Béla (1235–1270) újjáépítette a tatárok által kifosztott országot, I. (Szent) László (1077–1095) pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát és biztosította a független magyar állami létet.
Miután 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését, a magyar koronának számos vazallus állam volt alárendelve. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye (Székesfehérvár és Buda mellett) Visegrád volt. A 15. században a Magyar Királyság Európa jelentős hatalma volt. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz. Az ország elsődleges központja Buda lett, Mátyás híres királyi reneszánsz udvarával. Mátyást a Jagelló-házi királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.
A török kor (16–17. század).
Az 1520-as évek elején az oszmánok nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, és sok-sok évnyi véres küzdelem után sikeresen át is törték. A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521. augusztus 29-én következett be. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás 1526-ban, amely a mohácsi vereséghez és azt követően az egységes Magyar Királyság felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatok Budáról, és Bécs sikertelen 1529-es ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanó magyar belháborúnak véget vetve 1541-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt, a királyi Magyarországra, a Keleti Magyar Királyságra (később Erdélyi Fejedelemség), illetve a hódoltság területére.
A hódoltság igazgatására létrejött a budai vilajet. A következő negyed században a törökök elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek. A tizenöt éves háború kitöréséig kiterjesztették hatalmukat a Délvidék mellett az Alföld nagy részére és a Dunántúl déli és keleti részére. 1552-ben megalakult a temesvári vilajet is a megnövekedett terület igazgatására. A háború nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban igazi döntést egyik fél sem tudott kiharcolni. Ekkor jött létre az egri és a kanizsai vilajet, valamint a rövid életű győri is. Az Alföldet és a Partiumot krími tatárok pusztították, ami kisebb települések sorát törölte el a föld színéről. A 17. században az Oszmán Birodalom fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, és a belső nehézségek a magyarországi területeket sem kerülték el.
A török uralom alatti országrész településeinek jelentős része a kora újkor során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a 17. század második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő mezőváros kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a Habsburgok által alkalmazott idegen zsoldoskatonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A század második felében Zrínyi Miklós hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni a törökök magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében, azonban a Habsburgok által megkötött vasvári béke török kézen hagyta azokat az 1660–64 között szerzett területeket, amelyek visszaszerzésére a magyar rendek annyira törekedtek (köztük Váradot is).
A királyi Magyarország területén I. Lipót a Wesselényi-összeesküvésre hivatkozva 1671-től nyílt abszolutizmust vezetett be. Megszüntette a nádori tisztséget, kemény ellenreformációs intézkedéseket vezetett be, amely részben sértette a magyar rendi alkotmányt. A magyar nemesség és parasztság ellenállását és a Thököly Imre vezette szabadságharc helyi sikereit látva Lipót 1681. április 28-án összehívta a soproni országgyűlést, helyreállítva az 1667 óta betöltetlen nádori hivatalt.
Az oszmán hadsereg 1683-as Bécs előtti veresége után 1684-ben XI. Ince pápa nagy diplomáciai erőfeszítések árán létrehozta a Szent Ligát "(Liga Sacra)," amelynek célja az európai török uralom felszámolása volt. A szövetséghez csatlakozott a Habsburg Birodalom (benne a Magyar Királysággal), Velence, a Lengyel–Litván Unió, Bajorország, Oroszország, Brandenburg és Szászország és titokban az Erdélyi Fejedelemség is. A kezdeti olyan gyors sikerek ellenére, mint Buda visszafoglalása (1686) vagy a nagyharsányi csata (1687), a törökellenes háború lendülete kifulladt, a Kárpát-medence területe pusztító háború színterévé vált. 1697-től a török elleni háború fővezére Savoyai Jenő tábornagy lett, aki először leverte a hegyaljai felkelést, leszámolt Thököly híveivel, majd 1697-ben a zentai csatában megsemmisítette a szultáni fősereget.
A 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit az 1699-es karlócai béke szentesített (A Temesköz jelentős részét egyéként Savoyai Jenő herceg vezette császári csapatok már korábban elfoglalták). A szintén osztrák kézre jutott Erdélyt azonban nem egyesítették Magyarországgal, hanem külön kormányozták. Magyarország, megmaradt önállóságát is elvesztvén, a Habsburg-kormányzat leigázott, katonailag megszállott országa lett. Az egész időszakot a magyarok kárára elkövetett jogsértések és jogfosztások jellemzik. A kormányzat részéről kirótt hatalmas terhek (porció, forspont) és a katonai erőszakoskodások a lakosságot végsőkig igénybe vették.
18–19. század.
A függetlenség kivívására tett kísérletet a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, amely a kompromisszumos szatmári békével zárult, 1711-ben. A béke ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát adott a szabadságharcban résztvevőknek, egyúttal intézkedett a magyarokat sértő intézmények és méltóságok eltörléséről. Az ellenállás és a szabad királyválasztás jogát azonban nem állították vissza, külön magyar hadsereget sem hoztak létre.
A 18. század folyamán a Habsburgok német ajkúak jelentős betelepítésével szilárdították meg magyarországi uralmukat.
A birodalomban főleg Mária Terézia és fia, II. József uralkodott a felvilágosult abszolutizmus szellemében. A két felvilágosult abszolutista uralkodó rájött a parasztréteg fontosságára, mivel ők fizették a legtöbb adót is. Ezért korlátozták a rendi kiváltságokat, a nemességet is adófizetésre kötelezték, illetve társadalmi, közegészségügyi, oktatási újításokat vezettek be. Politikájuk lehetővé tette, hogy a nem nemesek is hivatalnokok legyenek. Ennek következtében kialakult egy olyan hivatalnokréteg, amely a reformok, újítások híve volt.
1780-ban került trónra II. József, a „kalapos király”. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Ebben a korban jelent meg az erőltetett "germanizálás", ugyanis a Habsburg Birodalom hivatalos nyelve a német lett (1784). „"Hivatalra ezután sem a kormányszékeknél, sem a vármegyéknél, sem az egyházi rendbe senki nem juthat, aki németül nem tud... Az országgyűlés nyelve is német leszen, s azért követül oda nem küldhető, aki németül nem tud... latin iskolába csak azokat szabad felvenni, kik németül irnak s olvasni tudnak..."”. Ez óriási felháborodást váltott ki a magyar nemesség körében. József azonban elszánta magát akarata keresztülvitelére: a reformsorozat nyitányaként a Szent Koronát átszállíttatta Bécsbe. Ezután támadást indított a vármegyerendszer ellen, amely a rendelkezések végrehajtásáért felelt, épp ezért minden uralkodói törekvést megcsáklyázhatott.
Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a jobbágykérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a "Himnusz" és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése is, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve.
Az 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos vezetésével megalakult független magyar kormány az évezredes társadalmi berendezkedés gyökeres átalakítását vállalta magára. Így az áprilisi törvények megszüntették a nemesi kiváltságokat és a jobbágyságot. Miután a Habsburg-ház teljesen törvénytelen módon visszavonta az 1848-as magyar alkotmányt, Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött. Az 1848-as európai forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tartott ki, amelyet a Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudtak leverni. A „népnemzet” újkori fogalma alapján, a reformkor és a szabadságharc küzdelmei, majd a szabadságharc bukását követő passzív ellenállás közösségkovácsoló évtizedei során alakult ki végleg a mai magyar nemzet.
Az ezt követő kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Ennek egyik feltételeként került sor június 8-án I. Ferenc József megkoronázására. Ezután, 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényeket (az 1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikket) és ezzel létrejött egy paritás elvű alkotmányos monarchia, az Osztrák–Magyar Monarchia, mely az első világháború végéig állt fenn.
A dualizmus korának fél évszázadát „"boldog békeidőknek"” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt, az 1867 és 1916 között uralkodó Ferenc József és közkedvelt felesége, Erzsébet királyné („Sisi”). A korszakot a liberalizmus politikája jellemezte. Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai keretében a világ első nemzetiségi törvényét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest, amely Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt.
A polgári osztály kialakulását segítette a nagy fokú asszimiláció, amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország német ajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő a zsidók szerepe, amely a liberális légkör következtében a 19. század második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országba Kelet-Európából. A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló átalakulásai hozzájárultak a dzsentri elszegényedéséhez, másfelől a parasztság tömeges elnyomorodásához. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik része zsellér lett a kapitalizálódó mezőgazdasági nagybirtokokon. A századforduló éveiben százezrek választották a kivándorlást is, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba.
Az első világháború.
A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, külügyeiben nem független hatalomként. Magyarország 660 821 fős emberveszteséget szenvedett el az orosz és az olasz frontokon és a Balkánon.
Az első világháború 1914-től 1918-ig tartó hadműveletei a történelmi Magyarország területét is érintették: az 1914-es orosz offenzíva során és a román hadsereg 1916-os erdélyi betörésekor. Az antant országaihoz képest csekélyebb gazdasági potenciállal rendelkező, több fronton lekötött, a háború során egyre inkább a Német Birodalom alá rendelődő kettős monarchia az első világháború végére szétesett, átadva helyét több (önmagát nemzetállamnak minősítő, de heterogén összetételű) utódállamnak.
A háború alatt a francia külpolitika az Osztrák–Magyar Monarchia megbontása érdekében támogatta az új nemzetiségi mozgalmakat. A központi hatalmak vereségének közeledtével, 1918. október 28-án kitört az őszirózsás forradalom, és 31-én Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot.
Az osztrák–magyar küldöttség 1918. november 3-án írta alá a padovai fegyverszünetet, amely azonban nem tartalmazott Magyarországra vonatkozó katonai és területi rendelkezéseket. Károlyi Mihály miniszterelnök külön fegyverszünetet kötött, az ország déli és keleti határait rögzítő belgrádi katonai konvenciót, melynek folytán a szerbek, a románok, majd az egyezményben nem említett csehek Magyarország területének nagy részén bevezették a saját közigazgatásukat. A Magyarország feldarabolására irányuló, az antant támogatásával zajló katonai intervenció a Károlyi-kormány bukásához vezetett. 1919. március 21-én az ország magyar kézen maradt részében (a kormányból kilépő szociáldemokratákkal megegyező) kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat. A Szovjet-Oroszország mintájára megszervezett Tanácsköztársaság uralma, a magyarországi proletárdiktatúra 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után az ellenséges túlerő miatt a kommunisták is vereséget szenvedtek. Magyarország egész területét megszállták az antant-országok csapatai. A román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot.
1920 és 1945 között.
A korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területe az első világháború után számos utódállamra bomlott. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A békeszerződés a nemzetiségi, nyelvi határok helyett a győztesek politikai és gazdasági szempontjai, és hamisított etnikai adatok alapján húzta meg a határvonalat. Így a összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe -ről -re csökkent), lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.
A rövid életű polgári demokratikus rendszert követő Tanácsköztársaság bukása után formálisan újra királyság lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztséget Horthy Miklós töltötte be egészen 1944-ig. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. A rendszer az 1920-as évek elején politikailag konszolidálódott és ellenzéki pártok is működhettek (kivéve a betiltott kommunista pártot), majd az 1930-as éveket a belpolitikai élet jobbratolódása jellemezte. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország a Mussolini vezette Olaszország, majd a Hitler vezette Németország segítségét remélte. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország 1941-es, Szovjetunióval szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a fegyveres semlegesség kudarca után a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de 1944 és 1945 között Magyarország a szovjet és német erők ütközőzónájává vált, a magyar haderő vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatott antiszemitizmus, ami 1941 és 1945 között több mint , a mai országterületről zsidó erőszakos halálához vezetett. A nem zsidó civil lakosság veszteségét 60–100 ezer főre, a katonai veszteségeket 350 ezer főre teszik. A zsidóüldözések és -gyilkosságok egyik eseménye a fővárosi zsidók egy részének Dunába való belelövetése volt.
1945 és 1989 között.
Magyarország vesztesként fejezte be a második világháborút. Az 1947-es párizsi békeszerződés nyomán Magyarország a trianoni határoknál is kisebb területtel fejezte be a háborút, a csehszlovák delegáció elérte, hogy a pozsonyi hídfőt () is elcsatolják az országtól. A fosztogatással és inflációval sújtott országot 300 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezték.
Az ország lendületes újjáépítése és a rövid életű Második magyar köztársaság után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszert alakítottak ki. Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a termelőeszközök zömét kényszerrel államosították, miközben politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezrei (köztük a hatalomból kiszorított kommunisták is) szenvedtek el különböző szintű retorziókat, közülük sokakat kitelepítettek, politikai vagy mondvacsinált köztörvényes vádak alapján bebörtönöztek, illetve esetenként ki is végeztek. A Sztálin halálát követő enyhülés nem csillapította kellőképpen a politikai elégedetlenséget, és 1956 októberében forradalom tört ki, amely azonban a szovjet katonai beavatkozás révén elbukott. A forradalom leverése utáni néhány hónapokban a lehetőséget megragadva mintegy kétszázezren nyugatra emigráltak.
A forradalom leverése után új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, másokat hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, majd 1963-ban amnesztia következett. A megtorlás mintegy ötéves korszakát politikai enyhülés követte. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus enyhítette a tervgazdaság merevségét és korlátozott teret engedett a nyereségérdekeltségnek. A gazdasági fejlesztések finanszírozására az ország jelentős külföldi adósságot halmozott fel.
A rendszerváltás óta.
Az 1989-ben bekövetkező rendszerváltás legfontosabb politikai aktusa a "Harmadik Magyar Köztársaság" kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.
Magyarország a 90-es évektől kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak. A csatlakozás után két héttel részt vett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen indított háborúban. Az afganisztáni NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák, először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll. 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. 2007. december 21-étől az EU schengeni övezetének tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon. Horvátország 2022. január 1-jén, majd Románia 2025. január 1-én a schengeni csatlakozásukat követően a magyar-horvát és a magyar-román határon is megszűnt az állandó határellenőrzés. Az ország hivatalos megnevezését a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény a korábbi "Magyar Köztársaság"ról "Magyarország"ra változtatta. Az ország hivatalos fizetőeszköze a forint maradt, egyelőre nem tért át az euróra, sőt a korábban meghatározott céldátumot is eltörölték.
Politika és közigazgatás.
A jelenlegi hatályos magyar alaptörvény a többször módosított 1949. évi XX. törvény helyett lépett életbe 2012. január 1-jén. Magyarország politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alaptörvény alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe a 2014-es országgyűlési választás óta 199 parlamenti képviselőt választ 4 évente, vegyes választási rendszerben.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő javasolja a miniszterelnököt, és nevezi is ki azt. A rendszerváltás után az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt, aki 1990 és 2000 között volt hivatalában. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton, aki után Sólyom László 2005 és 2010 között viselte a tisztséget. 2010. augusztus 6-tól Schmitt Pál volt a köztársasági elnök, aki 2012. április 2-án lemondott, majd Kövér László mint az Országgyűlés elnöke látta el a köztársasági elnöki feladatokat. 2012 és 2022 között Áder János volt a köztársasági elnök. 2022-től Novák Katalin volt a köztársasági elnök, aki az első nő volt ezen a poszton. Novák 2024. februárjában lemondott, feladatát ideiglenesen ismét az Országgyűlés elnöke látta el. 2024. március 5-től Sulyok Tamás az államfő.
A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is. A jelenlegi, 2010-ben megválasztott, majd 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben újraválasztott miniszterelnök Orbán Viktor. Magyarország Kormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.
A 2010 óta tartó Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormányzást követően 2020-ban az amerikai Freedom House, 2022-ben az Európai Parlament Magyarországot a hibrid-rezsimek közé sorolta be (választási autokrácia). A Freedom House jelentése szerint ennek oka az, hogy a kormány intézkedései nagy méretekben rontottak a demokratikus rendszeren az Alkotmánybíróság, Ügyészség, Médiahatóság és Állami Számvevőszék hatásköreinek korlátozásával. Továbbá korlátozták a parlamenti felelősséget, független médiát, nem kormányzati szervezeteket és akadémiákat, miközben konszolidálták a hatalmat a központi kormány körül. Az Európai Unió 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentése szintén aggodalmát fejezte ki és egy sor politikai problémát tárt fel.
Igazságszolgáltatás.
Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (azóta módosított) 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), az ítélőtáblák, a törvényszékek (a korábbi megyei bíróságok) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a törvényszék bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a törvényszék jár el első fokon, ilyen esetben a törvényszék határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.
A "bíróságok" illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az "ítélőtáblák" a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-jétől fogva az országban öt ítélőtábla működik, Budapesten, Szegeden, Pécsen, Győrben és Debrecenben. A "Kúria" legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, és ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.
Jogállamiság.
A nemzetközi szervezetek alapján Orbán Viktor és a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta az ország története a jogállam leépülése és a folyamatos autokratizálódás jegyében telt. Az Európai Bizottság minden tagállamban négy fő területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a tömegtájékoztatást, a korrupció elleni fellépést, továbbá a fékek és ellensúlyok rendszerét. A 2021-es jelentés minden vizsgált területen súlyos, a jogállamiságot veszélyeztető problémákat azonosított az országban.
A köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Médiatanács, valamint az adó- és vámigazgatás intézményei politikai irányítás alatt állnak, és a kényes ügyekben a kormánypárt politikai érdekeinek megfelelően működnek.
Általános gyakorlattá vált a jogalkotási aktusok önkényes módosítása, a törvények egyéni igényekhez igazítása. A magyar szabályozás általában nem korlátozza a kormány hatalmát, hanem eszközeként szolgál. A Fidesz olyan alkotmányos és jogi változtatásokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa az ország független intézményei, köztük az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzést, valamint olyan törvényeket fogadtak el, amelyek akadályozzák a kormánypárttal szemben kritikus vagy a Fidesz által egyébként kedvezőtlennek ítélt ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civil szervezetek (NGO-k) működését. A Freedom House 2022-es országjelentése részben szabadnak minősítette Magyarországot. Az ellenzéket hátrányosan érinti a reklámok átpolitizált torzulása, beleértve az ország óriásplakát piacát is. A kormánypárt a felvásárolt közszolgálati adókon, médiumokon és vármegyei napilapokon keresztül is manipulálja a lakosságot.
Az igazságszolgáltatásra nehezedő növekvő nyomást a jogszabályi változások és a politikai beavatkozások illusztrálják. 2019 novemberében a kormány benyújtott egy gyűjtőtörvény-tervezetet, amely lehetővé tette a közigazgatási hatóságok számára, hogy a politikailag befogott Alkotmánybírósághoz forduljanak az alacsonyabb szintű bíróságok kedvezőtlen döntései esetén. Ugyanez a törvény lehetővé tette az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását a Kúriába, a Legfelsőbb Bíróságra, még akkor is, ha korábban soha nem szolgáltak bíróként. E jogszabály alapján az Országgyűlés 2020 októberében megválasztotta a Fidesz-hű Varga Zsolt Andrást a Kúria új elnökeként, tovább erősítve a politikai ellenőrzést az ország legfelsőbb bírósága felett.
A törvényt megszegő és korrupciós tevékenységet folytató tisztviselők ellen általában a megállapított törvények szerint indulnak büntetőeljárások, de a kormány befolyásolja, hogy a hivatali visszaéléseket kivizsgálják-e, és milyen eseteket. Ezt a befolyást többek között Polt Péter főügyész, a Fidesz egykori politikusa gyakorolja, akit 2019 novemberében további kilenc évre újraválasztottak. Az ügyészség felett Polt Péter legfőbb ügyészen keresztül folytatott politikai ellenőrzés eredményeként nem történt komoly nyomozás a Fidesz magas rangú politikusainak vagy társoligarcháinak közreműködésével járó korrupciós ügyekben. A korrupciós vádemelés azokra a politikai kiskorrupciónak minősülő esetekre korlátozódik, amelyek a hatalmi piramis alján vagy kívül történtek, és kizárólag az érintettek magánvagyonosodását szolgálják, további politikai megfontolások nélkül, mint például Mengyi Roland fideszes képviselő 2018-as őrizetbe vétele (Voldemort-ügy), vagy Nagy János helyettes államtitkár 2020-as letartóztatása.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-es jelentése alapján Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol a nemzeti hatóságok kevesebb szabálytalanságot észleltek az uniós források felhasználása során, mint az OLAF. A jelentés alapján a szabálytalanságok által érintett uniós finanszírozás aránya több mint tízszerese az EU-s átlagnak (3,93% vs. 0,36%).
Míg a korrupciós ügyekkel kapcsolatos kritikus tudósítások széles körben megjelennek a független médiában, ennek alig van hatása az ügyészség korrupciós nyomozására.
Az ország intézményi és politikai keretei elsöprő előnyt biztosítanak a Fidesznek. Ennek ellenére a vezetés demokráciaként mutatja be a politikai rendszert, még akkor is, ha a politika lényege egyre inkább tekintélyelvű. A fékek és ellensúlyok felszámolása, a média kormányzati uralma és a centralizált politikai korrupció a Fidesz hatalmi pillérei. A Fidesz a "„nép”" és a "„közellenség”" dichotómiára épülő populista narratíváját használja fel a magyar társadalom konfliktusvonalainak fenntartására. Ez lehetővé teszi, hogy a párt hatalmon maradjon a választók sokaságának támogatásával.
Az uniós források magyarországi korrupt felhasználásának leleplezése volt az egyik fő kiváltó ok az EU jogállami feltételrendszeri szabályozása mögött. 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament elfogadta a jogállamisági jelentést, amely alapján Magyarországon a demokrácia nem teljes értékű, sérülnek az alapvető demokratikus normák.
Az Európai Bizottság 2024-es jelentése alapján a jogállami javaslatok közül a magyar állam és kormány egyet sem teljesített megfelelően. Ezek többek közt:
A Freedom House 2024-es jelentésében továbbra is a "»részben szabad«" kategóriába sorolja az országot.
Külpolitika.
Az 1990-es években a külpolitika legfőbb prioritása a korábbi szovjet orientáció nyugatival történő felváltása volt. A magyar külpolitika a világpolitikai kérdésekben az ország NATO-hoz és Európai Unió-hoz való csatlakozása óta alapvetően a két szervezetek érdekeivel azonos irányban haladt.
Orbán Viktor kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl rövid távú pragmatikus előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.
Védelmi rendszer.
A Magyar Honvédség feladata: "Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme". Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez. A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya) . Korábban körülbelül katonából csak volt aktív katona, mára ez az arány jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években. A vezető/alárendelt arány 20/80%. A tartalékosok létszáma volt 2008-ban, ebből szárazföldi, repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,78 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2,50 millió fő (2008-ban). Katonai költségvetés és a védelmi kiadások 2015 óta a nemzeti jövedelem 1%-a fölé emelkedtek, 2020-ban kb. 1,33%.
Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti. A sorozást 2012 óta az önkéntes tartalékos haderő helyettesíti, amibe 18 és 25 éves kor között lehet belépni. Kiképzésük hat hónapig tart.
A Magyar Honvédség 2019 óta a Magyar Honvédség Parancsnokságából (szárazföld, légierő, logisztika, különleges művelet haderőnemek) az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságból valamint a Honvéd Vezérkar közvetlen szervezeteiből áll (egészségügyi-, geoinformációs központok, katonai rendészeti szolgálat, budapesti helyőrség), melyet a vezérkari főnök irányít. Magyarország biztonsági stratégiája a NATO- és EU-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul. A Magyar Honvédség ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
Közigazgatási beosztás.
Magyarország közigazgatási területi felosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 vármegye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3154 város és község. A települések közül 345 város, a többi község. A városok közé tartozik 25 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A 2 682 község mellett 127 nagyközség is létezik (2018. január 1-jén). Ezen területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A vármegyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a járás.
Magyarország régiói: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A 7 régió a vármegyék és a főváros csoportosításával alakult ki. 2012. július 7-től hatályos törvény alapján hozott kormányrendelet szerint összesen 197 járás van Magyarországon, melyből 23 járás a fővárosban (a kerületeknek megfelelő területi beosztásban) található. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a vármegyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a vármegyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések. (A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2018. január 1. napjára vonatkoznak.)
Népesség.
Magyarország népessége 2022. október 1-jén fő volt. A 2011-es népszámlálás óta fővel csökkent az ország lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 103 ember volt. Magyarország népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben az ország lakónépességének a 15%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 21% volt. 2022-ben a férfiaknál 72,6, a nőknél 79,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben az országban fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 84%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 9,1%-a, mintegy személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és szlovák nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A népesség az 1980-as évek eleje óta folyamatosan csökken. A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozási arány. 2011-ben 1000 főre 12,9 haláleset jutott, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma (a csecsemőhalandóság viszont alacsony, 5‰). A természetes fogyás mintegy 35-40 ezer fő/év, de a pozitív vándorlási egyenleg ezt évente 10-15 ezer fővel tompítja.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez nem tartozónak, illetve a nem válaszolók vannak valamivel többen. Ezek együttes számítása azért indokolt, mert az ateisták is csak vallásosként jelölhették volna meg magukat („felekezeten kívüli”), ezért sokan inkább nem válaszoltak. A vallási közösséghez tartozónak valló magyarok túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház még a református.
Népességváltozás.
Magyarország népessége kb. 1980 óta folyamatosan csökken. A KSH előrejelzése alapján a 21. század közepe után 9 millió fő alá, majd a század végére 8 millió fő alá csökken. Más előrejelzések alapján a század végére 7 millió fő alá csökken.
Legnépesebb települések.
Forrás: Becslés 2024, KSH
Iskolai végzettség.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az általános iskolai végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek fővel, a szakmunkások fővel, végül a diplomások fővel.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők fővel, a diplomások fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek fővel.
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők fővel, a szakmunkás végzettségűek fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek fővel.
Etnikai összetétel.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint az ország lakossága fő volt, ebből fő magyarnak, míg fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. fő német, fő román és fő szlovák etnikumúnak vallotta magát. A legtöbb cigány nemzetiségű Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben és Budapesten éltek. A legtöbb német nemzetiségű Baranya vármegyében, Budapesten és Pest vármegyében éltek. A legtöbb román nemzetiségű Békés, Pest vármegyékben és Budapesten éltek. A legtöbb szlovák nemzetiségű Békés, Pest vármegyékben és Budapesten éltek.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint az ország lakossága fő volt, ebből fő magyarnak, míg fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. fő német, fő román és fő szlovák etnikumúnak vallotta magát. A legtöbb cigány nemzetiségű Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyékben éltek. A legtöbb német nemzetiségű Budapesten, Pest és Baranya vármegyékben éltek. A legtöbb román nemzetiségű Budapesten, Pest és Békés vármegyékben éltek. A legtöbb szlovák nemzetiségű Békés, Pest vármegyékben és Budapesten éltek.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint az ország lakossága fő volt, ebből fő magyarnak, míg fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. fő német, fő ukrán és fő szlovák etnikumúnak vallotta magát. A legtöbb cigány nemzetiségű Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyékben éltek. A legtöbb német nemzetiségű Budapesten, Pest és Baranya vármegyékben éltek. A legtöbb román nemzetiségű Budapesten, Pest és Békés vármegyékben éltek. A legtöbb szlovák nemzetiségű Győr-Moson-Sopron, Pest vármegyékben és Budapesten éltek.
A következő tizenhárom nemzetiség alakíthatott kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan ennyi nemzetiséget ismernek el magyarországi kisebbségként: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. A Magyarországon élő és dolgozó külföldi származású lakosok száma a 2001-es 116 ezerről 2011-re 206 ezerre nőtt, majd 2023-ra 226 ezerre növekedett. A legnagyobb arányban, 5,8 százalékban a fővárosban telepedtek le.
Vallási összetétel.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a lakosság több mint fele (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás az országban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,5%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma fő, míg a görögkatolikusok fő. Az országban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok ( fő) és evangélikusok ( fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít ( fő). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösségek működnek. Ezek közül a három legnagyobb a Jehova tanúi ( fő), Baptista mozgalom ( fő) és a Magyar Pünkösdi Egyház ( fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma fő. A buddhista vallási közösséghez tartózók száma 5223 fő. A muszlim vallási közösséghez tartózók száma 3021 fő. Jelentős a száma azoknak az országban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,8%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a lakosság több mint fele (54,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt az ország lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás az országban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (39%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma fő, míg a görögkatolikusok fő. Az országban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok ( fő) és evangélikusok ( fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít ( fő). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösségek működnek. Ezek közül a három legnagyobb a Jehova tanúi ( fő), Hit Gyülekezete ( fő) és a Baptista mozgalom ( fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma fő. A buddhista vallási közösséghez tartózók száma 9758 fő. A muszlim vallási közösséghez tartózók száma 5579 fő. Jelentős a száma azoknak az országban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,2%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 18,2%-a vallotta magát.
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Magyarországon a lakosság kevesebb mint a fele (43,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak (40,1%), amit a legtöbb ateista is választott megoldásnak, mert számukra külön válaszlehetőség nem volt. A legnagyobb vallás az országban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (30,1%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma fő, míg a görögkatolikusok fő. Az országban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok ( fő) és evangélikusok ( fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok, oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít ( fő). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösségek működnek. Ezek közül a három legnagyobb a Hit Gyülekezete ( fő), Jehova tanúi ( fő) és a Baptista mozgalom ( fő). A buddhista vallási közösséghez tartózók száma fő. A muszlim vallási közösséghez tartózók száma 7983 fő. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 7635 fő. Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 16,1%-a vallotta magát.
Gazdaság.
A 21. században Magyarország középhatalomnak minősül, nominális GDP-n számolva 2018-ban a világ 57. legnagyobb gazdaságával rendelkezik, míg az 52. vásárlóerő paritás alapján (2020), a Nemzetközi Valutaalap által vizsgált országok között. Az ország a világon a 36. legnagyobb exportőr, és az importőrök listáján is a 36. helyen áll (2019-es becsült adatok alapján). Magyarország gazdasága magas jövedelmű OECD gazdaságnak minősül, és a világ nagyon magas emberi fejlettségi szintű országai közé tartozik ("2019-ben a 43."), de az EU-ban az egyik legalacsonyabb.
Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít.
Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása alacsony (2016-ban 1,3%, a maastrichti kritérium 3%) deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 73,9%-ára volt tehető 2016 végén.
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba sok beruházás történt. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is többletes.
A magyar áfa az EU-ban az egyik legmagasabb, 27 százalékos; a fogyasztási adó aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat. Az adórendszer rendkívül bonyolult – 2020-ban 54 különböző adót szedett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Míg az adók száma a 2010-es években némileg csökkent, a COVID-19 világjárvány idején bevezetett különadók megfordították ezt a tendenciát. A kormány a járványt ürügyként használta fel arra, hogy a helyi iparűzési adókat az állami költségvetésbe vezesse, megfosztva az önkormányzatokat a kulcsfontosságú bevételi forrásoktól, miközben megtiltotta új helyi adók önkormányzatok általi bevezetését.
A hivatalban lévő kormány politikai okokból erőteljesen beavatkozik a gazdaságba, hogy gátolja a szabadpiaci versenyt az általa stratégiailag fontosnak tartott ágazatokban (energia, média, bankszektor és kiskereskedelem). Ezt olyan jogszabályokon keresztül teszi, amelyek megkülönböztetik a konkrétan megcélzott vállalatokat.
Az utóbbi időben azonban széles körben elterjedt jelenséggé vált a politikai alapon történő kivétel engedélyezése a fúziók nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánításával. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) irányítása alá tartozó kormánybarát médiák 2018-as összeolvadását követően 2020-ban a kormány kivételt adott az összefonódás-ellenőrzés alól a Magyar Bankholding Zrt. létrehozására, amely a 2020. Budapest Bank, MKB Bank és MTB Takarékpénztár. A magyar pénzpiac második legnagyobb szereplőjének létrejötte kihívás elé állíthatja az ország vezető, kormánytól jórészt független pénzintézetét, az OTP Bankot.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladata a versenyszabályok betartatása, függetlensége azonban kérdéses. Bár általában tisztességesen működik, és szakmai szempontok szerint értékeli az eseteket, ki van téve a kormányzati beavatkozásnak és az öncenzúrának, ha kormánypárti üzletemberek vagy stratégiailag fontos szektorok érintettek. Médiafúziók és -felvásárlások esetén a GVH-nak előzetes, a versenyhatóságra kötelező határozatot kell kérnie a médiatanácstól.
Magyarországon történik az egyik legtöbb, egyetlen ajánlattevővel zajló közbeszerzési eljárás az EU-ban. 2021 januárjában az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy szisztematikusan reformálja meg közbeszerzési jogszabályait és gyakorlatát, mivel ezek a szervezett politikai korrupció eszközeiként szolgálnak. A közbeszerzés tehát a politikailag újraelosztott támogatások csatornájának tekinthető, ami aláássa a tisztességes versenyt a különböző ágazatokban.
Mezőgazdaság.
A magyar mezőgazdaság, mint a nemzetgazdaság egyik ága a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát adta 2020-ban. A gazdaságok száma 2020-ban 241 002 volt, szemben a 2010-es 350 682-vel. 10 év alatt a magyar gazdaságok 31%-a szűnt meg. Leginkább az állattartó gazdaságok szűntek meg. A gazdaságok nagy része 5 és 300 hektár közti területtel rendelkeztek. Az ország mezőgazdasági területe 4 millió 922 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53%-át tette ki. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, szőlők és gyümölcsösök együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították.
Magyarország a kontinentális, az óceáni és a mediterrán klíma határterületén fekszik. A klímaviszonyok az évek többségében jó alapot teremtenek a sokoldalú gazdálkodásra. A mezőgazdasági termelést befolyásolja a csapadék, ami az ország dél-nyugati területein hullik a legtöbb, míg a legkevesebb az Alföld középső részén. A napsütéses órák száma, ami a dél-Alföldön elérheti a több mint 2000 órát. Magyarország vízkészlete a szomszédos országokból érkezik a felszíni és felszín alatti vizek döntő része, a felszíni vízkészlet 95%-a külföldről származik. Az Alföld csapadék hiányosabb területeire csatornákat vezetnek el a mezőgazdasági területek öntözésére. Magyarország 68%-a alföldi jellegű síkság. Az országban három leggyakrabban előforduló talajtípus a csernozjom (mezőségi), a barna erdőtalajok, az öntés- és lejtőhordalék talajok.
A mezőgazdaságban fő dolgozott 2020-ban, 90%-a 40 évesnél idősebb ( fő), és mindössze 10%-a fiatalabb 40 évesnél ( fő). A mezőgazdaságban dolgozók 61%-nak nincs mezőgazdasági végzettsége, csak gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. 2020-ban az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület országos átlaga 22,8 hektár volt. A vármegyék közül Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében ( hektár) és Fejér vármegyében ( hektár) volt a legnagyobb az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület.
Az ország szántóterületeinek 45%-a az alföldi vármegyékben, azon belül is a dél-alföldi régióban található. A szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb vármegyénk Békés vármegye, ahol az ország összes szántóterületének több mint 9%-a terül el. Az ország szántóföldi növénytermesztései közül a legjelentősebb a gabonafélék (58%), illetve az ipari növények (24%). A gyümölcsfajok közül az almatermesztés a legjelentősebb, az országban megtermelt gyümölcsök közül az alma aránya 31%, utána a szőlő következik 18%-kal.
Az állatot tartó gazdaságok száma 2020-ban 117 ezer volt. Az állattartó gazdák 66%-nak nincs agrár végzettsége, csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az állatállományának harmada Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés vármegyében található. 2020-ban a magyar állatállomány 31 millió tyúkból, 2,9 millió sertésből, 993 ezer juhból és 933 ezer szarvasmarhából állt.
Magyarországon a mezőgazdasági ágazat nemzetgazdasági szerepe az uniós csatlakozás után sem változott meg, 2010-2020 között a mezőgazdaság részaránya a GDP termelésben 3,0 – 4,1% között ingadozott. Kijelenthető, hogy az elmúlt 10 évben megállt a mezőgazdaság évtizedeken tartó csökkenése és tartós stagnálásba állt be. 2010 és 2020 között a mezőgazdaság húzóágazata a növénytermesztés volt. A növénytermesztésben 2008-óta a kukoricatermesztése áll az élen. Az állatállományban 2010 és 2020 között a marha kivételével az összes haszonállat létszáma évről évre fokozatosan csökkent. Mezőgazdasági beruházások részesedése 2014-ben érte el a legmagasabb, 6%-os arányt, azóta viszont fokozatosan csökken, ezért mára már tőkehiányos mezőgazdaságról beszélhetünk. A magyar gazdák erősen függenek a magyar állam és az EU támogatásaitól. Az Unió 2016-ig GDP-arányosan közel 4%-os támogatást adott a magyar mezőgazdaságnak, ami az egyik legnagyobb arányú támogatás volt. Az uniós támogatás magas szintje függőségi kultúrát teremtett, mivel kisebb kockázattal jár a gazdák számára és a termelékeny vállalkozások kapacitásbővítésre használták fel a technológiai fejlesztések helyett. Ezért a 2010-es évekre továbbra is jellemző maradt az elavult technológiákkal és módszerekkel való drágán termelés a magyar gazdák nagy részére. A tulajdonosi struktúrát a dualitás jellemzi, a kis- és nagy gazdaságok határozzák meg. Ezek mellett nem képesek kialakulni a közepes méretű gazdaságok. A mezőgazdasági munkaerő felhasználást erősen immobilizálás jellemzi, a mezőgazdaságban továbbra is az összes foglalkoztatott mintegy 5%-ának adott munkát. Az egyéni gazdaságok aránya 50%, ebből közel 90 százalék 5 hektár alatti területen, amiből pedig mintegy 70 százalék egy hektárnál kisebb területen végzi tevékenységét. A mezőgazdaság termelés 2010 és 2020 között területenként igen eltérő volt, a legtöbb gabonát Dél-Dunántúlon, a legtöbb szőlő-, bor- és gyümölcsöt Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon termelték. A legtöbb élőállatot az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon tartották. A magyar mezőgazdaságot 2015-től fokozatosan erősödő munkaerőhiány sújtja, ami csak erősíti a termelékenységi problémákat.
2020-ban az ország 117 ezer gazdaságában közel 1,9 millió állategységnek megfelelő állatállományt tartottak. Az állattartó gazdaságok száma nagymértékben visszaesett 10 év alatt, azonban az állomány nagysága szinte változatlan maradt. A hazai állattartó gazdaságok száma 2010-óta 53%-a megszűnt. Leginkább a kevés állatot tartó gazdaságok szűntek meg, akik nem rendelkeztek elegendő tőkével és képtelenek voltak tartani a versenyt. A nagyobb állattartó gazdaságok száma, azonban 16%-kal nőtt 10 év alatt. A gazdaságok legfőbb tevékenysége szerint Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés vármegyében tartották a legtöbb haszonállatot. A hazai állatállomány 76%-át a tyúk- és a kacsaállomány teszi ki.
A magyar mezőgazdaság átalakítása a hazai termelőszövetkezeteken alapuló struktúra megváltoztatásával vette kezdetét 1990-ben. Rendkívül elaprózott földbirtokstruktúra alakult ki, amelyen a kis tulajdonosok földjeit bérbe vevő nagyüzemi gazdaságok, valamint kis egyéni gazdaságok jöttek létre.
Energia.
2021-ben Magyarország volt a világ 79. legnagyobb energiatermelője és az 56. legnagyobb fogyasztója. 2021-ben Magyarország energia mixe nukleáris (45%), fosszilis (35,9%) és megújuló (19,1%) energiaforrásokból állt. Az ország villamosenergia termelésére elsődleges energiaforrások szerint nukleáris (45%), földgáz (27%), nap (10,8%), kőszén (8,7%), biomassza (5,8%), szél (1,9%), víz (0,6%), kőolaj (0,2%) és geotermikus (0,03%) energiát használt fel.
A megújuló energiaforrások 2021-ben a bruttó áramtermelés 19,1%-át tették ki. Ebből 56,6% volt a nap, 30,4% a biomassza, 9,7% a szél, 3% a víz és 0,2% a geotermikus energia aránya.
2000 és 2021 között a nukleáris energia termelés 12,8%-kal, ill. a megújuló 3516,5%-kal nőttek, míg a fosszilis energia 38,3%-kal csökkent.
1990 és 2020 között az ország három legjelentősebb energiaforrása a nukleáris, a szén és a földgáz volt, azonban 2021-től a napenergia lett a harmadik legjelentősebb energiaforrás, megelőzve a szénből származó energiát.
Az ország energiatermelése 2000 és 2020 között 7,1%-kal csökkent, miközben az energiafogyasztása 28,7%-kal nőtt. 2020-ban az ország három legnagyobb energiafogyasztója az ipar (43,9%), a lakosság (30,4%) és a kereskedelem (20%) volt. 2000 és 2020 között az ipar energiaszükséglete 99%-kal nőtt, a lakosság energiaszükséglete 23,9%-kal nőtt, míg a kereskedelem energiaszükséglete 10,3%-kal csökkent.
A fosszilis energiák közül a hazai szén kitermelése 2000 és 2021 között 73,7%-kal, a földgáz kitermelése 52,8%-kal és a kőolaj kitermelése 22,4%-kal csökkent. A kőolaj esetében 1990 és 2014 között a folyamatos kitermelés csökkenése volt jellemző, míg 2014-től évről évre emelkedik a kitermelés mennyisége. A szén jelentős részét 1996-ig főleg a lakosság használta fel, majd 1996-tól főleg az ipar. 2021-ben a földgáz 48,5%-át a lakosság, a 22,1%-át az ipar és a 17%-át a kereskedelem használta fel. 2021-ben a kőolaj 57%-át a közlekedési szektor, 10,3%-át az ipar és az 5,9%-át a mezőgazdaság használta fel.
A megújuló energiák közül a napenergia 2008-ban termelt először Magyarországon 1 GWh mennyiségű elektromos áramot, 2018-ig fokozatosan, majd 2018-tól roham tempóban nőtt a termelés. 2018-ban 629 GWh, míg 2021-ben már 3849 GWh mennyiségű elektromos áramot termeltünk. A szélenergia 2001-ben termelt először Magyarországon 1 GWh mennyiségű elektromos áramot, 2006-tól rohamosan nőtt a megtermelt elektromos áram mennyisége egészen 2012-ig. 2006-ban 43 GWh, míg 2012-ben már 770 GWh mennyiségű elektromos áramot termeltünk. 2010-ben adták ki az utolsó engedélyt szélturbina építésére, majd 2016-ban kormányzati rendelettel ellehetetlenítették a pályázást is. 2012 és 2021 között 14,2%-kal csökkent a szélturbinák által megtermelt elektromos áram mennyisége. A vízerőművek által termelt elektromos áram mennyisége 2000 és 2021 között 16,3%-kal nőtt.
2000-ről 2021-re 109,7%-kal nőtt az ország villamosenergia-importja. Magyarország csak az importtal képes kielégíteni az ország villamosenergia szükségletét.
2000 és 2020 között Magyarországon 17,7%-kal csökkent a CO2-kibocsátás. 2000-ben 53,3 mt-ról 2021-re 46 mt-ra csökkentettük a CO2-kibocsátásunkat. 2020-ben az ország legnagyobb CO2-kibocsátója a közlekedési szektor volt.
Bányászat.
Magyarország bányászata (a bányászati, földtudományi képzéseket is beleértve) a középkortól kezdve mindig rendkívül fejlett volt. Napjainkban a bányászat kevés helyen zajlik, a nemzetgazdaságnak nem alkotja meghatározó részét, mivel az ország a trianoni békeszerződés következtében legnagyobb bányászati vidékeit, érc- és ásványvagyonát (Dél- Erdély, Alacsony- Tátra, Máramaros vidéke stb.) elvesztette. Jelenlegi ásványkincsei közül jelentős a fekete- és barnaszén (Mecsek északkeleti és nyugati része, Borsodi- medence, Heves- Borsodi- dombság). A lignit kitermelése külszíni bányászattal az 1990-es évektől kezdődött a Bükk és a Mátra déli lábainál. A kőolaj és földgáz (Algyő térsége, Dél- Hajdúság, Zalai-dombság) az ország szükségletét részben fedezi, kitermeléssel csak részint érintett. Ércekben az ország geológiai felépítése miatt szerény, de még így is jelentős, világviszonylatban is kiemelkedő mennyiségű rézérc vagyonnal rendelkezik az ország Recsk környékén. Ez jelenleg már nincs kitermelés alatt. Jelentős mennyiségű bauxit vagyonnal is rendelkezik az ország, kis mennyiségben pedig előfordul még mangánérc Úrkút térségében. Utóbbiak kitermelése napjainkban is zajlik. Az országban található még arany és ezüst Recsk, Nagybörzsöny, Rudabánya, Telkibánya térségében. Uránérc Kővágószőlősön, cink- és ólomérc Gyöngyösoroszi települések környezetében található, kisebb mennyiségben, de ezeket sem bányásszák. Bár a legújabb vizsgálatok szerint Magyarország aranykészletei világviszonylatban is jelentősek (elsősorban a Börzsöny ércvagyona esetében), kitermelésére annak relatív nagy energia- és forrásigénye miatt nincs kidolgozott terv. Vasérc Magyarországon elsősorban a Borsodi- medence északi részein található nagy tömegben Rudabánya központtal, melynek kitermelése az ipari szerkezet átalakulásával a múlt század végén szűnt meg. Pálházán az építőipar szempontjából jelentős perlitet még napjainkban is bányásszák. Ezzel kapcsolatban Magyarországon jelentős volt, és jelenleg is meghatározó a kavics-, sóder- a mészkő és a homokbányászat elsősorban a Zemplén, a Bükk, a Bükkalja, a Mátra, a Duna felső szakaszain és a Fertő- tó vidékén. Jelentős ásványkincsnek minősülnek még a különféle ásványi sókban gazdag termálvizek, melyek a bányászat egyéb felszínalakító tevékenységei (bányatavak kialakulása, régészeti, őslénytani leletek felfedezése, bányászati hagyományok) mellett a turizmusban is fontos szerepet játszanak.
Ipar.
Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szerény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból.
Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek, napjainkban viszont a kutatás-fejlesztés is kezd vezetőbb ágazat lenni. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése.
A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. 2009-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás). Az energia 64%-a atomenergia, 22%-a fosszilis forrásból származik.
Legnagyobb magyar vállalatok: Wizz Air (légiközlekedés), OTP Bank (pénzügy), MOL (olajipar), Magyar Villamos Művek (energia), Richter Gedeon (biotechnológia és gyógyszeripar), Pick (húsipar), Zwack Unicum (szeszipar), Magyar Telekom (telekommunikáció) stb.
Külkereskedelem.
Magyarország 2023-ban a világ 35. legnagyobb exportőre, és 33. legnagyobb importőre volt. 2023-ban Magyarország 150 milliárd $ értékben exportált és 145 milliárd $ értékben importált, 5 milliárd $ többlettel. Az ország külkereskedelme Európa központú.
A magyar exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, közlekedésipar és a vegyipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, akkumulátorok, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok. Magyarország legjelentősebb exportországa Németország, ahova a teljes exportállomány közel egynegyede (24,9%) érkezik. 2018 és 2023 között, az export termékek közül az akkumulátorok és a gépjárművek kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a belső égésű motorok és az irodai gépalkatrészek szenvedték el. Az exportországok közül 2018 és 2023 között Németország és az Egyesült Államok aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és Vietnám szenvedte el.
A magyar importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, vegyipar és a közlekedésipar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjármű alkatrészek és tartozékok, földgáz, valamint az integrált áramkörök. Magyarország legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel egynegyede (22,7%) érkezik. 2018 és 2023 között, az import termékek közül az ipari zsírok és olajok, földgáz, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a légszivattyúk és a gyógyszerek szenvedték el. Az importországok közül 2018 és 2023 között Dél-Korea és Németország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Ukrajna és az Egyesült Királyság szenvedte el.
Termékek.
Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2023-ban:
Országok.
A fő országok, amelyekbe Magyarország exportált és amelyekből importált termékeket 2023-ban:
Életszínvonal.
A rendszerváltás során lezajlott gazdasági átalakulás, a Bokros-csomag 1995-től bevezetett megszorító intézkedései, a 2008-as pénzügyi válság, majd a 2010-es években bevezetett, elsősorban a felsőbb osztályokat támogató - Ferge Zsuzsa szociológus elnevezése nyomán - "perverz" újraelosztási rendszer miatt rendkívül szélesre nyílt a jövedelmi olló.
Az arányok eltolódása az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta nőttek drasztikusabban, összhangban az általában a felső-középosztály számára kedvező szociálpolitikával. A magyar emberi fejlettségi index (HDI) egyenlőtlenségi kiigazítása 7,4%, amely az egyik legmagasabb Közép-Kelet-Európában; azt mutatja hogy a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség nagy hatást gyakorol a HDI értékére. Az Eurostat adatai szerint a Gini-együttható 2010 és 2014 között 24,1-ről 28,6-ra nőtt, azóta pedig 28 körül mozog. Ez az adat ugyan alacsonyabb az uniós átlagnál, azonban a környező országokhoz képest lényegesen nagyobb egyenlőtlenségre utal.
A Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben 17,7 százalék volt a jövedelmi szegénység által veszélyeztetettek aránya, a 2012 óta tartó folyamatos csökkenés után, 12,2 százalékuk szenved relatív jövedelmi szegénységben. A kiszolgáltatott csoportok, például a nyugdíjasok, a gyerekek, a munkanélküliek és a cigányok különösen ki vannak téve a szegénységnek. A nyugdíjasok szegénységi kockázata a 2010-es 4,4%-ról 19,1%-ra emelkedett. A munkanélküliek 61,8%-át fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, mivel Magyarország az egyik legkevésbé bőkezű munkanélküli segélyprogramot kínálja az EU-ban. Az OECD adatai és módszertana alapján 2019-ben a gyermekek relatív jövedelmi szegénysége 16,9% volt, ami jelentősen meghaladja Magyarország közép-kelet-európai szomszédaiét. A cigányok szegénységi kockázata több mint háromszorosa az országos átlagnak.
Bár a hivatalos statisztikák nem mutatják a munkanélküliség számottevő növekedését a Covid19-világjárvány idején (2021 februárjában 4,5%), a valós számok valószínűleg sokkal magasabbak.
Fizetések.
Magyarországon világviszonylatban viszonylag magasak, az Európai Unió átlagához képest még 2024-ben is alacsonyak a bérek. 2023-as adatok alapján az uniós keleti országokat figyelembe véve valamennyi visegrádi és balti országban, továbbá Szlovéniában és Horvátországban is magasabb az átlagfizetés, mint Magyarországon. 2024-re már Románia is elérte a magyar bruttó átlagfizetés értékét, az adózási szabályok miatt a román nettó érték még kismértékben elmaradt a magyar átlagfizetéshez képest. Ezen kívül az Európai Unióban már kizárólag csak Bulgáriában voltak a magyarországinál jelentősebben alacsonyabb átlagfizetési adatok.
Közlekedés.
Városi közlekedés.
Magyarország legtöbb, tömegközlekedést alkalmazó városában a távolsági közlekedésért is felelős Volánbusz bonyolítja le a helyi közlekedést, autóbuszokkal. Nyolc városnak van saját személyszállítási közszolgáltatása ("Budapesten a BKV, Debrecenben a DKV, Kaposváron a KTRT, Miskolcon az MVK, Pécsen a Tüke Busz, Szegeden az SzKT, Tatabányán a T-Busz, Veszprémben a V-Busz"). Ezek vagy csak autóbuszokkal, vagy villamossal, trolibusszal, metróval és más közlekedési eszközökkel is szállítják az utasokat, helyenként alvállalkozókat is bevonva, vagy a Volánbusszal együttműködve.
Közúti közlekedés.
Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. A gyorsforgalmi utak hossza 2010. március 31-én közel 1300 km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366 km.
Autóbusz.
Az autóbuszos közúti helyközi tömegközlekedést a Volánbusz bonyolítja.
Vasúti közlekedés.
Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág. Vasúthálózatunk sugaras szerkezetű, melynek központja Budapest. Vasúti csomópontokat építettek ki a nagyobb hídvárosoknál, mint például Szolnok. Fontos csomópontok a gazdasági központok, mint Székesfehérvár vagy Miskolc. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) bekapcsolódott az európai konténerforgalomba. A MÁV Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) által üzemeltetett helyiérdekű vasutat (HÉV), a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat (GYSEV) és a legtöbb kisvasutat.
Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.
Vízi közlekedés.
A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1622 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.
Légi közlekedés.
Magyarországon öt nemzetközi repülőtér üzemel, de ebből csak a budapesti és a debreceni jelentős, az utasforgalomnak több mint 85%-át a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér bonyolítja le. A repülőterek száma összesen 41. A regisztrált légi szállítók száma öt, évi utasforgalmuk fő volt 2018-ban. Magyarország második legjelentősebb repülőtere a Debreceni Nemzetközi Repülőtér, a teljes utasforgalom 10%-át itt bonyolítják le, 8 állandó menetrend szerinti járat (ezek folyamatosan bővülnek) és további számos charter járatok közlekedik. A többi három kisebb repülőtéren az utasforgalom 1-2%-át bonyolítják, ezt is csak időszakosan.
Magyar légitársaságok:
Telekommunikáció, média.
A sajtószabadság súlyosan sérül. A párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül ("Reporters Without Borders") szervezet jelentése alapján 2012-től 2020-ig évről-évre romlott a magyar sajtószabadság helyzete. Az ország 2020-ra 180 ország közül a 89. helyre csúszott vissza. ("2010-ben a 25., 2012-ben a 40., 2015-ben a 65., 2018-ban a 73.") 2024-ben a 67. helyet foglalja el az ország ebben a felsorolásban.
A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés alapján egyre gyakrabban került sor a független médiaorgánumok felvásárlására. A Fidesz kötődésű KESMA uralja a média nagy részét az országban.
A Médiatanács nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki. A kormányhoz közeli emberek az évek során felvásárolták a kiadókat, és a szerkesztőségeket kormányszócsövekké változtatták. Ez vonatkozik többek között az összes vármegyei napilapra, továbbá a köztévére (M1), a TV2-re és számos országos rádióra. A 2010-es évek végén tizennégy „közszolgálati” műsorszolgáltató volt a „kormánypárti” csatornák között.
Újság.
Magyarország alaptörvényének értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A 2000-es évek második felétől a papír alapú sajtót háttérbe szorította az internetes újságírás. Számos internetes újság (napilapok, hetilapok, havi lapok) és blog elérhető, jobboldali-konzervatív, baloldali-liberális, és keresztény orientációjúak.
Telefon.
Az ország előhívó száma 36. A házi telefon-előfizetések száma 2015-ben több mint hárommillió volt. Ugyanekkor 11 millió mobiltelefon-előfizetés volt érvényben. A fix, nem mobil telefonok helyét átveszi a mobil. Mobilszolgáltatást három cég nyújt: a Magyar Telekom (korábban: Westel), a Yettel (korábban: Pannon GSM, Telenor) és a One (korábban: Vodafone).
Internet.
2018-ban 7,5 millióan használtak internetet. A magyarországi internetcímek végződése .hu.
Kultúra.
Művészetek.
Zene.
A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. Több mint 200 000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik. Ritmusát tekintve a magyar népzene jellemzően daktilus alapú, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarországon élő vagy innen származó, nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzők Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán. A 20. század világhírű magyar zeneművészei közé tartoztak például Fischer Annie, Banda Ede vagy Cziffra György.
Irodalom.
A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik, Molnár Ferenc színművei külföldön is nagy sikert arattak.
Tudomány és Nobel-díj.
Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (a mai Tudományos Akadémia) létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. Az MTA tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete. 2019-ig fontos feladata volt továbbá a tudományos kutatások támogatása.
Magyarországon született Nobel-díjasok listája (évszám szerint rendezve):
Oktatási rendszer.
Magyarországon az óvodák nagy része önkormányzati tulajdonban, de az iskolák nagy része 2013. január 1-je óta állami tulajdonban van, de léteznek egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magántulajdonúak is. A magyar közoktatás ugyan világnézetileg semleges, ennek ellenére az egyházi tulajdonban lévő oktatási intézmények az állami intézményeknek juttatott támogatások többszörösét kapják meg.
Óvodába hároméves kortól kötelező járnia a gyermeknek. Az általános iskolát, amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben szeptember 1. előtt betölti hatodik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakközépiskolába, szakgimnáziumba vagy gimnáziumba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az 1997/98-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7. vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő a tankötelezettséget Magyarországon.
Sikeres érettségi vizsga után a diák főiskolán vagy egyetemen (ELTE, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, BME, Corvinus Egyetem stb.) folytathatja tanulmányait. Ide felvételi vizsgával és/vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam – megfelelő tanulmányi előmenetel esetén – állami ösztöndíjat ad, amennyiben a hallgató vállalja, hogy a diploma megszerzését követő húsz évből a képzési idejének megfelelő időt Magyarországon dolgozik, vagy visszafizeti a képzés teljes díját. Különben a hallgatónak a képzés teljes költségét magának kell fizetnie. Egy szakon azonban korlátozott az így ingyenes félévek száma. Magyarország 2005-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést. Az alapképzés 3 éves, a mesterképzés 2 éves. A bolognai folyamat eredményeként az alapfokú diploma megszerzése után a hallgató egy másik egyetemen vagy főiskolán is folytathatja a képzést, vagy egy alapfokú diplomával több mesterképzést is elvégezhet.
Az OECD felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján. Az oktatási kiadások a GDP 4,7%-át adták 2020-ban. A tanár-diák arány 1:11. Az országban élő diplomások aránya 1980 és 2010 között megháromszorozódott, így a Magyarországon élő diplomások aránya 19%, a 25 éves, és annál idősebb népesség viszonylatában.
Építészet.
Magyarország történelme során több olyan kimagasló épületet is megalkotott már, amely európai és világ viszonylatban is nagy elismerésnek örvendenek. Ilyen például a kontinens legnagyobb zsinagógájának is számító Dohány utcai zsinagóga vagy "Nagy zsinagóga", amely mór stílusban épült 1854-59 között Ludwig Förster tervei alapján, és amely közel háromezer ember befogadására is képes. Ilyen még a Budapesten, a Városligetben megtalálható, Európa legnagyobb fürdőkomplexumának is számító Széchenyi gyógyfürdő 1913-ban átadott neoreneszánsz épületegyüttese, továbbá az ország legnagyobb épületének számító Országház is, amely 268 méter hosszú és 96 méter magas, ezzel pedig az ország egyik legmagasabb épületének is számít, ilyen továbbá az ország legnagyobb vallási építménye, amely az egyik legnagyobbnak számít Európában is, a száz méter magas klasszicista stílusú Esztergomi bazilika, ahol egyben a világ legnagyobb egy vásznára festett oltárképe is megtalálható Michelangelo Grigoletti alkotásában, továbbá Magyarország ad otthont a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak, valamint egy ókeresztény temetkezési helynek is, a Pécsen található ókeresztény sírkamráknak, ami a világörökség része.
Néprajz.
A finnugor nyelvcsalád legnagyobb lélekszámú és legnyugatibb csoportját képező, vándorlásaik során török és keleti szláv népekkel érintkező, a Kárpát-medencében való letelepedésüket követően számos etnikai elemet és kulturális jelenséget magába olvasztó, illetve átvevő magyarok etnikai-táji szerkezete más európai népekéhez képest egységes. A magyarok a 9. századtól folyamatosan használták saját írásrendszerüket, a székely–magyar rovásírást, azonban az elsődleges írássá a latin ábécé lépett elő. A magyar nyelvhez illeszkedő latin írásforma a 20. század elejére nyerte el végső formáját, kialakítva a ma is ismert magyar ábécét. A mai Magyarország területén számon tartott főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etno-kulturális jelenségek (népviselet, népi építészet, népszokások, nyelvjárás stb.) eltérésén alapul. Ennek megfelelően a néprajzi szakirodalom Magyarország táji-néprajzi tagolódása kapcsán három főbb, karakteres hagyományos népi kultúrával rendelkező néprajzi tájakat és csoportokat különböztetünk meg, ezek a Dunántúlon (például a Göcsej, a Hanság, az Ormánság, a Sárköz stb.), az Alföldön (például a Kiskunság, a Jászság, a Hajdúság stb.) és a néprajzi szempontból a Felföldhöz tartozó Északi-középhegységben és déli előterében (például a Palócság, Matyóföld, Hegyalja stb.) található régiók.
A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális, azaz apajogú nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kis család, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már a középkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak a jobbágyfelszabadítás és a 19. század gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok. A magyarok legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányoló méhészet, valamint a halászat. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája a szilajpásztorkodás volt, ezt váltotta fel fokozatosan a szénatermelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás. Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe (magyar szürke szarvasmarha, rackajuh stb.), és ezzel párhuzamosan az ősi magyar pásztorkutyafajtáknak (mint a puli, a komondor stb.) a szerepe is csökkent.
A földművelésben az újkorra kettős táji rendszer alakult ki, a domb- és hegyvidéki (parlagolás, sarlós aratás, cséplés, csűrös gabonatárolás), illetve az alföldi (kaszás betakarítás, nyomtatás, vermelés) növénytermesztési rendszer. A hagyományos kultúrnövények (búza, rozs, tönköly, alakor, köles, hajdina stb.) mellett a 17-18. századtól jelentek meg a kapásnövények (burgonya, napraforgó, paprika, dohány, kukorica stb.), majd a különböző zöldségkultúrák. A szőlőművelési és borászati ismereteket a középkor során a vallon telepesektől, majd a délszláv népektől vettük át.
Gasztronómia.
A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha eredetileg nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az étolaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány. Nemzetközileg a gulyás (külföldön pörköltszerű valami), a paprikás krumpli és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, hagyma, őröltpaprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rigójancsi, a kürtös kalács, a rétes (leheletvékony tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, meggyes, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.
Érdekes pékáru a kifli, amely nevét a német "Kipferl" után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.
A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji aszú, az Egri bikavér és a Badacsonyi szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, közöttük a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el, de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.
Turizmus.
Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Évente mintegy 7 millió turista látogatja. Az ország idegenforgalmi szempontból a kilenc régióra osztható, ezek a Budapest–Közép-Duna-vidék, a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl, a Balaton, a Dél-Dunántúl, az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Tisza-tó régió. Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé, és a Sziget Fesztivál, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hídivásár, a Debreceni Virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok, Miskolcon a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a Nyugat-Dunántúlon a soproni VOLT Fesztivál.
Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok (Szent István-bazilika), paloták (Budavári Palota), ókori, középkori és török kori (Gül Baba türbéje) emlékek, valamint barokk (Szent Anna templom), klasszicista (Nemzeti Múzeum), romantikus (Pesti Vigadó), neoreneszánsz (Magyar Állami Operaház), eklektikus (Néprajzi Múzeum) és szecessziós (Iparművészeti Múzeum) stílusú középületek és lakóházak, továbbá 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak (Széchenyi lánchíd), valamint a köztéri szobrok (Szabadság-szobor) és emlékművek (Millenniumi emlékmű) sokasága található.
A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak: Székesfehérvár, Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre.
Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a Mohácsi Történelmi Emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu. Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.
Gyógyturizmus.
Különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű balneológiai és geotermikus adottságainak köszönhetően termálvízekben bővelkedő ország. Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország a világ ötödik termálvíz nagyhatalma. A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyvízkincsre épülő magyar fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Világszerte ismert értékes gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős, ezért az ország a nemzetközi egészségturizmus egyik kedvelt célpontja.
A gyógyfürdőkhöz az elmúlt évtizedekben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a wellness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy-, illetve termálfürdőket Magyarországon Agárd, Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Egerszalók, Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Jászárokszállás, Kehidakustány, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Paks, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Siklós, Szeged, Székesfehérvár, Szentes, Szolnok, Tamási, Tiszaújváros, Túrkeve, Zalakaros településeken találunk.
Sport.
Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 Európa-bajnoki bronzérem). Az akkori idők csapatát (az 1950-es években) nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel. Azonban évtizedek óta a magyar válogatott már ki sem jutott a világbajnokságokra.
Kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan számokban, mint a vívás, kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Vízilabda sportágban, Kemény Dénes vezette csapata 2000 és 2008 között 3 alkalommal nyerte meg az olimpiát. Sportnemzeti státuszát mi sem bizonyítja jobban, mint az olimpiai játékok összesített éremtáblázatának 8. helye (176 arany, 151 ezüst, 174 bronzérem). Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, vízilabdázókat, mint Benedek Tibor, labdarúgókat, mint Puskás Ferenc vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, Hosszú Katinka vagy Milák Kristóf vagy mint a legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző vívó Gerevich Aladár. és a 3-szoros egyéni olimpiai bajnok vívó Szilágyi Áron.
Az országban fejlődő szinten van a jégkorong. A magyar férfi-válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is; 2008-ban Japánban (Szapporóban) megnyerte a divízió I-es jégkorong-világbajnokságot. Ezzel feljutott a legjobbak közé a 2009-ben Svájcban megrendezett világbajnokság A csoportjába. Ezt a bravúrt 2015-ben is megismételték.
A motorsport is népszerű. A magyar Szisz Ferenc nyerte az első Grand Prix (Nagydíj) futamot a világon, 1906-ban. Az ország saját Formula–1-es futamot rendez a Hungaroringen 1986 óta. A F1-es versenyeken a legsikeresebb magyar versenyző Baumgartner Zsolt, aki a 2004-es Formula–1 világbajnokság-ban vett részt. A ralibajnokságok és a túraautó-világbajnokságok is fontos szerephez jutnak. A legkiválóbb versenyzők Talmácsi Gábor, illetve Michelisz Norbert. |
118 | 55605 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=118 | Kombinatorika | A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik. Az elemi kombinatorika tárgyai a(z) (ismétléses és ismétlés nélküli) permutációk, kombinációk és variációk.
Elemi kombinatorika.
Permutáció.
Ismétlés nélküli "permutáció" alatt néhány különböző dolognak a sorba rendezését értjük. Az "ismétlés nélküli" arra utal, hogy a sorba rendezendő elemek különbözőek, azaz nem ismétlődnek. Egy "n" elemű halmaz összes permutációinak a száma:
formula_1
"Megjegyzés:" Definíció szerint formula_2.
"Példa": Kiválasztottunk 3 "különböző" fagylaltgombócot. Ezeket szeretnénk "sorba rendezni" a tölcsérben. Mennyi a lehetséges sorrendek száma?
"Megoldás": "n" = 3. Behelyettesítés után: formula_3
Az ismétléses" permutáció" képlete: formula_4, ahol "n" a sorba rendezni kívánt összes elem száma, "k1" az egyik fajta elemek száma, "k2" a másik fajta elemek száma stb.
"Példa": Kiválasztottunk 3 gombóc fagylaltot. Ezeket szeretnénk "sorba rendezni" a tölcsérben, de vannak közöttük azonosak. Közülük 2 pisztácia, 1 csokoládé. Mennyi a lehetséges sorrendek száma?
"Megoldás": "n" = 3, "k1" = 2, "k2" = 1. Behelyettesítés után: formula_5
Kombináció.
Az ismétlés nélküli "kombináció"t alkalmazzuk akkor, ha adott egy véges halmaz, melynek n darabszámú elemeiből k elemszámú halmazokat (kombinatorika nevén osztályokat) akarunk mindenféle módon képezni (és minden elem csak egyszer fordul elő). Ezt úgy hívjuk, hogy n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációja.
Az ismétlés nélküli kombináció képlete:
formula_6 vagy binomiális együtthatókkal kifejezve: formula_7 (n alatt a k).
"Példa": 5 "különböző" fagylaltgombócból 3 darabot "választunk ki" a fagylaltos kelyhünkbe. Mennyi a lehetséges kiválasztások száma?
"Megoldás": "n" = 5, k = 3. Behelyettesítés után: formula_8
Az ismétléses" kombináció"t alkalmazzuk, amikor adott n elemekből k elemszámú multihalmazokat képzünk, ahol adva van legalább 1 multiplikált elem.
Az ismétléses kombináció képlete: formula_9, tehát: formula_10 vagy binomiális együtthatókkal kifejezve: <math>C_n^{k,i} = |
119 | 356191 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=119 | Individuum | Az individuumokon, más szóval egyéneken, térben és időben behatárolható, egy biológiai vagy társadalmi csoporttól jól elkülöníthető személyeket értünk.
Általában – annak ellenére, hogy minden ember körülbelül azonos fizikai felépítéssel rendelkezik (általában mindenkinek ugyanott van a lába, keze, feje, a fején a szemek, az orr, a fülek és a szája) – az emberek számára mégsem okoz gondot a körülöttük levő többi ember felismerése és egymástól való elkülönítése. Ez a valami, ez a megkülönböztető jel vagy tulajdonság, ami alapján egyik embert megkülönböztetjük a többi embertől, teszi individuummá az embert.
Arisztotelész.
Arisztotelész az individuális dolgokat "species"eknek (fajoknak), a specieseket pedig "genus"oknak (nemeknek) rendelte alá. Az individuális dolog a felosztások legutolsó tagjai: például Odüsszeusz kutyája, Argosz mint individuum a kutya speciesébe tartozik, a kutya pedig a „négylábú bundások” osztályába. A bundás négylábuak a cetfélékkel együtt az elevenszülők osztályába tartoznak, az elevenszülők pedig a tojásrakó állatokkal együtt a meleg vérűek osztályába, a meleg vérű állatok meg a „vértelenekkel” együtt alkotják az élőlények osztályát. Minden osztály a fölötte álló, őt magában foglaló osztályhoz való viszonyában speciesnek, az alatta levő osztályhoz való viszonyában pedig genusnak minősül. A felosztás legalsó tagja "(lat. infima species)", jelenesetben „a kutya” után következők, nem sorolhatóak már semmilyen osztályba, mivel ezek egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, csak egy létezik belőlük a világon (jelenesetben Argosz).
Az individuumot, a specieshez hasonlóan Arisztotelész szubsztanciának tekintette. Az individuumot pedig abban különböztette meg a speciestől (például ember), hogy az individuumnak (például Szókratész) vannak olyan tulajdonságai is melyek nem sorolhatók be a species (ember) szubsztanciájához. Az individuális szubsztanciák pedig abban különböznek egymástól, hogy térben jól elkülöníthetők egymástól. Két emberi egyednek a szubsztanciális formája és lényege ugyanaz, de az egyiknek itt van a teste a másiknak meg ott.
Descartes.
Descartes az öntudat evidenciájának bizonyításával határolja el az individuumot a külvilágtól. „Gondolkodom tehát vagyok” tétele úgy értelmezhető „Gondolkodom, tehát gondolkodó lényként létezem”, ebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy rendelkezünk egy olyan tulajdonsággal amely segítségével behatárolhatjuk magunkat: ez az öntudat. Öntudatom meglétét világosan és elkülönítetten "(clare et distincte)" élem meg.
Hegel.
Hegel Kant transzcendentális filozófiáját fejlesztette tovább; Nála lezárult az énnek mint alapnak a problematikája, és az én az észben, a legteljesebb valóságú "abszolút szellemben" megszüntetve-megőrizve és felemelkedve van jelen.
Hegel szerint az egyéni, individuális tudat az abszolút szellem (Isten) öntudatra jutási folyamatának a szerves része. Az abszolút eszme (a fejlődés kiindulópontját jelentő, öntudatára még nem jutott Isten) kibocsátja magából a természetet, majd ebből a természetből kiemelkedik a szellem (az egyéni és a társadalmi tudat), melynek fejlődése során az abszolút eszme felismeri önmagát a világban, teljesen önmagára reflektálódik, teljes öntudatra jut.
Schopenhauer.
Schopenhauer szerint csak a megismerő individuum létezik, az őt körülvevő világ csak mint képzet adott. Az objektumok csak olyan módon adottak, ahogyan a szubjektum által feltételezettek: "„A világ az én képzetem”".
Kierkegaard.
Søren Aabye Kierkegaard arra keresve választ, hogy egy létező szubjektum, hogyan kerülhet kapcsolatban Istennel, tesz kísérletet az egyes egyén az individuum meghatározására. Ezen a ponton Kierkegaard szembehelyezkedik a német idealizmussal különösen Hegellel aki szerint az individuum alá van rendelve a történelemnek, és azt hangoztatta, hogy mindenekelőtt az egyes egyén konkrét létfeltételeit kell felfogni, azaz „magamat a létezésben megérteni”.
Nietzsche.
Nietzschenél az "individuum" az ember fölötti ember, vele szemben állnak a csordaemberek, melyet homogén masszaként képzelhetünk el. Az ember fölötti ember, az "Übermensch" a hagyományos értékekkel szembeni tökéletes szabadságával tűnik ki. Cselekvése földi mértékhez igazodik: erőre, vitalitásra, hatalomra törekszik. Vele szemben állnak a csordaemberek, akik egy elgondolt istendiktátum előtt hajlonganak és a részvét és gyengeség erkölcse előtt hódolnak.
Pánpszichizmus.
Különböző indiai filozófiákban és a buddhizmusban is találkozunk a pánpszichizmussal (világlélek fogalmával). Ezen elmélet szerint nincsenek individuális lelkek, egyének hanem minden egy egyetemes egész része. A buddhizmusban sem létezik az individuum, mivel mindent a keletkezésben és az elmúlásban fognak fel. Buddha a saját én lélek létezését is tagadta, minthogy egyetlen maradandó szubsztancia sem létezik. Mindezek ellenére Buddha vallotta az újjászületés tanát, azonban mivel nincs maradandó lelki szubsztancia, nincs individuum, az új élőlény az előző élőlény tetteiből fog kialakulni, mellyel sem testileg, sem lelkileg nem lesz azonos. |
123 | 562633 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=123 | Halmaz (matematika) | A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak. A halmazok általános tulajdonságaival a matematika egyik ága, a halmazelmélet foglalkozik.
A modern matematika alapvető, egységes tárgyalásmódot és számos tudományos eredményt hozó hozzáállását fejezi ki az a kijelentés, miszerint végső soron minden, a matematika által vizsgált dolog: halmaz. Szakszerűbben fogalmazva, a matematika teljes egészének, de legalábbis minden hagyományosan vizsgált területének (számelmélet, geometria, valószínűségszámítás stb.) megadható a halmazelméleti modellje. Így, annak ellenére, hogy a halmazelmélet csak a 19. században fejlődött ki, mára a modern matematika minden ágának ez a tudományág (a matematikai logika mellett) az alapja. A matematikának ez a jelenleg is uralkodó „halmazelméleti” paradigmája elsősorban a huszadik században működő matematikustársaság, a Bourbaki-csoport munkásságának köszönhető. A halmazelméleti ismeretek az elemi iskolai matematika részét is képezik.
A halmazelmélet eredeti és korai formája, a naiv halmazelmélet, ellentmondásosnak bizonyult. Ezért a matematikusok létrehoztak más, különféle axiómarendszerekre épülő, ún. axiomatikus halmazelméleteket is.
Történet és áttekintés.
A halmazelmélet kialakulása a 19. század végére tehető, elsődleges okának ma a valós analízis bizonyos ellentmondásainak felfedezését tartjuk; melyek felvetették a valós számok elméletének szigorúbb megalapozásának igényét.
A halmazelmélet úttörői és első képviselői, az úgynevezett naiv halmazelmélet kidolgozói Georg Cantor és Richard Dedekind voltak. A halmazelmélet e paradigmája szerint a halmaz fogalma nincs matematikai precizitással meghatározva, hanem az ösztönös szemléletre támaszkodik. A naiv halmazelmélet ellentmondásokhoz, úgynevezett antinómiákhoz vezet. Ilyen például az a feltételezés, hogy létezik az "összes halmazok halmaza." Mivel közben az is kiderült, hogy a matematika teljességgel visszavezethető a halmazelméletre, ezért ezek az ellentmondások az egész matematika számára is problémát jelentettek.
Megoldásképp létrejött az a paradigma, amit axiomatikus halmazelméletnek nevezünk. Erre alapozva több „rivális” halmazelmélet is keletkezett, mindegyik alapfogalmak, axiómák és logikai törvények rendszerére alapozva alkotja meg elméletét; de egymástól eltérően. A fontosabb axiómarendszerek a Zermelo-Fraenkel és a Neumann-Bernays-Gödel axiómarendszer. Eddig ezekben a rendszerekben nem találtak ellentmondásokat
Főbb fogalmak.
A naiv halmazelméletben egy halmaz meghatározott, egymástól különböző objektumok gyűjteménye, összessége. Ezeket az objektumokat a halmaz elemeinek nevezzük. Azt, hogy formula_1 eleme az formula_2 halmaznak, így jelöljük: formula_3.
Az axiomatikus halmazelméletben a halmaz és az eleme reláció alapfogalom, melyekre a halmazelmélet axiómái vonatkoznak.
A halmazok halmazait halmazrendszereknek is nevezik. A rendszer elnevezést Dedekind vezette be a halmaz szinonímájaként.
Halmazok egyenlősége.
A halmazt elemei határozzák meg. Két halmaz akkor és csak akkor egyenlő, ha elemeik ugyanazok.
Legyenek formula_4 és formula_5 tetszőleges halmazok. Akkor mondjuk, hogy az formula_4 és formula_5 halmazok egyenlőek, ha minden elemük megegyezik, és ezt így jelöljük: formula_8. Jelben:
Tetszőleges formula_4, formula_5, formula_12 halmazokra érvényesek a következő állítások:
A véges halmazok, amennyiben kevés elemük van, megadhatók elemeik felsorolásával. A halmazok esetén nem számít, hogy az elemeket hányszor és milyen sorrendben soroljuk fel. Példáiul az formula_19 halmaz ugyanaz, mint formula_20.
A halmazok, elemszámuktól (számosságuktól) függetlenül megadhatók egyértelmű leírással is. Az egyértelműség fontos, mivel ha az olvasó nem ugyanazt érti, mint amit az író gondol, akkor az olvasó egy másik halmazt definiál magának, így arra nem biztos, hogy ugyanazok teljesülnek, mint amit az író feltételez. Például az alapszínek halmaza: formula_21 esetén gondolhatunk erre: formula_19, de lehet az additív színkeverés alapszíneinek halmaza: formula_23, vagy a nyomtatásban használt alapszínek halmaza is: formula_24.
Egy bizonyos szabályszerűséget teljesítő halmazt meg lehet adni úgy, hogy az első néhány eleméből látszódjon a szabály, majd kihagyással az utolsó elemekkel befejezni a megadást. Ha nincsenek utolsó elemek felsorolva, akkor a halmaz végtelen. Például formula_25 véges halmaz, ugyanaz, mint formula_26. Végtelen halmazra példa a kettőnél nagyobb páros számok halmaza: formula_27.
Adva legyen a formula_28 állítás, ahol formula_29 egy formula_30 univerzum tetszőleges eleme. Hogyha formula_4 azokat és csak azokat az formula_32 elemeket foglalja magában, melyekre formula_28 teljesül, akkor formula_28 meghatározza az formula_4halmazt. Ekkor:
Egy halmazt több állítás is leírhat; ennek bizonyítása azonban általában nem triviális. A matematikában sok állításnak éppen az az formája, hogy két kijelentés ugyanazt a halmazt definiálja. Egy gyakran alkalmazott formula az egyenlőségek bizonyításakor:
További módszer a teljes indukció alkalmazása:
Egy halmaz megadható halmazműveletekkel és más halmazok felhasználásával is.
Részhalmaz.
Legyenek formula_4 és formula_5 tetszőleges halmazok. Azt mondjuk, hogy az formula_4 halmaz részhalmaza a formula_5 halmaznak (vagy más szavakkal: a formula_5 halmaz tartalmazza az formula_4 halmazt), ha az formula_4 minden eleme a formula_5 halmaznak is eleme. Ezt így jelöljük: formula_53.
Az formula_4 nemüres halmazt a formula_5 halmaz valódi részhalmazának nevezzük, ha formula_53, és formula_57.
Tetszőleges formula_4, formula_5, formula_12 halmazokra érvényesek a következő állítások:
Kétféle jelölés használatos:
Ezek közül az elsőt Bertrand Russell használta.
A formula_72, formula_73 és formula_74 relációk tagadását az adott szimbólum áthúzása jelöli, például a nem eleme formula_75. A két argumentum sorrendje megfordítható, ekkor a jelet is meg kell fordítani. Például formula_76 úgy is, mint formula_77; formula_53 ekvivalens azzal, hogy formula_79; és formula_80 ugyanaz, mint formula_81. Az áthúzott jelek is használhatók fordított irányban.
Üres halmaz.
Azt a halmazt, amelynek egyetlen eleme sincsen, üres halmaznak nevezzük, és így jelöljük: formula_82. Az üres halmaz számossága nulla. Mivel a halmazokat elemeik határozzák meg, azért üres halmazból csak egy van. A többi halmaz nemüres halmaz, és legalább egy eleme van.
Hatványhalmaz.
Tetszőleges formula_4 halmaz összes részhalmazainak a halmazát, az formula_4 halmaz hatványhalmazának nevezzük, és formula_85-val, formula_86-val vagy formula_87-val jelöljük. A formula_88 pontosan azt jelenti, hogy formula_89. Nem tévesztendő össze a Descartes-hatvánnyal.
A hatványhalmaz tartalmazza a halmazt és az üres halmazt. Például az üres halmaz hatványhalmaza formula_90. Az formula_91 egyelemű halmaz hatványa kételemű: formula_92 Nem megszámlálható esetben a halmazhatvány fogalma nem problémamentes. Az axiomatikus halmazelméletben külön axióma követeli meg létezését.
A konstruktív matematikában a nem megszámlálható halmazok hatványát nem tekintik lezártnak, hiszen mindig újabb és újabb részhalmazok képezhetők. A konstruktív matematikusok ezt ahhoz hasonlítják, hogy a tudomány újabb és újabb részhalmazokról bizonyítja be, hogy a nem megszámlálható részei.
Halmazműveletek.
Halmazok egyesítése és metszete.
Legyenek formula_4 és formula_5 tetszőleges halmazok. Azt a halmazt, amelynek minden formula_95 elemére teljesül, hogy formula_96 és/vagy formula_97, az formula_4 és formula_5 halmazok egyesítésének (más szóval uniójának) nevezzük, és így jelöljük: formula_100. Azt a halmazt pedig, amelynek minden formula_95 elemére teljesül, hogy formula_96 és formula_97, az formula_4 és formula_5 halmazok metszetének nevezzük, és így jelöljük: formula_106.
Ha formula_107, akkor az formula_4 és formula_5 halmazokat oknak nevezzük. A diszjunkt halmazok egyesítését szokták diszjunkt uniónak is nevezni, és külön jelölést bevezetni rá. A német szakirodalom ilyenkor pontot tesz az unió jelére. Így például a diszjunkt formula_4 és formula_5 halmazok egyesítése az formula_112 diszjunkt unió.
Tetszőleges formula_113 halmazokra érvényesek a következő állítások:
továbbá:
A metszet és az egyesítés általánosítható tetszőleges számosságú halmazra. Legyen formula_30 egy nemüres halmazrendszer. Ekkor formula_30 metszete az a halmaz, melynek elemeit formula_30 összes eleme tartalmazza. Jelben:
Hasonlóan, az unió az a halmaz, melyet formula_30 legalább egy eleme tartalmaz:
Üres halmazrendszerre a halmazrendszer metszete nem értelmezhető. Ellenben az unió igen, melynek eredménye az üres halmaz:
Ha a halmazrendszer kételemű, akkor visszakapjuk a kételemű metszetet, illetve uniót:
illetve
Az írásmód általánosítható tetszőleges véges esetre:
Általános esetben használható indexhalmaz is; ahol is bevezetnek egy formula_134 indexhalmazt, melynek egy-egy eleme formula_30 egy-egy elemét jelöli. A megfeleltetés bijektív. Ekkor a metszet:
és az unió
Halmazok különbsége és szimmetrikus különbsége.
Legyenek formula_4 és formula_5 tetszőleges halmazok. Azt a halmazt, amelynek minden formula_95 elemére teljesül, hogy formula_96 és formula_142, az formula_4 és formula_5 halmazok különbségének nevezzük, és így jelöljük: formula_145.
Az formula_146 különbséget karakterizálja, hogy bármely formula_147 halmazra teljesül:
A szimmetrikus különbség definiálható, mint:
A különbségképzés nem kommutatív és nem asszociatív. A szimmetrikus különbség kommutatív.
Komplementer halmaz.
Ha formula_89, akkor mondjuk, hogy az formula_151 különbség formula_5 komplementere formula_4-ban.
Legyen adott valamely formula_30 halmaz. Ekkor tetszőleges formula_155 halmaz esetén az formula_156 halmazt az a formula_4 halmaz komplementerének (komplementerhalmazának) nevezzük. Általában ekkor az formula_30 halmaz tartalmazza az összes szóba jöhető elemet, és a továbbiakban nem is említik.
A jelölés nem egységes, lehet formula_159, formula_160, formula_161 vagy formula_162.
Halmazok Descartes-szorzata és Descartes-hatványa.
Tetszőleges formula_163 elemekre az formula_164 halmazt elempárnak nevezzük és formula_165-vel jelöljük.
Tetszőleges formula_95, formula_167, formula_168, formula_169 elemekre formula_170 akkor és csak akkor teljesül, ha formula_171 és formula_172, azaz az így definiált elempárok "rendezett" elempárok.
Legyenek formula_173 tetszőleges halmazok. Az formula_174 elempárok halmazát az formula_4 és formula_5 halmazok Descartes-szorzatának (vagy másképpen: direkt szorzatának) nevezzük és így jelöljük: formula_177.
Tetszőleges formula_113 halmazokra érvényes a következő állítás:
A halmazok direkt szorzata nem kommutatív művelet.
Ha a tényezők egyenlőek, akkor Descartes-hatványról beszélünk. Ha a szorzat "n" tagú, akkor a jelölés formula_180. Nem tévesztendő össze a hatványhalmazzal.
Példák a halmazműveletekre.
Az alábbi példákban formula_181, formula_182 és formula_183. Teljesülnek a következők:
További konkrét példák:
A modern matematikában a számköröket lépésenként építik fel, az üres halmazból elindulva (lásd Peano-számok). Ezekből megkaphatók a prímszámok, az egész számok, a racionális számok, a valós számok, a komplex számok, a kvaterniók és további számkörök.
Az egyenes, a sík, a tér vagy az akárhány dimenziós tér részhalmazait ponthalmazoknak is nevezik.
Bourbaki javasolta az új matematikát, ami a matematika tanításának reformja volt az 1950-es évektől az 1970-es évekig az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Alapgondolata az volt, hogy a gyerekeknek bemutatja, hogyan épül fel a matematika, így a számolás tanítása helyett halmazelmélettel kezdték az oktatást, a logikus gondolkodás támogatására. A reform egyik országban sem vált be, aminek az volt a fő oka, hogy az emberek nem értették: sem a gyerekek, sem a szülők, de még a tanárok sem. Nem alkalmazkodott sem az életkori sajátosságokhoz, sem a matematika felépülő jellegéhez. Túlzottan is absztrakt volt.
A végtelen halmazoknál olyan jelenségek jelennek meg, melyek szokatlanok a véges halmazokban gondolkodók számára.
A halmazok közötti kapcsolatokat halmazdiagramokon lehet ábrázolni.
Reláció.
Legyenek formula_173 tetszőleges halmazok. Az formula_177 halmaz részhalmazait az formula_4 és formula_5 halmazok közt értelmezett relációknak (vagy hozzárendeléseknek) nevezzük, és így jelöljük: formula_227.
Parciális leképezés, leképezés.
Legyenek formula_4, formula_5 tetszőleges halmazok. A ρ:formula_4→formula_5 formula_4-ból formula_5-be történő megfeleltetést formula_4-t formula_5-be képező parciális leképezésnek nevezzük, ha minden formula_95∈formula_4 esetén legfeljebb egy olyan formula_167∈formula_5 van, amire formula_165∈ρ.
A ρ:formula_4→formula_5 A-ból formula_5-be történő megfeleltetést formula_4-t formula_5-be képező leképezésnek nevezzük, ha minden formula_95∈formula_4 esetén pontosan egy olyan formula_167∈formula_5 van, amire formula_165∈ρ. A leképezés szó helyett használják a függvény elnevezést is.
X és Y halmazokat ekvivalensnek nevezünk, ha létezik X-et Y-ra képező kölcsönösen egyértelmű leképezés. Ez az ekvivalencia egy tranzitív, szimmetrikus, és reflexív reláció.
Halmazok számossága.
Azt mondjuk, hogy egy halmaz véges (azaz a halmaz elemeinek a száma véges), ha nem létezik olyan bijektív leképezés, ami a halmazt egy valódi részhalmazába képezi le. Ellenkező esetben végtelen halmazról beszélünk.
"Megjegyzés." A véges halmazok fenti definíciója ekvivalens a következő, a természetes szám fogalmát is használó definícióval: Tetszőleges formula_4 halmazt véges halmaznak nevezünk, ha valamely formula_252 természetes számra létezik formula_253 bijekció. |
129 | 435912 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=129 | Matematika | A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Régebben a „mennyiség és a tér tudományaként” (vagyis a számok és geometriai alakzatok tanaként) határozták meg, a múlt század elejétől kezdve pedig a matematikáról azt tartották, hogy az „a halmazelmélet absztrakt struktúráinak formális logikai szemlélettel és a javarészt erre épülő matematikai jelölésrendszerrel való vizsgálata”.
Ma már nemcsak az első, hanem a második álláspontot is vitathatónak, túlhaladottnak tartják mind egyes tudományfilozófiai, mind egyes didaktikai áramlatok képviselői. A matematikát nehéz pontosan meghatározni, mibenlétének kérdése még manapság is, sőt manapság különösen, vita tárgya, élő és nem lezárt tudományos probléma, mellyel a matematikafilozófia (a filozófia egyik területe, sőt már-már önálló tudományága) foglalkozik. Amíg a matematikába sorolt tevékenységekről, módszerekről és fogalmakról (vagyis mi az, ami a matematika körébe tartozik, és mi az, ami nem) ha nem is teljes, de nagy fokú és vitákat alig-alig kiváltó egyetértés alakult ki, addig a matematika által tanulmányozott fogalmak lételméleti helyzetéről, ismeretelméleti megközelítéséről, magának a matematikának mint tevékenységnek a jellegéről, sőt céljáról („keményvonalas” természet- vagy pedig „szoft” társadalomtudomány, esetleg művészet; empirikus vagy inkább normatív stb.) a legkülönfélébb releváns elképzelések léteznek egymással párhuzamosan.
Ezért a következőkben megpróbáljuk ehelyett néhány fontos, megkülönböztető sajátosságát kiemelni, melyek egyike-másika más tudományokban is megtalálható, de így együtt az összes csak a matematikában. A matematika sajátossága elsősorban különleges témaválasztásában, kutatási területeiben és módszereiben, nyelv- és jelölésrendszerében rejlik.
A matematika megkülönböztető sajátosságai.
Magasfokú absztrakció és specializáció.
A legegyszerűbb matematikai fogalmak is, mint a szám vagy a pont fogalma, magas fokú, és történetileg szinte mindig több évszázad, évezred alatt végbemenő absztrakció eredményei. E folyamat során dolgok (tárgyak, fogalmak) egy összességét tekintve elvonatkoztatunk azon tulajdonságoktól, melyek a vizsgálat szempontjából lényegtelenek, és csak bizonyos kiemelt tulajdonságokat veszünk figyelembe.
Matematikailag egy absztrakció eredményeképp létrejött fogalom azonosítható azon dolgok halmazával, melyek a fogalom körébe tartoznak.
A matematikában gyakorta előfordul a specializációnak elnevezett fogalomalkotási eljárás. Ez logikailag egy fogalomból részfogalom, halmazelméletileg pedig egy halmazból részhalmaz képzésének felel meg. Így kapjuk például a „kutya” fogalmából a „belga juhászkutya”, a „kémiai elem” fogalmából a „halogénelem”, a „szám” (egész szám) fogalmából a „páros” illetve „páratlan” szám fogalmát
Sajátos módszerek.
Módszerei szintén igen jellemzőek e tudományra, ezek közül a legfőbbek a matematikai logika tudományára alapozott deduktív vagy axiomatikus ismeretszerzés-rendezés (az úgynevezett axiomatikus-deduktív módszer), és (elsősorban a halmazelmélet szimbolikájára, nyelvezetére alapozott) speciális matematikai nyelv, jelölésrendszer.
Különleges nyelvezet és szimbolika.
Mivel a matematika gyakran olyan fogalmakkal és módszerekkel dolgozik, melyek a „való” életben és más tudományokban csak áttételesen fordulnak elő, szükség volt egy sajátos szaknyelv, ezen túl pedig egy tömör és a köznyelvi kétértelműségektől mentes szimbólumrendszer, a matematikai nyelv kialakulására. Ez a matematika történeti fejlődése során hosszasan alakult és formálódott: kezdetben a matematikusok is mindent élőszóban és írásos köznyelven fejeztek ki (retorikus matematika korszaka), majd szórövidítéseket kezdtek alkalmazni (elsőként Diophantosz görög matematikus, algebra- és számelmélet-kutató), az ilyen jelek később egyre inkább elszakadtak köznyelvi jelentésüktől és formájuktól (szinkopált matematika korszaka), és a mai matematikai szimbólumokká (=, gyökjel, integráljel stb.) alakultak (formális matematika korszaka). A matematika minden ágának megvan a maga külön szaknyelve és „nyelvjárása”, de a múlt század közepétől elterjedt halmazelméleti-logikai szemlélet híveinek és az ezzel járó nyelv- és szimbólumhasználatnak hosszú időre sikerült olyan tartalmi és formai egységet teremteniük a matematikában, mely utolérte, sőt túl is szárnyalta az ókori görög matematika ez irányú teljesítményét.
A matematika tárgya és besorolása.
A matematika által vizsgált rendszerek legtöbbször a természettudományokból származnak, ezen belül is gyakran a fizika tárgyköréből. Szokás néha a matematikát is a természettudományok közé sorolni, de erről a szakemberek – matematikusok, filozófusok, tudománytörténészek – stb. véleménye megoszlik.
Egyesek a matematikát szociális konstrukciónak tartják, abban az értelemben, hogy úgy tekintik, a matematika fogalmai a – Émile Durkheim által a szociológiában bevezetett kifejezést használva – "kollektív gondolkodás" termékei (lásd erről: Reuben Hersh). Mások a matematika által vizsgált objektumoknak egy külön, az anyagi és társadalmi létezésnél magasabb rendű, de legalábbis azoktól teljesen különböző létezési formát tulajdonítanak (lásd erről Karl Popper filozófus, vagy a modern logika legmegrázóbb eredményeit elérő Kurt Gödel matematikai logikus platonista álláspontját). Sokan pedig, nem ritkán matematikusok, a matematikát inkább művészetnek, mint tudománynak tartják. A matematika besorolása tehát vitatott.
Annyi bizonyos azonban, hogy a fizikából vagy egyéb alkalmazott tudományból vett témakörökön kívül a matematikusok például gyakran olyan struktúrákkal is foglalkoznak, melyek a matematikán belül nyernek értelmet, nem más tudományterületekről származnak.
A matematika eredete és története.
A matematika tudományának kialakulásával, változásaival, vagyis a matematika történetével a tudománytörténet megfelelő ága, a matematikatörténet foglalkozik.
A matematika szó a görög „manthano” (tanulni) igéből származik, származékai: a μάθημα "(máthema)" szó jelentése „tan, tudomány, tudás”, a μαθηματικός "(mathematikós)" pedig azt jelenti, „tudásra vágyik”. A „ta mathematika” a preszókratikus filozófusok korában „megtanulható/megtanulandó, gondolattal felfogható dolgok”-at (vagyis, mai szóval, „tudományt”) jelentett: a matematika körébe soroltak minden elméleti jellegű ismeretet. Püthagorasztól kezdve már inkább csak az elméleti jellegű, „tiszta” mennyiségtant; szemben az alkalmazott mennyiségtani tudományokkal, mint a csillagászat vagy az optika .
Gyakori álláspont, hogy történelmileg a matematika legalapvetőbb szabályai – amennyire ez a legkorábbi ismert matematikai tárgyú iratokból (például Ahmesz-papirusz) kiderül, gabonaszétosztási, űrmérték-, térfogat- és földterület-mérési, és hasonló egyszerű, a „való életből” vett, élelmezési, kereskedelmi, gazdasági jellegű problémák megoldásából adódik. Ez az állapot jellemző lehetett az ókori keletre. Mások hangsúlyozzák a korai matematika szakrális, vallásokkal, ill. filozófiákkal kapcsolatos jellegét is. Az ókorban, ha nem is mindig a mai teljességgel, de ismert volt rengeteg olyan eredmény (például az összeadás és szorzás fogalma, a törtek, a fontosabb geometriai idomok és több esetben ezek terület- és térfogat-képletei, a π szám közelítése, az algebrai egyenletekhez vezető gondolkodásmód stb.), melyet ma általános iskolákban tanítanak.
A görög civilizáció felemelkedésével a matematika óriási elméleti fejlődésen ment át anélkül, hogy gyakorlati alkalmazásaitól elfordultak volna. A folyamat az elméleti matematika kibontakozásával, a püthagoreusok számelméleti és Thalész geometriai felfedezéseivel indult (Kr. e. VI. szd.), viszont az egyik legnagyobb görög matematikust, Arkhimédészt az alkalmazott matematika legfontosabb korai alakjának tartjuk. A – mai szóval – irracionális számok püthagoreusok általi felfedezése hatalmas lökést adott a geometriai felfedezéseknek, és e folyamat végül Eukleidész híres tankönyvéhez, az Elemekhez vezetett; ugyanakkor a tiszta algebra fejlődését némileg visszavetette. A korszak (vagy annak vége) fontos és híres, megoldhatatlannak bizonyult problémái a kockakettőzés és a körnégyszögesítés, a korszak eredményei közt van még a kúpszeletek felfedezése.
E fényesként számontartott korszak azzal ért véget, hogy a római civilizáció (gyakorta erőszakos módon) rátelepedett a görögre, és megszerezte az akkori művelt világ feletti uralmat. A matematika szempontjából a mediterrán római és az azt követő kontinentális korai keresztény civilizációt (kb. a reneszánsz idejéig) a stagnálás, ha nem a hanyatlás korszakának szokás tekinteni. Egy fontos kivétel azért akad: a skolasztikus keresztény műveltségben fontos szerepet kapott a logika. A korszak fontos lépése volt, hogy megkezdődött a negatív számok felfedezése és sok vitát kiváltó elismerése, illetve a római helyett az arab számírás legalább ennyi vitát kiváltó bevezetése.
Ha ezzel egy időben keletebbre tekintünk, ott a helyzet kevésbé volt „rossz”: az arab, indiai és kínai matematika ebben az időben is virágzott, noha új felfedezések és más egyebek tekintetében egyik sem mérhető a görögökéhez. Az arabokat a geometrizáló görögökkel ellentétben inkább az algebra érdekelte, e tudományt magas szinten művelték.
Az európaiak önálló új eredményeket csak a reneszánsz idején értek el ismét: fontos probléma a harmadfokú egyenletek megoldása (ami a komplex számok fogalmának kialakulásához vezetett). A korszakban az ókori eredmények egy részét és általában az egész ókori kultúrát újra felfedezték. A reneszánsz festők a perspektíva felfedezésével és vizsgálatával olyan tér-modellt alkottak, mely megalapozta a projektív geometria tizenkilencedik századi kialakulását.
Az európai matematika lassan ismét virágzásnak indult, a legfontosabb és legismertebb tudósok, Pierre Fermat, René Descartes, Blaise Pascal, Gottfried Wilhelm Leibniz, Isaac Newton, Leonhard Euler, Carl Friedrich Gauss és mások közreműködése által egészen a legújabb korig. A tizenkilencedik században óriási áttörést jelentett Georg Cantor halmazelmélete, mely alapjaiban változtatta meg a matematika arculatát, és a kutatás fő irányát ismét az igen elvont elméleti síkra terelte. A huszadik században több évezredes, évszázados probléma oldódott meg (nemcsak az ókori kockakettőzés, körnégyszögesítés, és szögharmadolás, de például a Fermat-sejtés kérdése, vagy a valószínűség fogalmának matematikai megalapozása is). A huszadik századi matematika legfontosabb felfedezésének mégis a számítástechnika elméleti alapjainak kialakulását tarthatjuk (ebben kulcsszerepe volt a magyar származású Neumann Jánosnak), mely több elemző szerint egy új civilizációtípus, az információs társadalom kialakulásához fog vezetni.
Az emberiség történelme során a matematika még tiszta formájában is mindig megtalálta fontos alkalmazásait, sőt, sokszor a legnagyobb matematikai felfedezések természettudományos, elsősorban fizikai problémáknak és motivációnak köszönhetőek. A „tiszta”, általános iskolai szintet meghaladó matematika jelentősége a huszadik században (az ún. szputnyik-sokk után) különösen felértékelődött a nyugati civilizációban, és ennek eredményei máig érezhetőek a matematika oktatásában. Bár a hidegháború hatása csökkenni látszik, jelenleg az informatikai eszközök rendkívül gyors, a mindennapi életre is jelentős hatást gyakorló fejlődése, amely folyamatnak komoly matematikai alapjai vannak, továbbra is magával hozza a matematika művelésének és oktatásának kiemelt szerepét, fontosságát. Az UNESCO által is elismerten a matematika, az anyanyelvi műveltség melletti másik tényezőként, mindenfajta műveltség egyik alappillére.
A matematika részterületekre osztása.
A matematikát a szakemberek többé-kevéssé egymással megegyezésben a lentebb felsorolt nagyobb részterületekre, tudományágakra szokták osztani. Természetesen ezek az ágak szervesen összekapcsolódnak egymással, és a matematikusok igyekeznek ezeket a szálakat a lehető legszorosabban összekapcsolni.
A főbb tudományágak nevei általában többé-kevésbé megfelelnek a legtöbb magyar egyetem matematikai tanszékei, tanszékcsoportjai elnevezéseinek. Különféle szerzők műveiben találhatóak felosztásbeli eltérések (különösen a diszkrét matematika, az operációkutatás, a numerikus módszerek matematikája, illetve a matematika frissebb ágai – például számítógép-tudomány – elkülönítésében, elnevezésében, besorolásában).
Matematikai logika.
A klasszikus (kétértékű) matematikai logika feladata azoknak a módszereknek az elemzése, melyeket a matematikusok a bizonyításaik, érveléseik során használhatnak. Fő ágai a kijelentéslogika, a bizonyításelmélet, a modellelmélet. A matematikai logikának ezen és a matematikán kívül fő alkalmazási területe az informatika, az elméleti fizika és az automaták tervezése és irányítása (nem-klasszikus logikák).
Halmazelmélet.
A halmazelmélet (a matematikai logikával együtt) az az alapelmélet, amely a matematika keretét, nyelvét és alapvető szemléletét adja. Minden matematikai objektum végső soron valamilyen halmaz (esetleg osztály), sokaság. Speciális halmazok a relációk, speciális relációk a függvények; speciális függvények az elemrendszerek és halmazrendszerek. A halmazelméletnek mint keretelméletnek lezárása a matematikai struktúra fogalma, és a rá épülő struktúraelmélet: ez lényegében egy halmaz és egy felette értelmezett, azaz e halmaz részhalmazaiból álló halmazrendszer. E halmazrendszerre különféle előírásokat adhatunk, hogy milyen legyen, eszerint lehet a matematikai struktúrák fogalmát relációs, algebrai, topologikus, vagy kombinatorikus struktúrákra osztani.
A halmazelmélet azonban nem pusztán matematikai keretelmélet, hanem önálló ágai is vannak, például kombinatorikus halmazelmélet, a belső modellek elmélete, a nagyszámosságok elmélete, leíró halmazelmélet.
Algebra.
A matematikai műveletek elvont tanulmányozása. Ágai a klasszikus (~elemi), az absztrakt, a lineáris és az univerzális algebra.
Számelmélet.
A számelmélet "(aritmetika)" a matematika egy tudományága, mely eredetileg a természetes számok illetve az egész számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta. Az egész számok számelméleti tulajdonságai vizsgálhatóak egészen elemi eszközökkel is (elemi számelmélet), de a felsőbb matematika eszköztára (komplex analízis) segítségével is (analitikus számelmélet). Az egész számok körében felvetődő bizonyos kérdések tanulmányozása vezetett a számelmélet problémáinak és fogalmainak gyűrűkre vonatkozó kiterjesztéséhez, a gyűrűk (szám)elméletét algebrai számelméletnek nevezzük.
Geometria.
A geometria a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága (maga a "geometria" szó görögül eredetileg "földmérés"t jelentett). Fő ágai: a projektív, az ábrázoló, az analitikus, és a differenciálgeometria, minden ágon tárgyalható az euklideszi, ill. nemeuklideszi geometriák szemlélete szerint. (Nem a geometriához, hanem a kombinatorikához szokás sorolni a véges geometriák elméletét.)
Analízis és topológia.
A (függvény)analízis a matematika kulcsfontosságú, és az egyik leginkább alkalmazásközeli részterülete, amely a mennyiségi változások matematikai leírásából fejlődött ki. Főbb fogalmai: mérték, differenciálhányados, integrál. Főbb ágai: valós, komplex, funkcionál-, Fourier-, és numerikus analízis. A topológia nagyon szoros kapcsolatban van az analízissel, főbb ágai: leíró, kombinatorikus, és általános topológia. A dinamikai rendszerek elmélete az analízis és a topológia sajátos határterülete.
Véges vagy diszkrét matematika.
Egy pontatlan, de valamiféle összegzést mégis nyújtó kép szerint ide főleg a matematika azon területei tartoznak, melyek művelése derivált- és integráloperátor, egyszóval „folytonos”, analitikus módszerek nélkül is kielégítően lehetséges, a véges és/vagy nem-folytonos struktúrák tanulmányozása. Főbb ágai: Kombinatorika (gráfelmélet, véges és diszkrét geometriák, halmazrendszerek (hipergráfok) elmélete), játékelmélet, kombinatorikus számelmélet. Sokan ide sorolják a számítástudományt is.
Valószínűségszámítás.
A valószínűségszámítás olyan jelenségekkel foglalkozik, amelyek lényegében azonos körülmények között tetszőlegesen sokszor megismételhetők, de kimenetelüket a rögzített lényeges tényezőkön kívül sok más tényező is befolyásolja. Fogalmai, módszerei alapján az analízis alágaként is besorolható.
Számítástudomány.
A számítástudomány vagy számítógép-tudomány "(computer science)" a matematika egyik igen fiatal tudományága, amely az információfeldolgozó gépek (például számítógépek) tervezésének és működtetésének elméleti, matematikai alapjaival foglalkozik. Némileg elnagyoltan az algoritmusok általános elméletének is nevezhető.
Sok lehetséges al-ága még nem differenciálódott eléggé ahhoz, hogy egy általánosan elfogadottnak tekinthető felosztást kielégítő biztonsággal meg lehessen állapítani. Főbb területek és fogalmak: algoritmusok, nyelvek, absztrakt automaták, számítási bonyolultságelmélet, kommunikációs bonyolultságelmélet.
Operációkutatás.
Kategóriái: kibernetika, vezérléselmélet, matematikai programozás
A matematika tárgyai.
Mennyiségek.
Számok – Természetes számok – Egész számok – Racionális számok – Algebrai számok – Transzcendens számok – Valós számok – Komplex számok – Hiperkomplex számok – Kvaterniók – Oktoniók – Szedeniók – Hipervalós számok – Szürreális számok
Egész sorozatok – Matematikai konstansok – Végtelen
Egyenlőtlenségek.
Bernoulli-egyenlőtlenség, számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség, a mértani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség, számtani és négyzetes közép közötti egyenlőtlenség, Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség, a Hölder-egyenlőtlenség, a hatványközepek közötti egyenlőtlenség, a szimmetrikus közepek közötti egyenlőtlenség, a Muirhead-egyenlőtlenség, a Jensen-egyenlőtlenség, a Carleman-egyenlőtlenség, a Hardy-egyenlőtlenség, a Hilbert-egyenlőtlenség, az izoperimetrikus egyenlőtlenség, a háromszög-egyenlőtlenség
Aritmetika – Analízis – Vektorkalkulus – Differenciálegyenletek – Dinamikai rendszerek és káoszelmélet – Törtkalkulus – Függvények listája
Struktúra.
Absztrakt algebra – Számelmélet – Algebrai geometria – Csoportelmélet – Monoidok – Topológia – Lineáris algebra – Gráfelmélet – Univerzális algebra – Kategóriaelmélet
Tér.
Topológia – Geometria – Trigonometria – Algebrai geometria – Differenciálgeometria – Differenciáltopológia – Algebrai topológia – Lineáris algebra – Fraktálgeometria
Diszkrét matematika.
Kombinatorika – Naiv halmazelmélet – Valószínűségszámítás – Számítástudomány – Véges matematika – Kriptográfia – Kódelmélet – Gráfelmélet – Játékelmélet
Alkalmazott matematika.
Mechanika – Numerikus eljárások elmélete – Optimumszámítás – Valószínűségszámítás – Statisztika
Híres eredmények és sejtések.
Az algebra alaptétele
– Beatty-tétel
– Bing–Nagata–Szmirnov-tétel
– Bolzano–Darboux-tétel
– Borsuk-tétel
– Borsuk-sejtés
– Burnside-probléma
– Catalan-sejtés
– Centrális határeloszlás-tétel
– Dirichlet-tétel
– Nagy Fermat-tétel (1994-ig Fermat-sejtés)
– Gauss–Lucas-tétel
– Goldbach-sejtés
– Gödel nemteljességi tétele
– Green–Tao-tétel
– Hilbert-problémák
– Ikerprím-sejtés
– Jordan-féle görbetétel
– Kepler-sejtés
– Kontinuumhipotézis
– A kvadratikus reciprocitás tétele
– Laczkovich-tétel
– Minkowski–Hajós-tétel
– A négy-négyzetszám-tétel
– Négyszín-tétel
– Perfektgráf-tétel
– Pitagorasz-tétel
– Poincaré-sejtés
– Riemann-sejtés
– Stirling-formula
– Szemerédi-tétel
– Van der Waerden tétele
– A véges egyszerű csoportok klasszifikációja
– A számelmélet alaptétele
– Waring-probléma
– Zorn-lemma
Egyéb.
A mai tömegkultúrában sok tekintetben helytelen, a matematikát művelők által alkotottól teljesen eltérő kép él a matematikáról. Sok, a matematikát csak felületesen ismerő ember túlságosan elvont, nem kreatív jellegű tudáshalmaznak képzeli e tudományt, amelyet mechanikusan kell memorizálni és alkalmazni, míg művelői által inkább egyfajta mintaalkotó tevékenységként él, ami nagy fokú kreativitást, élénk képzelőerőt, a gondolati szépség iránti érzéket követel. Számos a kilencvenes és a kétezres évek elején készült mozifilm és filmsorozat („"Pi"”, „"Bizonyítás"”, „"Good Will Hunting"”) gyakran valójában negatív képet mutat a matematikusokról, magányos szociopata zseniként festve le őket; de még a legjobb esetben is vagy csak szórakozott csodabogárként jelennek meg, akiket teljesen leköt az, hogy egyenleteket és geometriai ábrákat firkálnak, vagy valamiféle emberi számológépekként, akik bonyolult számítási műveleteket tudnak csodálatra méltó sebességgel és pontossággal végrehajtani. Szintén teljesen irreális képet mutatnak az ilyen jellegű alkotások a matematikai problémamegoldás folyamatáról. Például a „"Gyilkos számok"” (er. „"NUMB3RS"”) c. sorozat egyik főszereplője kevesebb mint egy nap alatt megold olyan problémákat, melyeket egy matematikus-bizottságnak is valószínűleg hónapokig tartana megoldani.
A matematika története – Matematikusok – Matematikafilozófia – Matematikaoktatás – Matematikai tehetséggondozás – Matematikadidaktika – A matematika pszichológiája
Matematikai díjak – Abel-díj – Matematikaversenyek – Matematikai társulatok és szövetségek – Nemzetközi Matematikai Unió |
130 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=130 | Matek | |
131 | 356191 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=131 | Kémia | A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány. A modern fizika eredményeinek hatására azonban ez a definíció csak úgy állja meg a helyét, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjük ki. A 20. század második felétől már nemcsak a korpuszkuláris jellegű entitásokat tekintjük anyagnak, hanem például a gravitációs mezőt, a fényt is; ez – leegyszerűsítve – abból következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenési formájának tartjuk, amit az E=mc² összefüggés fejez ki.
A kémia napjainkban szorosan kapcsolódik a többi természettudományhoz: a fizikához, biológiához, matematikához, földrajzhoz; eredményei nélkül elképzelhetetlen a modern orvostudomány, és a műszaki tudományok alaposabb ismeretéhez is elengedhetetlen. A sokirányú kötődés interdiszciplináris tudományok egész sorát eredményezte (fizikai kémia, biokémia stb.), melyeknek szintén egyre növekvő jelentőségük van. A kémia alaptudomány, alkalmazott tudomány és kísérleti tudomány egyben.
Etimológia.
A kémia név az alkímiából ered, ami közvetlenül az arab "al-kīmīā" (الکیمیاء) átvétele. Az arab szó a görög χημία vagy χημεία („khémeia”) szóból származik, amit lehetséges, hogy az ókori egyiptomi nyelvből vettek át (a "kemet" szóból, ami Egyiptom őslakos neve), de lehetséges, hogy a görög χημεία szóból ered, amelynek jelentése „összeönteni”.
A kémia története.
A kémia tudományát négy fő történeti korszakra lehet felosztani; mint annyi természettudományban, áttörés itt is a 18. század körül jelentkezett. Az első kémikus, anyagi változást előidéző, a tüzet használó ősember volt. Ezt követően évezredekig tapasztalatgyűjtés következett, az ógörögök egyfajta atommodellel álltak elő. Démokritosz már azt állította, hogy az anyagok atomokból állnak. Az atomokat különböző formájú, szabad szemmel nem látható részecskéknek képzelte. Például – szerinte – ha az anyag édes, akkor az atom alakja gömbölyű, ha csípős, akkor érdes, ha nyúlós (pl.: méz), akkor atomjai hosszúkásak, egymásba akadók. Ezzel ellentétben az elfogadott feltételezés az volt, hogy az anyagok a négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) különböző arányú keverékéből állnak. A középkorban az alkímia keretein belül folytak kutatások, de mára ez okkult és/vagy misztikus tudománynak számít. A halhatatlanságot biztosító életelixír és a minden fémet arannyá változtató bölcsek kövének keresése közben számos eljárást, vegyületet fedeztek fel és fejlesztettek ki. Az alkímiával párhuzamosan létezett jatrokémia (iatrokémia) is, amely az „életfolyamatok kémiája” volt, és szemben állt az alkímiával. Később, a 18. századtól rohamosan gyorsuló fejlődésnek indult a diszciplína. Épp csak feltalálják az ipari kénsavgyártást, nem sokkal később megdől a vis vitalis elmélet, vagyis sikerül szervetlen vegyületből szerves vegyületet előállítani. Sorban fedezik fel az új elemeket, mikor egy orosz tudós, Mengyelejev előáll egy ötlettel: az elemeket atomsúlyuk szerint csoportosítva a tulajdonságaik periodikusan változnak, így a táblázatból hiányzó elemeket, sőt, azok tulajdonságait is meg tudta előre jósolni (például gallium, germánium); táblázatát később elnevezték periódusos rendszernek. A rohamosan fejlődő világ új tudományágakat hoz létre a kémiában is, például a petrolkémiát. Az atomelmélet folyamatosan fejlődik (Dalton, Rutherford, Thomson, Millikan, Bohr), majd Max Planck, Albert Einstein, Erwin Schrödinger és Werner Heisenberg munkásságának hatására teljesen új alapokra helyeződnek a természettudományok, kialakul a ma is elfogadott atomelmélet – már csak a neutront kell felfedeznie James Chadwicknek 1932-ben. A század második felétől egyre inkább háttérbe szorulnak az acetilén-alapú szerves szintézisek az iparban, és fokozatosan mindent kőolajból kezdenek előállítani. Napjainkra már a kémia eredményei körülveszik az embert. |
132 | 8212 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=132 | Biológia | A biológia (a görög "biosz" – ’élő’ és "logosz" – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben. Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur für Naturforscher und Aerzte”) már címével jelzi a mai értelmét.
A modern biológia különböző szakterületekből áll, melyek lényegét az alábbi öt axióma foglalja össze:
Áttekintés.
A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az "általános biológia" (vagy "biologia generalis"", probiológia)" néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig "biontológia" vagy "biologia universalis" néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az "individuális biológia vagy idiobiológia)," de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a "szupraindividuális" vagy "szünbiológiá"nak). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az "őslénytan (paleontológia)" tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.
Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:
A biológia főbb ágazatai.
Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, "biológiai tudományok"nak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze. |
133 | 66238 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=133 | Csillagászat | A csillagászat vagy latinosan asztronómia (, ) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.
A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.
Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének.
Etimológia.
Az asztronómia szó az ógörögből magyarosodott helyesírású fogalom, jelentése: a „csillagok törvénye”, vagy a „csillagok kultúrája”, esetleg egyszerűen „az égitestek csoportja” (illetve annak vizsgálata). Az ógörög αστρονομία (asztronomia) szóból származik, amely az άστρον "(asztron)" és νόμος "(nomosz)" szavak összetétele. Az "asztron" jelentése „csillag, csillagkép”, illetve elvont értelemben vett „égitest”. A "nomosz" viszont sok jelentésű szó. Általában valamilyen definiálható csoportot, társulást, elhatárolható földrajzi vagy politikai fogalmat takar. Így jelenthet kultúrát, közigazgatási körzetet, vagy akár törvényt is.
Az asztrofizika és az asztronómia használata.
Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya összefonódik. A szótári definíció szerint az asztronómia a Föld légkörén kívüli tárgyak és anyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak tanulmánya, míg az asztrofizika az égi objektumok és jelenségek fizikai tulajdonságainak és viselkedésének megfigyelése, illetve ezek modellezése. Frank Shu: The Physical Universe című művének bevezetőjében az asztronómiát a kvalitatív kutatások leírására használja, míg az asztrofizikát a fizikához köthető tudományok leírására. Mivel a legtöbb csillagászati kutatás a fizikával kapcsolatos témákkal is foglalkozik, ezért ma már az asztrofizikát gyakran a csillagászat szinonimájaként használják, sőt néhány csillagász képzett fizikus. A csillagászat európai vezető tudományos folyóirata az Astronomy and Astrophysics.
Története.
Ókor.
Eleinte a csillagászat csak a szemmel látható égitestek megfigyelésére és mozgásuk előrejelzésére korlátozódott. Egyes helyeken, mint a Stonehenge, a korai kultúrák hatalmas objektumokat készítettek, amelyek egy részét valószínűleg csillagászati célra alkalmazták. Amellett, hogy ezeket az objektumokat vallási célokra használták, meg tudták határozni az évszakok hosszát, így naptárt is készíthettek. A csillagászat segítette az emberiség fejlődését a kereskedelemben, a hajózásnál és a gazdaságban.
Az ókori görögök számos újítást vezettek be a csillagászatba, többek között a Hipparkhosz által bevezetett magnitúdórendszert a csillagok fényességének jellemzésére, valamint a bolygók mozgásának viszonylag pontos leírását epiciklusok segítségével. Már az i. e. 4. században a Pontoszi Hérakleidész felvetette, hogy az égitestek látszólagos forgása a gömb alakú Föld tengely körüli forgása miatt van, továbbá hogy a Merkúr és a Vénusz a Nap körül keringenek, de a Nap és a többi bolygó a Föld körül (részleges heliocentrikus világkép). Utóda, a Szamoszi Arisztarkhosz már Kopernikusz előtt 1800 évvel hirdette, hogy a Föld és a többi bolygó is a Nap körül keringenek (heliocentrikus világkép). E tan akkoriban ismert volt (a kortárs Arkhimédész említi), de később feledésbe merült. Az i. sz. 2. században Klaudiosz Ptolemaiosz arra következtetett, hogy a Föld a világegyetem középpontja, és hogy a Nap, a Hold és a csillagok forognak körülötte. Ezt nevezik geocentrikus világképnek.
Az első ismert csillagászati berendezést, az antiküthérai szerkezetet is a görögök találták fel. A mechanizmust i. e. 150–80 között készítették, és a bolygók mozgását mutatta. A szerkezetre 1902. május 17-én bukkantak a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, 40 méter mélységben, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra sziget mellett, egy az i. e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban. A készülék maradványait 1902-ben Valeriosz Sztaisz régész szerezte meg az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum számára.
A Bibliában számos utalás található a Föld és a világegyetem elhelyezkedésére, illetve szerkezetére, a csillagok és a bolygók természetére. A bemutatott ismeretek a korabeli, elsősorban mezopotámiai, másodsorban egyiptomi és görög világképekkel rokon kozmogóniát tükröznek. A bibliai világképet azonban nem szabad a mai leíró tudomány szempontjából megítélnünk; legfőbb üzenete nem tudományos, hanem teológiai: az anyagi világ nem Isten, hanem tisztán matéria – ez a teológiai felismerés a mezopotámiai, egyiptomi és görög csillagistenek burjánzásának korában rendkívüli jelentőségű, és ezáltal nyílt meg az út a tudomány számára is (amely így elválhatott a teológiától).
A távcső felfedezése előtt is számos csillagászati felfedezés történt. A kínaiak már i. e. 1000 körül tudták, hogy a Föld tengelydőlése okozza az évszakok változását. A kháldok tudták, hogy a holdfogyatkozás ciklikus, amelyet szároszciklusnak neveztek el. Hipparkhosz az i. e. 2. században megbecsülte a Hold–Föld távolságot.
Mezopotámiában nem csak a holdfogyatkozás ciklikusságát tudták, hanem a napfogyatkozásét is. Így képesek voltak meghatározni hét mozgó égitestet: a Napot, a Holdat, a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt. Ezeket – a Nap és a Hold, mint láthatóan kiterjedéssel rendelkező égitestek kivételével – "vándor" vagy "bolyongó" csillagoknak nevezték a mozgásuk miatt, így keletkezett a „bolygó” név.
Az egyiptomiak is fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Tudták például, hogy a Szíriusz csillag heliákus kelése egybeesett a Nílus áradásával. Ezért csillagászati megfigyelésekkel (a Szíriusz Nappal való együtt kelése megfigyelésével), előre tudták jelezni a Nílus folyó áradását.
Közép- és újkor.
A (kora-) középkori Európában, a népvándorlás zavaros századaiban, a megfigyelő csillagászat nem igazán volt fejlett. A kontinensen az egyház által elfogadott geocentrikus világnézet terjedt el.
Ekkoriban a bagdadi csillagvizsgáló volt a legfejlettebb, az iszlám világ egyéb területein (kairói csillagvizsgáló, córdobai, sevillai oktatási központ, szamarkandi obszervatórium) működtek jelentős csillagászati központok. Az első obszervatóriumok a 9. században létesültek a muzulmán világban. Ebben a században fordították le arabra Ptolemaiosz: "Megalé szintakszisz" című munkáját, amelynek címe al-Madzsiszti lett. Abu Maasar al-Balhi a Szaturnusz tömegvonzását, a csillagok együttállását tanulmányozta. Legnagyobb műve a "De magnis coniunctionibus" volt, amelyet 1489-ben adtak ki. Az Androméda-galaxist a perzsa csillagász, Abd ar-Rahmán asz-Szúfi, 964-ben megjelent munkájában már „kis köd”-ként írta le.
Ebben az időben India csillagvizsgálóiban már lényegében heliocentrikus számítási módokat alkalmaztak a bolygók helyzetének meghatározására (Árjabhata, Nílakantha). A keleti (India, Buhara) középkori csillagászat inkább a matematika numerikus módszereiben és a trigonometriában jeleskedett, míg Bagdadtól nyugatra a megfigyelési csillagászat volt erősebb. A bagdadi csillagvizsgáló után létesült Teheránban al-Hudzsandi perzsa csillagász nagy obszervatóriuma, jelentős meridiánműszerrel (kulmináció), amely lehetővé tette, hogy meghatározzák az ekliptika hajlásszögét az égi egyenlítőhöz. Szintén Perzsiában Omar Hajjám naptárreformot vezetett be, és új naptára pontosabb volt, mint a Julianus-naptár, és majdnem olyan pontos, mint a Gergely-naptár. 1079-ben ez lett a perzsa naptár, amely 1925-ig volt érvényben. A 9. század végén egy bagdadi csillagász, al-Fargáni kimerítően leírta az égitestek mozgását. Munkáját latinra is lefordították a 12. században.
A bagdadi csillagvizsgálót és ezzel az iszlám csillagászat legfontosabb központját a mongol betörés pusztította el. Ekkorra már jól ismertté váltak Európa első egyetemein és számos kolostorában a görögök (Platón, Arisztotelész, Plutarkhosz stb.) és az arabok, elsősorban al-Fargáni és Averroës (Ibn Rusd) csillagászati munkái. Az európai középkor saját eredményei a 12–13. századtól meghatározóak (Roger Bacon optikai munkái, Nicolaus Cusanus, Oresmus heliocentrikus kozmogóniája, Tycho Brahe megfigyelései).
A reneszánsz alatt Kopernikusz javasolta a Naprendszer heliocentrikus modelljét, az 1543-ban megjelent "De Revolutionibus Orbium Coelestium" (Az égi pályák körforgásáról) című művében. Munkáját Galileo Galilei és Johannes Kepler védelmébe vette, és számos tekintetben továbbfejlesztette. Galilei használta fel a távcsövet először komoly csillagászati megfigyelésekre. Kepler volt az első, aki a bolygók mozgásának leírására először ellipszispályát mert feltételezni (előtte körpályát feltételeztek).
Néhány kutató szerint Nagy-Zimbabwe is egy csillagászati obszervatórium volt. Korábban az európaiak úgy vélték, hogy a gyarmatosítás előtt nem volt semmilyen csillagászati eszköz Afrikában, de a modern tudósok ezt kétségbe vonják.
A bolygók mozgásainak törvényeit Johannes Kepler írta le Tycho Brahe megfigyelései nyomán. Később az angol Isaac Newton gravitációs törvénye (1687) adott elsőként konkrét magyarázatot arra, hogy a bolygók miért a Kepler által leírt módon mozognak. Newton fejlesztette ki a tükrös távcsövet is.
A távcső fejlődésével további felfedezések történtek. Lacaille a csillagokról, William Herschel a ködökről és klaszterekről készített átfogó katalógust. Herschel 1781-ben felfedezte az Uránuszt.
A 18. század végén, a 19. század elején az n-test probléma volt Leonhard Euler, Alexis Claude Clairaut és Jean le Rond d’Alembert kutatásainak középpontjában. Kutatásaikat tovább finomította Joseph Louis Lagrange és Pierre-Simon de Laplace, akik megbecsülték a holdak és bolygók tömegét a perturbációk alapján. Friedrich Bessel legfontosabb munkájában a 61 Cygni jelzésű csillag távolságát mérte meg 1838-ban.
Joseph von Fraunhofer 1814-ben találta föl a spektroszkópot. Használata során fedezte fel a Nap színképének 574 sötét vonalát, és ezzel megteremtette a színképelemzés alapjait. A színképelemzési vizsgálatok kezdetéig nem sokat tudtak a csillagokról, ezzel viszont lehetővé vált annak a kimutatása, hogy azok a Naphoz hasonló elemekből épülnek fel, csupán a hőmérsékletük, méretük és tömegük térhet el jelentősen. Bár Christiaan Huygens már feltételezte, hogy a Tejút egy olyan csillagrendszer, melyben a Nap is benne található, ennek igazolása csak a 20. században történt meg a külső galaxisok felfedezésével együtt, majd nem sokkal ezután észrevették a világegyetem tágulását is.
A modern kori csillagászat.
A modern csillagászat számos különleges objektumot fedezett fel: kvazárok, pulzárok, blazárok, és rádiógalaxisok, és ezeket a megfigyeléseiket olyan elméletek kifejlesztésére fordították, melyek leírják az olyan különös objektumokat, mint a fekete lyukak és a neutroncsillagok.
A 20. század folyamán a kozmológia komoly fejlődésen esett át: az általános relativitáselmélet és a magfizika lehetővé tette, hogy kifejlesszék az ősrobbanás elméletét, ami szerint a világegyetem térfogata valaha nagyon kicsiny volt, és azóta tágul. Ezt több megfigyelés is alátámasztja, mint a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, a Hubble-törvény és a kémiai elemek gyakorisági eloszlása.
A 20. század végén bocsátották fel az első űrtávcsövet, a Hubble-t. A Hubble űrtávcső 1990. május 18-án készítette az első képeket, amelyek azonban nem megfelelő minőségűek voltak, ezért 1993-ban javításokat kellett elvégezni rajta. A távcső felvételeket készített az Abell 2218 galaxishalmazról, csillagok haláláról, szupernóvákról. A Hubble utóda a James Webb űrtávcső lett, amely 2022 elején állt a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körüli pályára. Az új távcső 6,4 méter tükörfelületen gyűjti be a fényt, ami a Hubble háromszorosa, és sokkal messzebbre is lát elődjénél.
Megfigyeléses csillagászat.
A csillagászat az információit legtöbbször a látható fény és az egyéb elektromágneses sugárzás elemzéséből és megfigyeléséből nyeri. Az elektromágneses sugárzás egyes fajtái a Föld felszínéről is megfigyelhetők, mások csak nagy magasságokban vagy az űrben detektálhatók.
Rádiócsillagászat.
A rádiócsillagászat a körülbelül 1 milliméternél nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzást tanulmányozza. Ez a megfigyeléses csillagászati terület abban különbözik a többi megfigyeléses csillagászati területtől, hogy azokban a rádióhullámokat hullámok helyett diszkrét fotonokként kezelik. A rádióhullámok fázisának és amplitúdójának mérése viszonylag könnyű, a rövidebb hullámhosszokon ezeket a méréseket nehezebb elvégezni.
Bár egyes rádióhullámokat a csillagászati objektumok termikus sugárzás formájában bocsátják ki, a legtöbb rádiósugárzás szinkrotronsugárzás formájában keletkezik. Legfontosabb az atomos hidrogén 21 centiméteres rádióvonala.
Többféle csillagászati objektum figyelhető meg rádióhullámhosszokon: szupernóva, csillagközi gáz, pulzár, aktív galaktikus magok.
Optikai csillagászat.
Az optikai csillagászat az optikai sugárzás tartományában végez megfigyeléseket.
Infravörös csillagászat.
Az infravörös csillagászat az infravörös sugárzás (a vörös fény hullámhosszánál nagyobb) felderítésével és vizsgálatával foglalkozik. Amellett, hogy a hullámhossza közel áll a látható fényhez, a légkör elnyeli az infravörös sugárzást, sőt maga is zavaró infravörös sugárzást bocsát ki.
Következésképpen a megfigyelőeszközöket magas, száraz helyen vagy térben, esetleg az űrben kell elhelyezni. Az infravörös csillagászat különösen hasznos azoknak a galaktikus régióknak a megfigyelésére, amelyeket elhomályosít a csillagközi por és a molekulafelhők.
Néhány molekula erősen sugároz az infravörös tartományban. Ezt fel lehet használni pl. az üstökösökben lévő víz kimutatására.
A látható fény csillagászata.
Történelmileg a látható fény csillagászata – régi szűkebb értelmében az optikai csillagászat – a legősibb formája a csillagászatnak, hiszen eszközként elég az emberi szemet segítségül hívni. Ez a csillagászati terület onnan kapta a nevét, hogy optikai távcsöveket használnak a megfigyelésekhez. Az égitestek képét eleinte csak rajzon tudták megörökíteni, majd a 19. században fokozatosan elterjedt a csillagászatban is a fényképezés. Manapság a képeket már digitális érzékelőkkel, főképpen CCD-vel készítik. Mivel az emberi szem a 390 és 750 nanométer hullámhosszak közé eső elektromágneses sugárzást érzékeli, a berendezések segítségével képesek a csillagászok az ultraibolya és az infravörös tartományok megfigyelésére is.
Ultraibolya csillagászat.
Az ultraibolya csillagászat általában a 10 és 320 nanométer hullámhossz közötti tartományt vizsgálja. E hullámhosszakat elnyeli a Föld légköre, ezért a megfigyeléseket a légkör magas rétegeiben vagy az űrben kell végrehajtani. Az ultraibolya csillagászat a legjobban a forró kék csillagok spektrális és emissziós vonalait, illetve a hősugarakat képes tanulmányozni. Ez magában foglalja a kék csillagokat más galaxisokban, de így figyelhetők meg planetáris ködök, a szupernóva-maradványok és az aktív galaxismagok. Az ultraibolya fény azonban könnyen elnyelődik a csillagközi anyagban, így a méréseknél ezt is figyelembe kell venni.
Röntgencsillagászat.
A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgen hullámhossztartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi. Ezek a sugárzások nem tudnak mélyen behatolni a légkörbe, ezért észlelésükhöz műholdakat, magaslati léggömböket és rakétákat használnak. Röntgentartományban megfigyelhető égitestek a kvazárok, a galaxisok, a galaxishalmazok, a neutroncsillagok és a fekete lyukak.
Gamma-csillagászat.
Kezdetben a tudósok úgy gondolták, hogy a világegyetemben nem lehet gamma-sugárzás, mert ahhoz rengeteg energia kellene. Később – az első gamma-sugárzásra érzékeny műhold felbocsátásakor – a sugárzás létezése bizonyítékot nyert.
A gamma-csillagászat a gammatartományba eső sugárzásokat tanulmányozza. A megfigyeléseket műholdak (pl. Compton űrtávcső) vagy speciális teleszkópok (pl. Cserenkov-teleszkóp) segítségével végzik.
Ha egy elektron gyorsabban mozog egy folyadékban vagy gázban, mint az adott közegben érvényes fénysebesség, akkor a környező anyagban Cserenkov-effektust kelt. A Cserenkov-sugárzás a haladási irány körül egy kúp palástja mentén figyelhető meg. A kúp nyílásszöge a közegtől és az elektron sebességétől függ. A sebesség növekedésével a nyílásszög csökken. Az észlelhető fotonok számát az elektron sebessége, a közeg törésmutatója és a közegben megtett út hossza határozza meg. A fenti elv alapján működő Cserenkov-számláló a fénykúp nyílásszögének meghatározásával lehetőséget ad a részecskék energiájának mérésére.
300 GeV fölött már a földi Cserenkov-teleszkópok is tudják észlelni a sugárzást. Amikor a gamma fotonok az atmoszférában elnyelődnek, másodlagos kozmikus sugárzást, vagyis nagy energiájú részecskezáport idéznek elő. A másodlagos sugárzás töltött részecskéinek a légkörben keltett Cserenkov-sugárzását lehet észlelni. Ez a "Cserenkov-fény", amely a látható és az ultraibolya tartományba esik, egy kb. 1 fok nyílásszögű kúppalást mentén lejut a Föld felszínéig, és ott ez a rövid villanás nagy átmérőjű optikai távcsövekkel és érzékeny, nagyon gyors kamerákkal észlelhető. Hasonló jelenséget okoz a nagy energiájú kozmikus részecskesugárzás is, de a két jelenséget a fényfelvillanások jellegzetességei alapján meg lehet különböztetni.
A gamma-sugárzás legjelentősebb ismert forrásai az űrben az úgynevezett gamma-kitörések. A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol 'gamma-ray burst'-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10–20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés hosszabb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám). A gamma-sugárzás forrásának csak 10%-a állandó. Ezek közé tartoznak a pulzárok, a neutroncsillagok és az aktív galaxismagok.
Az elektromágneses spektrumon kívüli csillagászati megfigyelési területek.
Az elektromágneses sugárzáson kívül több mód is van a világűr megfigyelésére a Földről.
A neutrínócsillagászat a világűrből érkező neutrínósugárzást tanulmányozza. A csillagászok speciális földalatti létesítmények (SAGE, SALLEX) segítségével derítik fel a neutrínókat, amelyek főképpen a Napból, kisebb részt szupernóvából érkeznek.
A kozmikus sugárzás a Földön kívülről származó nagy energiájú részecskékből áll. Előfordul benne elektron, proton, gamma-sugárzás és rengetegféle atommag. A nagyon eltérő részecskeenergiák a különböző eredet miatt vannak. A kozmikus sugárzás eredhet a Nap nagy energiájú folyamataiból, de jöhet a belátható világegyetem legtávolabbi zugából is.
A gravitációs sugárzás a gravitációs hullámok által továbbított energia. A gravitációs hullámokat keltő rendszerek fontos példái a kettőscsillagok, amelyek egyik tagja fehér törpe, neutroncsillag vagy fekete lyuk. A csillagászat új ágát fogja jelenteni a „gravitációshullám-csillagászat” elindulása.
Közvetlen vizsgálat során a földre érkező meteoritokat figyelik meg a csillagászok. Az űrutazások során pl. a Hold és a Mars felszínéről szereztek új ismereteket a tudósok. Az űrszondák (pl. a MER-A Spirit) a távoli csillagászati objektumokat vizsgálják.
Asztrometria és égi mechanika.
Az égi mechanika a csillagászat egyik legrégibb ága, amely az égitestek mozgásának dinamikai leírásával foglalkozik. A történelem során a Napnak, a Holdnak és a többi égitestnek fontos szerepe volt a navigációban. Az égi mechanika alapvetően a klasszikus mechanika eszközeivel dolgozik, pontosabb számításokhoz azonban figyelembe kell venni a relativisztikus hatásokat is. A modern időkben a Földközeli objektumok, mint az üstökösök, a meteoritok megfigyelése is e tárgykörhöz tartoznak.
Az asztrometria abban különbözik az égi mechanikától, hogy itt az égitestek helyzetének meghatározása a cél.
Elméleti csillagászat.
Az elméleti csillagászat az analitikus modellek és a számítógépes szimulációk eszközeinek széles tárházát használja. Mindegyik modellnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Az analitikus modellek betekintést adnak a folyamatok mélyébe, a numerikus modellek a nem látható hatásokat és jelenségeket tárják fel.
Az elméleti csillagászat a felállított modellek alapján arra törekszik, hogy kitalálja, milyen mérési eredmények várhatók. Ez segít a megfigyelőnek abban, hogy megkeresse azokat az adatokat, amelyekkel megerősítheti vagy elvetheti a modellt, illetve segít a különböző modellek közül kiválasztani az ideálisat. Az új adatok alapján a tudósok új modelleket hoznak létre vagy módosítják a meglévőket. Abban az esetben, ha ellentmondást tapasztalnak, megpróbálnak néhány minimális módosítást végrehajtani a modellen, hogy illeszkedjen a kapott adatokhoz. Egyes esetekben a nagyszámú ellentmondásos adat a modell elvetéséhez vezethet.
Az elméleti csillagászat témaköréhez tartozik a sztellárdinamika, a galaxiskeletkezés és fejlődés, a kozmológia, az általános relativitáselmélet és az asztrofizika. A relativitáselméletet a fekete lyukaknál és a gravitációs hullámoknál alkalmazzák.
A sötét anyag és a sötét energia a modern elméleti csillagászat legfontosabb területe, amelyeket a galaxisok vizsgálatánál figyeltek meg. A világegyetem tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
Néhány, széles körben elfogadott elmélet és modell már a csillagászatban is szerepel: a Lambda-modell, az ősrobbanás, a sötét anyag.
A vizsgálat tárgya szerinti csillagászati területek.
Napkutatás.
A Nap a Földtől körülbelül 150 millió kilométer távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. Ez a leginkább tanulmányozott csillag. A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul.
Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek.
A Nap fennállása során folyamatosan 40%-kal nőtt a fényerőssége. A fényerősségnél időszakos változásokat lehet megfigyelni, amelyek hatással vannak a Földre. A középkorban a gyenge napaktivitás okozhatta a „kis jégkorszakot”.
A fotoszféra a Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó rétege, ahonnan a Nap látható fényének túlnyomó része származik. Ez a réteg egy rendkívül vékony (a napbelső és -légkör messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány száz kilométer vastag réteg, alsó határa a Nap fentebb – a kromoszféra fejezetben – definiált felszíne, felső határa a naplégkör azon szintje, ahol a hőmérséklet minimális.
Planetológia.
Ez a csillagászati terület a törpebolygókat, a Földet, a műholdakat, az aszteroidákat, az üstökösöket, a Naprendszerben keringő egyéb objektumokat és a Naprendszeren kívüli égitesteket tanulmányozza. A Naprendszert már viszonylag jól feltérképezték teleszkópokkal, műholdakkal és űrutazással. Ez tette lehetővé azt, hogy megértsük az univerzum kialakulását és fejlődését, bár még több kérdésre nincs válasz.
A Naprendszer belső bolygókra, aszteroidaövre és külső bolygókra van osztva. A belső bolygókhoz a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars, a külső bolygókhoz a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz tartozik. Az aszteroidaöv több aszteroidát és a Ceres törpebolygót foglalja magában. A Neptunuszon túl található a Kuiper-öv (benne a Plútó, a Haumea, a Makemake és az Eris törpebolygók), és az Oort-felhő. Ez utóbbi több fényévnyi kiterjedésű.
A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gáz és szilárd részecskék keringenek. E részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze. Ez sok millió évet vesz igénybe. A napszél sugárzási nyomása kisöpri a legtöbb megmaradt anyagot, és az atmoszféra kialakulásához elegendő gáz marad. Néhány bolygón az intenzív bombázás időszakában a maradék gázt is kisöpörte (pl. ezt bizonyíthatják a Hold kráterei). Ebben az időszakban néhány ősbolygó (protoplanéta) is összeütközött. Ez az egyik elmélete a Hold kialakulásának.
A planetáris differenciálódás során az égitestek elnyerik réteges, övekre tagolt szerkezetüket. A bolygótestek különböző rétegei a folyamat során fokozatosan gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek a sűrűségüknek megfelelően. A Föld típusú bolygókon három gömbhéjat különböztetünk meg. Ezek a kéreg, a köpeny és a mag. A magnak lehetnek folyékony és szilárd területei, és egyes bolygók magjai mágneses mezőt is létrehozhatnak, amely megvédi a napszéltől a légkört.
Egy holdban vagy bolygóban található radioaktív elemek (urán, tórium, 26alumínium) bomlásából kifolyólag saját hőtermeléssel rendelkeznek. Egyes bolygók magas belső hőmérséklettel rendelkeznek, ennek következtében vulkanikus és tektonikai folyamatok zajlanak. Azok, amelyeken kialakul a légkör, megjelenik a víz- és szélerózió. A kisebb testeken, ahol nincs árapálygyorsulás, megszűnik a geológiai aktivitás, és kihűl.
Sztellárasztronómia.
A csillagok és azok fejlődése a világegyetem megismerésének alapja. A csillagok megismerését számítógépes szimulációk, mérések és elméleti tanulmányok segítik. A csillagkeletkezés során az összesűrűsödő gázfelhő egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonzanak magukba, így egyre sűrűbbé válnak, ezek a globulák, amelyek a látható fény tartományában eltakarják a keletkező csillagot. A protocsillag a sűrűség növekedésével folyamatosan fölhevül, és a megfelelő hőmérséklet elérése után a legsűrűbb részen megindul a deutérium, később a hidrogén magfúziója. A gázfelhő maradékát a csillag sugárzása és csillagszele kifújja, az akkréciós korong maradékából pedig protoplanetáris korong képződik, amely végül bolygókká állhat össze.
Minden, a héliumnál és a hidrogénnél nehezebb elem a csillag magját képezi. A csillagokat elsősorban a tömegük alapján osztályozzák. Minél nagyobb egy csillag tömege, annál nagyobb a fényessége, és annál gyorsabban fogyasztja el a hidrogént a magban. Ennek következtében a nagy tömegű csillagok élettartama rövidebb, mint a kisebb tömegűeké. A csillagok – a fősorozaton való tartózkodásuk során – a hélium és a hidrogén magjukban végbemenő fúzióból nyerik az energiát. Ez a folyamat a csillag tömegétől függően rövidebb vagy hosszabb. Egy naptömegű csillag élettartama 10 milliárd év, egy három naptömegű csillagé 500 millió év, egy 30 naptömegű csillagé már csak 6 millió.
Galaktikus csillagászat.
A galaktikus csillagászat a Tejútrendszert, a Lokális Csoportot, ezek dinamikáját és szerkezetét tanulmányozza. Ez utóbbi egy csillagokból, gázokból és egyéb objektumokból álló galaxishalmaz, amelyet a kölcsönös gravitációs vonzás tart össze. A Tejútrendszer középpontja a galaktikus mag, amelynek több spirálkarja van. Ez a mag a szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* („A” csillag). Tejútrendszerünknek négy fő spirálkarja van, a Perseus-kar, a Norma- és Cygnus-kar, a Scutum-Crux-kar és Carina- és Sagittarius-kar.
A nagyobb tömegű csillagok megjelenésekor egy izzó gázból és plazmából álló H II régió alakítja át a felhőt. A csillagközi szél és a szupernóva ezekből a robbanásokból lesz, amik eloszlatják a felhőt, hátrahagyva több fiatal klasztert. Ezek fokozatosan feloldódnak.
A csillagok között a csillagközi térben anyagok sora található meg. A legsűrűbb rész a molekuláris felhő, amely molekuláris hidrogénből és más elemekből áll. Az összesűrűsödő gázfelhő egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonz magába, így egyre sűrűbbé válik, ez a globula, ami a látható fény tartományában eltakarja a keletkező csillagot. A beérkező anyag a protocsillag körül akkréciós korongot képez, és nagy része a protocsillagba zuhan.
Az évmilliók során egy H II régióban több ezer csillag születhet, majd egy szupernóva-robbanás vagy az újszülött csillagokból érkező napszél eloszlatja a felhő maradék anyagát, és a helyén egy, a Messier 45-höz hasonló nyílthalmaz lesz látható. Ezek a nyílthalmazok és elszórt csillagok később a Tejútrendszer részévé váltak, ahol mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet.
Extragalaktikus csillagászat.
Az extragalaktikus csillagászat a csillagászat tudományának azon ága, amely az univerzum Tejútrendszeren kívüli objektumainak kialakulásával, osztályozásával és az aktív galaxisok megfigyelésével foglalkozik. Ez utóbbi azért fontos, mert így megismerjük a világegyetem főbb szerkezetének jellemzőjét. A legtöbb galaxis szabálytalan formájú, így könnyen be lehet kategorizálni. Ezek szerint megkülönböztetünk elliptikus, spirális, lentikuláris és szabálytalan galaxisokat.
A spirálgalaxisok két részből tevődnek össze: egy hatalmas, lapos korongból, illetve egy kisebb, ellipszoid alakú „központi dudorból”. A korongban található a csillagközi gáz és por nagyobbik része. Ezekben a galaxisokban a csillagok a galaxis középpontja körül keringenek, átlagosan néhány millió éves keringési idővel.
A lentikuláris galaxisok sima, korong alakú galaxisok, amelyekben a csillagkeletkezés felemésztette az összes csillagközi gázt, vagyis az ilyen galaxis főleg öreg csillagokból áll.
Ahogy a nevük is mutatja, az elliptikus galaxisok alakja az ellipszis. A csillagok véletlenszerűen mozognak egy keringési centrum körül, pályájuk nem meghatározható. Nagyon kevés csillagközi anyagot tartalmaz.
A szabálytalan vagy irreguláris galaxisok nem tartalmaznak spirálkarokat, és elliptikus szimmetria sem figyelhető meg bennük. Ezek a galaxisok úgy alakulhattak ki, hogy egy másik galaxissal kerültek kölcsönhatásba, emiatt elvesztették szimmetriájukat. Némely galaxis még a szabálytalan kategóriába sem sorolható be, ezek a pekuliáris galaxisok.
A rádiógalaxis olyan galaxis, amely rádiófluxusa nagyságrendekkel erősebb annál, mint ami az optikai fényessége alapján várható, figyelembe véve az úgynevezett rádióindexet, azaz az elektromágneses hullámok formájában leadott energiájának nagy részét a rádióhullámok tartományában sugározza ki. Az aktív galaxisok nagy energiájú sugárzást bocsátanak ki. Több csoportba oszthatók: kvazárok, Seyfert-galaxis és blazárok.
A kozmosz nagy léptékű szerkezetét galaxisok csoportjai és csoportosulásai jellemzik. A legnagyobbakat szuperhalmazoknak vagy szuperklasztereknek hívják.
Kozmológia.
A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és a filozófia tudományának is része.
A világegyetem megfigyelésével a fizikai kozmológia foglalkozik, amely hozzájárult ahhoz, hogy megismerjük a világ kialakulását és fejlődését. Alapvető a modern kozmológiában, hogy elismeri az ősrobbanás tényét, amelynek lényege, hogy az univerzum egy robbanással keletkezett, majd szélesedett. Az ősrobbanás elmélete a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás 1965-ös felfedezése nyomán született meg.
A korai univerzumot egyenletesen és izotróp módon töltötte ki egy hihetetlenül nagy energiasűrűség és a vele járó óriási hőmérséklet és nyomás. Ez tágult és hűlt, valamint a gőzlecsapódáshoz és a víz fagyásához hasonló, de elemi részecskékhez kapcsolódó fázisátmeneteken ment át.
A világegyetemet ma az energia egy misztikusnak tűnő formája, az úgynevezett sötét energia uralja. Nagyjából a teljes energiasűrűség 72%-a a mai egyetemben ilyen formájú.
Interdiszciplináris kutatások.
A csillagászat és az asztrofizika jelentős interdiszciplináris kapcsolatot alakítottak ki más tudományokkal. Archeoasztronómia és etnoasztronómia az ókori csillagászat és a hagyományos kultúra kontextusa, a régészeti és antropológiai bizonyítékok tanulmányozása.
Az asztrobiológia interdiszciplináris tudományág, amely a csillagászat, a biológia és a geológia azon területeit foglalja magába, melyek a földön kívüli élet eredetét, lehetőségeit, evolúcióját, valamint a földi élet esetleges földön kívüli eredetét vizsgálják.
A világegyetem atomjainak, molekuláinak és vegyületeinek tanulmányozása, beleértve ezek kialakulását, interakcióját és a megsemmisülését asztrokémiának hívják. A vizsgálat tárgyát képező anyagok rendszerint a molekuláris felhőkben, továbbá alacsony hőmérsékletű csillagokban, barna törpékben és bolygókon találhatók meg. A kozmokémia a Naprendszerben található elemek, molekulák és vegyületek tanulmányozása, beleértve az izotópok eredetét és változatait. Mindkét terület a csillagászat és a kémia kombinációja.
Amatőr csillagászat.
A csillagászat azon ága, amihez amatőrök járulnak hozzá legjobban.
Az amatőr csillagászok a különböző égi objektumokat és jelenségeket figyelik meg, gyakran az általuk létrehozott eszközök segítségével. A leggyakoribb célpontjaik a Hold, a bolygók, a csillagok, az üstökösök, a meteorok és a mélyégobjektumok. Az amatőr csillagászat egyik ága az asztrofotográfia, vagyis az égbolt fotózása. Sok amatőr bizonyos objektumok megfigyelésére specializálódik, olyanra, amely érdekli őt (egy típusra, egy eseményre).
A legtöbb amatőr a látható hullámhosszokon végzi megfigyeléseit, de vannak, akik a látható hullámhosszon kívüli spektrumon kísérleteznek. Ebbe beletartoznak az infravörös hullámhosszot szűrő hagyományos teleszkópok és a rádióteleszkópok. Az amatőr rádiócsillagászat úttörője Karl Jansky volt, aki az 1930-as években rádióhullámhosszokon figyelte az eget. Számos amatőr csillagász házilag készített távcsövet vagy teleszkópot használ, illetve olyanokat, amelyeket eredetileg csak a hivatásos csillagászoknak készítettek, de később a nyilvánosság számára is elérhető lett (pl. One-Mile-teleszkóp).
Ezek a csillagászok is hozzájárulnak a tudományos csillagászathoz. Valójában ez az egyike azon kevés tudományágnak, ahol amatőrök is komoly eredményeket érnek el. Üstökösöket fedeznek fel, változócsillagokat figyelnek meg. A digitális technológia fejlődése nyomán gyakran tiszta és lenyűgöző fényképeket készítenek az égboltról.
Nyitott kérdések a csillagászatban.
Bár a csillagászat óriási lépést tett meg a világegyetem természetének megértése felé, van még számos nyitott kérdés. Ezek megválaszolására új elméleti és kísérleti fizikai felfedezések, illetve új eszközök megépítésére van szükség, amelyek a világűrt figyelik.
A tudósok nem tudják, pontosan hogyan alakult ki a világegyetem és mi történt az ősrobbanás előtt, és a tudomány még nem adott választ a földönkívüli életre sem. A sötét anyag és a sötét energia természetének kutatása a modern csillagászat egyik központi eleme.
Az Apollo–17 által gyűjtött Hold-kőzetmintákban grafitot mutattak ki a kutatók, viszont nem tudni, honnan származik ez az anyag. A grafit magas hőmérsékleten keletkezik, vagyis becsapódás nyomán keletkezhetett. A Plutóról is kevés információ van, mivel nagyon távol van a Földtől. Nem tudják például, hogy milyen magas a légköre. |
134 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=134 | Asztronómia és asztrofizika | |
145 | 66238 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=145 | Zene | A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeni váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.
Az olyan hangkombinációkat, amelyek ugyan tudatosan jönnek létre, de konkrét üzenetük van (vagyis valamilyen cselekvésre ösztönöznek), általában nem nevezzük zenének. Kizárólagos céljuk a figyelem felkeltése (autóduda, dallamkürtök, szirénák, telefon, ébresztőóra, tömegközlekedés felhívó hangjelzései, rádióadók szignáljai, áruhoz kapcsolt dallamok, templomi harang, egykoron a vadászok vagy a katonák kürtjelei stb.).
Kizárólag a megfigyelő nézőpontján múlik, hogy mit tekint zajnak vagy zenének. A két fogalom nem zárja ki egymást: bizonyos körülmények között a zene is lehet zaj (például rockzenei koncert átszűrődő hangjai, amikor aludni szeretnénk), máskor a hétköznapi értelemben vett zajt is zeneként értelmezhetjük (vonat ritmikusan zakatoló hangjai, patadobogás). Mindkét csoportba tartozhatnak a természet hangjai, de bizonyosan az emberi beszéd is.
A zenének többféle alkalmazási területe van, ahol nem veszít jellemzőiből, hanem más hasonló célú kifejezési formához társul (mozgásművészetek, színház, film, képzőművészet, irodalom), vagy pedig egy más terület veszi segítségül igénybe úgy, hogy valamelyik jellemzőjét kiemeli (sport, zeneterápia vagy diszkó, politika), de nem szünteti meg.
A zene definíciója.
A zene az "értelmes zaj".
"Minden hang, amely megszólal, lehet zene. Ha fölöttem az emeleten Beethoven V. szimfóniáját kezdik el játszani, amikor dolgozom, más zenével foglalkozom, tehát csöndre vágyom, akkor számomra ez a Beethoven-muzsika éppoly mértékben zaj, mint amilyen mértékben nem zaj egy utcai kalapács, ha azt, mint hangot kezdem el figyelni."
A zene szó eredete.
A zene szó nyelvújítási szóalkotás, a "zenebona" első elemének elvonásából és önállósításával, ami pedig valószínűleg a "zeng-bong" ikerszóból származik.
A zenei hang.
A hangérzékelés fiziológiailag nem más, mint valamilyen test által keltett rezgés. Amennyiben a rezgés szabályos, akkor zenei hang jön létre, ha pedig szabálytalan, akkor zaj.
A zenei hangnak négy jellemzője van:
Ritmus.
A zene csak az időben fogható fel, s mint ilyen, nem értelmezhető a ritmus fogalma nélkül.
Dallam.
A dallam a ritmushoz tartozó, különböző magasságú hangok együttese, illetve egymásutánisága.
<score> \relative g' {g e g8 g8 e4 | g8 g e e g g e4 | g8 g g g g4 c, \bar "|." } </score>
Harmónia.
A hangok fajtája, megszólaltatásuk módja, ritmusa, kombinációik és összhangzataik alkalmazása a zenék legjellemzőbb tulajdonsága.
Csend.
John Cage egészen odáig ment "4’33"" című kompozíciójában, hogy magát a csöndet tette egyenértékűvé a muzsikával. Ezt a művet előadhatják bárhol, ahol a muzsikusok 4 perc 33 másodpercen keresztül nem nyúlnak hangszereikhez – legyen az egy forgalmas New York-i sugárút, rét valahol Európában, netán fehér zaj a virtuális térben. Cage gesztusa leginkább Malevics "Fekete négyzet"ének megfestéséhez fogható és hasonlítható. A hosszabb-rövidebb csöndek, a szünetek szerves részei a zenének.
Előadás.
A zene elmélete is nagyon fontos, de nem ér fel a zenehallgatás élményével. Ezért nem feledkezhetünk meg az előadóművészetről.
Szóló és zenekar.
A szóló egy hangszerből, vagy énekhangból áll, a zenekar (klasszikus értelemben) sok hangszerből, amelyhez énekhang is társulhat. A tisztán énekes zenekarokat kórusnak nevezzük. Természetesen a köztes együtteseknek is van nevük: kamaraegyüttes.
Szájhagyomány és lejegyzés.
A szájhagyomány útján terjedő művek, például a népdalok legfőbb különlegessége, hogy az átadás folyamán eltérő változatok, variánsok alakulnak ki, ezzel szemben a lejegyzett zene, a kotta azonos értelmezése miatt nem módosulhat.
Rögtönzés, előadásmód, zeneszerzés.
A rögtönzés - improvizáció - beugró ötlet alapján létrejövő dallam, amelyet a zenész a kigondolt dallammal egyidejűleg ad elő, tulajdonképpeni ihlet. Lehet "szabad" (bármi lejátszható) vagy "kötött" (adott a téma, dallamfoszlány stb.). Előadásmód: Az előadó a hangszerén keresztül próbál kommunikálni, kifejezni érzelmeket, vagy hangszeri tudását a hallgatóságnak bemutatni. Szerves része minden stílusnak. A zeneszerzés a zeneművek megalkotásának tudománya és művészete, a zenei ihlet lejegyzése és megformálása.
A zeneszerzés.
A zeneszerzés módszerei.
A zeneszerzés módszereit iskolában tanítják, ami voltaképpen csak a tudomány része. A művészeti részt iskolában nem lehet elsajátítani.
A zeneszerzés tudományos része:
A zeneszerzés művészeti része:
Zenehallgatás.
A zenehallgatás és a siketség.
A zenehallgatás élménye még a siketek számára is adott. Hanghullámok rezgésének érzékelésével kaphatnak információkat arról, milyen zenét is élvezhetnek éppen. A legismertebb példa a siketek és a zene kapcsolatára Ludwig van Beethoven volt, aki azután írta számos remekművét, hogy teljesen elvesztette hallását. Evelyn Glennie 12 éves kora óta siket, mégis gyakran foglalkoztatott ütőhangszeres.
A zenehallgatás körülményeinek minősége.
A zenehallgatási szokások változásával gyakorta elvesznek a muzsikába rejtett eredeti kódok: van, ami új értelmet nyer, van, ami értelmét veszti, de változni mindenképpen megváltozik. Többek közt ezért fontos, hogy minden zenét a neki megfelelő környezetben, módon és hangerővel igyekezzünk hallgatni. A zenehallgatás feltételeinek megteremtése nélkül elveszhet a befogadás élményének örök csodája.
A zenei élmény.
A zene a befogadás aktusával válik rendezett vagy rendezetlen hangok sorozatából muzsikává. E szónikus képződmények hatása az emberi pszichére hozza létre a zenei élményt. (A zene kapcsolata a tudattalannal tehát fölöttébb intenzív, annak egyéni, kollektív és univerzális válfajával egyaránt.)
Zenei hordozók.
A technika fejlődésével egyre inkább megjelent hallgatóság részéről a zene bármikori felelevenítésének az igénye. Az első erre a célra szolgáló eszközök a középkorban megjelent harangjátékok, majd később a mechanikus zenélő órák, zenedobozok, gépzongorák, verklik, wurlitzerek voltak, amelyek a dallamot ugyan vissza tudták adni, de a konkrét zenei előadást még nem. Az első, még igen gyenge hangminőséget nyújtó hangrögzítő és visszajátszó berendezés az Edison által feltalált fonográf volt. Ez a rugós, felhúzós szerkezet egy viaszhengerre rögzítette a hangot. A rögzítés során egy tölcsér gyűjtötte össze a hangot, amely rezgésbe hozta a tölcsér végére szerelt membránt. A membránhoz rögzített tű karcolta bele a forgó viaszhengerbe a hang által keltett rezgéseket. Lejátszásnál a viaszhenger által rezgésbe hozott tű a membrán és a tölcsér által adta vissza a rögzített hangot. Gyenge hangminősége, a hengerek igen rövid élettartama, néhány perces lejátszási ideje, valamint a kereskedelemben kapható kész felvételek igen korlátozott száma miatt széles körben nem terjedt el, inkább a korabeli diktafon szerepét töltötte be. Vikár Béla és Bartók Béla például gyűjtőkörútjai során fonográfhengerekre rögzítette a népdalokat.
A rögzített zene széles körű elterjedése és az addig csak korlátozottan ismert zenei előadók világsikere a Berliner-féle gramofonnak volt köszönhető. Az egyik legelső hanglemezsztár az operaénekes Enrico Caruso volt. A gramofon a fonográftól eltérően már sorozatgyártásra is alkalmas, korong alakú, a fonográfnál lényegesen jobb hangminőséget nyújtó, sellakból készült hanglemezeket használt. A gramofon több évtizedes pályafutása során komoly fejlődésen és minőségjavuláson esett át. A következő lépcsőfokot az elektromos hangerősítést alkalmazó, már valódi hanghűséget biztosító mikrobarázdás hanglemez és az otthoni hangfelvételt is lehetővé tévő különféle mágnesszalagos berendezések jelentették eleinte monó, majd később térhatású sztereó változatban.
1982-ben került forgalomba a digitális hangrögzítést alkalmazó CD, majd az internet fejlődésével megjelent a letölthető zenei fájl. Manapság a zenét megvásárolhatjuk CD-lemez, és különféle számítógépes fájlok (MP3, Wave, FLAC stb.) formájában, előfizethetünk műholdas rádióadásra (ahol csak az általunk kiválasztott stílusú zenét közvetítik), illetve ezek egy részéhez ingyenesen is hozzájuthatunk.
Oktatás.
Gyakorlás.
A gyakorlás a hangszeren való játék egyik lételeme. A zenélés technikájának elsajátítása eleinte nagy figyelmet igényel, később egyre inkább az adott mű megfelelő eljátszására helyeződik a hangsúly.
Éneklésnél [kórusoknál]: szolmizáljuk a dallamot - mely módszert Kodály Zoltán fejlesztette ki a 20. században.
Iskolai oktatás.
Az általános iskolában a kezdő zenészek csupán hangszerükön tanulnak. Ha tovább akarnak menni egy magasabb intézménybe, (középiskolába) akkor kötelező a szolfézstanulás, és esetenként a zongoratanulás. Általában két évi tanulás után csatlakoznak az iskola zenekarához – ha van –, mivel egy zenekarban jobban fejlődik a diák, és ott lesz önbizalma.
Magyarországon az általános iskoláknak nyolcéves tanítási rendszerük van. Ha letelt a nyolcadik év, felvételire kerül sor, ahol a diák hangszeres tudását, szolfézstudását, esetenként zongoratudását is bemutatja egy legalább 2 fős bizottság előtt.
Felsőfokú képzés.
Az általános iskola után zeneművészeti szakközépiskola következik. Az itteni tanulók szakközépiskolai végzettséget kapnak, és egyben érettségit is. (az utóbbit az iskolák nem minden esetben adják meg).
A tanulóknak az első két évben teljes mértékben olyan tantárgyaik vannak, mint a más szakközépiskoláké, csak további zenei tantárgyakkal kiegészítve.
Vagyis:
A második év után, a harmadik évben, már elmarad: biológia, kémia, földrajz, rajz. Viszont ugyanabban az évben bejönnek helyettük a karvezetés (szabadon választható), népzene (szabadon választható), rajz (szabadon választható).
Kell választani plusz egy tantárgyat az érettségire. Általában a diákok többsége a népzenét választja, a másik tömb pedig a rajzot. De vannak különleges választások is, akik pl: kémiát, informatikai vagy egyéb vizsgát, és biológiát választottak.
Fajtái.
A 20. század elejéig általában (legalábbis az európai kultúrában) a magas- (Klasszikus zene, egyházi zene) és a népi zenét különböztették meg egymástól.
A 20. században megjelent ezek mellett a szimfonikus szórakoztató, majd a nem szimfonikus szórakoztató zene. Utóbbinak két fő ága a dzsessz (jazz) és a könnyűzene. A dzsessz és a szimfonikus szórakoztató zene keveréke a „sweet jazz”.
Könnyűzene.
Rockzene.
A rockzene (rock 'n roll) az 50-es években alakult ki. Szerkezetileg vokális harmóniákra épül, amit elektromos gitár, basszusgitár és dob kísér, melyekhez később csatlakoznak billentyűs hangszerek (orgona, zongora, szintetizátor). Napjainkig számos műfaj alakult ki, így a rockzene mára egy nagyon tág fogalom lett, sok helyütt keveredve más stílusokkal. Sokan divatnak tartják e műfajt, bár jogtalanul. Ugyanis a rock 'n' roll zene testesíti meg a lázadás eszményét legátfogóbban.
Népzene.
A népzene a népcsoportok által szerkesztett mű. A népzenének általában nem ismerjük a szerzőjét, mivel az évszázadok során alakult ki a zeneszám.
Zenei stílusok listája.
Táblázatszerű összefoglalás:
Hangszerek.
A zene hangjait rendszerint hangszerekkel keltik, vagy énekelik.
Pszichológiai hatásai.
Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy csecsemőkre Mozart és Vivaldi zenéje megnyugtatóan hat. |
147 | 220653 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=147 | Film | A film, magyarul mozgókép, képekből álló sorozat, amely a vásznon olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót kelti, mintha mozogna. A filmet egyszerre tekintjük művészetnek és iparágnak. Lehet készíteni úgy, hogy valódi jeleneteket filmezünk le egy kamerával; vagy rajzokat fotózunk le, így tradicionális rajzfilmeket készítve, ill. CGI-t, vagyis a számítógép által kreált animációt használunk – vagy úgy, hogy eme technikákat egyaránt használjuk.
A mozi vagy filmszínház azt a helyet jelöli, melyet ama célból hoztak létre, hogy benne filmeket vetítsenek. Angol megfelelője, a „cinema” (ejtsd: szinema) azonban már az iparágat is, illetve a filmművészetet is jelenti. Modern definíciója szerint olyan művészeti ág, melynek lényege élmények szimulálása, történetek, ötletek, érzések vagy atmoszféra közvetítése mozgóképpel, illetve más stimulációkkal, például zenével.
A film kulturális ereklye, amely rengeteg kultúrában jelen van. Reflektál a kultúrára, mi több, hat arra. Az egyik legfontosabb művészeti forma, modern szórakoztatási eszköz és remek módszer a nevelésre, ismeretterjesztésre, vagy éppenséggel propagandák sulykolására. A film vizualitása hatalmas erő a kommunikációban. Egyes filmek világhírűek lettek, hála a feliratozásnak, illetve a szinkronizálásnak, mely módszerekkel más nyelvekre lehet fordítani a szövegüket.
Szokás a filmművészetre mint a "hetedik művészeti ágra" hivatkozni. Radványi Géza filmrendező egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az objektíven keresztül „objektíven kell nézni a világot, és felnagyítani az ember és ember, ember és világ közötti összefüggéseket – a láthatatlan összefüggéseket is”.
A film története.
A mozi (filmszínház) születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói először tartottak vetítést fizetőközönségnek.
Lumière-fivérek.
1895 februárjában szabadalmaztatták a kinematográfot, a Lumière fivérek találmányát. 1895. december 28-án Louis Jean Lumière és fivére, Auguste saját filmjeikből álló előadásukat a párizsi Grand Caféban tartották.
A Pathé fivérek.
A Pathé Cinema céget Charles és Émile Pathé saját filmek gyártására alapította. A Pathé Fréres pedig a kinematográfok építésével foglalkozott. A két vállalkozás vezető pozíciót vívott ki egész Európában.
Gaumont.
A Pathé egyetlen komoly vetélytársa a Société Gaumont volt, amely 1910 után felül is kerekedett a versengésben.
Megszólal a film.
A fonográf megjelenése után Muybridge javasolta Edisonnak, hogy a két találmányt kombinálják. 1904-ben Oscar Mester, német producer saját fejlesztésű berendezésével, a biofonnal kápráztatta el a Saint Louis-i világkiállítás látogatóit új hangosítási kísérletével.
Hangzótól a digitális hangzásig.
1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilmjét Berlinben. Az általuk feltalált új eljárást használták.
A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka.
A hangosfilm leglátványosabb áldozata maga a filmművészet volt, ugyanis a korai hangfelvételek rejtett mikrofonokkal készültek. A színészeknek a mikrofon irányába kellett beszélniük, a színészi mimikát és játékot ezzel erősen korlátozva. A némafilm nagyságai gyakran nem is voltak alkalmasak hangosfilmbeni szereplésre. Komikus hatást keltett a kép és a hang szinkronitásának megbomlása is. Eme kezdeti nehézségek nyomon követhetők az Ének az esőben című, 1952-ben bemutatott amerikai filmben. A szinkronhibát a hangcsíknak fototechnikai úton a filmszalagra történő rögzítése kiküszöbölte. A színészi beszéd-, de főleg énekhangot nem egyszer másvalaki kölcsönözte a látható szereplőnek.
1930-ban bemutatták Budapesten "A kék bálvány"t, az első magyarországi hangosfilmet. Ezt a "Hyppolit, a lakáj" követte.
Az 1930-as években elterjedt a Movietone eljárás. A keverésnek köszönhetően hamarosan a film összes hangja egyetlen hangsávba került. 1940-ben Walt Disney "Fantázia" című rajzfilmjében használták először a sztereóhangot.
A hetvenes években fejlesztette ki a Dolby laboratórium zajcsökkentő rendszerét. A film térhatású, ún. sztereóhangja is ebben az időben terjedt el, ikerhangcsík alkalmazásával. Majd a 80-as években megjelent a digitális hangrögzítés.
Színes film.
1907-ben a Lumière fivérek bemutatták az autokróm eljárást. 1909-ben a londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. 1917-ben a tényleges színes film bemutatkozására az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. 1936-ban a szubtraktív színkeverés fejlettebb eljárást alkalmazták, ami "Agfacolor" néven vált ismertté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman Kodak követte "Kodakchrome" néven.
A Technicolor vállalat 1930-ra dolgozta ki a három alapszín, illetve a keverésükkel létrehozott többi színnel készíthető filmek gyártási lehetőségét. Walt Disney fejlesztette tovább az eljárást. A "Hiúság vására" című film 1935-ben készült, de a színesfilm valódi premierjére 1937-ben került sor Disney "Hófehérke és a hét törpe" című klasszikusának bemutatójával.
A számítógépes film.
A '80-as–'90-es évekre a számítógépek fejlődésével egyre inkább elterjedt a CGI "(Computer-Generated Imagery" – számítógépes ábrázolás). Ez egyre meggyőzőbbé, könnyebbé és olcsóbbá vált, így fokozatosan kiszorította a maketten alapuló ábrázolást. 2002-ben "" második fejezetében sok ezernyi mellékszereplő nélkül hoztak létre élethű méretű hadsereget több hónapnyi számítógépen végzett képszerkesztés segítségével. Az igazi áttörés egy évvel korábban az animációs filmek terén következett be, a "Final fantasy – A harc szelleme" című egész estés filmmel, amely teljes egészében számítógéppel készült, és az ábrázolás csaknem fényképhű. Lásd még: motion graphics.
Amerikai filmstúdiók.
A világ első műtermét Thomas Alva Edison építette 1893-ban. Beceneve Black Maria volt, mert külseje a korabeli rabszállítókra emlékeztetett. Az 1920-as évek végére az amerikai filmipar stúdiók rendszerébe szerveződött. A „Big Five” (a nagy ötös) – a Paramount, a MGM, a Fox Film, a Warner Brothers és az RKO – mind saját stúdióval és mozilánccal rendelkeztek. A másik három kisebb cégnek – Universal, Columbia, United Artists – nem voltak filmszínházai.
Az ötösfogat a filmek bevételeinek jelentős hányadára tett szert. Az új filmeket először csak saját mozijaikban vetítették és a vetítési jogokat csak később adták át a kisebb, független filmszínházaknak. A filmekbe fektetett tőke maximális megtérülését a nemzetközi forgalmazás jelentette. A többi ország saját nemzeti piacának egy részét kénytelen volt átengedni az amerikai filmiparnak.
A klasszikus hollywoodi játékfilm és filmkészítés világszerte követendő példává vált.
A nagy gazdasági világválság hatására, 1930 és 1934 között csaknem 25%-kal csökkentek a mozik jegybevételei. Bevételpótlásként a mozitulajdonosok ajándéktárgyakat osztogattak a jegyvásárlóknak és büféket nyitottak. A stúdiók létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott alkalmazottaknak pedig csökkentették bérét. Ebben a kritikussá vált helyzetben kezdtek egységes szervezetbe tömörülni az alkalmazottak, és létrejöttek a filmipar legbefolyásosabb szakszervezetei, amelyek máig jelentős hatalommal rendelkeznek.
A II. világháború utáni első években a nézők rekordszámra látogatták a mozikat, ami egy rövid időre újra fellendítette a filmipart. A társadalmi és gazdasági változások hatására a stúdiórendszer is hanyatlásnak indult. A televízió elterjedése és az amerikai lakosság tömeges külvárosokba költözése következtében, a belvárosi mozik látogatottsága mélyrepülésbe kezdett. A nagy stúdiók filmvetítési jogait 1948-ban az USA Legfelsőbb Bíróságnak a trösztök felszámolásáról szóló ítélete pecsételte meg. A „Paramount-ítélet” kötelezte az ötösfogat tagjait filmszínházaik értékesítésére.
A televízió új lehetőségeket nyitott a stúdiók számára. Bár a hagyományos stúdiórendszer felbomlott, a nagyobb hollywoodi cégek mégis életben maradtak. Filmmegjelenési lehetőségeiket az újonnan felépített bevásárlóközpontokban kialakított mozikban aknázták ki. Káprázatos filmeket mutattak be, amiket a mozikból való kifutásuk után átadtak a televízióknak.
Független alkotóként kezdték kezelni a sztárokat, a rendezőket és a producereket. Az átalakulás egyetlen áldozata, az amúgy is betegeskedő RKO Pictures volt. A többi cég a mai napig fennáll.
Idő szerinti osztályozás.
1890-es évek.
1895-ben Filoteo Albertini olasz feltaláló szabadalmaztatta kinetografónak nevezett, mozgóképet bemutató készülékét, majd Párizsban a Lumière fivérek megtartották első nyilvános vetítésüket. Egy évvel később a Thomas Alva Edison által alapított társaság New Yorkban megrendezte az első nyilvános filmvetítés az Egyesült Államokban, valamint Budapesten megtartották az első mozielőadást a körúti Royal Szállóban, melyet egy éven át naponta többször is megismételtek. Budapesten egy másik helyszínen, a millenniumi ünnepségekre elkészült városligeti "Ős-Budavár" mulatóban láthattak mozgóképet. Itt "Az élő fényképek műsora" (Kinematoskop) során 1896 júniusában mutatták be "A táncoló néger" című némafilmet.
1900-as évek.
1902-ben Georges Méliès bemutatta az "Utazás a Holdba" című trükkfilmjét, amely a sci-fi elődje is volt. 1903-ban Edwin S. Porter elkészítette "A nagy vonatrablás" című filmjét, mely megteremtette a western műfaját. Ekkor alkalmazzák először a „fártot”, a sínen mozgó felvevőgépet.
1904-ben szabadalmaztatták a hangzófilmet. Két évvel később megnyitották Budapesten az első igazi mozgóképszínházat, a Projectograph-ot. Robbanásszerűen megnőtt a produkciók száma. Stúdiókat, műtermeket rendeztek be, hogy függetlenítsék magukat az időjárási és egyéb változásoktól. 1906-ban a világ első, egész estét betöltő filmjének a Melbourne-i városházán ünnepelték a bemutatóját. A Tait testvérek filmje, a "Kelly bandájának története" az ausztráliai mindennapokat elevenítette meg. Rá egy évre az Egyesült Államokban az igazságszolgáltatás kiterjesztette a szerzői jog elvét a filmre is.
1910-es évek.
1911-ben Hollywoodban megnyílt az első filmstúdió. A következő évben erőteljesen gyarapodik a számuk, ami felkeltette a filmgyártók érdeklődését. Ennek talán az oka az volt, hogy a szenzációhajhász históriák jól megalapozott piacába nem volt nehéz bekerülni. Az izgalom, a feszültség tetőfokán végződő részek így biztosítani tudták a moziba járó tömegek visszatérését.
1913-ban Charlie Chaplin, artista kialakította a kacsázva járó, bánatos toprongy figuráját. Két évre rá az Egyesült Államokban a Fox vállalat kerül az élre. 1917-ben megszületett az első színes film, a "The Gulf Between." 1919-ben Magyarországon államosították a filmipart.
1920-as évek.
1920-ban Lugosi Béla Hollywoodba került. Neve még ma is fogalom. Ő játszotta legmeggyőzőbben a vérszívó erdélyi vámpírt, Drakulát. 1921-ben D. W. Griffith megalkotta első hangosfilmkísérletét, "Az álmok utcájá"t. A némafilm egyes részeihez hangot adott. 1924-ben Walt Disney filmtrükkproducer először mutatott be rajzfilmet. Két évvel később az egyszerű, olcsó „kismozikat” óriási filmpaloták váltották fel. A némafilmkorszak végére a film, a „hetedik művészet” is kivívta az őt megillető helyet. 1927-ben hódítani kezdett a hangosfilm "A dzsesszénekes"sel. A hangosfilmek zenéjének története 2 szakaszra osztható: 1925–1960-ig, illetve 1960-tól napjainkig. A filmtörténet kezdetén nem a szavaknak, hanem a zenének jutott szerep, és eleinte úgy tűnt, a hangosfilm alig különbözik majd a némafilmtől. Ekkor indult el a musical. 1927-ben létrehozták Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteményét.
1930-as évek.
1932-ben Velencében megrendezték az első Velencei Nemzetközi Filmfesztivált, kiosztották a fesztivál fődíját, az Arany Oroszlán díjat. 1936-ban George Cukor magyar származású filmrendező és producer elkészítette a "Rómeó és Júlia" című filmjét, melyet később Franco Zeffirelli is filmre vitt 1967-ben. 1939-ben Az Oscar-díjas "Elfújta a szél" került bemutatásra.
1940-es évek.
1946-ban a cannes-i lett a legfontosabb európai filmfesztivál, amelynek a fődíja az Arany Pálma.
1960-as évek.
1963-ban az USA-ban a fekete polgárjogi szervezet panaszt emelt a Hollywoodban tapasztalható faji megkülönböztetés ellen. "A leghosszabb nap" című filmben ugyanis, amely egy fontos háborús esemény hiteles bemutatásának tekinthető, az együtt harcoló 1500 katona között egy fekete bőrű katona sem található. A tiltakozás eredményeként augusztus 20-án a NAACP megegyezett a nagy filmstúdiókkal a fekete szereplők kötelező arányáról. 1963-ban a "Kopár élet" című film Rio de Janeiró-i bemutatásával a brazil "cinéma novo" (új film) mutatkozott be.
1970-es évek.
1970-re az amerikai mozik válságba kerültek, a stúdiók 5 hónap alatt 700 alkalmazottat bocsátottak el. 1976-ban Párizsban először osztották ki a César-díjat. Egy évvel később az Egyesült Államokban bemutatták George Lucas filmjét a Csillagok háborúját, amelynek amerikai bevételi rekordját jóval később csak a Titanic tudta megdönteni; az inflációt is figyelembe véve még ma is abszolút első. Mindemellett a Csillagok háborúja volt az első film, amit Dolby Stereo hanggal mutattak be.
1980-as évek.
1986-ban az amerikai Canon cég megszerezte Anglia legnagyobb moziláncát. Ezzel az angol mozik 40%-a a Canon kezébe került.
Az ún. független filmstúdiók és a hollywoodi B kategóriájú filmek hatalmas hulláma mind az USA-ban, mind a világ egyéb pontjain elárasztja a mozikat és a videókölcsönzőket, köszönhetően a csökkenő előállítási költségeknek, és olyan országok anyagi és humán „ébredésének”, mint Hongkong (lásd kungfufilmek), India (Bollywood).
Franciaországban hatalmas összegeket költ az állam az európai (értsd francia) filmek támogatására, megpróbálván ellenállni Hollywood dömpingjének.
1990-es évek.
1996-ban a mozi századik évfordulójának ünnepségsorozata keretében első ízben rendezték meg Budapesten a Magyar Filmesek Világtalálkozóját. A kínai kormány betiltja a Disney, a Sony és az MGM amerikai filmgyártó cégek működését Kínában. Az indok: a "Kundun," a "Hét év Tibetben," és a "Vörös sarok" című filmek torz képet festenek Kínáról.
1998-ban a "Titanic" című film nemzetközi bevétele átlépte a bűvös egymilliárd dollárt.
Filmgyártás.
A filmgyártás az egész világon más rendszerben működik. Sok hollywoodi film 3D animációt, robottechnikát, CGI-t használ. A filmesek szakszervezetekbe tömörülnek, munkájuk igen jól szervezett, szerződéseikben előre meghatározott tiszteletdíjakat kötnek ki. Európában a filmművészet dominál és nem a filmipar. A fizetések sokszor nagyon alacsonyak, kis stábbal dolgoznak, a forgatási nyersanyaggal takarékosan bánnak.
A filmgyártás lépései 5 szakaszra bonthatók:
Filmek csoportosítása.
Már a filmtörténet kezdetén felmerült az igény arra, hogy a filmeket valamilyen szempont szerint csoportokba sorolják. Először az irodalmat hívták segítségül, és megszületett pl. a filmvers, a filmeposz, a filmdráma stb., azonban hamar rájöttek, hogy ez nem a megfelelő kategorizálási mód, mivel az irodalom anyaga a szöveg, a film viszont a látványon alapszik.
A mai napig nem sikerült olyan osztályozási rendszert kialakítani, amibe minden egyes film tökéletesen beilleszthető lenne. Van azonban néhány jó szempont:
Műfaj szerint.
A műfajok (zsánerek) alatt a filmek rokonsági csoportjait értjük. Közös bennük, hogy hasonló a történet, a karakterek, a konfliktusok, az ábrázolási módok.
A filmeket különböző műfajokba soroljuk a következő paraméterek figyelembevételével:
A rendező szándéka és a nézői elvárás szerint.
A rendező szándéka és a nézői elvárás szerint kétféle filmtípust lehet megkülönböztetni: közönségfilmet és szerzői filmet.
A közönségfilmek (tömegfilm, zsánerfilm, műfaji film) a populáris kultúra részét képezik, a tömegek számára készülnek. A készítők célja a profitszerzés, ebből kifolyólag a nézők szórakoztatására összpontosítanak. Szinte mindig besorolhatók egy-egy filmműfajba. Régi, jól bevált történeteket elevenítenek fel, a jó és a rossz örök harcát mutatják be, ahol szinte mindig a jó győzedelmeskedik, az ábrázolási módokban nem igazán kísérleteznek. (A leggyakoribb műfaji filmes irányzatok: burleszk, western, film noir, bűnügyi film, melodráma, romantikus film, vígjáték, akciófilm, horrorfilm, thriller, filmdráma, bábfilm, rajzfilm, animációs film stb.) Ebből a kategóriából a legjobban kitörni vágyó irányzat a film-noir, nem véletlenül erre az irányzatra építkeztek leginkább a francia új hullám (a szerzői film) megalapítói.
A szerzői filmek (rendezői film) a magaskultúra részét képezik. Az uralkodó jegyük nem a műfaj (általában többműfajúak), hanem a stílus, a rendező személyisége ugyanis átüt a filmen. Jacques Rivette meghatározása a legelfogadottabb, miszerint: „a szerzői film az, amikor a rendező egyes szám első személyben beszél.” Témájuk általában a hétköznapi élet; a mindennapi élet egyszerű embereinek láthatatlan drámáit mutatják meg. Gyakran nagyon eseménytelenek és befejezetlenek. A rendezők szívesen alkalmaznak egyéni megoldásokat, így pl. összekeverik az idősíkokat, az ok-okozati viszonyok néha nehezen érzékelhetők. A szerzői filmek célja legtöbbször nem a puszta szórakoztatás (még Chaplin esetében sem), inkább a szellemi továbbgondolás előidézése, az „elgondolkodtatás”. Ebből következően a szerzői film sohasem egyműfajú, s ezáltal lesz több az egyszerű, redukált tömegfilmnél. Azonban a szerzői filmeken belül is meg kell különböztetni a nézők (és producerek) felé is „kikacsintó” tömeg-művészfilmeket. Éppen ezért lesz örök harc, hogy a választás ki mellett dőljön el: Jean-Luc Godard vagy François Truffaut, Buster Keaton vagy Charlie Chaplin, Roberto Rossellini vagy Vittorio De Sica, Szőts István vagy Radványi Géza, Fehér György vagy Tarr Béla…
A XX. század végére létrejött egy harmadik meghatározó irányzat is, amely e két filmtípus között helyezkedik el, amely a szélesebb közönség számára gyárt tömegesen szerzői filmeket, amelyeket a filmtípust meghatározóan kifacsart elnevezéssel tömeg-művészfilmeknek nevezzünk. (Az irányzat egyik legjelentékenyebb képviselője Quentin Tarantino.)
A szerzői film precízebb osztályozása során – a tömeg-művészfilm mellett (és/vagy helyett) – meg kell különböztetnünk a fesztivál-művészfilmeket is. A teljesen autonóm, független szerzői filmek és a fesztivál-művészfilmek között az a lényegi különbség, hogy a tisztán (valódi) szerzői filmek esetében (l. Buster Keaton, Jean-Luc Godard, John Cassavetes, Michelangelo Antonioni, Robert Bresson, Jean Renoir, Jean Cocteau, Orson Welles, Roberto Rossellini, Jacques Rivette, Agnès Varda, Jacques Demy, Jean Eustache, Philippe Garrel, Jacques Doillon, Christian Petzold, Szőts István, Gaál István, Novák Márk, Fehér György, Dömölky János, Bódy Gábor, Huszárik Zoltán, Zolnay Pál, Hajdu Szabolcs, Horváth Lili stb.) sohasem érdekelte a rendezőt (szerzőt) a filmjeinek népszerűsége – akár a közönség, akár a kritikusok, akár a (vagy egy) fesztiválzsűrik részéről – vagy hogy egyáltalán eljut-e valaha a filmjük a közönséghez (vagy sem). Csupán egyetlenegy cél lebeg(ett) szemük előtt: álmaik minél tökéletesebben való filmvászonra vitele.
A valósághoz való viszony szerint.
A dokumentumfilm gyökerei a filmhíradókban fogantak. Olyan tényeken alapuló film, amely valós eseményekről és emberekről szól. A műfaj megnevezése a francia „documentaire” kifejezésből származik, amelyet eredetileg útifilmekre használtak.
A játékfilm műfaja az első filmek korában alakult ki, amikor a filmesek ráébredtek, hogy érdemes filmre vinni különféle kitalált történeteket is. A film ekkor lett a szórakoztatóipar egyik alapköve. Az elmúlt 100 év során rengeteg játékfilmes műfaj keletkezett.
Az animációs film rajzok olyan fényképészeti reprodukálása, amihez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek. Az ötletet a rajz és filmkamera segítségével valósítják meg. A művész megrajzolja a cselekmény színterét és szereplőit mozgás közben. Ahhoz, hogy a mozgás láthatóvá váljon, egy 24 rajzból álló sorozatot kell készíteni úgy, hogy minden következő rajzon a mozdulat másik mozzanata látszódjék. Ezután minden egyes rajzot kamerával rögzítenek, s így lesz a 24 rajzból az ábrázolt mozgás egy másodperce. Míg a játékfilm és a dokumentumfilm készítője a valós térből rögzít élő mozgást, a rajzfilm szerzője a teret és a mozgást is megrajzolja.
Filmes munkakörök.
Egy játékfilm megszületéséhez legalább száz ember munkája szükséges, de némely szuperprodukció több ezer filmes munkáját is igényli (Például "A Gyűrűk Ura" című filmen 3000 ember dolgozott). Magyarországon a stáb szűk alkotói csapatához tartozik a rendező, az operatőr, a forgatókönyvíró, a dramaturg, a jelmez- és díszlettervező, a vágó, a zeneszerző és a hangmérnök. A gyártási munkálatok felügyelői pedig a producer, a rendező, a gyártás- és felvételvezető.
Földrajzi osztályozás.
Európai film.
Az európai film az amerikai filmmel összehasonlítva sokkal liberálisabb világnézetet mutat, amikor a meztelenséget és a szexualitást ábrázolja, de kevésbé megengedő, amikor az erőszakot mutat be.
Amerikai film.
A 20. század végére mind a nézők, mind a filmkészítők számára világossá vált, hogy a filmgyártás fő vonalát egyértelműen az amerikai film képviseli. Egészen pontosan a hollywoodi filmgyártás; ez a dollármilliós költségvetésű, még több dollármilliókat hozó filmekre specializálódott „gépezet”. A műfajt, sztorit, színészeket, technikai elemeket és – sokszor utolsóként – a rendezőt gondosan választják ki, mindent a gazdasági haszon érdekében. A legnagyobb amerikai filmrendezők közé tartoznak Charlie Chaplin, Orson Welles, a magyar származású George Cukor és Kertész Mihály, Alfred Hitchcock és Stanley Kubrick, a ma élők közül Francis Ford Coppola, Steven Spielberg, Martin Scorsese, Woody Allen és a független filmes Quentin Tarantino. (A leghíresebb amerikai filmsztárokat lásd a Hollywoodi filmsztárok listája szócikkben!)
Ázsiai film.
India a világ legnagyobb filmgyártó országa. Az indiai hagyományokat követő zenés tömegfilmek mellett több világhírű filmalkotás fűződik Szatyadzsit Raj és Mira Nair nevéhez. A japán filmművészet világhírű mesterei Jaszudzsiro Ozu és Akira Kuroszava. A kínai film a 90-es évek óta ér el komoly nemzetközi sikereket, elsősorban Csen Kaj-ge és Csang Ji-mu alkotásaival. Meg kell még említeni a grúz Tengiz Abuladze filmjeit, az iráni Dzsafar Panahi, Mohszen Makhmalbaf és Abbasz Kiarosztami különleges filmkölteményeit, valamint a koreai rendező, Kim Ki-duk filmjeinek legújabb nemzetközi sikerét.
Filmművészet.
Irányzatok.
Transzcendentális stílus.
Olyan rendezők életművét jellemzi, mint például Robert Bresson, Dreyer, Ozu, Tarkovszkij, Ingmar Bergman, Fehér György, Tarr Béla stb. (l. Paul Schrader nagyszerű tanulmánykötetét a témában).
Olasz neorealizmus.
A neorealizmus olasz filmirányzat, melynek első darabja és alapműve Luchino Visconti "Megszállottság" (Ossessione) című filmje. Csak 1945 után mutatták be mozikban, de már előbb nagy hatást tett az egész olasz filmszakmára. Egyébként a kifejezést Umberto Barbaro használja először 1943-ban. A neorealizmus gyökeresen szakított az addigi olasz film hamis valóságábrázolásával, dokumentarista szemléletet honosított meg, és óriási hatást tett az egész európai filmművészetre.
Francia új hullám.
A "francia új hullám" (nouvelle vague) nevét az "Express" c. folyóirat egy 1957-es cikke adta. Kiemelkedő egyéniségei közül François Truffaut "(Négyszáz csapás, Jules és Jim, Lopott csókok)" pályáját filmkritikusként kezdte, és már mint rendező megmaradt az új hullám teoretikusának. Talán ennek is köszönhető az új hullám (más nemzetek új hullámainak is) nagy fokú stiláris tudatossága.
Dán Dogma filmek.
A mozgalom követői egyfajta szakítást hirdetnek a múlttal, a konvencionális filmkészítéssel, s saját megfogalmazásuk szerint autentikus filmeket akarnak készíteni, hogy megmutathassák a valóságot a nézőknek. Ehhez egyes helyeken meglehetősen bizarr, formabontó, mégis a filmes világban felpezsdülést hozó „tízparancsolatot” alkottak.
Díjak, filmfesztiválok.
Az 1990-es évektől világszerte körülbelül 200 filmfesztivált tartanak meg. Európában a legfontosabb, A-kategóriás fesztiválok a következők:
A producerek, rendezők és színészek számára egy fesztivál díj különlegesen fontos jelentőségű, mivel ez gyakran belépő a nemzetközi filmpiacra. Az újságírók gondoskodnak a népszerűségéről, ami számos nagy produkciónak moziközönséget szervez.
Az Oscar-díj (hivatalos nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) ad ki több kategóriában 1929 óta.
A Golden Globe-díj a hollywoodi külföldi sajtó díja, az Oscar-díj előszobájának is nevezik.
Az Európai Filmdíj (1996-ig Felix-díj) az Európai Filmakadémia (EFA) által 1988 óta évente odaítélt filmművészeti elismerés, különböző műfaji és alkotói kategóriában.
A LUX közönségdíj az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia közös filmművészeti díja, melyet 2007 óta ítélnek oda (2019-ig "Lux-díj" elnevezéssel) minden évben.
A César-díj a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia évente kiosztott filmművészeti díja.
A BAFTA-díj a Brit Film- és Televíziós Akadémia díja, melyet minden évben több témában és kategóriában oszt ki.
A Japán Filmakadémia díját, amit japán Oscar-díjnak is szoktak nevezni, 1978 óta adják át.
A világ legjobbnak tartott filmjei.
A 20. század első fele.
Dokumentumfilmek.
A dokumentumfilm népszerűsítésére és a szavazás sikerén felbuzdulva 1964-ben hasonló módon szavazták meg a műfaj tizenkét legjobbnak tartott alkotását.
Minden idők 100 legjobb amerikai filmje.
Az Amerikai Filmintézet tíz évenként állítja sorrendbe minden idők 100 legjobb amerikai filmjét.
Budapesti tizenkettő.
A Magyar Filmművészek Szövetsége játékfilmes és filmkritikusi szakosztályának tagjai 1968-ban titkos szavazással jelölték ki a 12 legjobb magyar filmet.
A 25 legjobb film az IMDb Top 250 ranglistája alapján
Kapcsolódó szócikkek.
A Wikipédiában szereplő filmkészítő személyek életrajzi szócikkei:
Filmes listák: |
148 | 278433 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=148 | François Truffaut | François Truffaut (Párizs, 1932. február 6. – Neuilly-sur-Seine, 1984. október 21.) háromszoros César- és BAFTA-díjas francia kritikus, filmrendező, a francia új hullám emblematikus figurája. Egyedülálló utat járt be, hiszen úgy került a kamera mögé, hogy nem érettségizett le és tudását nem iskolákban, hanem autodidaktaként szerezte.
Élete és pályafutása.
Truffaut házasságon kívül született, anyja és mostohaapja, Roland Truffaut nevelte fel. Sohasem találkozott vér szerinti apjával. Apja műszaki rajzoló volt, anyja titkárnő egy hetilapnál. Nehéz gyermekkora volt, gyakran lázadozott a szülei és általában mindenféle hatalom ellen. Truffaut-nak meglehetősen mozgalmas, sőt zűrös ifjúsága volt, csavargott, kimaradt az iskolából, s emiatt elmérgesedett a viszonya családjával. Kifutófiúként, majd gyári munkából próbált megélni, s közben egy klubban elmaradhatatlan résztvevője volt minden filmvitának.
Megismerkedett az Elle című lap irodalmi vezetőjével, aki filmrecenziók írásával bízta meg, így otthagyta a gyári munkát. Egy munkás filmklub alapításán fáradozott, amikor egy szélhámos miatt pénzügyi zűrbe keveredett, és apja intézkedésére fiatalkorúak nevelőintézetébe került – ennek emlékeivel találkozhatott a néző a Négyszáz csapásban.
Élete filmjében romantikus fordulat következett: levelet írt André Bazinnek, a legnagyobb francia filmkritikusnak és filmesztétának, aki kihozatta az intézetből és két helyen is munkát szerzett neki. A fiú éjjel-nappal a Cinématheque (a párizsi filmmúzeum) vetítésein ült, az iskola és a család elől is a moziba menekült. Egy szerelmi csalódás 18 évesen a katonasághoz kergette, ám fél év németországi kiképzés után Vietnamba vezényelték volna. Ehhez persze nem volt kedve, s katonaszökevény lett; ismét Bazin mentette meg, aki leszereltette védencét.
Truffaut az ötvenes évek elejére már a Cahiers du Cinéma című szaklap ismert kritikusa volt, amely Bazin védőszárnya alatt lett az úgynevezett francia újhullám fészke. Truffaut leghírhedtebb vitacikke – „A francia film bizonyos irányzata" – támadás volt a hagyományos film és filmesek ellen. Élőhalottnak nevezte a korabeli francia filmművészetet, követelte a szerzői filmet, amelyben szabadon bontakozhat ki a rendező teremtő egyénisége.
A filmkészítés gyakorlatával 1956-ban, az olasz Roberto Rossellini asszisztenseként ismerkedett meg.
1957. október 29-én feleségül vette Madeleine Morgensternt. Ebből a házasságból két gyermeke született: Laura (1959) és Eve (1961). Apósa – aki filmproducer és -értékesítő volt – segítette Truffaut-t karrierje elindításában.
Dolgozott Jacques Rivette és Jean-Luc Godard stábjában, rendezett két rövidfilmet, majd 1959-ben elkészítette első, önéletrajzi ihletésű filmjét. Az 1959-es "Négyszáz csapás"t is nagy részben saját gyermekkoráról mintázta. Truffaut négy további filmjének is, amelyek Antoine Doinel (Jean-Pierre Léaud) életének 20 évét ölelik át, Claude Jade partnereként, aki előbb a barátnőjét, majd a felesége, Christine szerepét játszotta. A gyermekkor gyötrelmeiről szóló Négyszáz csapás tizenkét nemzetközi díjat, közte a cannes-i legjobb rendezés díját hozta, s azonnal a filmművészet nagyjai közé emelte. A film főhőse, Antoine – Jean-Pierre Léaud megformálásában – Truffaut megszemélyesítője és filmjeinek visszatérő figurája, felbukkan a Húszévesek szerelme egyik epizódjában (1961), az Antoine és Colette-ben (1962), a "Lopott csókokban" (1968), a "Családi fészekben" (1970), majd az Antoine Doinel-történeteket lezáró "Menekülő szerelemben" (1979).
A Cahiers köré tömörült művészek közömbösek voltak a hagyományos filmművészet iránt, lazább szövegkönyvvel és szabadabb vágási technikával dolgoztak. Közülük is kitűnt Truffaut, a Négyszáz csapás, majd az "Lőj a zongoristára" (1960) változatos, újszerű ötleteivel tűnt fel és ki. Bár többször visszatért a klasszikusabb látásmódhoz, művészetére végig jellemző volt a különböző műfajokkal való kísérletezés. Truffaut mégsem a képi világával, formanyelvével hozott újat a filmművészetben, hanem avval, hogy megteremtette az úgynevezett személyes filmet.
Filmjeinek többsége regényből készült, de ezeket csak alapötletként használta, s a témát maga formálta új, önálló művé. A Jules és Jim (1962) Henri-Pierre Roché elfelejtett regényéből lett a francia filmes új hullám alapműve. A történet közel húsz évet, három ember különös és megrendítő kapcsolatát, szerelmüket, barátságukat és halálukat öleli át.
1965-ben elvált feleségétől. Truffaut három dolog mozgatta: a film szeretete, a férfi-nő kapcsolat iránti kíváncsiság és a gyermekkor bűvölete. Műveiben eredetien ábrázolta a szerelem gyötrelmeit, a fiatalkor ártatlanságát és magányérzetét.
Tulajdonképpen minden filmje a barátságról, vagy a barátságról és a szerelemről, a szerelem és halál közelségéről szól, így a "Bársonyos bőr" (1964), "A menyasszony feketében volt" (1968), "A Mississippi szirénje" (1969), "Zsebpénz" (1976), amelyben Madeleine Morgensteintől született két lánya, Laura és Eva is szerepelt, "A férfi, aki szerette a nőket" (1977), "Az utolsó metró" (1980), a "Szomszéd szeretők" (1981) vagy a "Végre vasárnap!" (1983). A francia új hullámos rendezők gyakran utaltak korábbi filmjeikre, ill. filmjeikben válaszoltak egymás filmjeire is. A "Mississippi szirénje" filmet Jean-Luc Godard "Bolond Pierrot" című filmjére válaszul rendezte meg Truffaut.
Ismertebb filmjei még: a Ray Bradbury fantasztikus novellájából készült "451 Fahrenheit" (1966), "A vad gyerek" (1970), az "Amerikai éjszaka" (1973), amely elnyerte a legjobb külföldi film kategóriájában az Oscar-díjat és "A zöld szoba" (1978), amelyben ő maga is játszott. Színészként láthattuk Steven Spielberg "Harmadik típusú találkozások" (1977) című filmjében. Későbbi élettársa Fanny Ardant színésznő, akitől 1983-ban gyermeke is született (Joséphine). A szerelmi kapcsolatok témája vezérfonalként húzódik végig munkásságán. Második felesége a jellegzetes szépségű Fanny Ardant volt a Végre vasárnap és a Szomszéd szeretők női főszereplője.
François Truffaut filmjeinek meggyőző ereje finom jellemábrázolásaiban és a tapintatosan háttérben maradó rendezésben rejlik. A drámai csúcspontokat sosem játszotta ki, csupán sejttette a legfontosabb mozzanatokat. Már kritikusként is vallotta, majd filmjeiben követte azt a nézetet, hogy a film csakis a legszemélyesebb tapasztalatokról szóljon, arról beszéljen, amiről van mondanivalója.
Truffaut nagyon nagyra tartotta és kiválóan ismerte Hitchcock munkásságát, interjú- és beszélgetéskötetet is összeállított róla. Utolsó filmje, a "Végre vasárnap!" című fekete-fehér thrillerkomédia akár Hitchcock-parafrázisnak is tekinthető.
1983-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála. Nem sokkal később, 52 évesen, a Neuilly-sur-Seine-i amerikai kórházban hunyt el. A párizsi Montmartre-i temetőben temették el. |
150 | 8887 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=150 | Claude Jade | Claude Jade (eredeti nevén "Claude Marcelle Jorré)" (Dijon, 1948. október 8. – Párizs, 2006. december 1.) francia színésznő.
Élete.
Angoltanárok lányaként született. Három évet töltött a dijoni Drámai Művészeti Konzervatóriumban, majd Párizsba költözött, Jean-Laurent Cochet tanítványa volt a VII. Edouard színházban. Televíziós műsorokban és a színpadon szerepelt. A "Theatre Moderne" színpadán játszott, amikor felfigyelt rá François Truffaut, aki beválogatta őt Christine szerepére a "Lopott csókok" című 1968-as filmbe. Az amerikai kritikus "Pauline Kael" úgy látta – nem alaptalanul –, hogy Jade hasonlít Catherine Deneuve-re, de kevésbé könnyed, inkább gyakorlatias. Mindenesetre a köztük lévő hasonlóság azonnal szembeötlő. François Truffaut, akkor 35 évesen, a 19 éves Claude Jade-et feleségül akarta venni. Eljegyezték egymást, de röviddel az esküvő előtt mégis szakítottak. Claude Jade Christine főszereplője a Családi fészek című filmnek, és a Menekülő szerelem filmben is szerepelt.
Truffaut filmjeiben Claude Jade egy bátor, megértő, modern fiatal nő képét mutatja. További nagy sikert aratott Nagybátyám Benjámin című filmben is. Annak érdekében, hogy elkerülje a róla kialakult kizárólag szimpatikus képet, más szerepeket különösen televíziós filmekben vállalt. Leghíresebb tévésorozata a "Harminc koporsó szigete". Összességében közel 80 szerepet alakított filmen és televízióban. Színdarabokban is szerepelt.
Claude Jade játszott még Alfred Hitchcock Topáz című filmjében, valamint belga, olasz, japán, német és szovjet filmekben (Szergej Jutkevics "Lenin Párizsban", "Teherán 43" filmjeiben), valamint televíziós sorozatokban.
Halálát rosszindulatú szemüregi daganat okozta 58 esztendős korában. |
153 | 6840 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=153 | Jean-Pierre Léaud | Jean-Pierre Léaud (ejtsd: zsanpierr léó) (Párizs, 1944. május 28. –) francia filmszínész.
Élete és pályafutása.
Jacqueline Pierreux színésznő és Pierre Léaud forgatókönyvíró fia.
15 éves korában mutatkozott be színészként Antoine Doinel szerepében François Truffaut, francia filmrendező alteregójaként, a "Négyszáz csapás" című filmben. A filmben nyújtott alakítására azonnal felfigyelt a cannes-i filmfesztivál zsürije és annak elnöke, Jean Cocteau is, aki azonnal felkérte őt új filmje, az "Orpheus testamentuma" egyik szerepére.
Léaud volt a főszereplője Truffaut négy további filmjének is, amelyek Doinel életének 20 évét ölelik át, Claude Jade partnereként, aki előbb a barátnőjét, majd a felesége, Christine szerepét játszotta: "Lopott csókok" (1968), "Családi fészek " (1970) és "Menekülő szerelem" (1979).
Léaud játszott más meghatározó rendezők filmjeiben is, mint Jean-Luc Godard, Bernardo Bertolucci, Agnès Varda. Az 1990-es években kezdődött karrierjének második felívelő korszaka, miután a finn Aki Kaurismäki fontos szerepre szerződtette "Bérgyilkost fogadtam (J’ai engagé un tueur)" című filmjében. Ezután több nagy szerepet kapott Philippe Garrel, Olivier Assayas filmjeiben. Godard több munkájában rendezőasszisztensként is közreműködött, sőt önálló filmet is rendezett "Miről van szó? (De quoi s’agit-il?)" címmel. Főszereplője volt Sándor Pál "Csak egy mozi" c. filmjének is. |
154 | 6840 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=154 | Lopott csókok | A Lopott csókok (eredeti cím ) 1968-ban bemutatott francia filmdráma François Truffaut rendezésében. Előzménye: Négyszáz csapás. Folytatásai: a Családi fészek és a Menekülő szerelem.
Története.
Antoine Doinel idő előtt leszerel a katonaságtól, ahová szerelmi csalódása miatt vonult be. Első útja egy nyilvánosházba vezet, majd elszegődik egy szállodába portásnak, ahonnan rövid idő múlva kirúgják. Ezután magándetektív lesz és felelevenedik kapcsolata régi szerelmével, Christine-nel… A film során a félénk fiatalember számos kellemetlen nőügybe keveredik, míg végül régi barátnője, Christine karjai között köt ki. |
155 | 209050 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=155 | Alfred Hitchcock | Alfred Joseph Hitchcock (London, 1899. augusztus 13. – Los Angeles, 1980. április 29.) Golden Globe-díjas angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer.
Élete.
Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, ami akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. Az amerikai cég hamarosan kivonult a városból, megüresedett stúdiójukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai támogatója Balcon volt, akiről mindig is hálával beszélt.
1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a "Tizenhármas szám" címen, de sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint (inkább csak legenda, mint valóság) már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, ami azonban nem maradt fenn. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az "Always Tell Your Wife" című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patricia (aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében: "Rémület a színpadon", "Idegenek a vonaton", "Psycho").
1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a "Gyönyörök kertjét", melyet részben Olaszországban forgattak. 1926-ban készült második filmje, a "Hegyi sas" elveszett, de saját elmondása szerint ez egyáltalán nem baj, sőt jó dolog, mert a film borzalmasra sikerült.
Első remekműve az 1927-es "A titokzatos lakó," amelyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi „Hitchcock-filmnek”. Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit.
Első hangosfilmjét, az 1929-es "Zsarolást" eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz – ez lett egyben az első brit hangosfilm is. A rendező már itt is felismerte és kihasználta a hangos technikában rejlő feszültségkeltő lehetőségeket.
1934-ben "Az ember, aki túl sokat tudott" sikere a tengerentúlra is eljutott. 1956-ban remake-változatot készített ugyanebből a filmből, amiről később így nyilatkozik: "Az első változat egy tehetséges amatőr műve, míg a második már egy profi alkotás". 1935-ös filmje, a "39 lépcsőfok" az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, amelyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki egyszerre menekül a törvény és a bűnözők elől, miközben megpróbálja kideríteni a valódi tettes kilétét és bizonyítani ártatlanságát.
1938-ban elkészítette legnagyobb angliai sikerét a "Londoni randevút". 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick producer hívására Hollywoodba települt át. Hitchcock kapva kapott ezen a lehetőségen, hiszen önmagát mindig is amerikai stílusú rendezőnek tekintette (a filmkészítés alapjait is egy amerikai cégnél tanulta). Nem véletlen, hogy az USA-ban készíti legnagyobb mesterműveit. Selznick először egy Titanic-filmet akart készíteni, de végül rábízta a "A Manderley-ház asszonya" rendezését. Ez volt Hitchcock első hollywoodi filmje, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Ő maga azonban nem volt megelégedve vele, mindig is saját akarata ellenére „rákényszerített” filmnek nevezte és szerinte nem „Hitchcock-film”.
Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve ("Végre egy jó házasság" (1941)), ismét visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as "A gyanú árnyékában" című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos (Joseph Cotten) történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített, 1944-es "Mentőcsónak" mindvégig egyetlen csónak fedélzetén játszódik. Még ebben az évben Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen.
1945-ben Hollywoodba visszatérve készítette "Elbűvölve" című művét, mely érdekes módon a pszichoanalízis témakörét járja körül és amelynek álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte. 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a "Forgószél" két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik. 1948-as munkája, a "Kötél" a rendező kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban, és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás habár nem volt üzleti siker, máig meghatározó műnek számít. Két bukás után "(A Baktérítő alatt", "Rémület a színpadon)" Hitchcock az 1950-es évek elején ismét nagy ívű filmalkotásokkal tért vissza. Az 1954-es "Gyilkosság telefonhívásra" az első filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei. Többek között a "Hátsó ablak" (1954), a "Szédülés" (1958), "Észak-Északnyugat" (1959), "Psycho" (1960), "Madarak" (1963) klasszikus filmekké váltak. Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket ábrázolnak, akiket az általuk befolyásolhatatlan vagy érthetetlen körülmények ragadnak el; gyakori témája az ember, aki bűnös ugyan, de csak apró, össze nem függő tettekben. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak, és jellegzetes humorral vannak fűszerezve. Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel (úgynevezett cameo), amit azóta számos rendező követett. Első angol filmjeiben még barna, de későbbi, és különösen az amerikai filmjeiben már kizárólag szőke színésznőket alkalmazott a főhősnő szerepében.
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották. "A rövid éjszaka" című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni. Pályafutása töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében.
Rendezői technikái.
Suspense.
Ez a Hitchcock által létrehozott feszültségteremtő eszköz egyike azon fogalmaknak, amelyek megkülönböztetik a filmjeit az egyéb thrillerektől. Egy példa a megjelenésére: a néző számára felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a főhős ezt nem tudván nyugodtan üldögél mellette.
„Vörös hering”.
A vörös hering (angolul: red herring) technikát szintén Hitchcock hozta létre, legalábbis az ő művei után született meg az elnevezés. Alkalmazásának lényege, hogy a rendező elindít egy cselekményszálat, majd teljesen váratlanul „elvágja” azt, és ezzel egy másik, addig lényegtelenebb vonulatra irányítja a figyelmet. Tipikus vörös hering a "Psycho" című film első harmada, melyben a Janet Leigh által megformált titkárnő sikkasztási kísérletét láthatjuk, majd ez a szál a híres „zuhanyjelenetben” átadja helyét a szkizofrén Norman Bates történetének.
Bánásmód.
„Nem azt állítottam, hogy a színészek barmok, hanem azt mondtam, úgy kell bánni velük, mint a barmokkal.” |
158 | 1517 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=158 | Alain Delon | Alain Delon, születési neve "Alain Fabien Maurice Marcel Delon" (Sceaux, 1935. november 8. – Douchy, 2024. augusztus 18.) César-díjas francia színész, filmrendező, producer. Az 1950-es évek végétől filmezett. Az 1960-as években készült filmjeivel vált ismertté, és népszerűségét sikerült tartósan megőriznie. Az 1980-as években rendezőként is bemutatkozott. Mítoszához számtalan nőügye, stílusa, megjelenése és szerepei is hozzájárultak.
Rangos filmfesztiválokon kapott díjakat. 1985-ben elnyerte a legjobb színésznek járó César-díjat a "Notre histoire (A mi történetünk)" című filmben nyújtott alakításáért (1984). A 45. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a Tiszteletbeli Arany Medvét. A 2019-es Cannes-i filmfesztiválon megkapta az Arany Pálmát.
Út a filmvilágba.
Delon édesanyja, Edith Arnold, egy gyógyszertárban dolgozott, édesapja, Fabien Delon, egy mozi tulajdonosa volt. Állítólag a család korzikai származású. A szülők házassága 1940-ben felbomlott. Alain nevelőszülőkhöz került a Franciaország északi részén fekvő Fresnes-be. 11 éves koráig itt élt, de kapcsolatban maradt a szüleivel is. Édesanyja új házasságot kötött egy mészárossal. Delon nehezen kezelhető kamasz lett, állítólag tucatnál is több iskolában megfordult rossz magaviselete miatt. Apja végül St. Nicholas d’Ignybe küldte, egy szigorú jezsuita internátusba. Ez sem bizonyult jó megoldásnak, ezért innen a nevelőszülők vették ismét magukhoz. Újabb internátusok következtek: az utolsóból Alain megszökött. Ekkor mostohaapjához került, és a férfi mészárszékén kellett dolgoznia. A munka cseppet sem volt ínyére, ezért jelentkezett a haditengerészethez. Ötéves szerződést írt alá. A szolgálati idő alatt többször áthelyezték, végül a szerződés lejárta előtt leszerelték. Több pletyka keringett arról, hogy különös kegyetlensége miatt váltak meg tőle, más híresztelések szerint a hadseregnél se tűrte a fegyelmet.
Leszerelése után Delon 1956-ban Párizsba ment. Rendkívül előnyös külseje miatt hamar barátokra és pártfogókra lelt. Az ekkoriban Alfred Hitchcockkal filmező barátnője, Brigitte Auber színésznő révén megismerkedett Jean-Claude Brialy színésszel. Az ő javaslatára elutaztak a cannes-i fesztiválra, ahol Delonra felfigyelt a befolyásos hollywoodi producer, David O. Selznick tehetségkutatója. Alainnek hétéves hollywoodi szerződést ajánlottak. Újabb barátja, Yves Allégret filmrendező azonban lebeszélte a szerződés elfogadásáról, mondván, hogy Delonnak előbb odahaza kell karriert csinálnia. Ha ez sikerül, Hollywood újra jelentkezni fog, ráadásul előnyösebb ajánlattal, mint a mostani. Alain megfogadta a tanácsot.
Az első filmszerepek.
Allégret az "Amikor a nő zavarba jön" (1957) című filmjében kínált kicsiny szerepet Delon számára. Ezt követte a "Légy szép és tartsd a szád!" (1958), amelyben későbbi jó barátja és riválisa, Jean-Paul Belmondo is szerepelt. A nem túl jelentős alkotást Yves fivére, Marc Allégret rendezte. E művekben Delon – előnyös megjelenésén túl – nem nyújtott olyan teljesítményt, amelyből későbbi fényes karrierjére lehetne következtetni. Nem kivétel ez alól harmadik filmje, a "Christine" (1958) sem. Az opusz Arthur Schnitzler egyik drámája nyomán készült. Delon partnernője az osztrák Romy Schneider volt. A befutott színésznő és a kezdő színész egymásba szerettek, eljegyezték egymást, ám viharos kapcsolatukból sosem lett házasság. 1959-ben Delon két filmet "(Gyenge asszonyok, Az iskolások útja)" is forgatott Michel Boisrond rendezővel, melyekben már figyelemre méltó alakítást nyújtott.
Sorsdöntő találkozások.
René Clément.
Delon munkakapcsolata nem indult túl jól egyik kedvenc mesterével, René Clément rendezővel. Clément a "Ragyogó napfény" (1960) című filmjéhez szerződtette őt, amely Patricia Highsmith "A tehetséges Mr. Ripley" című regényéből készült. Dickie szerepét szánta Alainnek, míg Tom Ripley-t Jacques Charrier-vel kívánta eljátszani. Delon visszaadta a szerepet, de hajlandó volt magyarázatot adni a meghökkent rendezőnek. Clément ennek hatására úgy döntött, hogy változtat elképzelésein, és Ripley szerepét bízza Alainre. Az írónő tökéletesen elégedett volt a rendező választásával, és úgy találta, hogy a francia színész ideális megformálója kedvenc gyilkosának. Clément kora erkölcsi felfogásának engedményt téve megváltoztatta a regény eredeti befejezését, és a film végén a bűnös lelepleződik. Ennek ellenére a pszichologizáló bűnügyi alkotás – melyben a Tom és Dickie közötti latens homoszexuális vonzalomnak is jelentősége van – nagy sikert aratott, nem utolsósorban Delon karizmatikus szerepformálásának köszönhetően. (A történetet 1999-ben Hollywoodban is feldolgozták Anthony Minghella rendezésében, Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével.) A hálás mester további három filmjében "(Boldog élet, Macskák, Párizs ég?)" foglalkoztatta az ifjú sztárt, aki a szakma számos fogását elleste tőle.
Luchino Visconti.
Alain Delon művészi pályafutásában a kulcsfigura egyértelműen Luchino Visconti. Az olasz mester hihetetlen szakmai tudásával, intelligenciájával és eleganciájával lenyűgözte a fiatal színészt, aki atyjaként tisztelte őt, és mindenben rábízta magát. Első közös munkájuk, a "Rocco és fivérei" (1960) filmtörténeti jelentőségű alkotás. A szakma ebben a filmben végre igazi színészként fogadta el Delont, aki képes egyéniségétől, temperamentumától eltérő szerepet is hitelesen, emlékezetesen megformálni. Következő közös munkájuk, "A párduc" (1963) fogadtatása már kevésbé volt lelkes. Delont most is zömmel dicsérték, a kritikai megjegyzések inkább Viscontinak szóltak, aki ezzel a filmjével szemmel láthatóan még távolabb került a neorealizmus – egyébként addigra már idejétmúlt – irányzatától. Szó volt arról, hogy később is dolgoznak még együtt: Visconti például "A Göncöl nyájas csillagai" (1965) és a "Közöny" (1967) főszerepeit is Delonnak szánta, ám különböző okokból ezek a filmek végül másokkal valósultak meg. (Előbbiben Jean Sorel, utóbbiban Marcello Mastroianni játszotta az eredetileg Delonnak szánt szerepeket.)
Jean-Pierre Melville.
A '60-as években Delon a legkülönbözőbb szerepekben próbálta ki magát: lényegében saját arculatát kereste. Ezt végül "A szamuráj" (1967) címszerepében találta meg, amely Jean-Pierre Melville-lel való első közös munkája, és egyben – a rendező korai halála miatt – rövid barátságuk kezdete volt. Melville már 1963-ban megírta "A szamuráj" forgatókönyvét, egyenesen Delon számára, de hollywoodi elfoglaltságai miatt a színész akkor nem tudta elvállalni a szerepet. A film óriási szakmai és közönségsikert aratott: Delon rezzenéstelen arcú bérgyilkosának látszólag üres tekintete valójában feneketlen mélységeket takar, és ez a fajta jellemábrázolás a későbbiekben a sztár egyik jellegzetessége lett. Következő két filmjük, "A vörös kör" (1970) és a "Zsaru" (1972) fogadtatása már nem volt annyira lelkes, noha egyesek véleménye szerint "A vörös kör" jobb film, mint "A szamuráj."
Jacques Deray.
Delon 1969-ben Saint-Tropez-ban forgatta "A medence" című pszichológiai thrillert. Partnernője ismét Romy Schneider volt, és ez a tény már önmagában szenzációvá tette a készülő produkciót, melyben Maurice Ronet és Jane Birkin kapott még fontos szerepeket. A mű sok mindenben kapcsolódik a "Ragyogó napfény"hez. Delon gyilkossá váló figurája egyike a színész legemlékezetesebb és – paradox módon – legvonzóbb szerepformálásainak. A film jelentős szakmai és közönségsikert aratott, melynek eredményeként Delon hosszú távra szerződtette Deray-t, és a későbbiekben több filmet is forgatott vele. Mindjárt a következő, a "Borsalino" (1970) című hangulatos gengsztertörténet kiugró kasszasikert aratott. A film diadalmenetét nem befolyásolta, hogy Delon perbe keveredett miatta a partnerével, Jean-Paul Belmondóval, mivel Alain nem tartotta be a szerződésbe foglalt, apróságnak tűnő kikötéseket. Deray-vel közös munkái közül a megtörtént esetet feldolgozó "Zsarutörténet"et (1975) fogadta még egyöntetű elismeréssel a kritika és a közönség. Többi közös filmjük – hullámzó színvonaluk miatt – vegyes fogadtatásban részesült.
További gyöngyszemek.
Az 1960-as évek.
Főleg a '60-as években Delon számos elismert rendezővel dolgozott együtt. Különösen megtisztelő volt Michelangelo Antonioni felkérése "A napfogyatkozás" (1962) című drámára, melyben Alain egy tőzsdealkuszt játszik, aki a munkája miatti megszállottságában képtelen valódi érzelmi kapcsolatot kialakítani a Monica Vitti játszotta hősnővel. Henri Verneuil "Alvilági melódia" (1963) című filmjének forgatásán találkozott Jean Gabinnel, akivel barátságot kötött. Az elkövetkezendő években két további filmet vittek sikerre: "A szicíliaiak klánja" (1969), "Két férfi a városban" (1973). Christian-Jaque "A fekete tulipán" (1964) című filmjének főszerepében Delon kalandhősként mutatkozott be a közönségnek. A sztár a '60-as évek közepén Hollywoodba ment, ám amerikai filmjei nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 1966-ban, ismét hazájában készítette el pályafutása számára legkedvesebb alkotását, a "Kalandorok"at, amely Lino Ventura személyében egy újabb barátot hozott Delon életébe. Alain egyébként dalra is fakad a filmben: "Laetitia" című felvétele egy időben a magyar rádióadók műsorán is gyakran szerepelt. (Másik ismert slágere a Dalida társaságában néhány évvel később készített "Paroles, paroles," ám ebben igazából nem énekelt, csak beszélt.) Ebben az évtizedben ismerkedett meg élete két fontos szereplőjével, a később Nathalie Delonként ismertté vált Nathalie Barthélémyvel (eredeti neve: Francine Canovas) és Mireille Darckal. A zavaros múltú Nathalie 1964-ben feleségül ment Delonhoz, és fiút szült neki (Anthony Delon), aki felnőttként szintén a színészi pályát választotta. Házasságuk azonban néhány év múlva felbomlott. Delon a "Jeff" (1969) forgatásán találkozott Mireille Darckal, aki közel másfél évtizeden át volt az élettársa, és egyben számos üzleti ügyének intézője.
Az 1970-es évek.
Delon régi vágya teljesült, amikor 1971-ben végre Terence Young irányítása alatt dolgozhatott. A "Vörös nap" című rendhagyó western azonban nem lett igazán sikeres, noha Delon mellett olyan sztárok játszottak benne, mint Charles Bronson, Mifune Tosiró és Ursula Andress. A kritikusok viszont elismeréssel fogadták azt a két filmet, melyeket a francia film nagyasszonyával, Simone Signoret-vel forgatott: az "Özvegy Coudercné" (1971) társadalombíráló, tragikus szerelmi történet, míg az "Égő pajták" (1973) bűnügyi cselekménybe ágyazott dráma. Nem lett közönségsiker Alain Jessua különös, bizonyos értelemben a "Kóma" (1978) előfutárának tekinthető bűnügyi filmje, a "Sokkos kezelés" (1973), melynek híres tengerparti fürdőzési jelenetében Delon szemből, meztelenül is látható. Kamaszfia, Anthony kedvéért vállalta a "Zorro" (1975) címszerepét. Pályafutása kiemelkedő darabja a "Klein úr" (1976): Joseph Losey kitűnő alkotása nem fest túl hízelgő képet arról, hogyan viselkedtek a franciák a német megszállás idején. Losey és Delon egyébként már korábban is dolgoztak együtt, ám a "Trockij meggyilkolása" című filmjük (1972) bukásnak bizonyult.
Az 1980-as évektől napjainkig.
Delon a '80-as években rendezőként is bemutatkozott: az "Egy zsaru bőréért" (1981) és "A kíméletlen" (1983) nézhető mozidarabok voltak, ám a kritika kevésbé lelkesedett értük. A korosodó sztár kezdett ismét nagyobb érdeklődést mutatni az igényesebb filmszerepek iránt. Elsőként Volker Schlöndorff Proust-adaptációjában ("Swann szerelme," 1983) játszotta el a homoszexuális Charlus báró szerepét. Érdekesség, hogy a regényt egykoron Visconti is meg akarta filmesíteni, és Delonnak ő még Swann szerepét szánta. A francia filmművészet fenegyereke, Bertrand Blier "A mi történetünk" (1984) című filmje komoly szakmai elismeréseket hozott a színésznek, aki Jean-Luc Godard "Új hullám" (1990) című kései alkotásában is szerepet vállalt. Edouard Niermans "Casanova visszatér" (1992) című míves alkotásában az idős Casanovaként kissé önmaga paródiáját is eljátszotta. Bő negyedszázad után, 1998-ban újabb közös filmet forgatott Belmondóval: a "Két apának mennyi a fele?" nagy kasszasikernek bizonyult Franciaországban, ám egyik sztár életművében sem mondható jelentős darabnak. Az utóbbi években Delon inkább a televízió számára dolgozott, 2002-ben a "Fabio Montale", 2003–2004-ben pedig a "Frank Riva" című krimisorozatokban játszotta a címszereplő rendőrnyomozókat. 2006-ban visszautasította Sofia Coppola felkérését a "Marie-Antoinette" című film egyik szerepére, mert mint mondotta, "„eddig még semmi jó nem sült ki abból, amikor az amerikaiak a francia történelemhez nyúltak”". 2008-ban a mérsékelten sikeres "Asterix az olimpián"-ban tűnt fel Cézárként. Ugyanebben az évben bejelentették, hogy Johnny To remake-et készít "A vörös kör"ből. A főszerepeket a tervek szerint Liam Neeson, Orlando Bloom és Chow Yun-fat játsszák, bár ez a szereposztás még nem végleges. Delon állítólag vállalt egy kisebb szerepet a filmben.
2012 áprilisában szívproblémák miatt kórházba szállították Párizsban, majd szívritmuszavar miatt sikeres szívműtéten esett át.
Magánélete.
Rosalie Van Breemen holland modelltől – akit 1987-ben ismert meg – két gyermeke született: Anouchka (* 1990) és Alain Fabien (* 1994), ám 2002-ben az asszony – férje zsarnoki természetére hivatkozva – válókeresetet adott be. A legendás énekesnőtől, Nicótól is született egy fia, Christian Aaron Boulogne, akit azonban Delon sohasem ismert el sajátjának annak ellenére, hogy a fiú állítólag az összetéveszthetőségig hasonlított rá. A gyerek Delon szüleinél nevelkedett. A sztár üzletemberként is sikeres: férfiak számára hozott forgalomba illatszereket különböző fantázianevekkel. Termékei Magyarországon sem ismeretlenek.
Botrányai.
Szerelmei.
Delon szerelmi élete gyakran adott témát a botránysajtónak. Különösen Romy Schneiderrel való hosszú jegyességét (1959–1964) taglalták igen részletesen. Romy édesanyja, a szintén színésznő Magda Schneider akkoriban (és később is!) heves kirohanásokat intézett Delon ellen. Azzal vádolta a sztárt (akkor még lehetséges vejét!), hogy miközben lányát teljesen a befolyása alatt tartja, férfiakkal is tart fenn szerelmi kapcsolatokat. Delon állítólagos homoszexualitása szintén kedvelt pletykatéma volt, hiszen rajongott példaképei közül Clément, Visconti és Melville is melegek voltak. Alain ráadásul csak olajat öntött a tűzre olyan nyilatkozatokkal, miszerint "„ha kedvem is támadna arra, hogy férfiakkal folytassak viszonyt, ugyan kinek tartoznék elszámolással? A szerelemben minden megengedett.”" Amikor szakított Romyval Nathalie kedvéért, akit viharos gyorsasággal vett feleségül, a nő múltja lett pletykatéma. Nathalie ugyanis állítólag a marseilles-i alvilágon keresztül ismerkedett meg Delonnal, és kapcsolatuk előtt prostituáltként is dolgozott. Rebesgették, hogy házasságuk ideje alatt is megcsalta híres férjét. Bár a vonzó, szőke Mireille Darc meglepően sokáig kitartott Delon mellett, a férfit ez nem akadályozta meg abban, hogy számos nővel kerüljön futó viszonyba. Anne Parillaud kedvéért végül szakított Mireille-jel, ám aztán új kedvesét se vette feleségül. Egy időben a híres énekesnő, Nico volt a barátnője, akinek gyereke félreismerhetetlenül rá hasonlít. Az 1980-as években a bulvársajtó arról cikkezett, hogy Alain és fia, Anthony egymás vetélytársai lettek volna a Valerie Kaprisky színésznő kegyeiért folytatott vetélkedésben.
Gyilkosság.
Az 1960–1970-es években a sztár 3 testőre is rejtélyes módon halt meg, és ezek a kellően sosem tisztázott halálesetek Delont is gyanúba keverték. Mindez azonban inkább használt, semmint ártott Alain hírnevének. Delon egy befejezetlenül maradt film forgatása közben ismerkedett meg a jugoszláv Milos Miloseviccsel, akit magával vitt Párizsba, és testőreként alkalmazott. A férfi később Hollywoodba távozott, ahol 1966. január 31-én holtan találták Mickey Rooney feleségével, Barbarával együtt a Rooney-villa fürdőkádjában. A hivatalos változat szerint a féltékeny Milosevic lelőtte a nőt, majd magával is végzett, ám annak idején más verziók is felmerültek. Milosevic utódja Delon életében Stefan Markovic lett: az ő holttestét 1968. október 1-jén egy szemeteszsákban találták meg Yvelines-ben, egy meddőhányóban. Delon komoly gyanúba keveredett, mikor kiderült, hogy alibije hamis. A gyilkosság hátteréről a legkülönbözőbb teóriák keringtek: az egyik szerint Markovic kábítószerügybe keveredett, és azok végeztek vele, akiket be akart csapni. A másik elmélet szerint Delon állt bosszút rajta, aki tudomást szerzett Markovic és Nathalie viszonyáról. A bulvársajtó egy időben arról írt, hogy Anthony Delon valódi édesapja tulajdonképpen a Delonra meglehetősen hasonlító Markovic volt! A harmadik változat szerint Markovic titokban kompromittáló fotókat készített azokról a zártkörű összejövetelekről, melyeket Delonnál tartottak a legmagasabb körök részvételével. A képekkel zsarolni próbált, és ez lett a veszte. Akármi is az igazság, az tény, hogy néhány évi sikertelen nyomozás után a rendőrség ejtette az ügyet. A harmadik férfi, Uros Milisevic Delon baráti körére tett terhelő vallomást, és talán ez is szerepet játszott abban, hogy 1976. augusztus 11-én holtan találták egy brüsszeli szállodában, egy nálánál kétszer idősebb jugoszláv expolitikussal együtt.
Politika.
Az 1984-es európai parlamenti választásokon Delon határozottan és látványosan elkötelezte magát a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen mellett, emiatt heves támadások célpontjává vált, és a közönség egy része válaszként bojkottálta a filmjeit. |
159 | 386428 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=159 | Filmrendező |
A filmrendező fő feladata egy filmprodukció minden művészeti és drámai aspektusának irányítása.
Képzése.
Ma Magyarországon elsősorban azt nevezik filmrendezőnek, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakának elvégzése után ezen a pályán elhelyezkedik és filmeket rendez.
Munkája.
Általában nálunk a játékfilmrendezők maguk hozzák a témát vagy a filmnovellát, amelyből a forgatókönyv készül. Műfajilag így lesz a film: szerzői film. A forgatókönyv alapján a filmrendező producert keres, aki a film forgatásához szükséges pénz előteremtésével és a film legyártásának irányításával foglalkozik.
Amennyiben a producer kezdeményezi egy film elkészítését, úgy ő választ filmrendezőt, forgatókönyvírót, színészeket, más művészeket és közreműködőket, alkalmasint a filmrendezővel egyetértésben. A filmrendező irányítja az operatőr és a vágó munkáját is, továbbá az ő feladata a színészek kiválasztása és játékának jóváhagyása.
Vannak rendezők, akik színházban is dolgoznak, és megfordítva, illetve előfordul, hogy írók, színészek és/vagy operatőrök rendeznek sikeres filmeket.
Egy időben csak felsőfokú diplomával lehetett filmrendezői szakra jelentkezni, és jellemző, hogy a rajzfilmek és animációs filmek rendezői általában képzőművész alapképzettséggel rendelkeznek. |
160 | 6840 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=160 | Filmrendezők listája | |
161 | 57789 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=161 | Greve-díj | A kitüntetést "dr. Helmut Greve" (Magyarország hamburgi tiszteletbeli főkonzulja, építési vállalkozó, mecénás, született: 1922) és "Hannelore Greve" alapította. A német házaspár a tudományok és a kultúra támogatására hozta létre a nevüket viselő, hamburgi székhelyű alapítványt, amely 1989 óta nyújt támogatást magyar fiataloknak: ösztöndíjakat adományoz, tanulmányutakat szervez. A díjazottak személyéről a Magyar Írószövetség tagjaiból választott zsűri dönt. |
162 | 21420 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=162 | Szökőév | A szökőév () olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárat 4 évente szinkronba hozza a csillagászati "(tropikus évvel)" vagy évszakok szerinti idővel.
Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért az ugyanannyi egész napot tartalmazó naptár minden évben elcsúszik a csillagászati eseményekhez képest. Ez a csúszás egy plusz nap megadott időközönkénti beillesztésével – vagy az év hosszának egyéb módon történő módosításával – korrigálható.
A szökőnapokat – melyek a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával – nem szabad összekeverni a szökőmásodpercekkel vagy „ugrómásodpercekkel”, amelyek az órát hozzák szinkronba a nap hosszával.
A Gergely-naptár.
A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, mely 1582-ből XIII. Gergely pápától származik. Az első nikaiai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ében állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a julián naptár és a csillagászati naptár közt. Ezért 1582-ben Gergely pápa elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy ezáltal az eltérést kiküszöböljék. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21-e szombat után, november 1-je vasárnap következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.
Mely évek a szökőévek?
Egy év akkor szökőév, ha
A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut a kettős szabály alkalmazásával. (Az esetek valós volta miatt a 400/4=100 végeredményből le kell vonni a 400 előtti 100. éveket, amelyekből 3 van. Így lesz a képlet teljes:400/4=100-3=97.)
Ez alapján tehát szökőév 1976, 1980, 1984, 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024 (1.szabály szerint). Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300 (1.szabály második fele teljesül kizáró okként). Viszont szökőévek a következő esztendők: 1600, 2000 és 2400 (2.szabály érvényesülése)
A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2422 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0003 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 3000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. John Herschel (1792–1871) javasolta – másokkal egyetemben – hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást, főként annak ritka alkalmazása miatt.
Melyik nap a szökőnap?
A szökőnap február 24. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ. Ám tévesen gyakran február 29-ét tartják szökőnapnak.
A julián naptár.
A julián naptár minden 4-gyel osztható év februárjában egy plusz napot iktat be. E szabály alapján egy átlagos év hossza 365,25 nap lesz. A különbség a csillagászati évhez képest 0,0076 nap évente, ez pedig azt jelenti, hogy 130 év alatt a csillagászati év 1 nappal megelőzi a julián naptár szerinti évet.
A julián naptár az ókori egyiptomi naptáron alapul. Az egyiptomiak azonban nem használtak szökőéveket, bár ismerték magát a jelenséget, hogy a csillagászati év csak 1460 évenként esik egybe a naptári évükkel (ennyi idő alatt áll össze a kihagyott szökőnapokból egy teljes év).
Kínai és héber naptár.
Mind a kínai, mind a héber naptár holdhónapokban méri az időt, és így a szökőévnek egy külön hónapja van, a szökőhónap (melyet gyakran „embolizmikus hónapnak” neveznek, görög szó alapján).
A kínai naptárba a szökőhónap egy bonyolult szabály alapján kerül be, ami biztosítja, hogy a 11. hónap mindig tartalmazza a téli napfordulót. A hónap mindig ugyanazt a számot kapja, mint a megelőző hónap; például ha a második hónapot követi, akkor egyszerűen „szökő második hónapnak” nevezik.
A héber naptárban a szökőhónap neve "Adar Rishon" (első Adar) és mindig "Adar" hónap elé kerül, melynek neve ekkor "Adar Sheni" (vagyis második Adar). A "metonikus ciklus" 19 évében ez mindig hétszer történik meg, pontosabban a ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évében.
Iráni naptár.
Az iráni naptár szintén négy évente iktat be egy szökőnapot, de nagyjából 33 évente ez a periódus egy évvel meghosszabbodik, tehát ekkor a szökőévek között öt év telik el. Ez a pontosabb, ám bonyolultabb rendszer a tavaszi nap-éj egyenlőséghez igazodik. Előfordul, hogy az említett 33 éves periódusokat megtöri egy 29, vagy egy 37 éves periódus.
Házassági ajánlatok.
Az 5. században Szent Patrikra és Szent Brigittára visszamenő hagyomány Írországban, hogy a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot. |
165 | 65 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=165 | Mesterséges nyelv | A mesterséges nyelv olyan nyelv, melynek szókészletét és nyelvtanát ember vagy emberek tudatosan tervezték, és nem természetes fejlődés során alakult ki egy kultúra részeként, természetes nyelvként.
Sajátosságai.
Míg a természetes nyelvek (a nemzeti nyelvek és nyelvjárások többsége) hosszú történeti fejlődés során, apró lépésekkel alakulnak, használóik szinte folyamatosan, bár többnyire öntudatlanul módosítják őket, és általános kommunikációs célokra szolgálnak (azaz gyakorlatilag bármilyen témáról lehet az ilyen nyelveken információt közölni), addig a mesterséges nyelvek "többnyire" dátumhoz és szerzőkhöz köthetően alakulnak ki, "többnyire" egy-egy szűk szakterület, érdeklődés vagy célszerűség szolgálatában, szabályaik nagy része tudatosan megformált, nem pedig a mindennapi használat által alakított, és többnyire jóval rövidebb életűek a természetes nyelveknél, viszont élettartamuk alatt sokkal állandóbbak.
Hozzá kell tennünk, hogy a két fogalom: természetes és mesterséges nyelv közé nem feltétlenül vonható éles határ. A természetes nyelveknek számos, a mesterséges nyelvekre hasonlító jellemzője és rétege van (nyelvújítások, szubkulturális nyelvi rétegek), míg a mesterséges nyelvek elegendő hosszú ideig használva, felvehetik a természetes nyelvek olyan jellemzőit, mint pl. a változékonyság, valamint a szigorú szabályok konvencióvá szelídülése, vagy a szerzők kilétének elmosódása (pl. az elemi algebra mint formális nyelv).
Céljuk szempontjából a mesterséges nyelvek több fő csoportra oszthatóak:
A nyelvészet mesterséges nyelvekkel foglalkozó ágát interlingvisztikának hívják.
Jelenleg a nyelvészek a mesterséges nyelvek számát körülbelül 1000-re becsülik, de az egyes nyelvek kidolgozottsága jelentősen eltérhet egymástól. Többségük csak tervezet maradt, a gyakorlatban nem használják őket.
Típusai.
A mesterséges nyelveket gyakran két csoportba sorolják: a priori nyelvek, melyek nyelvtanának és szókészletének nagy részét a kezdetektől újonnan készítették egy adott cél érdekében, és az a posteriori nyelvek, melyek nyelvtana és szókészlete egy már létező nyelven alapul, vagy ahhoz hasonló. Az "a priori" nyelvtervezés korszaka 1870-es évek végén ért véget. Közel ekkor fejeződött be a paszigráfiák korszaka is.
A zonális nyelv olyan mesterséges nyelv, melynek szerkesztésekor az alapul vett forrásnyelvek egy nyelvcsaládból származnak. Ilyen módon beszélhetünk interszláv, intergermán stb. nyelvekről. Ilyen nyelv például a slovio.
Egy mesterséges nyelvet lehetséges „anyanyelvként” beszélni akkor, ha valakit szülei gyerekkorában ismertetnek meg a nyelvvel, például az eszperantót becslések szerint 200-2000 személy használja anyanyelvi szinten. Volt próbálkozás egy klingon anyanyelvű gyerek felnevelésére, azonban a szótár nem volt elég nagy ahhoz, hogy egy otthonban felmerülő összes fogalom leírható legyen vele, például a szótár kiegészített változatának megjelenése előtt nem volt szó az „asztal” megnevezésére (azóta van: "raS)."
A mesterséges nyelvek története.
Ókori nyelvészeti kísérletezések.
A klasszikus antikvitás kezdete jelenti a nyelvtani spekulációk elterjedését, melyre példa többek között Platón „Cratylus”-a. Ebben Hermogenes azt vitatja, hogy a szavak nem kapcsolódnak eredendően a jelentésükhöz; mindenki „valami sajátosat vetít a dologra”. A „Deipnosophistae” harmadik könyvében Naukratiszi Athénaiosz a szicíliai Dionüsziosz és Alexarkusz történetét meséli el. Dionüsziosz nyelvújítást kísérelt meg olyan szavakkal, mint a "menandrosz" „szűz” (a "menei" „várakozás” és "andra" „férj” szavakból), "menekratész" „oszlop” (a "menei" „egy helyben marad” és "kratei" „erős” szavakból), vagy "ballantion" „dárda” (a "balletai enantion" „valaki felé hajítani” szavakból). Habár elterjedtebb görög kifejezés ezekre a "parthenosz", "sztulosz" és az "akon". Macedóniai Alexarkusz, Kasszandrosz király testvére, alapította Uranopolisz városát. Athénaoisz beszámol Hérakleidész Lembosz történetéről, melyben Alexarkusz egy „különös szókészletet vezet be”: a kakast „hajnal-kiáltónak”, a borbélyt „halandó-borotválónak”, a drachmát „megmunkált ezüstnek” és a hírnököt „nagy-hangúnak” (görögül "aputész", az "éputa" szóból) nevezte. Írt egyszer a kaszandreai állami hatóságoknak: „Abból, ami ebben a levélben áll, véleményem szerint, még egy püthiai isten sem értene semmit.” A klasszikus filozófusok által javasolt nyelvtan mechanizmusa létező nyelvek értelmezésére teremtetett (mint például a latin, görög vagy szanszkrit), és nem használták új nyelvtani rendszerek létrehozására. Pánini, aki nagyjából Platón kortársa volt, szabályrendszert alkotott a nyelvek értelmezésére, oly módon, hogy nyelvtanának a szövege természetes és mesterséges nyelvek keverékének tekinthető.
Korai mesterséges nyelvek.
A legkorábbi mesterséges nyelveket inkább tartották „természetfelettinek”, misztikusnak vagy isteni eredetűnek, mint „szerkesztettnek”. A "Lingus Ignota", melyet Szt. Hildegard jegyzett fel a 12. században; valójában egy misztikus ének. Fontos példája még a közel-keleti kultúrából való "Balaibalan", mely a 16. században keletkezett (Higley, 2007). A kabbalista nyelvtani spekuláció arra irányult, hogy megtalálja az Ádám és Éva által beszélt eredeti nyelvet, amely elveszett a bábeli zűrzavarban. Dante Alighieri, a "De vulgari eloquentia" című művében keresi azt az ideális olasz nemzeti nyelvet, mely megfelel irodalmi használatra. Ez az első erre irányuló keresztény törekvés. Ramon Llull "Ars Magna"-ja a tökéletes nyelv tervezete, mellyel a hitetleneket meggyőzhették a keresztény hit igaz voltáról. Alapjában véve ez a kombinatorika egy adott fogalomcsoportra történő alkalmazását jelentette. A reneszánsz korszakában a lulli és kabbalisztikus ideákat egy varázslatos kontextusban ábrázolták, ami kriptográfia alkalmazását tette szükségessé. A Voynich kézirat valószínűleg ennek példája.
Nyelvtökéletesítés.
Az ókori Egyiptom, nevezetesen Hórapollón Hierogliphikája, valamint a kínai írás iránt való érdeklődés egy tökéletes írott nyelv kidolgozásának fontosságára irányította a kor emberének figyelmét. Johannes Trithemius próbálta bemutatni "Steganographia" és "Polygraphia" című műveiben miként lehet minden nyelvet egyetlen nyelvre leredukálni. A 17. század során, rózsakeresztesek és alkimisták kutatták a varázslat nyelvét (mint John Dee és az általa teremtett "Énóki nyelv"). Jakob Boehme az érzékek „természetes nyelvé”-ről beszélt 1623-ban "(Natursprache)". A reneszánsz zenés nyelveit összekötötték a misztikummal, varázslattal és alkímiával, sőt időnként a madarak nyelvének nevezték. A "Solresol" nyelvet François Sudre dolgozta ki 1827-ben, ezzel egy pragmatikusabb kontextusba helyezve a koncepciót.
A 17-18. század: a filozófiai nyelvek megjelenése.
A 17. században sok törekvés irányult „filozófiai” és „tényeket mellőző” nyelvek konstrukciójára:
Ezek a korai mesterséges nyelvek hierarchiai osztályozási rendszereket hoztak létre. Leibniz hasonló szándékkal írta meg „lingua generalis”-át 1678-ban, melyben karakterek lexikonjára alapozta a felhasználó esetleges számításait – automatikusan igaz állítást teremtve – és mintegy melléktermékként létrehozva a bináris rendszerben történő számítást.
Nem csak a nyelvtan lecsökkentésére és modellezésére irányultak ezen törekvések, hanem próbáltak minden tudást karakterekbe vagy hierarchiákba rendezni. Így alakult meg többek között az "Encyclopédie". Sok 17-18. századi mesterséges nyelv paszigráfia, vagy csupán írott formában létező nyelvek beszélt forma nélkül, esetleg beszélt formával, ahol a kiejtés hasonult az olvasók anyanyelvéhez (Leopold Einstein, 1992).
Leibniz és az enciklopédikusok felismerték, hogy lehetetlen az emberi tudást egyértelműen egy ágrajzba rendezni, és következésképpen megszerkeszteni egy tényeket és tudást mellőző nyelvet a koncepciók ilyenfajta osztályozása alapján. D’Alembert bírálta a korábbi századok filozófiai nyelveit "Charactére" című feljegyzésében. Az "Encyclopédie" után a hasonló nyelvek kidolgozása csak a bolondok passziója maradt. Különböző szerzők, anélkül, hogy tisztában lennének eme ötlet történetével, folytatták a taxonomikus filozófiai nyelvek kidolgozását egészen a 20. századig. A legfrissebb megtervezett nyelveknek szerényebb céljaik vannak; némelyiknek határt szab egy speciális terület, mint pl. a matematikai formalizmus vagy kalkulusz, másokat arra terveztek, hogy kiküszöböljék a szintaktikai kétértelműséget (pl. Loglan és Lojban) vagy maximalizálják a tömörséget (pl. Ithkuil).
19-20. század: segédnyelvek megjelenése.
Már az Enciklopédia beszámol kezdetleges segédnyelvekről. Joachim Faiguet de Villeneuve a "Langue" című írásában röviden beszámol a francia egy „szófukar”, erősen szabályozott nyelvtanú változatáról. A 19. század során zavarba ejtő mennyiségű változat jelenik meg hasonló segédnyelvekből, Louis Couturat és Leopold Leau a "Historie de la langue universelle"-ben (1903) 38 változatról számolnak be.
Az első ezek közül, mely nemzetközi hatással is bírt a Johann Martin Schleyer által bemutatott volapük, mely egy évszázad alatt úgy elterjedt, hogy 283 volapük klub létesült szerte a világban. Azonban véleménykülönbségek Schleyer és a nyelv pár kiemelkedő használója között szakadáshoz vezetett, és az 1890-es évek közepe táján feledésbe merült, utat engedve az eszperantónak, melyet Lazar Markovics Zamenhof mutatott be 1887-ben. Jelenleg az interlingua a legtöbbek által beszélt segédnyelv, melyről 1951 lehetett először hallani, miután a International Auxiliary Language Association megjelentette az interlangua-angol szótárat. Az eszperantó sikere azonban nem vette el a kedvét másoknak attól, hogy új nyelveket konstruáljanak; Leslie Jones megalkotta az eurolengót, melyben az angol és spanyol elemeket keveri, He Yafu a mondlangót, mely jellemzően angol gyökerekkel bír latin helyett.
A loglan a segédnyelvek alapvető funkcióját, a használhatóságot szem előtt tartva lett megkonstruálva, ennek ellenére csak kevés ember beszéli hasonló nyelvek bármelyikét is.
A Robot Interaction Language (2010) egy beszélt nyelv, mely az emberek és robotok közötti optimális kommunikációt hivatott biztosítani; az embereknek könnyű megtanulni, és a robotok beszéd észlelő algoritmusaira van optimalizálva.
Művészi nyelvek.
A művészi nyelvek célja a szépség irodalmi, és esztétikai szempontból. A korai modern irodalomban bukkantak fel először (utópiákban jellemző), azonban csak a 20 (Higley, 2007). század elejétől ismerik el a művészi nyelveket komoly irodalmi/nyelvészi teljesítménynek. A Mars hercegnője Edgar Rice Burroughstól valószínűleg az első regénye volt a 20. századnak, ahol konstruált nyelv felbukkan. J. R. R. Tolkien volt az első, aki egy kitalált nyelvcsaládot alkotott meg, valamit az első akadémikus, aki a művészi nyelvekről értekezik „A Secret Vice” címmel 1931-ben egy konferencián. (George Orwell újbeszél nyelvét a segédnyelvek szatírájaként tartják számon.)
A 21. század hajnalára általános jelenséggé vált, hogy a science-fiction illetve fantasy világok saját nyelvvel/nyelvekkel bírnak, vagy még gyakrabban csak egy meglehetősen korlátozott szótárral, ami a nyelv létezését sejteti. Ilyenekkel találkozhatunk például a Csillagok háborúja, Star Trek, Csillagkapu, Trónok harca, az Avatar vagy a Dűne világaiban, illetve a hasonló világokat megjelenítő videojátékokban is. |
166 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=166 | Nyelvek | |
167 | 466583 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=167 | Nyelv | A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer. A nyelv minden társas tevékenység nélkülözhetetlen feltétele, s meghatározó szerepet játszik az egyének gondolkodásában is. Az egyéni nyelvi stílus a nyelvezet.
A nyelv legelterjedtebb típusa az emberi beszéden alapul. Ennek két megnyilvánulási formáját különböztetjük meg: a "beszélt" nyelvet, és annak "írott" formáját, vagy formáit. A beszélt nyelv alapját az artikuláltan kiejtett beszédhangok alkotják. Az írott nyelv – melynek szabályait a nyelv "helyesírása" adja meg – nagyon gyakran a beszélt nyelvtől részben független forma, és a beszélt formától függetlenül is fejlődhet, alakulhat. (Jellemző példa erre a norvég nyelv, melynek egy fő beszélt formája, a "norsk" nem kevesebb mint négy írott formában jelenhet meg helyesen: a "Bokmål" és a "Nynorsk" a két hivatalos forma, a "Riksmål" és a "Høgnorsk" pedig nem hivatalos, de használt formák. Ugyanezen függetlenséget mutatják a helyesírás szabályainak változásai, amik általában nem járnak a beszélt nyelv változásával.)
A beszélt nyelv használatát kiegészítik a különböző metakommunikációs jelzések: hanglejtés, hangsúly, gesztusok stb. Az írott nyelvben szerepüket az írásjelek veszik át, jóval kisebb hatékonysággal.
A beszélt nyelv mellett a nyelv másik típusa a jelnyelv. Szócikkünk a beszélt nyelvről szól. A nyelvvel a nyelvészet tudománya foglalkozik.
Elméletek a nyelv kialakulásáról.
A beszélt nyelv előzményének sok tudós egyfajta gesztusnyelvet tételez fel, a siketek mai jelnyelvének primitív ősét. A kézzel való kommunikációt lehetővé tevő esemény az emberős két lábra állása volt, és elképzelhető, hogy a másik ekkor bekövetkező változás, az eszközhasználat kifinomultabbá válása és a beszéd között is van összefüggés.
Más elképzelések szerint az emberi nyelv kialakulásában az alapvetően „a lusta ember” (homo economicus) egyik legalapvetőbb belső célja nyilvánul meg, nevezetesen az, hogy az ember Zipf egyik törvénye szerint (a legkisebb erőkifejtés törvénye) minden tevékenységében a legkisebb munkával akar „boldogulni”. Eszerint az „első” emberi nyelv a feltehetően a még ma is használt mutogatásból, gesztusokból fejlődött tovább a hangképzés irányába, mert a hangszalag igénybevétele kevesebb energiával jár.
Az ember további önkímélési és energiamegtakarítási igyekezete eredményeképpen létrejött számítástechnikai eszközöknek szintén van nyelvük, amelyekhez képest az emberi nyelv abban különbözik, hogy az előző nyelvek kontextustól függetlenek (context-free), míg az emberi nyelv megmaradt kontextus-érzékenynek, azaz szükség van a nyelvi megnyilatkozások értelmezéséhez a körülmények alaposabb ismeretére is, ami a gépnél nem jellemző.
A számítógép szempontjából – az abban használt nyelvek szabályai ugyanis nem engedik meg, hogy kétértelműségek, „az attól függ” bizonytalan állítások forduljanak elő – a gép működése lehetetlen lenne az emberi nyelvet jellemző, az annak gazdag kontextusával járó nyílt, kiszámíthatatlan értelmezési körülmények között. Érdekes ugyanakkor, hogy a fennmaradás szempontjából éppen ez a kötődéshez, értelmezéshez, vagyis összekapcsolódást lehetővé tevő nyitottság, sok mindenhez való kapcsolódás (connectivity) az előnyös tulajdonság, és a kötött, csak egy bizonyos értelmezési keretben létező jelentésű nyelv, vagy nyelvi elem napjai meg vannak számlálva.
Ebből következik, hogy az emberi nyelvet alkotó szókincsből, megnyilatkozásokból, vagy egyéb elemekből is azok maradnak fenn tartósan, amelyek sokféle helyzetben használhatóak, és nem kötődnek csupán egyetlen eseményhez, dologhoz stb. amelynek elmúltával és jelentőségének csökkenésével akár maga a jelölő szó is kivész a használatból. Ezért maradhattak fenn a Biblia tanításai, a közmondások és a személynevek, hogy csak néhány példát említsünk.
A nyelv mint ösztön.
A nyelv mint ösztön egy olyan felfogásmód, mely a nyelvet alapvető pszichológiai képességnek tekinti.
A nyelv azonban nem olyan kulturális termék, melyet úgy tanulunk meg, mint a legtöbb alapvető emberi képességünket, mások és magunk állandó monitorozása útján. A nyelv sokkal inkább agyunk biológiai felépítésének elkülönült része, összetett, specializált készség, mely spontán módon, mindenféle erőfeszítés vagy tanítás nélkül fejlődik ki a gyerekekben. Használata során nem tudatosul a mögötte rejlő logika, minden egyénben minőségileg ugyanolyan, ugyanakkor különbözik azoktól az általánosabb képességektől, melyek segítségével az emberek az információt feldolgozzák. Ezen gondolatok alapján helyénvaló tehát a nyelvre egyfajta ösztönként tekinteni, hiszen a nyelv a Homo sapiens tekintetében olyan, mint bármely más állatfajnál egy ösztönös, csak az adott fajra jellemző viselkedés.
Ha a nyelvről az ösztön értelmében gondolkodunk, kiléphetünk a mindennapi gondolkodás korlátai közül. A nyelv ugyanis nem feltétlenül kulturális találmány, vagy a szimbólumhasználat képességének általános megnyilvánulása, hiszen egy kisgyermek is lehet nyelvhasználatában egy zseni, ugyanakkor teljes mértékben inkompetens a közlekedési táblákban, vagy a jelek tudományának más területein.
A nyelv működése rendkívül távol áll a tudatosságtól; gondolataink természetesen, erőfeszítés nélkül jönnek ki a szánkon. Amikor mondatokat értünk meg, a szavak folyama átlátható; automatikus módon látunk át a mondat értelmén. Azonban próbáljunk csak meg egy számítógépet beprogramozni arra, hogy megértse nyelvünket, és a mindennapi nyelv máris más színben tűnik fel. A könnyedség, az átláthatóság, az automatikusság csak illúzió, mely nyelvünk hihetetlen gazdagságát, szépségét takarja el előlünk.
A nyelv ösztönként való felfogását először Darwin fogalmazta meg 1871-ben. Az ember származása című könyvében szembe kellett néznie a nyelvvel, mert a tény, hogy a nyelv csupán az emberi fajt jellemzi, komoly kihívás volt számára.
Darwin arra a megállapításra jutott, hogy a nyelvi képesség „ösztönös hajlam egy mesterség elsajátítására”, egyfajta terv, mely nem az ember különleges képessége, hanem más fajoknál, például az éneket megtanuló madarakra is jellemző.
A nyelv ösztönön alapuló felfogása csupán azok számára elfogadhatatlan, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökre, csupán mint állati impulzusokra gondolnak. Darwin egyik követője, William James is megjegyezte, hogy az ösztönnel rendelkező élőlényeknek nem kell feltétlenül „végzetes automataként” cselekedniük. Szerinte az emberek rendelkeznek mindazokkal az ösztönökkel, mint az állatok, illetve még sok mással is, intelligenciánk pedig a sok egymással versenyző ösztön kölcsönhatásának eredménye. Valójában pedig az emberi gondolkodás ösztönszerű természete az, ami nagyon megnehezíti, hogy magát a gondolkodást ösztönnek tekintsük.
Századunkban a legismertebb érv nyelvünk ösztönszerű felfogásával kapcsolatban Noam Chomskytól származik. Az 1950-es években a társadalomtudományokat a behaviorizmus uralta. Az olyan mentális fogalmakat, mint „tudni”, „gondolkozni” tudománytalanságnak gondolták. Chomsky azonban két fontos tényre hívta fel a figyelmet a nyelvvel kapcsolatban. Először is arra, hogy minden egyes mondat, melyet kiejtünk a szavak teljesen új kombinációjából jön létre. A nyelv ezért nem lehet egyszerűen a válaszok repertoárja. Az agyban kell lennie valamilyen programnak, mely véges számú szóból, végtelen számú mondatot épít fel. Ezt a programot nevezzük mentális nyelvtannak.
A másik tény az, hogy a gyermekek nagyon gyorsan kifejlesztik magukban ezeket a bonyolult nyelvtanokat minden formális oktatás nélkül, és miközben nőnek, következetes módon értelmezik a teljesen új, korábban nem hallott mondatokat. Ezért a gyerekeknek már születésükkor rendelkezniük kell egy tervvel, mely minden egyes emberi nyelv nyelvtanára érvényes, az Univerzális Grammatikával, mely segít nekik abban, hogyan lehet szüleik beszédéből kivonni anyanyelvük mondattani mintázatait.
A kutatások során Chomsky és más nyelvészek létrehozták a mentális grammatika elméletét, mely az egyes emberek nyelvének nyelvtanát határozza meg, valamint az Univerzális Grammatika elméletét, mely az egyes nyelvek grammatikája mögött húzódik meg.
A nyelvi univerzálék.
A beszéd szükségszerűen valamelyik nyelven fogalmazódik meg, ezeknek pedig számos egyedi sajátossága van. A világszerte beszélt több ezer nyelv azonban igen sok közös vonást is mutat, ezeket "nyelvi univerzáléknak" nevezzük. Ilyenek:
A világ nyelvei.
A Földön a beszélt nyelvek száma körülbelül 6000, de ezek felét kevesebb mint 3000 ember beszéli. A különféle dialektusok száma elérheti a 20 ezret. A beszélt nyelvek száma rohamosan csökken, a szakértők szerint a ma beszélt nyelvek fele eltűnik 50-150 éven belül. A nyelvek 60-80%-a veszélyeztetett (ez azt jelenti, hogy 100 év múlva nem lesznek azon a nyelven beszélő gyerekek).
A nyelvek osztályozása.
A világ nyelveit alapvetően három különböző szempont szerint lehet osztályozni. Nyelvcsaládba tartozás szerint, így a genetikus osztályozást kapjuk; nyelvek tipológiai sajátosságai szerint, akkor a nyelvtipológiai osztályozással van dolgunk ill. egyes nyelvi áreák szerint, mikor nagyobb területi egységek szerint csoportosítunk. Greenberg a fenti három szempontból a genetikust határozta meg legfontosabbnak. (Fontosságuktól függetlenül nem zárnak ki más egyéb nyelvi osztályozás lehetőségét.)
Genetikus.
Az egyes nyelvek közös őseinek, majd ezek őseinek stb. kikövetkeztetése összehasonlító módszerek segítségével történik. Az így létrejövő családfa megbízhatósága természetesen az időbeli távolság növekedésével egyenes arányban csökken, az egyes nyelvcsaládok alapnyelve már csak kikövetkeztetett lehet, a minden emberi nyelv egyetlen közös ősnyelvre való visszavezetése pedig igencsak nehezen kivitelezhető. (A mellette szóló bizonyítékok inkább az általános nyelvészet tárgykörébe tartozó nyelvi univerzálék – lásd fentebb.)
Tipológiai.
Általában azonban a nyelvek többsége nem csak egy kategóriába tartozik.
Areális.
Az areális nyelvészet egy nagyobb térségben egymás szomszédságában élő népek gyakran nem rokon nyelveinek kölcsönhatását vizsgálja. Ezen kölcsönhatás során hasonló vagy azonos alakok, rendszerbeli sajátosságok keletkeznek, s a hatás lehet olyan szoros is, hogy a genetikus kapcsolatokon is túlmenő egyezéseket mutat föl. Ez a nyelvi szövetség (Sprachbund), melyre tipikus példa a balkáni nyelvek |
168 | 484098 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=168 | Anonymus | Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. "Béla király [Névtelen] Jegyzője"; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne). Nevének jelentése: "Névtelen". Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte "(„P. dictus magister”," az általános filológiai értelmezés szerint „P.-nek mondott mester”, másik értelmezés szerint a "Prae dictus magister"-t rövidítette, ami azt jelenti, hogy előbb említett mester. E szerint lehet, hogy a ma ismert példány egy másolat, melyben már nem említik az író teljes nevét).
Élete, működése.
Pontos adataink sem a születési és halálozási idejéről, sem személyéről nincsenek, de a történelemtudomány elfogadta, hogy III. Béla király névtelen (latinul: anonymus) jegyzője volt (egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel). Krónikáját Béla király halála után - tehát egy másik király uralkodása idején - írta meg. Anonymus a magyar honfoglalás történetének legrészletesebb megírója, valamint tőle tudjuk a törzsfők neveit is (de ez utóbbiakat a történészek nem tartják hitelesnek). Művének, a Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található. A latinul írt művet Lethenyey István pécsi kanonok (1791), Mándy István (1799) és Szabó Károly (1860) fordították magyarra. Művének korai kiadása Mátyás Flóriántól való.
Munkájának legfontosabb forrása Regino prümi apát, akinek minden tévedését is átvette. A hazai kutatás az 1930-as években figyelt fel P. mester egy egyik lehetséges nyugati latin nyelvű olvasmányára, az angliai Geoffrey of Monmouth Historia Regum Britanniae címen ismert gestájára. Az előszóból kiderül, hogy iskolai tanulmányait Nyugat-Európában, valószínűleg Párizsban végezte, és ott ismerkedett meg a regényes geszta újszerű műfajával, melyet mintául vett a magyar honfoglalás történetének megírásához. A Gesta Hungarorum és a Historia motivum kincseinek egyezéseit igen alapos vizsgálat tárgyává tette a forrásként említett Bácsatyai Dániel cikke.
A "Gesta Hungarorum" a születőben lévő, kísérletező kedvű hazai irodalomnak egyedi, a középkori gesztaírásban páratlan példája. Helyi vonatkozásaiból annyi állapítható meg biztosan, hogy a szerző a Felső-Tisza vidékéről származott, és az itt birtokos Abákhoz szoros kapcsolat fűzte.
Munkásságának értékelése.
Magyarország és különösen, annak részeként, Erdély honfoglalás kori történetének vizsgálata során más írott források hiányában nagy jelentőségre tett szert Anonymus Gestája.
Az 1210 körül írott regényes honfoglalás-történet szerzője ízig-vérig saját korának embere volt, művében mindenekfelett a maga korának viszonyai, törekvései tükröződnek. Anonymus a magyar nemesség érdekeit tartja szem előtt, és azt akarja művével bizonyítani, hogy a honfoglalás korának nemzetségei ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint maguk az Árpádok, hiszen ők küzdöttek meg minden talpalatnyi magyar földért.
A valós eseményekről azonban három évszázad távolából a szerzőnek még ködös elképzelései sincsenek. Írásának szereplői, különösen, ami a honfoglalók ellenfeleit illeti, saját írói képzeletének termékei. Földrajzi nevekből kiindulva alkotta meg Laborcy bolgár, Turzol kun, Zobur cseh, Gelou vlach és Glad vidini bolgár harcosokat. Salán és Ménmarót is saját – részben népmondai eredetű – írói alkotásai.
A honfoglaló magyarok valós ellenfeleiről (I. Szvatopluk morva fejedelemről, fiáról, II. Szvatoplukról, Mojmir, Arnulf keleti frank király és Braszlav pannóniai hűbérúr, I. Simeon bolgár cár, Luitpold bajor herceg) Anonymus nem tud. Ugyancsak nincs tudomása a honfoglalást lezáró pozsonyi csatáról, a bolgárokon kívül nem ismeri a honfoglalók tényleges ellenfél-népeit (morvák, szlovének, karantánok, frankok, bajorok) sem. Az általa kitalált ellenséges népek a 12. század etnikai viszonyairól tanúskodnak. Magyar hősei is a 12. századi nagyurak nagyrészt kitalált „felmenői”. Bronzkori földvárak még látható maradványait teszi meg a honfoglalás fontos helyszíneivé, mint Alpár esetében. Ugyancsak mély ellentét van a honfoglaló magyarok tényleges harcmodora és az Anonymus által leírt harci cselekmények között. A Brenta menti csata során a kalandozó magyarok harc közbeni, erőszakos átkelést hajtottak végre sebes vizű Brentán, Pozsonynál éjjel teljes fegyverzetben keltek át a Dunán. A következő évtizedekben tucatnyi alkalommal keltek át nagy európai folyókon, egyszer még az Ebrón is. Anonymus nyomán viszont sok történész azt hangoztatta, hogy a honfoglaló magyarok számára a Kárpát-medence kisebb folyói évekig-évtizedekig akadályt képeztek.
Különösen nagy hatással volt Anonymus meséje az Erdély történetével foglalkozó későbbi történészek számára, beleértve a románokat is, akik a dakoromán kontinuitás elméletének bizonyítékát vélték megtalálni benne. |
170 | 6840 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=170 | Szeptember 9. | Névnapok: Ádám + Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia
Sportesemények.
Formula–1 |
171 | 1164 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=171 | Történelmi évfordulók listája | A mai nap történelmi évfordulóiról lásd: .
Az év egyes napjainak történelmi évfordulói.
Naptárszerű formában: |
172 | 320334 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=172 | Január 1. | Gyakran "újév" napjának is nevezik.
Névnapok: Fruzsina + Aglája, Algernon, Álmos, Bazil, Csoma, Csombor, Csomor, Eufrozina, Konkordia, Odiló, Ruzsinka, Tóbiás, Vazul |
175 | 66238 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=175 | Vallás | A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás:
A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első "funkcionális", a második "szubsztanciális" szemléleten alapuló meghatározás.
A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891–1963) valláskutató, amikor az alábbiakat írja "Az öt világvallás" c. könyvében:
Azt mondja továbbá, hogy az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.
Ma legalább kilenc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzalizmust, a szikhizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot. Ezek a vallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek:
Természetesen létrejöttek olyan vallások is, amelyek a két, alapvetően ellentétes felfogás között különböző átmeneteket képeztek.
A vallások tudományos kutatásával elsősorban a vallástudomány, és annak ágai, a vallástörténet és a vallásfilozófia foglalkozik.
Etimológia.
A magyar „vallás” szó a 16. századtól használatos a mai értelmében, korábban „a bűnök megvallása” értelmében volt használatos. Ebben a korban a magyarországi reformáció és ellenreformáció közötti küzdelemben különösen fontos volt a – katolikus vagy protestáns – hit megvallása, ezért vált használatossá ez a szó a vallásra.
Korábban a magyarban és számos idegen nyelvben egyaránt a latin "religio" szó vagy annak származéka volt használatos, a régi magyarban például a "religyió" változat. Ennek a szónak az etimológiája azonban magában a latin nyelvben is vitatott.
Cicero a religio szót a "relegere" szóból származtatja, aminek a jelentése "figyelembe venni, megtartani, szorgosan tanulmányozni".
Hippói Szent Ágoston egyházatya szerint a szó eredetét a "religere" (újraválasztani) igében kell keresni, azaz a vallás az istenség folyamatos újraválasztását jelenti.
Lactantius ókori keresztény egyházi író a religio szót a "religare" (megkötni, összekötni) igére, azaz az embert az istenhez fűző kötelékre vezette vissza. Ez az értelmezés már Lucretius római költőnél és materialista filozófusnál megjelent, ő azonban negatív értelemben használta, a vallást olyan köteléknek tekintette, ami az embert károsan gúzsba köti.
Mások szerint a vallás szó jelentése: vissza a kötelékekhez ("re-ligare"). Egy összekötözött, törött végtaghoz hasonlóan az emberiség lelkét is összeforrasztották, mivel bukása által megszámlálhatatlan egyén, és azok ivadékai, mindannyian megsérültek és tökéletlenek, és szükségük van arra, hogy visszaállíttassanak abba az állapotba, ahonnan „kificamodtak”, és hogy még egyszer egy tökéletes, harmonikus egésszé építtessenek fel.
A latin "religio" Isten vagy az istenek félelmére utal, és ("jóval később") azokra a szertartásokra és rítusokra vonatkozik, amelyek segítségével az isten(ek)hez fordultak.
A vallás meghatározása.
A vallás számos meghatározása ismeretes a szó etimológiájában rejlő meghatározási kísérleteken túlmenően is.
„A vallás az ember viszonyulása ahhoz a szent rendhez, amely minden létformát magában foglal, vagyis rendezett világegyetembe vetett hit, amelynek értelme egyszerre magában foglalja és meghaladja az embert”. (Peter L. Berger)
Emile Durkheim alapján: „A vallás szent, vagyis elkülönített és tiltott dolgokra vonatkozó hiedelmek és gyakorlatok összefüggő rendszere, amely a híveket az egyháznak nevezett morális közösségbe egyesíti.”
Aquinói Tamás szerint „a vallás az értelmes teremtmény (az ember) odarendelése (viszonya) az istenséghez mint első elvhez és végső célhoz”. Számára minden ember vallásos, aki a világ Istennek nevezett alapját és célját keresi. E definíció szerint azonban vallásnak csak a tiszta monoteizmus tekinthető.
Melford Spiro amerikai kulturális antropológus alapján „minden intézmény három fő összetevőből áll: hiedelemrendszer, cselekvési rendszerek és értékrendszerek ; a vallást az különbözteti meg más, kulturális természetű intézményektől, hogy emberfeletti lényekre hivatkozik.”
Jézus tanítása alapján a vallás egyenlő Isten szeretetével és a felebaráti szeretettel. E kettőből minden további parancsolat levezethető. Összefoglalva a hegyi beszédében vázolta fel Isten eszkatologikus országát a maga követelményeivel.
Az iszlám szerint az igaz vallás lényege a megingathatatlan egyistenhit. Az igaz muszlim az, aki aláveti magát Isten akaratának. Az iszlám azt tanítja, hogy az emberiség egyetlen nagy család. A Korán kinyilatkoztatja: nem igazhitű az, aki testvérének nem azt kívánja, amit magának kívánna. Isten számára az a legkedvesebb, akiből a legnagyobb jóság árad az Ő teremtményei felé. A mások iránti jó tettek, az önzetlenség és a szolgálat azok az eszmények, amelyet egy muszlimnak követnie kell.
Buddha vallása a nirvána üdvösségéhez vezető út. Ez egy út, nem pedig hitvallás. A lelki fejlődés útja, nem pedig tanok összessége. A buddhizmus nemes nyolcrétű ösvénye elvezet a nirvána eléréséhez. Ez az ösvény elpusztítja az önzést, a haragot, a kapzsiságot, a rosszindulatot és más gonosz gondolatokat és megtisztítja a szívet. Ezután virrad rá az egyénre a bodhi vagy a megvilágosodás, amely elhozza a tökéletes békét és az örök üdvösséget.
Bhagavad-gíta: „Alázatosság; büszkeségnélküliség; erőszakmentesség; béketűrés; egyszerűség, egy hiteles lelki tanítómester elfogadása; tisztaság; kitartás; önfegyelem; lemondás az érzékkielégítés tárgyairól; a hamis ego hiánya; lemondás; nem kötődés a gyermekekhez, a feleséghez, az otthonhoz és a többi hasonló dolgokhoz; kiegyensúlyozottság minden körülmény között; az Irántam érzett állandó és tiszta odaadás; elkülönülés az emberek általános tömegétől; az önmegvalósítás fontosságának felismerése; az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás – mindezeket tudásnak nyilvánítom, s ezen kívül minden tudatlanság.”
A. C. Bhaktivedánta: A teljes tudással rendelkező ember felhagy minden anyagi érzékkielégítéssel, azaz lemond minden érzékkielégítő cselekedetről. Az ember célja, hogy megváljon minden olyan tettől, amelynek az alapja az öncélú elégedettség megszerzése, valamint hogy készen álljon a Legfelsőbb (Lény) vágyainak teljesítésére. A Krisna-tudatú ember nem vágyik semmiféle önző élvezetre, hanem mindig a Legfelsőbb öröméért cselekszik.
A tao kínai szó, jelentése: út, ösvény, irány. A konfuciánusoknál az a tanítás és az „az út, amit az embereknek követniük kell”. Lao-ce azt mondja: a tao egy, kezdettől fogva létezik, és mindig is létezni fog. A tao útja: cselekedni anélkül, hogy gondolnánk a cselekvésre. Elérésének eszközei a (belső) tisztaság, az alázat, az elégedettség, az együttérzés, a minden teremtmény iránti kedvesség, a magasabb rendű tudás és az önuralom. A megszabadulás vagy üdvösség a tao megvalósításával érhető el, önmagunk legyőzésével.
A zoroasztrizmus tanítása szerint az élet célja a tökéletes, örök boldogság elérése az Ahura Mazdával kialakított bensőséges kapcsolat révén. Az örök üdvösség megvalósításának eszköze az "asa" , vagyis a szentség. A szentség vagy belső tisztaság a zoroasztrizmus lelke. Tiszta gondolatok, tiszta szavak, tiszta cselekedetek: ez a zoroasztriánus vallás híres alapelve, a zoroaszteri életforma állandóan ismételt szabálya. Az "asa" szó magába foglal minden erkölcsi alapelvet, és az Aveszta szinte minden fejezetében előfordul. A zoroasztrizmus azt tanítja, hogy a szentség maga a boldogság, ez Ahura Mazdá legbecsesebb ajándéka, s ez a legszebb felajánlás, amelyet az erényes ember tehet az Úr számára.
A zsidóknak adott tízparancsolat erkölcsi útmutatásain túl Isten a prófétákon keresztül ezt mondja: „Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben.. bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadatǃ” „Bocsásd szabadon az elnyomottakat,
és minden igát törj össze! Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a bujdosó szegényeket vidd be házadba! Ha mezítelent látsz, takard be, és testvéred elől ne zárkózz el!” „Akkor majd, ha szólítod, az Úr válaszol, ha kiáltasz, így szól: »Íme, itt vagyok!« Ha eltávolítod körödből az igát, az ujjal mutogatást és a hamis beszédet, ha lelkedet adod az éhezőért, és a meggyötört lelket jóllakatod, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli verőfény. Az Úr vezet majd téged szüntelen.”
„Csak egy vallás van, bár több száz változata van.” (George Bernard Shaw)
A vallás elsőrendű célja, hogy szent életű embereket hívjon létre, templomok, mecsetek, zsinagógák, imaházak, királyságtermek és mandirok helyett. A szent iratok alapján a vallásnak élő gyakorlattá kell válnia az ember életében. A vallás maga az élet, nem pedig csak külső formalitás, üres beszéd vagy képmutatás. Nem egy vallásba vagy felekezetbe való tartozás teszi vallásossá az embert. Az igazi vallás egy univerzális belső vallás: a szív vallása. Először a szívet kell megtisztítani.
Vallásosság.
A vallásosságot három szempontból jellemezhetjük :
A vallásokat foglalkoztató kérdések.
A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket:
A fő világvallások két nagy csoportja:
A vallások csoportosítása.
A vallásoknak többféle csoportosítása lehetséges, az egyik kategorizálás:
A vallások alkotóelemei.
A vallás a hitvilág és a gyakorlat összessége. A legtöbb vallás bizonyos közös vonásokat mutat. Az egyik, általánosan elfogadott nézet szerint a vallás a következő alkotóelemekből áll: hit, kultusz, közösség, a hit megvallása "(hitvallás)" és a hit parancsai. A vallás lényegében a világképre utal. A vallások alapvető jellemzője a hit, amely a vallás belső eleme.
Szent iratok.
A világvallásoknál és főbb felekezeteknél létezik olyan írás, mely az adott vallás alaptételeit, hitét rögzíti. Ezt általánosságban csak szentírásoknak vagy szent iratoknak szoktuk nevezni. A kereszténység fő iratát Bibliának, az iszlámét Koránnak, a zsidóságét Tanakhnak, az indiai vallásokban ágamáknak, a hindu vallásokban srutinak és szmritinek, a théraváda buddhizmusban Tipitakának, a mahájána buddhizmusban szútráknak, a szikhizmusban Ádi Granthnak nevezik.
A ma is élő vallások közül a legrégebben feljegyzett iratok a srutik közé tartozó Védák, melyek keletkezési idejét a Kr. e. 2. évezredre teszik.
Hitvallás.
A hitvallás a vallás által tanított eszmék együttese. Idetartoznak a szentírások és a szent hagyományok. A parancsok az emberek viselkedését szabályozzák; ilyenek az erkölcsi normák, a tabuk, a bűnről és a szentségről alkotott eszmék.
Kultusz és gyakorlatok.
A kultusz főleg az istentisztelettel összefüggő dolgokat jelenti; idetartoznak az épületek, képek, oltárok, rituálék, szent énekek, gyülekezetek stb. A közösség a vallás társadalmi aspektusa; a templomban összegyűlt híveket, magát a felekezetet, a papokat, szerzeteseket jelenti.
Szinte mindig megjelenik a vallásosság lokális központját biztosító helyszín, amit az intézményesített vallás és a hívők biztosítanak. Ezt nevezik templomnak, imaháznak, gyülekezetnek, zsinagógának a, mecsetnek, mandirnak, gurdvárának stb.
Más jellegzetes gyakorlatok az imádság, a zarándoklat, a szentek és az ereklyék tisztelete, a vallási alapú böjt (nagyböjt, ramadán). A keleti vallásoknál jellemző a meditáció, a mantrázás, a zazen. Némely vallásban vannak átmeneti rítusok, ilyen például a keresztség, a körülmetélés vagy az indiai vallásokban a díksá és a szamszkára.
Struktúra, hierarchia.
Egyes egyházakban sajátos hierarchia alakult ki. A római katolikus egyházban: pápa, bíborosok, püspökök, diakónusok, papok (áldozópapok, plébánosok), szerzetesek, apácák, laikusok.
Más vallásokban nem alakult ki hierarchia, de specialisták különböző típusai jöttek létre: imámok, müezzinek, rabbik, sámánok, boszorkányok; a keleti vallásokban a guruk, szvámik, szádhuk, szannjászík, jógik, lámák, bhikkhuk, bhikkhunik stb.
Erkölcs.
Szinte az összes vallásban megtalálható erkölcsi tanítás az aranyszabály, miszerint ugyanúgy kell bánnunk másokkal, mint ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak. Ez a bűn és erény egyik próbája. Mások bántása bűn, a nem bántás erény. A fő vallások közös etikai alapelvekről szólnak.
A vallás dimenziói.
A vallás az emberiség kultúrájának egyik területe vagy megjelenési formája. Amint a kultúrák hasonlítanak és eltérnek egymástól, a vallás is magán hordozza ezeket a jellegzetességeket. Vallásról helyesebb mindig többes számban beszélni, a „vallás” fogalma a modern világ tudományos koncepciója. A vallások tudományos tárgyalása két nagy ágra bomlik: a vallástörténetire és a valláselméletire. A vallástörténetben a vallások történeti tényei képezik a vizsgálódás tárgyát, az elméletben a vallási rendszerek, funkciók és hatások.
Hét vallási dimenzió különíthető el, amely alkalmas e komplex jelenség árnyaltabb tanulmányozására.
Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában megkísérel magyarázatot adni a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára, legalábbis ez a vallások képe önmagukról.
Filozófiai megközelítés.
A legtöbb fő vallás három alapvető tényező – Isten, világ és ember – kapcsolata. Földi síkon nyújt vigaszt a megfáradt vándornak, magyarázatot ad az élet rejtélyeire és megmutatja a halhatatlanság felé vezető utat. A vallás lényege, hogy jót tegyünk másokkal, szeretetet, könyörületet, őszinteséget és tisztaságot tanúsítsunk az élet minden területén. A vallás a filozófia gyakorlata, a filozófia a vallás elmélete. A filozófia az örök kutatás, vizsgálódás, kérdezősködés, a vallás pedig a megérzés, a megértés, a megtapasztalás. Mindenkinek nem áll jól ugyanaz a kabát. Az egyéni vérmérséklet, a kulturális háttér különböző, ez indokolja a vallások különbözőségét. Az egyik vallás ugyanolyan mint a másik. A tehenek különböző színűek, ám a tej színe egyforma. Számtalan rózsa létezik, de egyformán illatoznak. A vallás egy, de számtalan formában lehet gyakorolni. A különbözőség a teremtés rendje. Ez alól a vallás sem kivétel.
A vallás nem dogma. A vallás nem krédó. A vallás nem teológia, és nem is puszta meggyőződés vagy érzelem. Nem egy kis imádkozás, amikor az ember fájdalmaktól szenved vagy szüksége van valamire. A vallás legelsősorban jóság és szolgálat. A vallás Istenben élt élet. Aki képes feltétel nélkül szeretni, másokkal szemben kedves, igazmondó, becsületes és hite, odaadása rendületlen, az valóban vallásos.
A vallás lényege nem a harang kongatása, nem a nyakláncon hordott jel vagy a homlokra festett jelzés. A vallás nem ima, nem rendszeres templomba-járás, nem teizmus, panteizmus vagy ateizmus. Vallásunk nem az, amiben állításunk szerint hiszünk, hanem az, amit életünkkel kezdünk. Minek szenteljük az életünket, a gondolatainkat, a tetteinket? – ez az igazi vallás. A vallás a jóság, a tisztaság és az önzetlen szolgálat gyakorlása a világi kísértések közepette.
A vallás és Isten ugyanaz. A vallás nem pusztán eszmecsere Istenről. A vallás elméleti elfogadása önmagában még senkit nem tesz vallásossá. A valódi vallás túl van minden érven. A vallás az ember átlényegülése, önmegvalósítása.
A Biblia, a Korán, a Bhagavad-Gítá, a Zend-Aveszta mind szent könyv, mindegyik az isteni tudás lényegét tartalmazza. Ahura Mazdá, Alláh, Ísvara, Jehova, Jahve mind az egyetlen Isten különböző nevei.
A vallás végső forrása Isten. Alapelemeit Isten nyilatkoztatta ki a látóknak, vagy más néven a prófétáknak a történelem kezdetekor. Minden vallás alapja vagy lényege azonos és egyidős az emberi fajjal. A vallás területén soha nem volt és nem is lesz semmilyen új felfedezés vagy tapasztalás. Egy vallásalapító sem talált fel új vallást vagy fedett fel új igazságot. Mind közvetítők, nem eredeti alkotók.
Csak egy valódi vallás van: az igazság és szeretet vallása. A szív vallása. A szolgálat, az áldozat és a lemondás vallása. A jóság, a kedvesség és a tolerancia vallása. A vallás az emberi egyetértés. Az olyan vallás, amely nem késztet szeretetre és egységre, nem nevezhető igaz vallásnak.
Az igazság nem keresztény, nem iszlám, nem hindu, nem buddhista, nem taoista. Csak egyféle igazság létezik, az örökkévaló lényeg. Az igazság vallásának követői a békesség, a felebaráti szeretet, az erkölcs és az üdvösség útját járják.
Az ember tudatlansága, hatalomvágya, önző céljai, kapzsisága miatt megfeledkezik élete céljáról. Sokan hirdetik a kereszténységet, ám a hívők nem gyakorolnak feltétlen szeretetet és megbocsátást. Sokan hirdetik az iszlámot, ám a hívők nem ismerik el az emberek testvériségét. Sokan hirdetik a buddhizmust, ám követőik nem mondanak le vágyaikról és az erőszakról. Sokan hirdetik a hinduizmust, ám nem látják mindenben és mindenkiben Istent. A tudás hiábavaló, ha nem változtatja meg az egyén életét. Gyakorlat nélkül az idealizmus fatalizmust szül. Az önzetlenség és a szeretet nem hallgatni való erény vagy bemagolandó hittétel, hanem követendő példa, szemléltetni és sugározni való eszmény.
A tudomány és a vallás.
Amint az élet a modern találmányoknak köszönhetően kényelmessé és viszonylag könnyűvé vált, a gondtalanságot kedvelő ember hajlamos egyre inkább kirekeszteni a vallást az életéből, és egyre jobban felmagasztalni a materialista civilizáció értékeit. Ám az élet eseményei mindig igazolják, hogy a tudomány pusztán objektív nézetei és módszerei megbízhatatlanok, s az ember semmivel nem lett boldogabb és a világ sem lett jobb, annak ellenére, hogy a tudomány jelentős haladást ért el.
Napjainkra a tudomány áthidalta az időt és a teret. Pár óra alatt eljuthatunk Budapestről a horvát tengerpartra, vagy akár Európából Amerikába. Ez aztán a csoda! Földünk nagyon kicsire zsugorodott össze. De vajon hozzájárult-e valójában a tudomány az ember boldogságához? A válasz határozott nem. A tudomány csak megsokszorozta az ember vágyait és fényűző kiadásait. A ma fényűzése a holnap szükséglete.
Az emberiség kemény erőfeszítések árán kiaknázta és kizsigerelte a természet rejtett kincseit és a tudomány számos csodálatos dolgot talált fel. A kutatók éjt nappallá téve munkálkodnak laboratóriumaikban, hogy még több dolgot találjanak fel. Ám a tudomány az életet csak bonyolultabbá tette. Az ember elméje egyre nyughatatlanabb miatta és nem járul hozzá a belső béke megteremtéséhez.
Az ember a természet része. Az ábrahámi vallások alapján az ember és a természeti világ Isten teremtése. A természetről szóló gondoskodás gondolata megtalálható a Bibliában "(ld. sáfárság)" és a Koránban. A keleti vallások az emberiséget, a természetet és az istenit egységesnek tekintik és a létezők kölcsönös függését hangsúlyozzák.
A mai világ bölcs kezelés helyett visszaél a Földdel, és felborítja a természet és az ember harmóniáját. Az emberiség maximális kényelemre törekszik, eszébe sem jut, hogy pazarló életmódján változtasson. A saját pusztulását készíti elő. A gyakoribbá váló természeti katasztrófák által a Föld visszavág minden pusztításért, amit az ember ellene végez.
A rádió, a telefon, a TV, a komputer, az internet, a gépkocsi, a tengeralattjáró, a szuperszonikus vagy pilóta nélküli repülőgép, a műhold, a ballisztikus rakéta vagy az atombomba mind lélegzetelállító csodák. Ám a tudósoknak nem sikerült az emberek erkölcsi színvonalán javítaniuk.
A tudós az atomokat bombázza, az elektronok mozgását figyeli laboratóriumában, egész életét annak szenteli, hogy megértse az anyag és az energia természetét és titkait, számos dolgot feltalál, tanulmányozza a természet törvényeit, de mindezek ellenére sem képes megérteni a teremtés és a Teremtő misztériumát, sem az élet értelmét.
A tudományt leköti a külvilág tanulmányozása, ám a belső világ vizsgálatáról megfeledkeznek. A tudomány csak a látható jelenségekről ad leírást, a mögöttük rejlő Valóságról nem. A tudomány nem talált még választ a lényegi kérdésekre: Ki vagyok én? Mit keresek a Földön? Mi a végső igazság? Mi az ember életének a célja?
A tudomány tényekkel, a vallás értékekkel foglalkozik. Ahol véget ér a tudomány, ott kezdődik a vallás. A tudományos megfigyelések és felfedezések alapos tanulmányozása közelebb visz Istenhez. Honnan származik az elektronok energiája? Mi az elektronok mozgatórugója? Ki alkotta meg a természet törvényeit? Mi az az intelligencia, amely a természetet és a világegyetemet mozgatja? Ki a primum mobile? A fizikai erők és törvények tanulmányozása, a mentális erők és törvények megismerése kevés a tökéletességhez. Átfogó tudás kell, és annak a lényegnek a felismerése, amely a nevek és formák, valamint minden fizikai és mentális jelenség mögött húzódik. Csak így válhatunk tökéletes mesterekké, teljes beavatottakká, vagy buddhákká (megvilágosodottá).
A vallások felszólítanak, hogy belül vizsgálódj. A tudomány nem lehet mindennek az alfája és omegája. A tudomány nem ismeri az élet eredetét. A legtöbb kutató elismeri, hogy nem tudják biztonsággal kijelenteni, hogy alakult ki az élet a Földön. A tudomány nem nyújt üdvözülést. A tudomány semmit nem tud a gondolatok eredetéről, az univerzum eredetéről és sorsáról, a természetfeletti lényekről, a lélekről, a halál utáni életről. Számos kérdésre csak a vallás adhat választ, nem a tudomány.
A vallás eredete és története.
Az indiaiak három vallást (bráhmanizmus, buddhizmus, dzsainizmus) hoztak létre, a kínaiak kettőt (konfucianizmus, taoizmus), a zsidók saját tanításukon kívül lerakták a kereszténységnek és az iszlámnak az alapjait is. A perzsák háromszor tettek kísérletet arra, hogy az egész emberiség számára alkalmas hitformát alkossanak: megteremtették a zoroasztrizmust (párszizmus), a Mithrász-kultuszt és a manicheizmust. Noha ez a három vallás átmenetileg szintén jelentős befolyást gyakorolt, mégsem tudott a Föld nagyobb részén elterjedni és tartósan fennmaradni. Krisztus után a 7. századot követően többé nem keletkezett egyetlen nagy vallás sem, csak a már meglevők átalakítására került sor.
Az egyes vallások részletesen.
A világvallás fogalmának meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal. Az alábbi felsorolásban szereplő vallásokat számos szaktekintély és a köztudat is világvallásnak tekinti, ugyanakkor a fenti kritériumoknak nem felel meg mindegyik. A buddhizmus és hinduizmus nem missziós vallás, hasonlóan a zsidósághoz. A buddhizmus például egy filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Követőinek számát tekintve jelentősnek számít még a taoizmus és a konfucianizmus, de ezek inkább eszmerendszerek. A bahái hit főleg földrajzi elterjedtsége miatt jelentős.
Sintoisták főként Japánban, hinduk és dzsainok elsősorban Indiában, univerzisták főleg Kínában, Koreában és DK-Ázsiában vannak. A „kis szekér” buddhistái Srí Lankán és DK-Ázsiában élnek, a „nagy szekér”-é az indiai Himalája vidékén, Tibetben, Mongóliában, továbbá Kínában és Japánban. A kereszténység Európában, Fekete-Afrikában, Amerikában és Ausztráliában uralkodó vallás, de egyre több híve van Ázsiában is. A kevés párszi túlnyomórészt Elő-Indiában él, csak kis töredékük maradt hazájukban, Perzsiában. A zsidók az egész Földön szétszóródtak. Az iszlám Dél- és Nyugat-Ázsiában, továbbá Észak-Afrikában uralkodó.
Kisebb, ismertebb vallások, irányzatok.
A nagy világvallások közé nem sorolható, önálló vallások, irányzatok:
Vallás és jogrend.
A világ több országában napjainkban vallásszabadság van, melyet gyakran az adott ország – például Magyarország – alkotmánya is emberi jogként rögzít, vagyis a jog nem engedi meg, hogy egyént vagy csoportokat hitük alapján hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. (Ide tartozik az is, hogy aki nem hívő, azt sem érheti hátrány.) Ezzel együtt jár az, hogy a legtöbb fejlett országban az "állam" és a "vallás" szerepe elkülönül egymástól (szekularizált állam), azaz a vallás nem vesz részt az országok politikai és gazdasági irányításában, és az állam nem szól bele a vallási felekezetek belügyeibe.
Magyarországon.
Magyarországon több mint száz törvényesen bejegyzett egyház és vallási közösség van.
Magyarországon a lakosság döntő többsége valamely egyház tagja – a keresztelkedés révén, amely a katolikusoknál jellemzően gyermekkorban történik. A lakosság döntő többsége magát valamilyen értelemben vallásosnak mondja (10-13% az egyház tanítása szerint, 50% „a maga módján”). A nagyobb felekezetek tagjai kevésbé, a kisebbeké inkább ismerik / hiszik vallásuk tanításait illetve követik erkölcsi törvényeit.
A legnagyobb vallások a Földön.
A legnagyobb vallások a Földön (a táblázat felső becsléseket tartalmaz):
Forrás: The World Factbook 2008. , International Journal For Religious Freedom Vol 5.
"Megjegyzések": Az adott táblázatba sorolt követők sokféle vallási közösség tagjai lehetnek, számos vallási irányzatot követhetnek, sőt meggyőződésük és önbesorolásuk szerint lehetnek valláson kívüliek is. Egyik vallási irányzat, sőt a vallástalan irányzat sem mondható egységesnek. Sokszor nagyon erősek a belső ellentétek. A táblázatban szereplő számok hozzávetőleges értékek.
További nehézség a világ vallásait követők létszámának meghatározásában az, hogy maguk a vallások is eltérő kritériumok szerint tekintenek valakit a vallás követőjének. Számos vallás (hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, taoizmus stb.) egy adott kultúrrégió összes tagjára vonatkozik, és európai értelemben nem is beszélhetünk az adott vallás melletti döntésről vagy egyáltalán vallásról. A valamely valláshoz való tartozásnak több rétege van, amely vallásonként különböző. A (gyermekkorban vagy felnőttkorban történő) beavatás és a felnőtt tudatos döntés nagyon eltérő elkötelezettséget jelent. Bizonyos etnikumokhoz való tartozás az adott etnikum kultúrájának (vallásának) elfogadását is jelenti – a vallás és a kultúra közötti különbségtétel nem lehetséges. A vallások nagy részének vannak tanai és erkölcsi tanításai – ám a valláshoz tartozás többnyire nem igényli a tanok ismeretét és a parancsok követését.
A vallásosság nem jelent mindenképpen tételes valláshoz vagy egy jelentős vallási hagyományhoz való kötődést, jelenthet egyéni vallási képzetekhez való ragaszkodást, amit "Robert Bellah" szociológus nyomán "sheilaizmus"nak neveznek, bevett európai szakfogalom szerint pedig a maga módján való vallás(osság)nak vagy egyházon kívüli vallásosságnak.
Összehasonlítás.
Két keleti és a három ábrahámi világvallás összehasonlítása:
Kritikák.
A vallás iránt kritikus nézetek szerint a vallások e tekintetben inkább a magyarázat pótszerei, mint magyarázatok, és a vallások összetartó ereje szociológiai és pszichológiai, nem pedig episztemológiai. Eszerint tehát a vallás a vallás a nép ópiuma s mint ilyen, a kitalálói érdekeit és hatalmát hivatott szolgálni.
Az ateizmus mint a hit ideológiájának ellentéte, felsorakoztat nagyon sok valláskritikát is. Emellett a vallásnak létezik különféle filozófiai, és tudományos kritikája is, köztük a marxista valláselmélet.
A kritika forrása lehet például agnoszticizmus, szkepticizmus, vallásellenesség, filozófia, racionalizmus, de eredhet más vallások híveitől is. |
176 | 191906 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=176 | Hit (filozófia) | A hit ismeretelméleti értelemben kijelentések, elméletek olyan elfogadását (vagy tagadását) jelenti, melyek közvetlen és azonnali igazolása semmilyen módon – sem érzékileg, ill. tágabb értelemben tapasztalatilag, sem logikailag – nem lehetséges. Az elfogadás tehát a teljes „racionális” bizonyítás "hiányában," esetleg – de nem feltétlenül – annak "ellenére" történik.
A hitnek ezen értelmezése a filozófia és a pszichológia számára is problémát, vizsgálati területet jelent. A hit egy másik – a fentitől nem független, de azzal nem is teljesen egybeeső – értelmezésben vallásos hitet jelöl.
A hit egyáltalán nem valamiféle megátalkodott ragaszkodás egyértelműen hamis dolgokhoz: a legtöbb ember megalapozottnak érzi sok hitét, meggyőződését, olyan esetekben is, amikor a szigorú bizonyítás valójában nem történik meg, és eme érzése nemhogy ütközne a társadalmi szokásokkal és elvárásokkal, hanem sokszor éppenséggel találkozik velük. Például egy szimpatikus embertől barátságos fellépést várhatunk a jövőben is, vagy nap mint nap használjuk a liftet, pedig semmi egzakt garancia nincs rá, hogy a felvonófülke nem fog éppen akkor leszakadni; valójában a hit jelensége széles spektrumon mozog a józan ész és a teljes (ön)becsapás mint két véglet között. Ráadásul a közvetlen és azonnali igazolás hiánya nem zárja ki, hogy az, aki hisz, ne rendelkeznék valami részleges, heurisztikus jellegű igazolással, vagy elvárásokkal a szigorú igazolás jövőbeni megtörténtére vonatkozólag. Mindezt azért szükséges kijelenteni, mivel léteznek vagy léteztek olyan gondolati irányzatok – filozófiai tanok, vélekedések – melyek akár a vallásos, akár a tágabb értelemben vett hitet leértékelték, azt károsnak vagy legalábbis fölöslegesnek gondolva. Különösen élen járt ebben a marxista filozófia a tizenkilencedik és huszadik századi Európában. Egyes marxisták élesen szembeállították a hit bármiféle értelmezését az igazsággal, az észszerűvel, és a tudással; más képviselőik viszont rámutattak a hit(ek) alapvető szerepére nemcsak a mindennapi életben, hanem a tudományban is, és példákkal igazolták, hogy a hit megvalósulása is hordoz"hat" (még ha nem is minden esetben hordoz) – magában racionális elemeket.
Még elítélőbb ismeretelméleti kritikákat kapott a vallásos hit az említett irányzatok, illetve általában az ateista filozófusok részéről. A marxista filozófia gyakran az „elméleti hit” terminust alkalmazta a fenti, „ismeretelméleti” hitértelmezésre (nem ritkán azzal a szándékkal, hogy elválassza azt a teljesen irracionálisnak tartott vallásos hit fogalmától). A vallásos világkép a hívők gondolkodásában részben átfedi az empirikus tudományos módszerekkel megközelíthető világot, részben túlmegy azon. Az a része, amely a természettudományok felől nézve nem értelmezhető, filozófiai értelemben metafizika. Egy népcsoport hitét a különböző természetfeletti lényekben, jelenségekben hitvilágnak, illetve mitológiának nevezzük.
Példák és használati módok.
Hit a hétköznapi életben.
Fokozatok.
A hit erőssége, vagyis annak foka, hogy hívője mennyire tartja kétségtelennek, különböző lehet. A gyanú, a feltételezés olyan hit, amelyet a hívője sem tart kétségtelennek, és általában erős szükséget érez a bizonyítására. A vélemény már rendelkezik valamiféle minimális igazoltsággal, és sokszor jól beillik a hívője nézetrendszerébe, azonban meggyőzés, ellenérvek, cáfolatok hatására hajlandó ezt módosítani. A meggyőződés nagyon erős hit, sok esetben a hit igazoltságába vetett (de esetleg hamis) hittel is együtt jár.
Nyelvészeti szempontok.
Sok nyelvben több (de legalább kettő) szó van az „elméleti” és a „vallásos” hit megkülönböztetésére, pl. az angolban: "belief" = "hit" "(vélekedés)", "faith" = "vallásos hit".
A hit filozófiája.
Történelem.
Ókor.
Az első írásos munka, amely a hit fogalmával részletesebben foglalkozott, Parmenidész tankölteménye. Parmenidész megkülönböztette a tudást a „véleménytől” (doxa: vélekedés, látszat). A mű értelmezését töredékes és sokszor ettől függetlenül is, költőien homályos volta, azonban megnehezíti. Egy lehetséges értelmezés szerint azonban Parmenidész a hit fogalmát nem a modern értelmezéssel egyezően használta. Parmenidésznél éppenséggel a valódi tudás alapul intuitív belátáson, amit pedig az emberek tudásnak neveznek, az érzéki benyomásokon és tapasztalatokon alapuló „tudás”, az valójában csak doxa, amelyben „nincs igaz bizonyosság” (ami nem jelenti azt feltétlenül, hogy teljességgel hamis lenne). Ez majdnem a fordítottja a modern értelmezésnek.
A doxa fogalma, illetve a tudás filozófiai és fogalmi elemzésének igénye számos görög filozófusnál felbukkant, így pl. Platónnál. A Platón által felmutatott nagy filozófus, Szókratész jellegzetes tevékenysége volt, hogy látszólag nyilvánvaló, hétköznapi fogalmakat (igazság, erény, jó stb.) megkérdőjelezett, az érdeklődőket állandó rákérdezéssel kimozdította megszokott és kényelmes hiteikből, kimutatva, hogy amit tudásnak hisznek, az csak doxa, sőt előítélet. Politikai és személyes ellenfelei végül halálra ítélték.
Középkor.
A középkorban a teológiában és skolasztikus filozófiában központivá vált a vallásos hit fogalma.
Újkor.
David Hume és Immanuel Kant volt két ismert személy, aki a hit és az ítélőképesség kérdéseit vizsgálta.
Huszadik század.
„Hitviták” és elképzelések a marxisták körében.
A hetvenes évek végén Jürgen Kuczynski tudománytörténész-filozófus és Franz Loeser filozófus kisebbfajta mozgalmat indított el a marxizmuson belül a hit fogalmának tisztázására. Szórványos és visszhangtalanul maradt kísérletek után, mint pl. Georg Klaus egy hatvanas években írt, a hit nem-vallásos fajtáit is vizsgáló tanulmánya ("Die Macht des Wortes", 1969), Kuczynski és Loeser egész sor hozzászólást indukáltak a hitről indított marxista vitához, amely utóbbi tudatosította ezen terület elhanyagoltságát, és felhívta a figyelmet a hit hétköznapi életben nélkülözhetetlen, illetve a tudományon belül is létező jelenségeire.
Klaus fentebb említett tanulmánya, amely a szemiotikai pragmatikával foglalkozott, a hit fogalmát abban az összefüggésben tárgyalta, hogy milyen jelentőség tulajdonítható a hiteknek általában a mondatok jelentésének meghatározásában. A hitet „kijelentések igazságának tételezése”-ként definiálta, és megjegyezte, hogy racionális megalapozottsággal is rendelkezhet, alapja részben az extrapoláció (előrejelzés), részben az interpoláció (kiegészítés). Bár meghatározott tudást előfeltételez, ennek ellenére lényegesen különbözik a tudástól; mert „föltevéseken alapul, hogy ily módon hidalja át a tudásnak azokat a hézagait, melyeket nem lehet betölteni; ily módon az ember lekerekített rendszerhez jut.” Klaus azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a hit létfontosságú „az ember gyakorlati alapállása szempontjából”; sőt, magán a tudományon belül sem lehet mellőzni, például egy tudósnak hinnie kell, hogy az aktuális tudományos problémák egyáltalán megoldhatóak. Ugyanakkor elutasította a vallásos hitet, és tagadta annak racionális megalapozottságát.
Loesernek az az ötlete támadt, hogy „kreativitási logikát” fejlesszen ki. A hetvenes évek második felétől kezdve több értekezést is publikált ezzel kapcsolatban. Különösen érdekelte a hit általa relevánsként definiált fajtája, a „teremtő hit”, illetve az ezt megvalósító logikai struktúrák szerepe az alkotó gondolkodás különböző fázisaiban, egyik értekezésében egy matematikussal együtt még arra is vállalkozott, hogy matematikai modellt alkosson a hittel kapcsolatos logikai műveletekről. Ez egy gráfos ábrázolásmódhoz vezetett („doxogramma”), amelyben szerepet kapott pl. a hit valószínűsége, vagy a bizonyításához szükséges „energiamennyiség”, és más, a modellben definiált mennyiségek. Egy sokkal későbbi tanulmányában a hitet a valószínűség fogalmával kötötte össze: „a legáltalánosabb értelemben vett ismeretelméleti kategória ez, s azt a nem bizonyosságon, hanem meghatározott valószínűségen alapuló föltevést jelenti, hogy egy információ igaz (avagy hamis).”
Kuczynski 1977-ben megbírálta a Klaus és M. Buhr által kiadott "Philosophisches Wörterbuch" c. kiadványt amiatt, hogy nem tartalmaz önálló "hit" szócikket, hanem pusztán a „vallásos hit” fogalmát tárgyalja, azt is lekezelő módon: „szubjektív elidegenedési helyzetből adódó, a valóság fantázia általi torzításán nyugvó, bizonyíthatatlan meggyőződés, amely természetfölötti, nem-materiális lényegiségek és erők létezését tételezi, valamint hogy ezek a faktorok beavatkoznak a természeti folyamatokba, a társadalmi életbe és az ember egyéni sorsába, s ennek megfelelően »misztikus módon« nyilvánulnak meg az emberek számára. A vallásos hitet ezért áthidalhatatlan szakadék választja el a tudástól és tudománytól.” Kuczynski a hit mint önálló fogalom elhanyagolását „megdöbbentően hibás álláspontnak” nevezte, majd több személyes tapasztalatból, illetve a hétköznapi életből vett példa közlése után a következő hitvallást fogalmazta meg: „az emberek többsége számára, bizonyos értelemben számunkra, marxisták számára, a hit mindig erősebbnek bizonyult a tudásnál. Nem a kinyilatkoztatáson alapuló vallásos hit, hanem annak egy másik formája ... Egészen egyszerűen meg kell állapítanunk, hogy a tudás mellett valójában a hit is létezik, olykor vallásos formát öltve, máskor viszont egyszerűen a tudás meghosszabbításaként egy olyan dimenzióban, ahová a tudásunkkal képtelenek volnánk eljutni.”
Valószínűleg a Kuczynski által indított vita hatására, a Manfred Buhr és Alfred Kosing szerkesztette (1974 óta több kiadásban is megjelenő) nagy filozófiai kézikönyv, a "Kleines Wörterbuch" negyedik kiadásától (1979) kezdve önálló szócikket szentelt a „hit” címszónak, azt „elméleti” és „vak” hitre választva, az elméleti hitről pedig ezt írja: „egyes következtetéseket, hipotéziseket és más megalapozott föltevéseket igaznak tekint, még ha ezek az adott időpillanatban nem nyertek vagy nem nyerhettek bizonyítást. Egy ilyen hit biztos tudáson alapul, amely már átesett az ellenőrzés próbáján, s gyakorlati tapasztalatokra épít. Fontos szerepet játszik a gyakorlati cselekvés orientálásában és a viselkedés meghatározásában, különösképp, ami az osztályharcot illeti. Gyakorta játssza annak a szükségszerű középtagnak a szerepét, amely közvetíti az elmélettől a gyakorlathoz vezető átmenetet.” A szócikk elhatárolja az elméleti hitet attól a „vak hittől”, amely nem bizonyos ismeretekből indul ki, hanem az érzésre alapoz, természetfölötti erők állítólagos megnyilatkozásaira és jeleire épít, és ami a „babona egyik formája, szigorú ellentétben áll a tudással”.
Frank Rupprecht még ennél is továbbment, és "Realar Optimismus" c. könyvében áttekintette Klaus és Loeser munkáit, valamint annak a Bern Okundnak az érvelését, aki Loesert kritizálta egy új fogalom, a „szocialista hit” bevezetése miatt (amin Loeser lényegében a szocializmus győzelmének hitét értette), mondván, hogy Loeser feleslegesen az irracionalitás talajára tereli a vitát. Rupprecht viszont csatlakozott Loeser álláspontjához, és „forradalmi hitről” beszélt, amely „olyan társadalmi érzület, mely egyidejúleg alapul tudáson és tapasztalaton”. Rupprecht Okunddal és a Kleines Wörterbuch szócikkíróival ellentétben egyáltalán nem tartotta károsnak, ha a hit fogalmát annak érzelmi, ill. – ezzel összefüggésben – társadalmi vetületeivel úgy bővítené valaki, hogy közben elismerné az így kapott tágabban értelmezett hitek bizonyos észszerűségét, vagy legalábbis társadalmi fontosságát. Az emberek ugyanis nem pusztán gondolkodó, hanem egyben érző lények is, ennélfogva a hit nemcsak elméleti kiegészítője a tudásnak, hanem azt „az érzület oldala felől is kiegészíti – a hit tudáson alapul, amennyiben a szóban forgó ember rendelkezik tudással, s ezt a tudást a hit összekapcsolja az ember szubjektív-emocionális oldalával ... A hit ebből a szempontból tehát az érzelmi erő és kötődés fogalma, amellyel a társadalom életében sor kerül egy meghatározott cél fölvállalására.” Rupprecht dolgát megkönnyítette, hogy ebben az időben már „szovjet elvtársak útmutatására” is hivatkozhatott, elsősorban Vladimir Sinkaruk néhány művére (melyek egy része németül is megjelent). Sinkaruk többek közt a hit jövőre-irányultságát hangsúlyozta, egyik írása szerint a hit olyan „pszichikai jelenség”, amely „genetikusan az ember célkitűző tevékenységével függ össze, a jövő képét foglalja magában, ama törekvés eredményeképp, hogy előzetesen megragadhatóak legyenek a jövőben rejlő lehetőségek.” A hit területén az ember „a képzelőerő jelenségeit valóságosként élheti meg, s a múlt és a jövő jelenné válhat a számára”.
Sinkaruk gondolatainak egy részét 1980-ban Drezdában a szovjet és keletnémet filozófusok közös bizottságának nyolcadik konferenciáján is előadta, az előadást követő konferencia tanulságait Rupprecht így foglalta össze: „a szellemi élet nem-vallásos jelenségeként értelmezett hit szükségszerű hellyel és korlátozott, de fontos funkcióval rendelkezik a munkásosztály társadalmi pszichéjében”. Ez felfogása szerint támogatja azt a tételt, miszerint a hit egyidejűleg elméleti képződmény – valaminek észszerű alapon történő igaznak tartása – valamint társadalmi érzület, a tudás személyes és érzelmi jellegű kiegészítője.
A marxista filozófusok párbeszéde közben kialakulni látszó „elméleti hit” fogalma kritikában részesült Joachim Forsche részéről (dicsérő megjegyzései mellett), ugyanis szerinte részint megkérdőjelezhető a hit alapjaként a tudást feltételezni, sokkal természetesebb lenne a fordított irányú viszonyítás; részben pedig logikátlannak tartotta, hogy Rupprecht a hit érzületi jellegét – amelynek észrevételét egyébként Forsche pozitívumnak látta – egybekeveri a hit tudásszerű aspektusával. Forsche szerint nem a tudás a hit alapja, hanem éppen ellenkezőleg: „a hit primer módon intuitív belátáson és értéktudáson alapuló tételezés, az igazként és értékként való tételezés előzetes eszmei adottsága, a tudás, a cselekvés és a viselkedés előfeltevése”, ami ráadásul „a tudás valamennyi formájában ismeretalap, előfeltevés, a létbe, illetve a másik létébe vetett bizalom megelőlegezése”. Ám a hit maga nem elméleti képződmény, csupán az elméletek alapja. „A hit általunk megfogalmazott dialektikus felfogása kizárja azt, hogy a hit jelenségének két oldala egymás mellett állna – a tényállások igaznak tételezése, és az emberekbe vetett bizalom mint társadalmi érzület – illetve, hogy valamelyik oldal abszolutizálódjék a másik oldallal szemben.” Forsche szerint az eddigi vitában többen elkövették a hibát, hogy az „értelmi”-„érzelmi” fogalompár különbségét azonosítják a „racionális”-„irracionális” fogalompár különbségével. Az érzés ugyanis lehet észszerű, sőt eszes, például egy művészi intuíció eredményében akár racionális is lehet. A marxista filozófián belül uralkodóvá vált szcientista és intellektualista tradíció túl szűkre szabta az ész és az ismeret határait. A létbe, a másikba vetett bizalom, a hit nem ostobává, hanem éppenséggel nyitottá tesz a valóság iránt: ahogyan a gyermek is először az anyja, majd a világ és a dolgok felé nyílik ki. Bizalom és hit nélkül nincs emberhez méltó élet. Zárszóként hangsúlyozta, hogy súlyos hiba lenne a hit teljes területét átengedni a teológiának, előbbit már eleve irracionális bélyegezve, mert igazából csak a vallásos hit irracionális.
Neopozitivizmus.
A neopozitivizmus legjelentősebb (de azt egyben meg is haladó, továbbfejlesztő) alakja, Rudolf Carnap a hitet a szemiotikai pragmatika tudományának körébe utalta, és több írásában is sürgette utóbbi tudomány kidolgozását (a „pragmatista atyák” filozófiáját – mint pl. Peirce-ét – ismerte és bírálta is, nem tartotta elég egzaktnak). A pragmatika felé fordulásra többek közt saját filozófiájának számos nyitott kérdése – pl. az általa „leírónak” nevezett terminusok feltételezése, vagy a számok és más absztrakt nyelvi formák létezésének dimenzionálása késztette (ez utóbbi kérdést egyértelműen a pragmatikához utalta: hogy létezőnek nevezhetőek-e az absztrakt nyelvi formák, azt végső soron csakis az döntheti el, hogy hasznosak-e). A pragmatika tárgykörébe olyan fogalmak tartoznak szerinte, mint „hit”, „tartalom”, „kijelentés”.
Elméleti megkülönböztetések.
Diszpozicionális és okkurrens hit.
Több szerző (Price (1969), Armstrong (1973), Lycan (1986), Searle (1992), Audi (1994)) megkülönbözteti a hit diszpozicionális (tartós), ill. okkurrens (eseti, alkalmi) változatait. A diszpozicionális jellegű hit állandó jelleggel jelen van, míg az okkurrens jellegű csak alkalmilag. Példa:
Ez egy diszpozicionális jellegű hit. Akkor is indokolt lehet, ha János éppen alszik, vagy teljesen nyugodt. Viszont:
Ez egy okkurrens, alkalmi jellegű hit, amelyet az éppen aktuális szituáció indukál.
Egy diszpozicionális hit megfelelő körülmények között ideiglenesen okkurrenssé válhat – pontosabban, egy diszpozicionális jellegű hit, megfelelő körülmények között, kiválthat egy neki megfelelő okkurrens jellegű hitet. Például az az általános hit, hogy az étel tápláló, azt az alkalmi hitet, hogy az az étel, amit az adott pillanatban eszik, tápláló. Fordítva, egy okkurrens hit újra meg újra aktiválódva a tudatban, egy hasonló, de általánosabb, diszpozicionális hit rögzülését okozhatja. Pl. ha egy útkereszteződésen minden nap átkel valaki munkába menet, és többször is majdnem elütik, akkor joggal gondolhatja, hogy ez a kereszteződés általában is veszélyes. Van olyan álláspont, miszerint valójában minden hit (és minden tudás) diszpozicionális jellegű (diszpozicionalizmus).
Fallibilizmus és infallibilizmus.
A fallibilizmus az a filozófiai álláspont, miszerint az igazolt tudás (értsd: az igazolt hit) téves is lehet, még kifejezettebb formájában (erős fallibilizmus) az az álláspont, miszerint gyakorlatilag nem létezik ismeretelméleti szempontból igazoltnak tekinthető tudás: végső soron minden tudásunk csak hit. A fallibilizmus két kézenfekvő érve az illúzió-érv (sosem garantálható, hogy a megismerő szubjektum nem érzékcsalódás áldozata a hitei igazolásakor), másik pedig az igazolásregresszus: amikor a szubjektum igazol egy hitet, akkor először is igazolnia kell, hogy az igazolás helyes, de még ezelőtt annak igazolása szükséges, hogy az igazolás igazolása helyes ... és így tovább. Az igazolásban axiómaszerűen, azaz igazolatlanul elfogadott alapelvre kell előbb-utóbb támaszkodnia, ha nem akar végtelen igazolási ciklusba kerülni – viszont, mivel az axióma igazolatlan hit, így ismeretelméleti értelemben nem nevezhető tudásnak. Tehát a tudásnak végső soron csak a hit az alapja.
Az infallibilizmus ennek az álláspontnak a tagadása. Az infallibilizmus egyik lehetséges kiútja az igazolásregresszusból a fundacionalizmus: eszerint a hitek két csoportra oszthatóak, vannak alapvető és nem alapvető hitek. Az alapvető hitek sajátságos „önigazoló” tulajdonságát feltételezik, így azok kétségbevonhatatlanok (infallibilisek).
A fallibilizmus azonban nem egyenértékű a szkepticizmussal. A szkepticista – legalábbis radikális formájában – a világ megismerhetetlenségének hitét hirdeti, de – bár felhozhat fallibilista jellegű érveket álláspontja igazolására – a legtöbb fallibilista (mint pl. Peirce vagy általában a pragmatisták) nem volt radikális szkeptikus. A fallibilizmus csak a tudás végső bizonyosságát kérdőjelezi meg, de emiatt nem tartja értéktelennek, és főképp nem használhatatlannak; nem „hajítja a szemétbe” egy az egyben úgy, mint a szkepticizmus. A pragmatista iskola megalapítói – Charles Sanders Peirce, John Dewey és mások – mellett szokás Karl Raimund Poppert is fallibilistának tartani.
Hit és tudás az analitikus filozófiában.
A modern episztemológia a hitet a tudás alapfeltételének tartja. Ha egy P kijelentés tudásnak minősül X. szubjektum számára, akkor ennek feltétele, hogy X higgyen P-ben. A kortárs episztemológiák nagyon különféleképpen definiálják a tudást, de legtöbbjük egyetért abban, hogy az episztemológia egyik fő feladata meghatározni azon feltételeket, melyek teljesülése esetén egy hit tudásnak minősül. |
177 | 126281 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=177 | Vallásszabadság | A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó) világnézetek (beleértve akár az ateizmust is) egyformán hirdethető, képviselhető és az állam szempontjából egyforma elbírálásban részesülő, főként megengedő állapotát értik. A Vallásszabadság világnapját január 13-án ünneplik. 1568-ban január 6. és 13. között zajlott tordai országgyűlés, amelyen a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.
A vallásszabadság fajtái.
A vallásszabadság sok esetben korlátozva van. A legdurvább korlátozás a vallásüldözés. A vallásszabadságba beletartozik a vallások szabad bírálhatósága, a szólásszabadság és a valláskritika is. A vallási tolerancia ellentéte pedig az egyházi diszkrimináció.
A történelem folyamán ritka volt a teljes vallásszabadság. A „törzsi vallások” idején a különböző vallású törzsek sokszor harcoltak egymással, és később is előfordultak vallásháborúk, ill. kisebb-nagyobb vallási villongások. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a vallásháborúk oka ritkább esetben volt valódi hitbeli nézetkülönbség, az anyagi-ideológiai-politikai mozgatórugók a legtöbb esetben kimutathatóak.
Vallásháborúkra példa:
A „kultúrateremtő” vallások megszületésével az éppen uralkodó vallások gyakran nem-háborús időkben is elnyomták vagy betiltották a többi vallásnak a gyakorlását, vagy akár lépéseket is tettek más vallások gyakorlóinak meggyilkolására. Ez a vallásüldözés különösen az euro-atlanti civilizációra volt jellemző. A középkori keleten a vallási tolerancia nagyobb volt, sok rivális filozófia, vallás és világnézet tudott és tud mai napig együtt élni India, Kína területén.
A vallásüldözés példái: a keresztényüldözések, zsidóüldözések, a kereszténység nevében folytatott inkvizíció Európában, az iszlám nevében folytatott hódítások az Arab-félszigeten; kommunizmus is a huszadik századi Európában vagy Ázsiában, ami a „tudományos világnézeten” (marxizmus–leninizmus, sztálinizmus) alapulva tiltotta (térben és időben változó hevességgel) a szabad vallásgyakorlást. A történelem során a pogányokat, a zsidókat és az iszlám hitűeket is érték üldöztetések Európában.
A reformáció korabeli vallásháborúkat az augsburgi vallásbéke zárta le. Jó példa az egyre nagyobb fokú vallási toleranciára a késő középkori Magyarországon, különösen Erdély történelmében az (1568-as tordai országgyűlés).
Az egyén vallásszabadsága.
Néhány vallás már kisgyermek számára olyan szabályokkal rendelkezik, amely végérvényes és visszavonhatatlan az egyház szempontjából és a szabad vallás választás szempontjából. Bár az egyén dönthet úgy, hogy felnőtt korára mégis más vallást választ, de azt az egyháza soha nem fogja jóváhagyni. Ilyen az izraelitáknál a körbemetélkedés, és a katolikusoknál a keresztelő.
Vallásszabadságot biztosító törvények.
Az 1568-as tordai törvény.
Előzmények: A reformáció térnyerésétől az 1557-es országgyűlésig
Arról, hogy a helvét reformáció pontosan mikor kezdett teret nyerni Erdélyben nem lehet egészen konkrét dátumot megállapítani, de hogy rövid úton a Zwingli fellépése után már itt is voltak hívei, kitűnik I. Ferdinánd egy 1527-ben kiadott rendeletéből, melyben a Zwingli követőinek szigorú büntetést helyez kilátásba. 1536 óta, mikoris Kálvin meghatározó műve, az „Institutio Religionis Christianae fidei" napvilágot látott, mozgalmának ezzel határozott irányt adva, természetesen egyre inkább növekedni kezdett a helvét hitvallást vallók létszáma
Az 1551—56-ig terjedő időszak Erdélyben mind politikai, mind vallási tekintetben a forrongás, a lázas tevékenység, de ugyanakkor a bizonytalanság és ingadozás időszaka volt.
I. Ferdinánd kormánya idején, azok akik nem nézték jó szemmel az ország függetlenségének az elvesztését, a kitagadott királyné uralmát kívánták visszaállítani és egyúttal rendezni szerették volna a zűrzavaros társadalmi és vallási állapotokat. Egyfelől a folytonos rablás, pusztítás okozta károk orvoslása, másfelől a reformáció új irányzatai által érkező változások rendezése volt a két főszempont, melyet a tanácskozó erdélyi rendeknek szem előtt kellett tartani a törvények alkotásánál.
Ferdinánd megkísérelte ugyan a római egyház hanyatló hatalmának erősítgetését a protestánsokkal szemben, ám erősebb eszközökkel nem léphetett fel ellenük. Az uralkodó tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a reformáció hívei Erdélyben többségben vannak és veszélyes vállalkozásnak számítana beleszólni a többség lelkiismereti ügyeibe. Ezen a téren intő példaként álltak előtte bátyjának, V. Károlynak a kudarcai, ezért tőle eltérően józan politikával próbálta meg a vallás ügyét kezelni. Minden erejével igyekezett a katolikus egyház még meglevő hatalmát tőle telhető módon biztosítani, és megvédeni az új vallási irányzatokkal szemben, de nem sokat tudott tenni ebben az ügyben. Mivel az erdélyi rendek sem akartak harcot, ezért békés úton igyekeztek a vallások terjedését a helyes mederben tartani, többek között azzal, hogy elejét próbálták venni az erőszakoskodásoknak és túlkapásoknak, amelyekre nem egyszer akadt példa. Az 1551 december 31-én tartott marosvásárhelyi országgyűlésen például elrendelik, hogy a kolozsváriak az elűzött Domokos és Ferences rendi szerzeteseket visszavigyék és megrongált vagyonukért kárpótolják őket.
I. Ferdinánd uralkodásának első öt évében hamar kiderült, hogy nem képes a fennálló vallási viszonyokat eredményesen kezelni, továbbá eredménytelenül próbálja egyesíteni a két országrészt. Ha ez még nem lett volna elég, a török elleni küzdelme is több ízben kudarcot vallott. Annak ellenére, hogy megpróbálta mindig a magyarok érdekeit szem előtt tartani, az is hamar kiderül, hogy nem tehet semmit a Habsburgok tendenciózus beolvasztó politikája ellen, amelynek következtében egyre inkább elnémetesedett az ország. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy Ferdinánd uralmának bukása és ezzel együtt a római katholikus egyház hatalmának csökkentése elsőrangú állami érdekké vált.
Az erdélyiek megelégelve Ferdinánd áldatlan uralmát, a szultán és az oláh vajdák támogatásával, 1556 március 8-án, a szászsebesi táborban tartott országgyűlésen elhatározzák Izabellának és a fiának visszahívását. Ideiglenesen Petrovics Pétert választják helytartónak. Ugyanebben az évben, április 26—27-én tartott kolozsvári országgyűlés mondja ki az államosítást, majd a novemberi országgyűlésen megszabják, milyen módon akarják felhasználni az ebből folyó közjövedelmeket.
Az 1564 január 21—26. között egybehívott segesvári országgyűlés kimondja, hogy mindenki azt a hitet követheti, amelyiket jónak látja, de egyik fél sem háborgathatja emiatt a másikat. Mivel ebben az időben ugyanazt a templomot használta egyszerre két felekezet is, az országgyűlés egyúttal intézkedik a templomok közös használatára vonatkozó jogokról. A torzsalkodások elkerülése érdekében elrendeli, hogy egyik nap a katolikusok, a másik nap a protestánsok használhatják a templomot, és felszólítja a híveket, egyik sem zavarhatja meg a másik istentiszteleti rendtartását.
Azért, hogy a katolikusok és protestánsok közötti nézetkülönbségeket kiegyenlítsék, mindkét felekezet papjainak az enyedi zsinaton kellett megvitatnia a fellépő nézetkülönbségeket. Ezen a zsinaton Blandrata György elnökölt, aki azt a felhatalmazást kapta János Zsigmondtól, hogy amennyiben nem sikerül összeegyeztetni a a régi ás új tanok képviselőit, a protestánsok saját egyházat alapíthatnak. A vitatkozás szóban és írásban napokig elhúzódott, de érdemleges megállapodást nem sikerült kötni a feleknek, így végül is bekövetkezett a két felekezet formai elválása. A reformátusok megalkották saját külön egyházukat, Dávid Ferencet választva püspöknek.
Ezzel a protestánsok végleges, teljes kettészakadása megtörtént és a június 4-én megtartott tordai országgyűlés a vallásszabadságnak ezt az újabb vívmányát törvénybe is iktatta. Elrendelték továbbá, hogy mind a lutheránusok, mind a reformátusok teljes vallásszabadságot élvezhetnek, a felekezetek papjai nem erőltethetik hitüket a hívekre. Ha valamelyik közösség nem akarja a papja elveit követni, olyan prédikátort hívhattak, amelyik az ő hitükben osztozik.
Az 1557. június 1-10. között megtartott országgyűlés arra inti az összes erdélyi felekezetek tagjait, „... hogy az új hit követői ne bántalmazzák a régi hiten lévőket!” A vallásszabadság terén tehát egy újabb lépést tettek előre, világossá téve minden egyháztag számára, hogy a hitet nem lehet senkire ráerőltetni. Törvényes keretek között így jött létre ekkor a két protestáns felekezet (Lutheránus és Kálvinista), melyek mellett a katolikus egyház is megőrizte addigi jogi státusát. Ez az országgyűlés így fogalmaz továbbá: "„Kiki vallja azon hitet, mely neki tetszik, új vagy régi szertartásokkal s e részben teljesen szabad akarata szerint cselekedhetik. De az új vallást követőknek nem szabad egymást bosszúsággal illetni. Szászok és magyarok egyaránt saját papjaiknak adják a tizedet.“"
A protestantizmus térnyerése azonban tovább folytatódott, és Dávid Ferenc vezetésével egy újabb irányzat kezdett kialakulni, amelyik már antitrinitárius elveket vallott. A református hívek között ekkor újabb szakadás látszott bekövetkezni, ami miatt újfent veszélybe került a vallásszabadság ügye, és az erdélyi országgyűlésnek újabb lépéseket kellett megtennie a béke megőrzésének érdekében.
Ezek után az előzmények után került sor arra az országgyűlésre, amelyhez az erdélyi vallásszabadság létrejöttét kötik.
Az 1568-as országgyűlés
Erdélyben az 1568-as tordai országgyűlés, a tordai katolikus templomban Európában elsőként hirdették ki a vallásszabadságot:
"„Urunk ő felsége miképen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezött, azonképen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse az ű lelke azon meg nem nyúgodván, de oly prédikátort tarthas-son, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyö-gessön az tanításért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”"
Az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlésen – János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem elnökletével – meghozott vallásügyi határozat által a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást. János Zsigmond a bevett vallások rendszerével az erdélyi reformáció kibontakozását lehetővé tette és a vallásfelekezetek együttélését biztosította. Valláspolitikája értelmében nem engedte, hogy országában hitéért valakit üldözzenek. A hitviták keretében alkalmat adott mindenkinek, hogy vallásos meggyőződését, hitelveit a Bibliából védelmezze és terjessze.
Ez a szabadság csak a bevett felekezetnek számító négy keresztény vallásra (katolikus, református, evangélikus, unitárius) vonatkozott. Államvallás nincs, az uralkodói hatalom fölötte áll az egyházinak, de nincs joga közöttük bármilyen szempontból különbséget tenni. Nem érvényesül a területi elv sem: bármely városban vagy faluban több felekezet élhet együtt, a földesúr nem avatkozhat be jobbágyai vallási hovatartozásába, a törvény szerint mindenki maga döntheti el, melyik vallást követi. A törvény értelmében tilos a más felekezetűeket szidalmazni, papjait gyalázni, ellenük erőszakos cselekedetet elkövetni.
A négy bevett vallás gyakorlását biztosító rendelkezés mögött természetesen politikai és társadalmi érdekek álltak. A Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom közé ékelődött Erdélyi Fejedelemség nem engedhette meg magának, hogy belső vallási ellentétek miatt kiszolgáltatottá váljon a létét fenyegető külső ellenségek számára. A tordai országgyűlésnek a hitről, mint Isten ajándékáról leírt gondolatai azonban már megelőlegezték a későbbi évszázadok ökumenikus keresztény törekvéseit.
Nantes-i ediktum.
Nem sokkal később írta alá IV. Henrik francia király a nantes-i ediktumot 1598-ban. Ebben biztosította a hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot. A katolikusokat pedig visszahelyezte jogaikba és visszaadta a vallásháborúk során elvesztett javaikat.
Az Emberi Jogok Nyilatkozata.
A vallásszabadságot az emberi jogok egyetemes nyilatkozata is deklarálja:
Jogi szabályozása Magyarországon.
A magyar Alkotmányban.
A Magyar Alkotmány – elvileg – 1949, vagyis elfogadása óta biztosította a vallás szabadságát:
Ez a szakasz a rendszerváltáskor módosult:
A 2012 január 1-jén hatályba lépő új alkotmány zsarnoki uralomra hivatkozva nem ismeri el az 1949. évi alkotmányt. Vallja – a nemzeti hitvallás részben -, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együtt bontakoztatható ki. Ennek az együttműködésnek a hit, hűség és szeretet az alapja. Magyarország különböző vallási hagyományait becsüli és elismeri, avval együtt, hogy elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.
A fenti (2013-ban kétszer módosított) szakaszon kívül az alaptörvény még számos helyen említi a vallási alapon történő megkülönböztetés tilalmát.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája.
A vallásszabadságba része, hogy mindenki szabadon, mindenféle külső kényszerítő tényező nélkül tudja megválasztani a saját vallását, vagy – ateisták esetén – a világnézetét. Továbbá az is, hogy ha közben megváltoztak a nézetei, bármikor szabadon elhagyhasson egy adott egyházat, vallást és másikat választhasson magának. Ez utóbbi esetben sok bírálat éri a magyar katolikus egyházat, hogy állítólag annak ellenére is a tagjának tekint egyeseket, hogy azok már egy másik vallás tagjai.
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. Jegyzőkönyvön kívül a nizzai értekezleten 2000. december 7-én elfogadott "Európai Unió Alapjogi Chartája" 10. cikke foglalkozik a vallásszabadság kérdésével:
Valláskritika.
"“Minden egyénnek joga van a szabad gondolkodáshoz, a szabad vallásgyakorláshoz, a lelkiismereti szabadsághoz…”; “Minden egyénnek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és a szólásszabadsághoz, ami azt is jelenti, joga van hozzá, hogy ne üldözzék a véleménye miatt, és azért sem, ha határokra tekintet nélkül, bármiféle eszközzel keresi, kapja és terjeszti az információkat és a gondolatokat.”" Részlet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. és 19. szakaszából.
Tehát a vallások bírálata, kritizálhatósága, vagy a velük szembeni emberbarát szkepticizmus, ugyanolyan alapvető emberi jog, mint a gyakorlásuk.
Az egyházakban.
A római katolikus egyház második vatikáni zsinata 1965. december 7-én kibocsátott "Dignitatis humanae" című nyilatkozatában deklarálta a vallásszabadsághoz való elidegeníthetetlen jogot, fenntartva ugyanakkor, hogy a maga részéről a katolikust tartja az egyetlen igaz vallásnak.
Esélyegyenlőség kérdései.
Esélyegyenlőség a tanok terjesztésében.
A vallásszabadság azt is jelenti, hogy a különféle vallások, egyházak és világnézetek követői azonos jogokat és azonos segítséget kapnak a tanaik terjesztésében, és egyiket sem gátolják, és nem is favorizálják törvényekkel, rendeletekkel. Például ezen elv alapján egyre több országban kiszélesedett a tanítható vallások száma az oktatásban. Hazánkban is egyre több vallás, egyház kap ingyenes lehetőséget a köztelevízióban vallási műsorok leadására. Sőt egyre több országban ezeket a jogokat az ateisták is megkapják.
Az egyházalapítás és a gazdasági esélyegyenlőség problémái.
A (minden jelző nélküli) egyházak kiemelt társadalmi szerepét Magyarországon törvény rögzíti (1990. évi IV., a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény), melyet még az utolsó nem-szabadon választott országgyűlés fogadott el.
Egyes, elsősorban SZDSZ-es politikusok és közéleti szereplők, illetve egyes kisegyházak szerint csak akkor beszélhetünk vallásszabadságról, ha az állam egyenlő esélyt ad minden vallásnak, egyháznak és világnézetnek pénzügyi területen is. Szerintük ezt az esélyegyenlőséget például sértette volna a hazánkban bevezetni kívánt úgynevezett „történelmi egyházak” és „destruktív szekták” minősítések, amely jelentősen befolyásolta volna az adott egyházak pénzügyi, gazdálkodási lehetőségeit. Mások szerint a történelmi egyházaknak (például az általuk végzett szociális és oktatómunka miatt) kiemelt társadalmi szerepük van, melyet támogatni kell – bár ilyen feladatot kisegyházak és civil szervezetek szintén kiválóan ellátnak. Semjén Zsolt bírálata szerint Magyarországon az egyházalapítás túl könnyű, nagy részük az adókedvezmények igénybe vételére jött létre, és a törvény túl egyformán kezeli a nagy intézményrendszert fenntartó egyházakkal az „álegyházakat és destruktív szektákat”.
Vallási diszkrimináció a rendszerváltás után.
Tomka Miklós vallásszociológus szerint "(Hátrányban a felekezeti iskolák, Magyar Nemzet," 2005. szeptember 24., 6. old.) kimutatható az egyházak iránti negatív elfogultság kormányzati szinten is, például a közoktatásügyi ill. az esélyegyenlőségi minisztérium részéről az egyházi fejkvótákkal kapcsolatban. Egy másik példa – ez már az intézkedések szintjén – hogy az állami költségvetés az iskolafinanszírozás egy részét az önkormányzatokra hárította. Az intézkedés után egy évig az volt a helyzet, hogy az iskolák költségeinek egy részét az állami költségvetés fizette – ezt az egyházak is megkapták – a másik részét az önkormányzatok saját költségvetésükből – ebből az egyházi iskolák nem részesültek. A diszkriminációt a független magyar bíróság és az alkotmánybíróság is elítélte (1997. április). Ez és az egyházi tiltakozás vezetett részben a vatikáni szerződés megkötéséhez, ami átmenetileg minimálisra csökkentette az egyházi iskolák hátrányát. Ez a katolikus egyházakkal köttetett, de a kormány hasonló megállapodásokat kötött azután más egyházakkal is. Tomka szerint szokásos egyházellenes „trükk” még a szociális intézmények finanszírozásának pályázati útra terelése, mert a pályázatok gyakran kikötik, hogy „felekezetileg elkötelezett intézmények” nem pályázhatnak.
A 2010. évi fordulat után a törvény elvonta több egyház egyházi státuszát, melyről azóta is politikai vita folyik alkotmánybírósági döntések és európai bírósági döntések születtek. |
182 | 60730 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=182 | Szócikk | Szócikknek nevezik a lexikonokban, illetve enciklopédiákban és szótárakban található egységeket, amelyek általában egy fogalmat (egy szót vagy szókapcsolatot) határoznak meg, több-kevesebb részletességgel.
Enciklopédiában.
Bár sokan az enciklopédia és lexikon fogalmakat azonos értelemben használják, a hagyomány szerint az enciklopédiában a szócikkek általában hosszabbak, részletesebbek, illetve a tárgyszavak átfogóbb jelentésűek, mint a lexikonoknál. A cikk egy fogalom köré épül fel, és ha a fogalom megnevezésére több szó is létezik, azoknak egy közös cikkben a helyük. Viszont ha ugyanannak a szónak több jelentése is lehet, akkor azokat más és más cikk fogja tárgyalni egy lexikonban vagy egy enciklopédiában.
Szótárban.
Ettől kissé eltérő a "szótári" szócikk, mely egy szó jelentését, alakjait, eredetét tartalmazza, de nem tartalmaz részletes leírást, háttértörténetet; inkább a szó nyelvtani elemzését és használatát mutatja. A szótárban egy szó különböző jelentései egy közös szócikkben kapnak helyet, viszont ha egy fogalomra többféle szó is létezik, azok külön cikket kapnak. |
189 | 269733 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=189 | Teller Ede | Teller Ede (angolosan: "Edward Teller") (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.
Bár zsidó vallású családban nőtt fel, később agnosztikussá vált.
Fiatalsága és iskolái.
Teller az Osztrák–Magyar Monarchiában született, Budapesten. Apja Teller Miksa Salamon, jó nevű ügyvéd. A négyéves Mellinger-féle elemi iskola elvégzése után szüleinek dönteniük kellett, hol tanuljon tovább. Két középiskolára is gondoltak: a pesti Piarista Gimnáziumra, de ott a tanulónak kereszténynek kellett lennie, és a Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumra.
Tanulmányait 1917-ben a „Mintagimnáziumban” (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában, akkor még Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző) kezdte, ahol 1925-ben jeles eredménnyel érettségizett ugyanott, ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály, Kálmán Mór is diák volt. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi "„marslakó”" barátaival: Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.
Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben "„csak középszintű középiskolai tanár”" lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul. Balázs Nándor fizikus is hasonló véleményen volt.
A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, hogy praktikusabb irányt válasszon, így állapodtak meg a vegyészmérnökségben. Beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, de miután 1926. január 2-án engedélyt kapott rá, elhagyta az országot, abban a hitben, hogy Németország mentesebb lesz az antiszemitizmustól, mint a Horthy-korszak Magyarországa a numerus clausus törvényét követően.
Németországban.
Karlsruhéban kémiát és matematikát tanult. 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról mint a fizika alapjáról. Ennek hatására nyergelt át a fizikára. 1928 tavaszán Münchenben, Arnold Sommerfeld mellett tanult. Ebben az évben villamosbalesetben elveszítette egyik lábfejének egy részét. Az év őszén már a Lipcsei Egyetemen tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését "az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól" címmel, amit 1930-ban védett meg.
Ezután előbb molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn–Teller-effektus (1937), majd Göttingába ment, ahol a későbbi Nobel-díjas James Franck tanársegédje lett. 1933-ban Pöschllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl–Teller potenciálfüggvényt. Utána Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában Enrico Fermi, majd Rockefeller-ösztöndíjjal, Koppenhágában Niels Bohr mellett dolgozott. Itt találkozott először az Ukrajnából menekült George Gamowval, akivel nagy motorkerékpár túrákat tett.
Külföldi tartózkodásai idején nyaranta végig hazajárt és 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét, Schütz-Harkányi Augusztát (Micit). Ez kiváltotta a Rockefeller-alapítvány ellenérzését: "„nem fogunk nászutat szponzorálni!”"
Emigráció az Amerikai Egyesült Államokba.
Két évet töltött a Göttingeni Egyetemen, majd 1934-ben elhagyta Németországot, a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével. Rövid angliai tartózkodás után, 1935-ben, Gamow hívására az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ott a George Washington Egyetemen tanított, ahol Gamow is professzor lett. Ekkoriban sok európait hívtak az Amerikai Egyesült Államokba. Kvantummechanikát tanított az amerikai diákoknak és professzoraiknak. Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte és 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás "nukleonspin"t átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is együttes munkájuk. Paul Hugh Emmett-tel közösen értelmezte a nempórusos szilárd felületeken lejátszódó többrétegű adszorpció jelenségét. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller felületeknek (BET-felület) hívják.
1939-ben a Gamow és Teller által szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián jelentette be Niels Bohr a maghasadás felfedezését. Teller ekkor New Yorkban, a Columbia Egyetemen dolgozott, ahol Szilárd Leó is. Mivel Szilárd nem tudott autót vezetni, ő vitte el Einsteinhez, hogy egy Roosevelt elnökhöz írt levelet mutasson neki, ami azután Einstein–Szilárd-levélként vált ismertté. Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események. Teller Chicagóban Enrico Fermi olasz fizikus mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt mondta el neki Fermi azt az ötletét, hogy atombombával termonukleáris fúziót lehetne beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a "szuperbombán."
A Manhattan terv és a világhírnév.
A chicagói reaktor (1942) sikeres decemberi beindítása után meghívták a Manhattan tervbe. 1945-ben tagja, 1947-től elnöke a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (pozitív üregtényező), és sikerült leállíttatnia az USA-ban az olyan grafitos reaktorok működtetését, mint amilyen például később a csernobili erőmű lett. (Csernobilban többek között a pozitív üregtényező vezetett a katasztrófához.) Részt vett az inherensen biztonságos "(bolondbiztos)" TRIGA reaktorok kifejlesztésében.
1952-ben a Los Alamosszal elégedetlen Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Stanisław Ulam módosításával (deutérium helyett deutérium és trícium keveréke), 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba-kísérletet.
Szülei és Emmi nővére Magyarországon maradtak. Nővérének férje és édesanyjának bátyja 1944-ben a holokauszt áldozatai lettek, a többiek a pesti gettóban érték meg a felszabadulást. Édesapja 1950-ben meghalt, édesanyját, nővérét és unokaöccsét 1951-ben kitelepítették Tállyára, ahonnan másfél év múlva térhettek vissza Pestre, de lakásukat közben elvették. Unokaöccse 1956-ban elhagyta az országot. Szilárd Leó 1958-ban rá akarta venni, menjen el Moszkvába vele a Pugwash Konferenciára, hogy beszélhessenek a szovjet atomfizikusokkal a nukleáris leszerelésről. Ő azonban elutasította, rokonai magyarországi fenyegetettségére hivatkozva. Ezt Szilárd elmondta Moszkvában a szovjeteknek és a magyar küldöttnek, Jánossy Lajosnak is, mint "abszurd dolgot." Három hét múlva édesanyja és nővére megkapta az útlevelet és találkozhatott Tellerrel San Franciscóban. Szilárd levélben köszönte meg Jánossynak a közbenjárását.
1962-ben John Fitzgerald Kennedy elnöktől átvehette az Enrico Fermi-díjat a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerepe és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként. A Reagan-Gorbacsov puhatolózások idején Reagant határozottan biztatta, ne engedjen a csillagháború kérdésében, mert a szovjeteknek nincs ilyen elektronikájuk.
1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon és utána minden évben hazalátogatott, s az atomenergia békés felhasználásának világhírű pártolójaként, egy ízben a Paksi atomerőműbe is, ahol – széles körű műveltségét bizonyítandó – az Energetikai Főiskola auditóriumában, zongorán Mozartot játszott a hallgatóságának. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Első Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc-birtokosok egyike lett. |
192 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=192 | Képzeletbeli nyelv | |
193 | 329350 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=193 | Újmagyar nyelv (Mézga család) | Az újmagyar mesterséges nyelvet a Romhányi József – Nepp József alkotópáros alkotta. A "Mézga család" című rajzfilmsorozatban használják a 30. századi Magyarországon, a magyar nyelv új formájaként.
Az újmagyarban nincsenek ragok, a magyar szavaknak csak az első szótagját használják, ugyanazt a ragozott alakok értelmében is.
Néha az érthetőség végett a következő szótag elején levő mássalhangzó(ka)t is az egyetlen szótaghoz kapcsolják. Több szótagos szavakat leírva – tulajdonneveken kívül – esetleg csak a hivatalos nyelvben találunk, a félreértés elkerülése végett.
A felszólító mód a példákban látható. Névelők nincsenek, igekötőket is csak akkor használnak, ha anélkül más értelme lenne az igének. A nyelv nagyon egyszerű: Aladár érti, de az apja nem. |
196 | 377379 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=196 | Egyszerű angol nyelv | Az egyszerű angol "(Basic English)" nevű mesterséges nyelvet Charles Kay Ogden alkotta meg és publikálta a "Basic English: A General Introduction with Rules and Grammar" c. könyvében 1930-ban.
Ogden azt mondta, hogy "hét év kell az angol nyelv megtanulásához, hét hónap az eszperantóhoz és hét hét az egyszerű angolhoz."
Nyelvtan.
A következő szabályok és a 850 alapszó alkalmazásával könnyedén kifejezhetjük magunkat ezen a nyelven.
Alapszavak.
Műveletek (igék, irányok, egyéb nyelvtani szavak) – 100 szó.
come, get, give, go, keep, let, make, put, seem, take, be, do, have, say, see, send, may, will
about, across, after, against, among, at, before, between, by, down, from, in, off, on, over, through, to, under, up, with
as, for, of, till, than
a, the, all, any, every, little, much, no, other, some, such, that, this, I, he, you, who
and, because, but, or, if, though, while, how, when, where, why,
again, ever, far, forward, here, near, now, out, still, then, there, together, well
almost, enough, even, not, only, quite, so, very, tomorrow, yesterday,
north, south, east, west, please, yes
Dolgok – 400 általános szó.
account, act, addition, adjustment, advertisement, agreement, air, amount, amusement, animal, answer, apparatus, approval, argument, art, attack, attempt, attention, attraction, authority, back, balance, base, behaviour, belief, birth, bit, bite, blood, blow, body, brass, bread, breath, brother, building, burn, burst, business, butter, canvas, care, cause, chalk, chance, change, cloth, coal, colour, comfort, committee, company, comparison, competition, condition, connection, control, cook, copper, copy, cork, cotton, cough, country, cover, crack, credit, crime, crush, cry, current, curve, damage, danger, daughter, day, death, debt, decision, degree, design, desire, destruction, detail, development, digestion, direction, discovery, discussion, disease, disgust, distance, distribution, division, doubt, drink, driving, dust, earth, edge, education, effect, end, error, event, example, exchange, existence, expansion, experience, expert, fact, fall, family, father, fear, feeling, fiction, field, fight, fire, flame, flight, flower, fold, food, force, form, friend, front, fruit, glass, gold, government, grain, grass, grip, group, growth, guide, harbour, harmony, hate, hearing, heat, help, history, hole, hope, hour, humour, ice, idea, impulse, increase, industry, ink, insect, instrument, insurance, interest, invention, iron, jelly, join, journey, judge, jump, kick, kiss, knowledge, land, language, laugh, law, lead, learning, leather, letter, level, lift, light, limit, linen, liquid, list, look, loss, love, machine, man, manager, mark, market, mass, meal, measure, meat, meeting, memory, metal, middle, milk, mind, mine, minute, mist, money, month, morning, mother, motion, mountain, move, music, name, nation, need, news, night, noise, note, number, observation, offer, oil, operation, opinion, order, organization, ornament, owner, page, pain, paint, paper, part, paste, payment, peace, person, place, plant, play, pleasure, point, poison, polish, porter, position, powder, power, price, print, process, produce, profit, property, prose, protest, pull, punishment, purpose, push, quality, question, rain, range, rate, ray, reaction, reading, reason, record, regret, relation, religion, representative, request, respect, rest, reward, rhythm, rice, river, road, roll, room, rub, rule, run, salt, sand, scale, science, sea seat, secretary, selection, self, sense, servant, sex, shade, shake, shame, shock, side, sign, silk, silver, sister, size, sky, sleep, slip, slope, smash, smell, smile, smoke, sneeze, snow, soap, society, son, song, sort, sound, soup, space, stage, start, statement, steam, steel, step, stitch, stone, stop, story, stretch, structure, substance, sugar, suggestion, summer, support, surprise, swim, system, talk, taste, tax, teaching, tendency, test, theory, thing, thought, thunder, time, tin, top, touch, trade, transport, trick, trouble, turn, twist, unit, use, value, verse, vessel, view, voice, walk, war, wash, waste, water, wave, wax, way, weather, week, weight, wind, wine, winter, woman, wood, wool, word, work, wound, writing, year
Dolgok – 200 ábrázolható szó.
angle, ant, apple, arch, arm, army, baby, bag, ball, band, basin, basket, bath, bed, bee, bell, berry, bird, blade, board, boat, bone, book, boot, bottle, box, boy, brain, brake, branch, brick, bridge, brush, bucket, bulb, button, cake, camera, card, cart, carriage, cat, chain, cheese, chest, chin, church, circle, clock, cloud, coat, collar, comb, cord, cow, cup, curtain, cushion, dog, door, drain, drawer, dress, drop, ear, egg, engine, eye, face, farm, feather, finger, fish, flag, floor, fly, foot, fork, fowl, frame, garden, girl, glove, goat, gun, hair, hammer, hand, hat, head, heart, hook, horn, horse, hospital, house, island, jewel, kettle, key, knee, knife, knot, leaf, leg, library, line, lip, lock, map, match, monkey, moon, mouth, muscle, nail, neck, needle, nerve, net, nose, nut, office, orange, oven, parcel, pen, pencil, picture, pig, pin, pipe, plane, plate, plough, pocket, pot, potato, prison, pump, rail, rat, receipt, ring, rod, roof, root, sail, school, scissors, screw, seed, sheep, shelf, ship, shirt, shoe, skin, skirt, snake, sock, spade, sponge, spoon, spring, square, stamp, star, station, stem, stick, stocking, stomach, store, street, sun, table, tail, thread, throat, thumb, ticket, toe, tongue, tooth, town, train, tray, tree, trousers, umbrella, wall, watch, wheel, whip, whistle, window, wing, wire, worm .
Tulajdonságok – 100 általános szó.
able, acid, angry, automatic, beautiful, black, boiling, bright, broken, brown, cheap, chemical, chief, clean, clear, common, complex, conscious, cut, deep, dependent, early, elastic, electric, equal, fat, fertile, first, fixed, flat, free, frequent, full, general, good, great, grey, hanging, happy, hard, healthy, high, hollow, important, kind, like, living, long, male, married, material, medical, military, natural, necessary, new, normal, open, parallel, past, physical, political, poor, possible, present, private, probable, quick, quiet, ready, red, regular, responsible, right, round, same, second, separate, serious, sharp, smooth, sticky, stiff, straight, strong, sudden, sweet, tall, thick, tight, tired, true, violent, waiting, warm, wet, wide, wise, yellow, young .
Tulajdonságok – 50 szó.
awake, bad, bent, bitter, blue, certain, cold, complete, cruel, dark, dead, dear, delicate, different, dirty, dry, false, feeble, female, foolish, future, green, ill, last, late, left, loose, loud, low, mixed, narrow, old, opposite, public, rough, sad, safe, secret, short, shut, simple, slow, small, soft, solid, special, strange, thin, white, wrong .
Példamondatok.
Néhány példa a come használatára:
Smells come in the building. – "A szagok beáradnak a házba."
This statement comes out of a book. – "Ez a megállapítás könyvből ered."
Flowers come up. – "A virágok kinyílnak."
Prices come down. – "Az árak csökkennek." |
197 | 527438 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=197 | UNICEF | Az UNICEF az ENSZ Gyermekalapja, melyet az ENSZ Közgyűlése 1946-ban hozott létre, hogy segítsen a II. világháború utáni Európában fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken, ételt, ruhát és gyógyszert juttasson el hozzájuk. Az UNICEF ma az ENSZ szakosított szervezete, tevékenységét 1965-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.
Története.
Az ENSZ Közgyűlése az alapot ideiglenes jelleggel hozta létre 1946. december 11-én. Mivel a II. világháború után az európai gyerekek éhínséggel és betegségekkel küzdöttek, az UNICEF legfőbb célja az élelmiszer, a ruházat és az egészségügyi ellátás biztosítása volt. Az UNICEF alapítójaként Ludwik Rajchman lengyel orvost tekintik, aki 1946-tól töltötte be az első elnöki posztot.
1953. október 6-án egy újabb határozattal az UNICEF nevét United Nations Children's Fundra változtatták, egyben az ENSZ állandó segédszervévé tették. Az UNICEF sikeres globális kampányt indított a frambőzia ellen, amely több millió gyermeket érintett, és amely penicillinnel gyógyítható. 1954-ben Danny Kaye, amerikai színész az UNICEF első jószolgálati nagykövete lett. Az UNICEF ázsiai munkájáról szóló filmjét (Assignment Children) több mint száz millióan látták. Az ENSZ Közgyűlése 1959-ben elfogadta a Gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, amely meghatározza a gyermekek védelemhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, megfelelő lakhatáshoz és táplálkozáshoz való jogát.
A több mint egy évtizedes egészségügyi munka után az UNICEF kiterjesztette működését, figyelembe véve a világ gyermekeinek szükségleteit. 1961-ben elkezdett az oktatással foglalkozni, kezdve a tanári képzések és az osztálytermi felszerelések támogatásával az újonnan függetlenné vált országokban. 1965-ben az UNICEF Nobel béke-díjat kapott a „nemzetek közötti testvériség előmozdításáért”. 1979-ben a Gyermekek Nemzetközi Évében a világ nemzetei és a szervezetei megerősítették elkötelezettségüket a gyermekek jogai iránt.
1981-ben az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése elfogadta az anyatej-helyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexét, amellyel a szoptatást kívánták népszerűsíteni, és ezáltal csökkenteni a csecsemőkorban fellépő egészségügyi kockázatokat. Az UNICEF 1982-ben célul tűzte ki, hogy minden évben több millió gyermek életét mentik meg. A „forradalom” négy egyszerű és megfizethető technológián alapult: a fejlődés és növekedés nyomon követése, a szájon át történő folyadékpótlás, az anyatej és az immunizáció. Az UNICEF 1987-es korszakalkotó tanulmánya (Adjustment with a Human Face) globális vitát indított arról, hogy miként lehet megvédeni a gyermekeket és a nőket a szegény államok adósságának lecsökkentésére hozott gazdasági kiigazítások és reformok ártalmas következményeitől.
A Gyermek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyűlése 1989-ben fogadta el, és 1990 szeptemberében lépett életbe. A történelem legszélesebb körben és leggyorsabban elfogadott emberi jogi egyezménye lett. Abban az évben egy példátlan világtalálkozó került megrendezésre New York városában, ahol az állam- és kormányfők tízéves célokat tűztek ki maguk elé a gyerekek egészségével, táplálkozásával és oktatásával kapcsolatban. Az UNICEF által támogatott 1996-os tanulmányban (Machel Report: The Impact of Armed Conflict on Children) a háború gyerekekre okozott káros hatásaira hívták fel a figyelmet. 1998-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának a gyerekek és a háború kapcsolatáról szóló nyilvános vitája során egyértelművé vált a nemzetközi aggodalom a háború gyerekre gyakorolt súlyos hatása miatt.
2001-ben elindult az UNICEF „Mondj igent a gyermekekért!” kampánya. A Globális Mozgalom a Gyermekekért program által, emberek milliói kötelezték el magukat a gyerekek életének javítása mellett. 2002-ben egy mérföldkőnek számító különleges ülést tartottak az ENSZ Közgyűlésben. Ennek célja az volt, hogy felülvizsgálják, milyen előrelépések történtek az 1990-es Világtalálkozó óta, és hogy újra kifejezzék elkötelezettségüket a gyermekjogok mellett. Ez volt az első, kizárólag gyermekeknek címzett ülés, és az első értekezlet, amelyben a gyerekek, mint hivatalos delegáltak vettek részt. A következő években a nemek közötti egyenlőség és az anyai egészség támogatása, a HIV / AIDS, a malária és egyéb betegségek elleni küzdelem, a környezeti fenntarthatóság biztosítása és az etnikai és szexuális erőszakkal szembeni kampány került a főszerepbe. 2005 óta az UNICEF célja a globális partnerségek és közösségek támogatása, nevezetesen a gyermekek érdekeivel, valamint a gyermekek fejlődésével és előrehaladásával kapcsolatos ügyek felgyorsítása. Az UNICEF 2006-ban elnyerte az Asztúria hercege díjat.
A 2010-es évek középpontjában a változó világhoz való alkalmazkodás állt. 2012-ben az UNICEF megtartotta a „Globális Együttműködés a Fogyatékossággal Élő Gyermekekért” első fórumát, amely a fogyatékkal élők jogaira jogokra fókuszált, a gyermekközpontú politika és programok kiemelésével. A Gyermek jogairól szóló egyezmény 25. évfordulóját 2014-ben ünnepelte meg az UNICEF, és aktivizálta 2014–2017-es stratégiai tervét, amely hangsúlyozza minden gyermek – de különösen a leghátrányosabb helyzetű gyermekek – jogait. 2015-re A Millenniumi Fejlődési Célok korszaka véget ért, és a Fenntartható Fejlődési Célok kerültek fókuszba. Mivel a globális migráns- és menekültügyi válság a II. világháború óta nem látott méreteket ért el, 2016 óta az UNICEF megújult erővel támogatja a gyermekek jogait, méltóságát és védelmét.
Az UNICEF-nek a világ több mint 190 országában és régiójában vannak gyermekvédelmi programjai. Az UNICEF csak 2010-ben 290 humanitárius (háború-, természeti katasztrófa) helyzetre reagált 98 országban.
2018. január 1-jén vezetőváltás történt az UNICEF élén: Henrietta Foret-t nevezték ki az UNICEF hetedik ügyvezető igazgatójának. Fore Anthony Lake-et váltja, aki 2017-ben fejezte be második ötéves terminusát az UNICEF ügyvezető igazgatójaként.
Célkitűzése.
Az UNICEF célkitűzése a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítása az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. Elősegíti a helyi közösségek fejlesztését, erősítését, hangsúlyt fektet a lányok oktatására. Programjai a legszegényebb országok legrászorultabb gyermekeit segítik. Csak az érintett kormányok beleegyezésével nyújt segítséget. Részt vesz – más ENSZ szervezetekkel, például FAO-val, UNDP-vel együtt – a fejlődő országok nemzeti fejlesztési programjaiban. Az UNICEF fennállása óta több gyermekéletet mentett meg, mint bármely más humanitárius szervezet a világon. Tevékenységét csak és kizárólag adományokból tartja fenn. A Gyermekalap államok és magánszemélyek adományait gyűjti. Az adományozásnak több formája lehetséges úgyis, mint egyszeri adományozás, rendszeres (havi) adományozás, vagy az UNICEF ajándéktárgyak vásárlása. A szervezetnek kb. 8 millió adományozója és legalább százezer önkéntese van a világon.
Az UNICEF a gyermekek jogainak szószólója, fontos szerepet játszik a Gyermek Jogairól 1989-ben elfogadott ENSZ egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében. Ilyen minőségében jár el Magyarországon is. 2012-ben például a „Gyermek, de joggal” kampánnyal kezdte el a gyerekek jogait népszerűsíteni a szülők és gyerekek körében.
Jószolgálati nagykövetek.
Az UNICEF munkáját jószolgálati nagykövetek támogatják és népszerűsítik. Közülük a legismertebbek Audrey Hepburn és Peter Ustinov voltak. Ma olyan népszerű személyiségek támogatják a szervezet munkáját, mint Roger Federer, Serena Williams, Claudia Schiffer, Roger Moore, Whoopi Goldberg, Susan Sarandon, Mia Farrow, David Beckham, Lionel Messi, a Berlini Filharmonikusok zenészei. 2006-ban az FC Barcelona támogatási szerződést kötött az UNICEF-fel, amit 2012-ben megújítottak. A csapat vállalta, hogy évente 1,5 millió dollárral támogatja az UNICEF gyermekvédelmi programjait. Emellett a labdarúgók az UNICEF logóját viselik mezükön, hogy ezzel is népszerűsítsék a szervezet munkáját.
UNICEF Nemzeti Bizottságok.
A nemzeti bizottságok az UNICEF egyedülálló elemei, amelyek szerves részét képezik az UNICEF globális szervezetének. Jelenleg 34 olyan nemzeti bizottság van a világon, amelyek mindegyike független, helyi önkormányzati szervezetként működik.
Az UNICEF nyilvános arcaként és elkötelezett hangjaként, a nemzeti bizottságok azon dolgoznak fáradhatatlanul, hogy forrásokat szerezzenek a magánszektorból, előmozdítsák és támogassák a gyermekek jogait, és szemléltessék a szegénység, katasztrófák, fegyveres konfliktusok, visszaélések és kizsákmányolás által fenyegetett gyermekek helyzetét.
Az UNICEF kizárólag önkéntes hozzájárulásokból finanszírozott, és a nemzeti bizottságok együttesen az UNICEF éves jövedelmének egyharmadát emelik ki. Ez a vállalatok, a civil társadalmi szervezetek és egyéni adományozók hozzájárulásából származik. Rengeteg különböző partnert – köztük a médiát, a nemzeti és helyi kormányzati tisztviselőket, a civil szervezeteket, szakembereket, például az orvosokat és az ügyvédeket, a vállalatokat, az iskolákat, a fiatalokat és a lakosságot – vonnak össze a gyermekek jogaira vonatkozó fontos kérdésekben.
UNICEF Nemzeti Bizottságok: Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hongkong – Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatású Régiója, Izland, Írország, Izrael, Japán, Kanada, Koreai Köztársaság, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Új-Zéland.
UNICEF Magyarország.
Az UNICEF az ENSZ-család tagja. A fejlett országokban nemzeti bizottságok találhatóak. A nemzeti bizottságok független helyi civil szervezetek, melynek formális kapcsolata az UNICEF-fel egy együttműködési megállapodáson alapul. A megállapodás a bizottságokat az UNICEF egyedüli képviselőjeként ismeri el az egyes országokban. Az UNICEF-nek 34 nemzeti bizottsága van, többek között például az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány az UNICEF hazai képviselőjeként adományokat gyűjt az UNICEF gyermekvédő programjaihoz, és küzd a gyermekjogok hazai érvényesüléséért. Magyarországon nemzeti bizottság, nem pedig programiroda található, azaz helyi humanitárius programot nem folytat az alapítvány.t
Történet.
Az UNICEF 1946-ban lépett először kapcsolatba Magyarországgal, amikor a II. világháború után élelemmel, egészségügyi ellátással segítette országunkat. Tejport, ruhát és penicillint szállított az iskoláknak, a kórházaknak és különböző gyermekintézményeknek, malária és vérhas elleni kampányokat szervezett. Az irodát azonban 1949-ben politikai okokból bezáratta az akkori kormány, kijelentve, hogy nincs többé az UNICEF segítségére rászorulva.
1975-ben a Magyar ENSZ Társaság tagszervezeteként alakult meg az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága, mely azóta több szervezeti átalakulást is megért. 2011-ben UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány néven alakult újjá, mely egy bejegyzett jótékonysági és civil szervezet, amelyet a saját vezetősége irányít.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kuratóriuma új ügyvezetőt nevezett ki a szervezet élére 2017-ben. A több mint három év után távozó Danks Emesét Mészáros Antónia váltotta, aki 2017. augusztus 15-től tölti be az ügyvezető igazgatói pozíciót.
Küldetés.
Az UNICEF az ENSZ Közgyűlésétől kapta megbízását azért, hogy támogassa a gyermekek jogainak védelmét, segítse alapvető szükségleteik elérését és, hogy kiterjessze lehetőségeiket a bennük rejlő képességek felszínre hozása érdekében.
Az UNICEF tevékenységének iránymutatója a Gyermekjogi egyezmény. A szervezet azért küzd, hogy megteremtse a gyermekek jogait, kiállva a gyermekekkel szembeni etikus elvekért és nemzetközi standardokért.
Az UNICEF hisz abban, hogy a gyermekek túléléshez, védelemhez és fejlődéshez való jogai egyetemes követelmények, amelyek az emberi fejlődés nélkülözhetetlen részét képezik.
Az UNICEF mozgósítja a politikai akaratot és az anyagi forrásokat azért, hogy segítse a világ országait, különös tekintettel a fejlődő országokra, annak érdekében, hogy biztosítsák a gyermekek elsőbbségét, és hogy megteremthessék a lehetőségeiket a megfelelő politika irányvonalak kialakítására és szolgáltatásokat nyújtsanak a gyermekek és családjaik számára.
Az UNICEF elkötelezett amellett, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyermekeknek speciális védelmet biztosítson – háborús helyzetek, természeti katasztrófák, minden nemű agresszió vagy kizsákmányolás áldozatainak –, valamint azoknak, akik rendkívüli szegénységben vagy fogyatékossággal élnek.
Az UNICEF fellép a szükségállapotokban, azért, hogy a gyermekek jogait megvédje. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének partnereivel és más humanitárius szervezetekkel együttműködésben az UNICEF, partnerei számára elérhetővé teszi egyedülálló képességeit a gyors reagálás érdekében, azért, hogy enyhítse a gyermekek szenvedéseit és segítse a gyermekek érdekében munkálkodókat.
Az UNICEF egy pártatlan szervezet, melynek együttműködései mentesek minden fajta megkülönböztetéstől. Bármilyen tevékenységet is végezzen, munkája során mindig a leghátrányosabb helyzetű gyermekek és a legnagyobb szükséget szenvedő országok élveznek elsőbbséget.
Az UNICEF célja, hogy a partnerországokban működő programjai által elősegítse a nők és lányok jogegyenlőségét és, hogy támogassa részvételüket közösségük mind politikai-, társadalmi-, mind pedig gazdasági életében.
Az UNICEF minden egyes partnerével a világ közösségei által elfogadásra került „fenntartható emberi fejlődés” célkitűzéseinek megvalósulásáért dolgozik, és azért, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában lefektetett béke és társadalmi fejlődés víziója megvalósuljon.
Célok és Feladatok.
Magyarországon nem programiroda, hanem Nemzeti Bizottság működik. Az UNICEF azokban az országokban tart fenn programokat, ahol magas a gyermekhalandóság és a gyermekek társadalmon belüli aránya, és alacsony az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem. Az UNICEF olyan országokban nyújt közvetlen segítséget, ahol az adott országnak sem a kormánya, sem a lakossága nem képes segíteni a gyerekeken. Ott dolgozik, ahol a gyerekek már éhen halnak, ahol nincsenek iskolák, ott oszt oltást, ahol a legalapvetőbb oltások is hiányoznak.
A Magyar Bizottság elsődleges feladata az adományszervezés. Egyéni, vállalati adományokon keresztül támogatja az UNICEF nemzetközi humanitárius és fejlesztési programjait. Az UNICEF kizárólag önkéntes adományokból gazdálkodik, a nemzeti bizottságok együttesen az UNICEF éves bevételének mintegy egyharmadát teszik ki.
Az UNICEF Magyar Bizottság adományszervezésen túl gyermekjogi programot folytat Magyarországon. A gyermekjogok megismerése, tisztelete és védelme érdekében figyelemfelhívó, oktató és érdekérvényesítő munkát végez a Magyar Bizottság Magyarországon. Az UNICEF kutatásokat végez, amelyek segítenek rávilágítani a főbb kihívásokra, és elősegítik a bizonyítékokon alapuló érdekérvényesítő munkát. Az UNICEF központi publikációinak hazai bemutatásával és kommunikációjával elősegíti a hazai a gyermekvédelmi és gyermekjogi érdekérvényesítő munkát. Továbbá a számos program mellett, szakmai partnerekkel és a kormányzattal együttműködve azért dolgoznak, hogy a gyermekek jogai és érdekei bármely témában és ügyben elsőbbséget élvezzenek.
Programok.
Ébresztő-óra.
Az “Ébresztő-óra” az UNICEF Magyar Bizottság első országos iskolai programja, a Telenor Magyarország támogatásával. Az “Ébresztő-óra” keretében az UNICEF által kiképzett előadók interaktív előadásokat tartanak 4–12. osztályos gyermekeknek. A foglalkozás témái: gyermekjogok, gyermekek helyzete a világban, gyermekekkel szembeni erőszak.
Az „Ébresztő-óra” program célja, hogy növelje a gyermekjogok ismertségét az iskolákban, és az UNICEF gyermekvédő tevékenységének bemutatásával érzékenyítse a gyermekeket a fejlődő világ, a fenntartható fejlődés és a globalizált világ problémái iránt. A program hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a gyerekek önértékelése, növeli látókörüket, és fogékonyabbá teszi őket az őket körülvevő és a fejlődő világ problémái iránt. A foglalkozások témája összhangban van a Nemzeti Ifjúsági Stratégia és a Nemzeti Alaptanterv célkitűzéseivel is.
A foglalkozásokat külön erre a célra felkészített önkéntes előadók tartják. Az Ébresztő-óra előadók hálózata két szintű: trénerekből és előadókból áll. A trénerek feladata egyrészt az előadók képzése és mentorálása, másrészt maguk is foglalkozásokat tartanak iskolákban. Az Ébresztő-óra trénerei gyermekjogi, szociális, humanitárius vagy ismeretterjesztési területen már tapasztalatokkal rendelkező lelkes önkéntesekből áll, köztük van például D. Tóth Kriszta UNICEF Nagykövet. A program elindulása óta, több, mint 14.000 gyereket sikerült közvetlenül elérni.
Híres Ébresztő-óra önkéntesek:
UNICEF Gyerekbarát Település.
Az „UNICEF Gyerekbarát Település” olyan helyi irányítási rendszer, modell és jó gyakorlat kialakítását tűzi ki célul, amely a Magyarországon 1991 óta hatályos ENSZ Gyermekjogi egyezményen alapulva, kötelezettséget vállal a gyermekek kiemelt és fokozott védelmére és a gyermekek jogainak tiszteletben tartására.
Az eredetileg „Gyermekbarát Városok” (Child Friendly Cities) néven megszületett koncepció minden olyan közösségben kifejleszthető és alkalmazható, ahol gyermekek élnek. A mára globálissá vált programot 1996-ban indították Európában, s azóta számos uniós tagállamban (például Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Szlovéniában, Horvátországban) nagy sikerrel indult a helyi önkormányzatok és az adott UNICEF Nemzeti Bizottságokon keresztül.
A program az ENSZ Gyermekjogi egyezmény célkitűzéseit alkalmazza azon a szinten, ahol és amikor a legnagyobb közvetlen hatással lehet a gyermekek életére: helyben.
Az „UNICEF Gyerekbarát Település” a Gyermekjogi egyezmény teljes körű betartásáért dolgozik. Ennek megfelelően garantálja, hogy minden, 18 év alatti fiatal polgára:
Az „UNICEF Gyerekbarát Település” elképzelése a jó gyakorlatokon nyugvó keretet és iránymutatást biztosít, amely bármely településnek segítséget nyújt, hogy vezetése, környezete, vállalkozásokkal való kapcsolatai és szolgáltatásai „gyermekbarátabbakká” válhassanak, hogy majd hálózatot alkotva, a körülöttük lévő településeknek is át tudja adni a tudást és a vonatkozó jó gyakorlatot.
A pályázatok elbírálását egy szakértőkből, civil szervezetek képviselőiből álló Értékelő Bizottság végzi, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány koordinációja mellett.
Évente 3 települési önkormányzat nyerheti el a címet, amelynek ünnepélyes átadására minden év szeptember 20-án, a Gyermekek Világnapján kerül sor. A cím adományozása évente felülvizsgálatra kerül, amennyiben a település nem felel meg a cím elnyeréséhez szükséges kritériumoknak többé, a cím megvonásra kerül az Értékelő Bizottság döntése alapján. A nyertes településekkel az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány támogatási szerződést köt.
Az Elismerő Cím elnyerésekor az önkormányzat pénzbeli támogatást (2 millió forintot) és díszoklevelet kap, valamint az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány honlapján és kommunikációs csatornáin megjelenhet. Kizárólagos jogosultságot szerez továbbá az „UNICEF Gyerekbarát Település” logójának és kommunikációs anyagainak használatára.
Gyerekbarát Települések:
Szívünk rajta.
A „Szívünk rajta” 2014-ben indult a Libri-Bookline Zrt. és az UNICEF Magyar Bizottság közös könyvajánló programjaként. Célja megkönnyíteni a szülők könyvválasztását, hogy gyerekeiknek az életkorukhoz és érdeklődésükhöz legmegfelelőbb könyveket választhassák. A program segít a tájékozódásban, hogy melyik könyv nyújt minőségi és tartalmas szórakozást gyermeknek és szülőnek egyaránt és kiemeli a szakmai csapat szerint kiváló tartalmakat, és ezeknek kiemelt kommunikációs felületeket biztosít.
A Szívünk rajta szakmai csapat a beérkezett ajánlásokat negyedévente elbírálja, és kiválasztja a három kategóriában a (’mesél’, ’segít’, ’fejleszt’) 4-12 éves gyerekeknek szóló könyveket, a ’rád talál’ kategóriában pedig a kamaszoknak szóló kiadványok kapják meg a Szívünk rajta matricát.
Kategóriák:
MESÉL - Egyedi, különleges módon megírt és illusztrált könyvek, melyek életre szóló, meghatározó élményt jelenthetnek. Saját képzeletünk határait feszegetik, és olyan világokba vezetnek minket, amiknek létezését korábban még csak nem is sejtettük.
SEGÍT - Könyvek, melyek felkészítik a szülőket a mindennapi kihívásokra, és segítik a gyermekeket saját problémáik és a számukra különleges vagy nehéz élethelyzetek jobb megértésében.
FEJLESZT - Az olvasást, készségeket, szókincset, speciális nevelési igényt és egyéb készségeket támogató könyvek. Az ilyen könyvek olvasása segítik a gyereket, a rigmusok és mondókák segítik az olvasástanulást, mások a szókincs, számolás fejlődését támogatják.
RÁD TALÁL – Ezek a könyvek képesek érzelmileg bevonni, véleményformálásra késztetni a kamaszt, motiválni és inspirálni őt.
A szakmai bizottság tagjai olyan szakemberek, akik több nézőpontból és hozzáértő módon tudják kiválasztani a legizgalmasabb gyerek- és gyereknevelési könyveket.
Tagok:
Jónásné Bánfi Csilla – könyvtárpedagógia-tanár
Dr. Kádár Annamária – gyerekpszichológus
D. Tóth Kriszta – író, az UNICEF nagykövete
Gyurkó Szilvia – gyermekjogi szakértő
Magyarósi Éva – szobrász, animációs rendező, könyvillusztrátor
Ruff Orsolya – újságíró
Bényei Judit – a MOME egyetemi docense
Help-APP.
Az UNICEF Magyar Bizottság a világon elsőként fejlesztett ki egy olyan mobiltelefonos alkalmazást, ami erőszak helyzetekben azonnali segítséget nyújt a gyermekeknek. A mobil alkalmazás segít az erőszak helyzetek felismerésében, elkerülésében és kezelésében. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. Az alkalmazás segítségével tanácsot kérhet arra is, mit mondjon, vagy mit tegyen a gyermek, ha erőszak érte, vagy segíteni szeretne valakin, akit erőszak ért, tehát az alapvető funkciók mellett (segélyhívó, pánik gomb, helyzetjelzés) a gyermekek elsajátíthatják az erőszakmentes megoldási módokat és rátanulhatnak a konfliktusrendezés pozitív technikáira.
A 2014. évi “Biztonságosabb Internet Nap” rendezvény alkalmából a HelpAPP nyerte el az Év Legjobb Gyermekvédelmi Tartalma különdíjat.
Jogsegély.
A gyermekek védelme az erőszak valamennyi formájától alapvető jog, amelyet az ENSZ Gyermekjogi egyezménye és a magyar törvények is biztosítanak. 2016 óta lehetőség van felvenni a kapcsolatot szakemberként vagy szülőként, felnőttként az UNICEF Magyar Bizottságával, jogi természetű kérdések esetében vagy a gyerekjogok más módon történő megsértése kapcsán. A Jogsegély szolgáltatásban a gyermekjogi munkatársak mellett az 1897-ben alapított Dr. Szűcs Andrea Ügyvédi Iroda és az ELTE Bibó István Szakkollégiuma dolgozik közösen, akiket külső szakértők is segítenek.
A Világ Legnagyobb Tanórája.
Az UNICEF és a Globális Célok projekt szervezői először indítottak egy globális tanórai projektet, A Világ Legnagyobb Tanórája címmel. A kezdeményezéshez csatlakozva potenciálisan 500 millió gyerek ismerkedhet meg az ENSZ által meghirdetett Fenntartható Fejlesztési Célokkal, és juthat közelebb ahhoz, hogy részesévé váljon egy fenntarthatóbb jövő építésének. Magyarországon is számos iskola csatlakozott a globális kezdeményezéshez.
Az eseménysorozat magyarországi lebonyolítója az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére a PontVelem Okos program szervezője, a PontVelem Nonprofit Kft. A kezdeményezés globális partnere az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja.
A Világ Legnagyobb Tanórája tananyagát és kiegészítő anyagait az ENSZ koordinálásával egy szakértői csapat készíti és a főbb világnyelveken teszik elérhetővé. Magyarra fordítás és lektorálás után az anyag változatlan tartalommal elérhető a részt vevő iskolák számára. Mind a tananyag, mind a kiegészítő anyagok csak online, letölthető formában érhetők el, azok nyomtatása helyben az iskolában történik. A tanóra megtartására a kijelölt hét áll rendelkezésre.
Gyermekjogi Civil Koalíció.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére és közreműködésével 2015. február 13-án megalakult a Gyermekjogi Civil Koalíció.
A szakmai fórum célja a párbeszéd és az aktív együttműködés előmozdítása a gyermekek védelmével és a gyermekjogok érvényesítésével foglalkozó civil szervezetek és szakértők között, valamint a gyermekjogokkal kapcsolatos egységes fogalomrendszer kidolgozása, továbbá az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által, Magyarország számára megfogalmazott ajánlások végrehajtásának és az ENSZ emberi jogi bizottságai számára küldendő következő jelentések előkészületeinek elősegítése.
A koalícióhoz olyan, a gyermekek védelmével és a gyermekjogok érvényesítésével foglalkozó civil szervezetek és szakemberek csatlakoztak, akik az ENSZ Gyermekjogi egyezményének rendelkezéseivel teljes összhangban végzik tevékenységüket, és aktív szerepet vállaltak a szakmai együttműködésben.
A koalíció, illetve a különböző témakörök köré szerveződő munkacsoportok (pl. oktatás, gyermekvédelem, fogyatékosság, gyermekekkel szembeni erőszak, nemzetközi advocacy) találkozókat tartanak, amelyek alkalmával szakmai kérdésekről tárgyalnak, egyeztetnek.
1%-os kampány.
Az UNICEF Magyar Bizottság 1%-os kampánya minden évben a gyermekekkel szembeni erőszak felhívásáról szól. Az UNICEF gyermekbántalmazás elleni kampánya egy olyan jobb világ felé tett első lépés, ahol a gyermekek igazi gyermekként élhetnek, védelemben és elfogadásban.
Az, hogy az erőszak általánosan jelen van, legyen az fizikai, lelki, szexuális, iskolai vagy cyberbántalmazás, nem jelenti azt, hogy nem számít súlyos jogsértésnek. A kampány segítségével az adományozók támogathatják a gyerekek félelemtől és erőszaktól, bántalmazástól és kizsákmányolástól mentes, szabad élethez való alapvető jogát. Az 1%-os felajánlók a Magyar Bizottság gyermekjogi figyelemfelkeltő és oktatási programjait segíthetik.
Az erőszakmentes gyermekkor megteremtése sok összetevőből áll, ezért az UNICEF programjai is sokféle módon segítik a problémát.
Mit tesz az UNICEF az erőszakmentes gyermekkorért?
· HelpApp nevű mobil applikáció ingyenesen elérhető, hogy a segítség „kéznél legyen” ha egy gyermek bajban érzi magát; az app célja, hogy minél több gyerekhez eljusson;
· 2017-ig mintegy 14.000 fő gyereket ért el iskolai Ébresztő-óra programmal, ahol kiemelt téma a bántalmazás, és hangsúlyos a gyermekjog-tudatosító munka;
· Kutatások végzése mind a gyermekek, mind a felnőttek- és gyermekekkel foglalkozó szakemberek között, hogy aztán a tapasztalatokat minél szélesebb körben meg lehessen osztani;
· Szakemberek képzése és ajánlások adása gyermekekkel foglalkozó szakembereknek pl. edzőknek.
· Az internetes „Jogsegély” szolgálatot beindítása;
· Internetes közösség szervezése, ahol szülők, szakemberek kaphatnak hasznos információkat a pozitív szülőségről.
Cyberbullying Kampány.
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány a 2017-es évtől kiemelt figyelmet fordít a cyberbullying kezelésére és megelőzésére. Az Alapítvány célja, hogy felhívja a figyelmet az online zaklatás jelenlétére, súlyosságára, és hogy segítsen a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak abban, hogy miképpen tudják kezelni vagy megelőzni az internetes bántalmazást. A 2017-ben befolyt 1%-os felajánlásokból erre a problémára fog az UNICEF koncentrálni.
Az intézmény számos szemléletformáló anyagot készít a gyerekeknek, még több információt oszt meg a HelpAPP alkalmazáson keresztül. Tájékoztatókkal segít eligazodni a szülőknek az online térben, bemutatja, milyen oldalakat, alkalmazásokat használnak a gyerekek, és mi történik ott, továbbá segít abban, hogy milyen technikákkal, milyen kérdésekkel lehet beszélgetni a gyerekekkel az internethasználatról, úgy, hogy azzal a szülő és a gyermek közti bizalom megmaradjon és tovább épüljön. Segít a pedagógusoknak is, jó gyakorlatokat, óravázlatokat oszt meg, amelyek segítségével osztályon belül tudják kezelni a konfliktusokat, és továbbra is rendelkezésre áll Ébresztő-óra program, speciális, online zaklatással kapcsolatos órával.
Együttműködés a Bravo magazinnal.
A 25. születésnapját ünneplő, megújult Bravo magazin Real Life rovata az UNICEF Magyarország együttműködésével készül. A társadalmi felelősségvállalás jegyében minden hónapban egy-egy aktuális témát dolgoz fel az UNICEF, megszólítva a tinédzsereket. A magazinban decemberig olvashatóak az UNICEF által írt cikkek.
UNICEF Gyerekhang.
November 20-a a Gyerekek Világnapja. Egy mókás nap komoly üzenettel, amikor a gyerekek átveszik a felnőttek szerepeit a médiában, üzleti életben, sportban, hogy felhívják a figyelmet a gyerekek jogainak fontosságára.
2017 novemberében számos magyar helyszínen adták át a terepet a gyerekeknek – a médiában, az államigazgatásban, országos intézményeknél, színházakban, nagykövetségeken, nagyvállalatoknál és a sport területén is.
Magyar UNICEF Nagykövetek.
Az UNICEF munkáját jószolgálati nagykövetek támogatják és népszerűsítik.
Nagykövetek:
Sportnagykövetek:
A fiatal nagykövet pozíciót az UNICEF Magyarország 2015-ben hozta létre azzal a céllal, hogy biztosítsa az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény szellemében a gyermekek részvételét munkájában, bekapcsolódjon az UNICEF programjainak népszerűsítésébe és képviselje a gyerekjogi programokban az érintettek érdekeit. |
204 | 8427 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=204 | GNU General Public License | A GNU General Public License (rövid neve GPL, magyarul: GNU Általános Nyilvános Licenc) egy általános célú nyílt forráskódú licenc, amelyet a Free Software Foundation (FSF) tervezett a GNU projekt programkódjaihoz. A GPL leginkább elterjedt változata, a GPLv2 1991-ben készült, de 2007 nyarán megjelent a GPLv3 verzió is.
A "GPL" a legelső – és egyben a legelterjedtebb – valóban szabad licenc. A GPL nemcsak, hogy szorosan kapcsolódik a szabad szoftver mozgalomhoz, de ez alapozta meg a mozgalom sikerét is.
A GPL licencnek létezik egy lazább GNU Lesser General Public License nevű változata, melyet általában külső programkönyvtárakhoz használnak. A licenc lazább jellegét az adja, hogy a programkönyvtár módosítása esetén a forráskód megosztása (a GPL-hez hasonlóan) kötelező, ugyanakkor a programkönyvtárat használó alkalmazás maradhat zárt forrású, amennyiben a programkönyvtárat dinamikusan szerkesztjük a programhoz. (tipikusan .jar, .dll, .so stb.)
Leírása.
A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.
A "GPL" legnagyobb programbázisa jelenleg a Linux rendszermag és a szabad Unix-szerű rendszerek segédprogramjai. Jelentős mérföldkő volt a nyílt forráskód történetében a Java Platform "GPL" licenc alatti megnyitása 2007-ben.
Vállalati szinten.
A vállalati szféra "GPL"-lel, illetve szabad programokkal kapcsolatos idegenkedését a Nyílt forráskód kezdeményezés próbálja feloldani 1998 óta. Első tevékenységük a vonzónak szánt "nyílt forráskód" ("open source", angol) fogalom bevezetése volt a félreérthető szabad szoftver („free software”: a "free" jelenthet „ingyenest”, általában „szabad”) helyett. A nyílt forráskód ma már megkerülhetetlen fogalom a vállalati informatikában, bár ez nem hozta magával az összes kapcsolódó intézmény (például a Free Software Foundation) automatikus névváltozását. Ennek oka, hogy a Szabad Szoftver alapítvány etikai értékei nagy mértékben különböznek a Nyílt forráskód kezdeményezés etikai értékeitől.
Hiányosságok.
A "GPL" korábbi kiadásainak hiányosságai közé sorolható, hogy nem határozták meg pontosan a szoftverből való haszonszerzés lehetőségeit: így például jogszerűnek számított "GPL" licencű programokról is kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni, és azt piaci előny szerzésére felhasználni. Ennek egyik sokat vitatott esete volt a 2006-os Novell-Microsoft, vagy a 2007-es Microsoft-Xandros egyezmény. A GPLv3 megtiltja az ilyen manipulációkat, de nem tekinti jogtalannak a korábban megkötött szerződéseket.
Fontos tudnivaló, hogy az FSF nem fogadja el hivatalosnak (sok más nyelvű fordítással együtt) a magyar nyelvűt. Ennek oka, hogy rendkívül költséges lenne számukra hitelesített szakfordítást rendelni. Az FSF szerint egy félrefordítás feje tetejére állíthatná a dolgokat, ezért inkább elzárkóznak a honosított verzióktól, bár a weboldalukról könnyedén elérhetőek.
Kompatibilitás.
Az OSI és az FSF által nyilvántartott szabad szoftver licenceknél azt vizsgálják, hogy kompatibilis-e a GPL licenccel. A legtöbb szabad licenc igen, de pl. az Apple Public Source License vagy az IBM Public Licenc nem kompatibilis, vagyis az ilyen licenccel terjesztett programok nem kombinálhatók szabadon a GPL licenc alatt terjesztett szoftverek forráskódjával. |
205 | 81153 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=205 | Kémiai elemek listája betűrendben | |
227 | 8212 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=227 | Ősmagyar vallás | Az ősmagyar vallás a kereszténység felvétele előtti magyar hitvilágot jelenti, mindazokat a mitológiai képzeteket, lényeket, és a világ keletkezésére, felépítésére és működésére vonatkozó elgondolásokat, melyek egy többnyire egységes mitológiát alkottak. A vallásukról tömören annyit mondhatunk, hogy az ősmagyarok túlnyomórészt pogányok voltak, azaz vallásuk nem az egyistenhit alapján állt, nem imádtak feltétlenül egy transzcendens lényt, viszont ugyanúgy volt erkölcsi, lelki-tudati és szellemi tanításrendszerük és életcélokat kijelölő eszmerendszerük, mint napjaink világvallásainak.
Kutatók szerint az ősmagyar nép a magával hozott természetmágián túl kapcsolatba került az ősiráni vallásokkal, a zoroasztrizmussal és annak ágával, a zurvánizmussal, a Mithrász-kultusszal, a manicheizmussal, továbbá a védikus hagyománnyal és a kereszténység elemeivel.
A kereszténység előtti magyar ősvallás valószínűleg egy, a sámánizmus és a tengrizmus néven ismert hiedelemrendszerek sajátosan magyar elemekkel kiegészült változata. A „magyar ősvallás” pontos mibenlétével, elemeivel kapcsolatban azonban a tudományos életen belül, és azon kívül is különféle elméletek léteznek, így jelenleg nincs egységes kánonja a magyar ősvallásnak és a magyar mitológiának. (Ehhez az is hozzátartozik, hogy egyes alakok, történetek a különböző időben és helyen történt gyűjtésekben eltérhetnek vagy akár ellent is mondhatnak egymásnak.)
Az ősmagyarok nem készítettek írásos feljegyzéseket, így csak más népek feljegyzéseire, régészeti leletekre, illetve későbbi beszámolókra és a folklórra támaszkodhatunk. A felsőbbrendűség elvéből kiinduló kereszténység is gondoskodott arról, hogy az egykori pogány hit tanai, illetve szellemi és tárgyi emlékei megsemmisüljenek.
A mai tekintélyes tudósok egy része szerint a magyar ősvallásról gyakorlatilag nem rendelkezünk megbízható ismeretekkel, a jelenleg élő képe jóindulatú néprajzkutatók, régészek és amatőrök, áltudósok összjátékával létrejött, prekoncepciókon alapuló konstrukció.
Történelem.
A történelem folyamán a magyar nép „magába olvasztotta” az avar, hun, kun, besenyő, jász, székely, továbbá a germán, szlovák, rutén, szerb, horvát, román, zsidó, bolgár, cigány és sok más betelepülő népeket, néptöredékeket is. A magyar nyelv „önálló életre” kelt, mert az egységes nyelv alkotja a nemzetet, ugyanakkor a mai nemzet legnagyobb részében az előbb felsorolt népek utódaiból tevődik össze. A nyelv megmenekült az eltűnéstől, ugyanakkor az embertanilag magyarnak nevezett eredeti népcsoport szinte kihalt, de legalábbis majdnem az eltűnés szélére került.
A hunok közül sokan keresztények lettek, keleten is. Többségük a nesztoriánus kereszténységhez tartozott, míg Pannóniában inkább az arianizmus volt jellemző. A magyarságba beolvadt avarok is bizonyítottan keresztények voltak.
Az ősmagyarok egy csoportja már a honfoglalás előtt, a Fekete-tenger-menti térségben megkeresztelkedett, ami keleti rítus szerint történhetett.
A szlávok két nagy hittérítője, Cirill és Metód találkozott az etelközi magyarokkal. A korabeli leírás így mondja el:
A 9. században a Fekete- és Kaszpi-tenger közötti terület nagy részét uraló Kazár Birodalom elitje zsidó hitre tért (fennhatóságuk alá tartoztak a magyarok is), de Közép- és Kelet-Európában ekkor a kereszténység részéről is intenzív térítés folyt, ennek ellenére a magyarság túlnyomó része még a 9. század végén is pogány volt.
A kalandozó magyarság idejéből van egy történeti adatunk, amely a pogány magyart a 11. sz.-i, kereszténység elleni lázadóknál valamivel közönyösebbeknek mutatja. A 926-os Sankt Gallen-i kaland alkalmával bennjártak az ottani kolostorban, abban mindent felkutattak, Szt. Gallus oltárához azonban hozzá se nyúltak, s a templomban őket csendre intő, féleszű Heribald nevű barátot figyelmeztetéseiért egypárszor nyakon teremtették, különben azonban nevettek a bolondságán. Két bajtársuk beleveszett abba a vakmerő vállalkozásukba, hogy le akarta szedni a templom tetejéről az aranyozott kakast. Az egyik a kakas piszkálgatása közben zuhant le, a másik a toronyból le akart csúnyítani, de nagyon kihajolt, kibukott és agyonütötte magát. Holttestüket a templom kapujában égették el. Olyan máglyát raktak, hogy lángjai a templom boltozatáig felcsaptak, de a templomban kárt nem tettek. Néhány kóborló ráakadt Viborada apáca hajlékára, melybe az befalaztatta magát s mindössze egy kis nyíláson érintkezett a külvilággal. Felülről behatoltak a házikóba, s a benne imádkozva talált Viboradát agyba-főbe verték, úgy hogy az másnapra meg is halt. Heribald azonban holta napjáig megemlegette a magyarokat, akik bántották ugyan, de bort is adtak neki, s jól is lakatták.
948-ban Bulcsú és Termecsü ("Árpád dédunokája") Konstantinápolyba mentek, és ott megkeresztelkedtek. ("Bulcsú – görög források szerint – később visszaesett a pogányságba.") Az erdélyi gyula is felvette a keresztséget Bizáncban, és magával hozta Hierotheoszt, hogy népét a keresztény hitre térítse.
A fejedelmek idején, Taksony és Géza korában erős geopolitikai nyomás nehezedett a magyarságra, hogy hagyjanak fel az ősvallásukkal és a kényszer hatására Géza felvette a kereszténységet, pontosabban, keresztény szertartásokat vegyített az ősvallás közé. Amikor Ditmár, a Magdeburgból származó püspök ezért a szinkretizmusért megrótta, azt mondta, hogy "elég nagy úr ahhoz, hogy két istennek áldozzon."
Géza felszólította az ország elöljáróit, hogy kövessék példáját és vegyék fel családjaikkal együtt a keresztény hitet.
Ekkor már érkeztek keresztény térítő papok. A pogányok nem üldözték őket, sem a kereszténységre térőket, ebben az időben még nagyfokú vallásszabadság volt, ami Piligrim püspök 974-es, pápához írt leveléből is kiderül:
A levélben említés esik arról is, hogy az országban megindult a templomépítés is.
A népnek a kereszténységre térítése azonban csak súlyos harcok árán ment csak végbe.
Géza fia, I. István legitimálta magát, mint keresztény, Isten kegyelméből uralkodó királyt. Nyugati papokat hozatott az országba, kötelező vallássá tette és erőszakkal terjesztette a kereszténységet. A lakosság nagy része csak a kényszernek engedve hajtotta a fejét a keresztvíz alá:
A király az egyház zászlaja alatt és erős német segítséggel legyőzte Koppányt, Somogy urát, ("ezt a küzdelmet később a németek és magyarok harcának is nevezték") majd Prokuj gyulát, Erdély urát, s ezzel a régi vallást erősen visszaszorította. Később a katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta.
István utódja, Péter azonban nem kellett a népnek és a pogányság visszaállítása érdekében a megvakított Vazul fiait, Leventét, Andrást és Bélát hívták vissza a trónra. Ez volt az ún. első pogánylázadás ideje. Levente, mint koronázatlan fejedelem, a pogányok vezetőjével, Vatával tíz hónapig irányította az országot, utána tisztázatlan okok miatt átkerült a hatalom Andráshoz (Endréhez).
András a megkoronázása után újra betiltotta a pogányságot. A Képes krónika alapján: "„megparancsolta tehát az egész nemzetének fejvesztés terhe mellett, hogy hagyják el a pogány szokást, amit előbb engedélyezett nekik, térjenek vissza Krisztus igaz hitére, és mindenben ama törvény szerint éljenek, amelyre Szt. István király oktatta őket”." Béla ezután legyőzte a németekre támaszkodó Andrást, és 1060-ban elfoglalta a trónt.
Amikor Béla megkoronáztatta magát, gyűlésre hívta össze a népek véneit. Elrendelte, hogy minden falu két-két véne jelenjen meg. Azok számosan el is jöttek, majd elöljárókat választottak és követelték a királytól, hogy őseik példáját követve „pogány” módon élhessenek, továbbá hogy a püspököket, papokat és dézsmaszedőket elkergethessék, hogy a keresztény templomokat és a harangokat széttörjék.
Ismét a Képes Krónikát idézve: "Harmadnapon pedig, mikor a választ várták, a király parancsára fegyveres katonák rontottak rájuk, néhányukat megölték, vezetőiket az emelvényről letaszítva eltiporták, a többieket megkötözték és keményen megkorbácsolták, és egy részüket megölve, másokat megkötözve és megkorbácsolva nagy nehezen lecsillapították a lázadást a katonák…"<br>
"Miután Szent István király Krisztus hitére térítette Hungariát, az még kétszer tért vissza a pogánysághoz. Először Endre király idejében, másodszor Béla király idején, amint most megírtuk."
Ez volt a pogány nép utolsó egységes fellépése az országban, amikor a régi hitre való visszatérést követelték. A felkelésben részt vett Vata fia, Javas is, aki – apja szokását követve sok varázslót, javast és jóst gyűjtött maga köré.
I. Béla új pénzérméket veretett, melyeken egyik oldalon egy kereszt, a másik oldalon a király neve volt látható. Megkoronázása után, alig három év múlva a királyra rászakadt a trón nehéz faépítménye, súlyosan megsebesült, és „félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból.” Sokan a pogány máguspapok átkai beteljesülésének tartották a szokatlan esetet.
A kereszténnyé lett magyar királyok később törvényekben tiltották meg a régi hit gyakorlását. Kálmán király dekrétuma szerint törvényt sértenek azok, „akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek.”
A magyar kereszténység első három évszázadát végigkísérték az ún. „mágus-perek”. Ekkor még sokan, ispánok, püspökök is igénybe vették a gyógyító „mágusok” tudományát. Köztük Árpád-házi Szt. Margit is. A „mágus-pörök” iratából tudjuk, hogy pártfogásába vett gyógyító sámánokat vagy táltosokat.
A táltosok és a vallás egykori specialistái ugyan rejtezésbe vonultak vissza, de titkos szervezetük még évszázadokig behálózta a magyar birodalmat. Az összekötő szálak az egyes csoportok között csak a török hódoltság idején szakadtak szét. Elsorvadhatott sok sejt azért is, mert életét vesztette a „mester”, vagy az, akinek átadhatta volna a tudományt.
A világ szerkezete.
A magyar mitológia világfelépítésében a samanisztikus háromszintű modellt követi:
Más archaikus világfelépítésekhez hasonlóan a magyar mitológiában is egy mitológiai vagy szent közép az, amihez a világszerkezet viszonyul. Ezt általában a világfa, életfa, égig érő fa, vagy más néven tetejetlen fa szimbóluma jeleníti meg. Lombja a felső világban van, tetején pedig a turul madár él. Az ismert világ a törzse körül helyezkedik el, az alvilág pedig a gyökerei körül fekszik. Egyes történetekben a fa gyümölcse az aranyalma.
A háromszintű világban a mindennapi ember a középső világban él, azonban szükség van arra, hogy a fizikai világon túl létezőkkel, a nálunk hatalmasabb lényekkel, a szentséggel megmaradhasson a kapcsolat. A világ szintjei között az erre (isteni tulajdonságai, testi elváltozásai, képességei alapján és a szentség vagy származás által) kijelölt személy, a sámán vagy táltos biztosítja a kapcsolatot.
A kapcsolattartó változatai.
A természetfeletti képességű emberek között találjuk a táltost és a sámánt, akik egyes értelmezésekben ugyanazt fedik, máshol a táltos a sámánhoz hasonló, de tőle sok tekintetben különböző személy.
A táltos és a sámán kiválasztott, általánosságban a szentség elrendelése nyomán. Természetfeletti ismertetőjegyei általában már születésekor megnyilvánulnak: például „több csonttal” születik (fogakkal vagy tíznél több ujjal). De a táltos születhet csillaggal a vállában, valamint aranyfoga és aranyhaja is lehetett (lásd gömöri népmesék).
A sámánnak és a táltosnak tulajdonított képességek:
Jellemző hitvilág és gyakorlatok.
Az ősvallásban nem léteztek egyéni és társadalmi életet szabályozó, kinyilatkoztatott isteni parancsolatok. Egyetlen parancs volt: az egyéni, vallási, és társadalmi harmónia megvalósításának törvénye. A vallás olyan transzcendens világszemléletet tükrözött, amelynek az alaptörvénye a harmónia létrehozása volt Tengri (az Isten), az istenek, a szellemek, az ősök, továbbá a földi élőlények, az emberek, a növények, az állatok, azaz a felső, középső és alsó világok között. Ennek a harmóniakeresésnek a kifejezője egyrészt a három világot összekötő égig érő fa, másrészt az az ember, aki révülettel volt képes kapcsolatot teremteni az égi, a földi és a földalatti világ között.
Az ősi hit szerint az Ég és Föld nászából keletkezett a földi élet. Tengri, az Ég Ura megtermékenyítette a Földanyát, majd kezdetét vette az élet a Földön. Az isten-pár az, aki igazgatja a világot, egységben, egyensúlyban. E harmónia, egyensúly megtörésére törekszik ellenségük, a rontó szellem. Ő és rossz ördögei sugallják a kórokat ("betegségeket").
A láthatatlan, jó és rossz szellemek nagy szerepet játszottak a vallásban. A természeti erők, illetve a jelentkezései is gyakran a szellemekkel álltak kapcsolatban.
Az ősi világkép nem ismerte a megváltást, nem foglalkozott a kérdéssel és elvetette. Minden bizonnyal a pogány papok nem is értették vagy nem akarták megérteni, hogy miért kell a természet emelte test templomát kőtemplomokra, és a létről szóló tudást a közvetítő útján megnyilatkozó megváltóba vetett hitre felcserélni. Kollektív megváltást és felelősséget sem ismertek. Ki-ki maga felelt vétkeiért, kihágásaiért.
Más vallások befolyása.
A magyar nép keletről magával hozta a samanisztikus jellegű tengrizmust, de őstörténete szorosan összekapcsolódott a kereszténység terjedésével, az ősvallás pedig a kereszténység előtti ősiráni vallásokkal, elsősorban a zoroasztrizmussal, majd a manicheizmussal és a Mithrász-kultusszal. Több ősi, többek között a zoroasztrizmusban is meglévő szimbólum került át a kereszténységbe, például a 7-es szám központi jelentősége. Feltehetően Zoroaszter-hitű eleink voltak iráni népcsoportok gyűjtőnév alatt a jazigok, szarmaták, alánok és jászok, akik több hullámban és különböző időpontokban érkeztek hazánk területére. A méd mágusok szellemisége és hagyománya köszön vissza a magyar papok ősvallásában, a természeti elemeket tisztelő, fehér lovat áldozó, mágikus, ráolvasásos technikájában.
Avar kori és honfoglalás kori archeológiai leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a magyarok évszázadokon keresztül a kulturálisan gazdag közép-ázsiai, illetve Kaukázus-menti népek társaságában élt, onnan hozta hitét és tárgyi kultúráját.
Az ősmagyarok vallásai között egészen bizonyosan megtalálható volt a keleti hagyományokon túl több kora keresztény gnosztikus irányzat hatása, a manicheizmus, továbbá az arianizmus, valamint ezek bölcsője, a zoroasztrizmus és az abból kinövő, a Kárpát-medencében is elterjedt és ott sajátos formában működő Mithrász-kultusz, hogy csak a legjelentősebbeket említsük.
Tűztisztelet.
Keleti források, pl. Ibn Ruszta perzsa író szerint (930) az ősmagyarok tűzimádók voltak. (Elképzelhető viszont, hogy itt is inkább csak tűztiszteletről van szó, akárcsak a zoroasztriánusoknál (→ "tűztemplom"). Számos forrás tudósít a tűz-tisztelet meglétéről, különösen az Árpád-háziak alatt.
A tűz-tisztelet, a tűz-kultusz (a csillagtisztelettel együtt) a magyar kereszténységben, a népi liturgiában még a 20. században is nyomon követhető volt. Minden újholdat követő vasárnap tűzgyújtással kezdődött a szentmise.
Cornides Dániel 1791-ben kiadott Értekezés a régi magyarok vallásáról azt írja, hogy az ősvallás a perzsa vallási körbe kapcsolódott.
Animizmus.
A szabad ég alatt, kutaknál, ligetekben, forrásoknál, hegyek ormain áldoztak, illetve a szent fákhoz, forrásokhoz, kövekhez ajándékokat vittek, mert hitük szerint a szellemek kedvelték e helyeket.
Az animizmusból fakadtak a halotti szertartások, a halottkultusz is. Hittek benne, az ember is képes olyan tárgyak létrehozására, amelybe aztán szellem költözhet, azaz lelke lehet ("pl. vőfélybot, kard stb.").
Áldozat.
Az Ég urának a legértékesebb állatot áldozták fel számos vallásban egyaránt. A magyaroknál ez az állat a fehér ló volt; amely az obi-ugor nyelvű népeknél még a 19. században is értékes áldozati állatnak számított. A magyar "áld" szó alapszava feltehetőleg finnugor örökség.
A fehér mén (ló) áldozat, ami már a védikus vallásban és az ősi perzsa vallásban is megtalálható volt, a szkítáknál is teljesen általánossá lett, a magyaroknál egészen Nagy Lajos királyig megmaradt.
Az a felfogás, melyet a régi magyarok a fehér színhez fűztek, a lónak különös jelentőséget kölcsönzött. Akit kiváló ajándékkal akartak kitüntetni, annak fehér lovat adtak, s az isteneknek bemutatott nagy áldozatok alkalmával, melyekről Anonymus oly sokszor beszél, szintén fehér lovat öltek le. A honfoglalás kori mondák mindegyik gyűjteményében, úgy Anonymusnál, mint a Márk-féle krónikában megtaláljuk azt a mondát is, hogy a magyarok fehér lóért szerezték meg az országot.
Az áldozat napján gyakran kora hajnalban egybegyűltek a fehér kövekből összerakott oltár köré, midőn legelöl a táltos vagy táltosok reszkető éneke hangzott végig a néma vidéken. Mikor az első napsugár kilövellt a hegyek mögül, az általános üdvkiáltás mellett temérdek kard villant meg az ős-isten tiszteletére. Majd egy hófehér lovat vezettek elő, melynek hátán még nem ült ember, s az áldozó pap megfogta egy kezével a szép állat sörényét, másik
kezével pedig szügyébe döfte tőrét. Ezután az állat nemesebb részei az oltár tüzére kerültek, a hitványabbakat pedig ("mint az epe és a belek") elásták a föld alatt lakó rossz szellemek számára.
Hegyek, halmok, ligetek, erdők, berkek, kövek, sziklák, vizek, kutak, források szerepelnek a helyneveinkben, mint egykori maradványai a régi kultuszhelyeknek. Különösen földrajzi- és helységnevekben találunk utalást az egykori pogánykorra: Áldomás-tető, Áldozókő, Bálványkő, Bálványos, Bálványos-hegy, Hegykő ("Így-kő"), Oltár-kő, Tűzhalom és hasonlók mutatnak az ősi kultusz nyomaira. Krónikáink megörökítették, hogy mely hegyeken tartottak a honfoglaló magyarok áldomást, vagyis áldoztak az istenségeknek vagy szellemeknek: a pannonhalmi-dombokon, továbbá a sátorhalmi-, a tarcal-hegyi és az ungvári-dombokon történt áldozatokról tudunk.
A vizek melletti áldozások emlékét őrzik a következő helységnevek: Áldó-kút, Szentkút, mely utóbbiból több is van. A gyógyvizek mellé, ha a gyógyulás bekövetkezett, az egyének hálaáldozatot mutattak be felaggatott ruhadarabok, hajfürtök stb. alakjában a víz gyógyító szellemének.
Boldogasszony / Mária.
Mindenekelőtt a mai napig fennmaradt istenanya-hit, a Boldogasszony-tisztelet volt és maradt a magyaroknál az egyik legjelentősebb.
A Kárpát-medence területén - főleg a Dunántúlon - évezredek óta élő őslakosság a régészeti emlékek szerint anyaistenhívő volt. Ennek a női termékenységszobrai anyaistenszobrokká, majd Mária-képekké alakultak, és érdekes módon leggyakrabban azokon a helyeken kerültek elő, amelyek a mai napig is jelentős Mária-kegyhelyek, pl. Andocs.
Őskultusz, halottak.
A vallás fontos eleme volt a halottkultusz és az ehhez szorosan kapcsolódó őskultusz, az ősök nagy hatalmú szellemeibe vetett hit, amire a régészeti emlékek és a díszítőművészet a legfőbb bizonyíték.
Az ősök tisztelete igen fontos szerepet játszott a nomád sztyeppei népek vallásában, így a magyarok között is. Nagy tisztelettel és figyelemmel tartották számon a felmenő őseiket. Az égig érő fa világában a halál után az ősök szellemei az őket megérdemlő helyre jutottak, magasabb vagy alacsonyabb szintre, amelyet Tengri, az Ég ura határozott meg, az elhunytak földi érdemeinek megítélése után.
Hitték, hogy ki mennyi ellenséget valaki levágott a csatában, annyi szolgára számíthat a túlvilágon. Továbbá, hogy ha a halott szelleme a túlvilágon nem érzi jól magát, visszatér és bajt hoz az itt maradottakra – míg meg nem születik egy új létben. Ezért gyakori áldozatokkal emlékeztek meg róluk.
Lélekvándorlás.
Az egyistenhívő vallások előtt minden vallás, minden pogány tradíció a keleti vallásokig bezárólag a születések körfogását tanítja. Aligha hihetjük, hogy a magyaroknál ez másképp lett volna, annál is inkább, hogy Dienes István régész Karoson végzett ásatások során feltárt sírokban a főmágus sírdombját gyermeksírok vették körbe, s ez az újjászületések képzetének meglétére utal. A magyar hagyomány számos olyan elemet őriz, amelyek alapján biztosra vehetjük. hogy a "kerek világ", azaz a ciklikus világ képzete mögött ugyanaz a világkép állhatott, amit a keleti vallások "szanszárának" neveznek. A kerek dombon végzett szertartások, az évkör során mindig visszatérő ünnepek éppen úgy ennek kifejeződései lehettek, mint az, hogy a hun fejedelmek és előkelőségek temetése alkalmával a harcosok a sír körül lovagolva kántálták az elhunyt érdemeit, valamint az, hogy az elhunyttal együtt eltemették lovát és használati tárgyait, ételt és italt tettek mellé, vagy vele elégették, hogy ne szenvedjen hiányt a túlvilági útja során. Semmi okunk kételkedni, hogy a magyar ősvallásban is az újraszületés és bizonyos feltételek mellett az újjászületés tanítása élt, amelyet a Lehel kürtje monda is megerősít. Meséinkben se szeri, se száma azoknak az elemeknek, amelyek arra utalnak, hogy a halál után újraszülethetünk.
Mágia.
Az ősi magyar hagyomány megannyi eleme, a népi gyógyászat, a szómágia, a mindennapok hagyománya és általában a néprajz által feltárt minden terület arról tanúskodik, hogy az ősmagyarok a mágia világképében éltek és a mágikus praxis szőtte át életük mindennapjait. A magyar hagyományban a mágus olyan tudós vagy látó, aki kapcsolatban van azokkal a természetfeletti erőkkel, amelyek a világot és általában a létet alakítják. Ezen erők közé tartoznak a magasabb világok lényei, az istenek és félistenek is, de ezek messze nem olyan tudattól független természetfeletti hatalmak voltak, mint az egyistenhívő (ábrahámi) vallások istene.
A természetmágia a természet mágikus uralmát jelentette, a természeti elemek ismeretét és irányítását, egyensúlyának fenntartását és gondozását.
A mágikus világképben a menny és a föld, a természet szellemei, továbbá a túlvilági ősök mindent megadnak az embereknek és védelmezik őket.
Ezen világkép legfontosabb területe az elemi vagy természetmágia, amely mindenséget alkotó elemek mágikus befolyásolása volt. A természetmágiában a víz, tűz, lég és föld nem mint elvont fogalmak voltak jelen, hanem amiből az ember és minden más alkotva van. A tüzet például a magyarok minden évben újra szentelték, és ezt a szentelt tüzet az oltárra tették, s ezzel az embert mozgató belső erőt, a népet védő harcosok virtusát megáldották. A víz a megtisztulásnak, a táplálásnak és a fennmaradásnak a szimbóluma volt. A forrásoknál végzett szertartásokkal érték el például, hogy az Isten vizét jelentő forrásvíz és eső áldást hozó legyen és ne pusztító.
A tűz és a víz, mint őselemek tisztelete a kereszténységbe is átkerült, és a mai napig megőrződött a katolikus szentmisében. Úrnapi és feltámadáskori körmenetkor az oltáriszentség ("amely a fényes napkorongra emlékeztet") kitételéhez mindig tüzet raknak.
A levegő a mozgásnak, a felemelkedésnek és az áthagyományozásnak volt a szimbóluma, és a magasba felnyúló fa vagy kerecsen madár formájában tisztelték. A föld a beteljesülésnek, az újjászületésnek és a megtartásnak a jelképe és kő, hegy vagy szikla formájában tisztelték.
Asztrológia.
Az égitestek járása szerint osztották be az idejüket. Kifejlett asztrológiájuk volt, melynek alapelve szerint szellemekkel van benépesülve a látható ég, kiknek befolyása alatt áll minden földi élőlény.
A csillagok nevei összefüggésben voltak a nép szükségeivel és szokásaival. A Sarkcsillagot például, amely szerintük mint iránypont első helyet foglal el az égen, Vastuskónak vagy Égi cöveknek nevezték, míg a Nagy Medvét a hét farkashoz hasonlították.
Totemizmus.
A magyarok mitológiájában az ősi totemizmus elemei is jelen voltak. Például abban az eredetmítoszban, amely a népet a turulmadártól származtatja.
Hitték, hogy az ősök szelleme állatokba is beleköltözhet, ezért azt az állatot, amelyről azt gyanították, hogy az ősök szellemét birtokolja, tisztelettel vették körül; nem vadásztak rá, nehogy haragját magára vonják. Az állat nevének kiejtése is tilos volt, jellegzetes testrészeit amulettként viselték. De nem magát az állatot tisztelték, hanem a benne élő ősük szellemét.
Vezérkultusz.
Az egységesítő, összefogó tényezője a vallási hit- és hiedelemrendszernek az égi erők pártfogásából és támogatásával uralkodó nagyfejedelem személye volt; ennek megnyilvánulását vezérkultusznak hívjuk.
Nap- és holdkultusz.
Nagy bizonyossággal a magyaroknál is jellemző volt – a más népeknél úgyszint megtalálható – Nap- és holdtisztelet.
Egyéb.
László Gyula őstörténész, Vargyas Lajos és Kiszely István antropológus a régi magyar hitvilág és gyakorlat keleti elemei közé a következőket sorolják:
Egyes feltevések szerint az ősmagyar vallás szerkezetében a kereszténységhez hasonlított, de tartalmában eltért tőle. Az ősi magyar vallás számos eleme továbbélve fontos részét képezte a középkori magyar keresztény gondolatkörnek.
A magyar mitológia képzeteinek egy része nyelvünkben a mai napig megmaradt (bár többnyire megváltozott jelentéssel, mint a lidérc esetében).
A vezérkultusz.
A kazárokhoz és dunai bolgárokhoz hasonlóan, a magyarságnál is megteremtődött a vezérek kultusza. Ennek ékes példái Botond vitéz és Lél vezér története. Még a keresztény középkor lovagszentjét, László királyt is keleti eredetű hősmonda népe nevében kiálló vitézeként szerepeltetik. A vezérkultusz tehát, keresztény köntösben kissé átalakulva/kiegészülve, de tovább élt a magyarság lelkében.
A vezér ill. nagyfejedelem a napot megszemélyesítő, megszentelt vezető volt. Felsőbb hatalmak akaratából és támogatásával uralkodott. A földi világ az égi világnak vetülete,kiterjesztése, tehát amint a vezér ill. nagyfejedelem rosszul uralkodik, uralma alatt nagy csapások történnek, ez azt jelenti, hogy elveszítette a felsőbb erők támogatását, és élete feláldozásával át kell adnia helyét a mennyei erőktől kedveltebb utódjának. Ez magyarázhatja Álmos feláldozását, úgy jelképes mint valóságos értelemben, a Kárpát-medencébe történő belépéskor. Szabados György történész (SZTE Magyar Mediévisztika) az egyik Szent István-legenda leírása nyomán megengedhetőnek tartja, hogy Géza nagyfejedelem saját uralmát, vérvonalát megőrzendő számos rokonát tette el láb alól. Ez elmélet igaz lehet Álmosra nézvést is, aki elképzelhető ezáltal lett alkalmatlanná belépni a Kárpát-hazába. Ezt erősíti, hogy a vérrokonok közti viszály visszatérő jellegzetesség az Árpád-ház története során.
A népüket képviselni tudó, hivatott hősökben való bizodalom mellett a földi szent fejedelem mintájára, annak légbe vetült másaként kialakult a Felső-Ég-Istenbe vetett hit, a Mindenség-Fejedelmének képzetével, a samanizmusnál "magasabb rendű" vallásos meggyőződés, afféle pogány kori államvallás. A különféle eredetű, különféle pogány hiedelmeket valló, sőt a tételes vallások tanaitól is megérintett népelemek egységbe forrtak össze, s a világmindenségről alkotott képzeteikben - a hitéletüket híven tükröző temetkezési szokások és művészetük tanúsága szerint - legfeljebb árnyalatnyi különbség észlelhető.
Nap- és holdkultusz.
A Nap-tisztelet az egész történelem folyamán kimutatható és a magyar nép kialakulása idején megtalálható volt az egész Kaszpi- és Fekete-tenger menti térség vallásaiban és művészetében egyaránt. A szkíta-magyar hagyományok szerint a fejedelmek az égi erők, illetve a napisten földi képmásai voltak, azok nevében, helytartóiként uralkodtak.
A napisten tisztelete az ókori rómaiaknál is elterjedt, a Krisztus születése körüli időkben a Kárpát-medencében kiemelkedő szerepe volt. Hazánkban Aquincumban és máshol is feltártak Mithrász, a Napisten számára fenntartott szentélyeket.
Hogy milyen kizárólagos szerepe volt a Napnak, azt még ma is igazolhatja, hogy a Nap és a nap kifejezésére azonos szót használunk. A kelet felé forduló imádkozás, illetve a templomok és a sírok keleti tájolása az egykori Nap-tisztelethez kapcsolódott.
A népi díszítőművészetben az erdélyi székelykapuk faragásán elmaradhatatlan a keleti oldalon a Nap, a nyugati szélen pedig a hold és a csillagok. Szeged és környéke népművészetének jellegzetességei a napsugárdíszes házhomlokzatok. Ez a homlokzatdíszítés az egykori napkultusz maradványa.
Az egykori holdtisztelet nyomán még a 13. század végén kibocsájtott pénzérméken is következetesen ismétlődik a félhold. A 12. században, II. István idején három félhold jutott az érme hátlapjára. II. Béla dénárán is megjelennek a holdak. Egyik obuluszáról ("aprópénzén") a keresztek is hiányoznak, annál több viszont a félhold. II. Endre dénárjára félszárú kereszt sem jutott, helyét jókora félhold foglalta el. IV. László turulos érmét veretett újholddal és annak ölét kitöltő égitesttel.
A Nap a régi kultúrákban az istenatya, a Hold pedig az istenanya szimbóluma volt. A Mária lábánál a holdsarló ennek az ősi attribútumnak a kereszténységbe átkerült emléke.
Nyelvünkben az istent jelentő szók és szimbólumai között volt a Menny, az Úr, az Ég, a Nap és a Hold is.
Istenségek, szellemek.
Az istenfogalom az égbolthoz kötődő jelképrendszerével elvontabb, misztikusabb és rejtélyesebb volt, mint a kereszténység megszemélyesített istenfogalma.
Az eurázsiai sztyeppei népek világképében a legfőbb istenség az univerzum elvont szelleme. Tengri néven nevezték az Ég urát. Nem jelenítették meg emberképpel, mint más vallások, de a Napot, az Eget méltónak tartották értékei kifejezésére. Istenfogalmukat más népektől megkülönböztetve sajátjuknak érezték, amikor mint a „magyarok istenéről” beszéltek róla. Alakja később eggyé vált a keresztény Isten-képpel.
A Hold (termékenyítő hatása miatt) a földdel is szimbolikus kapcsolatba került. Az ég mellett a föld volt a megistenesítés második tárgya. A hunok, a török és a finnugor népek gyakorta tisztelték áldozataikkal a földistennőt. A Földanya tiszteletét a pogányság üldözőinek sem sikerült megtörni, ezért vallási jelentését Szűz Máriához kapcsolták. A magyar vallás Boldogasszony-tisztelete a korábbi kultúrák Földanya- ("anyaistennő")-tiszteletéből alakult ki.
"bővebben lejjebb: Boldogasszony / Istenanya"
A krónikákban azt olvassuk, hogy a magyarok sok istenben hittek, de ezek inkább kisebb istenségeket, szellemeket jelöltek. Az égbolthoz és a földhöz kapcsolódó istenfogalmon kívül különféle szellemekben hittek, ahogy a kereszténységben is angyalokkal és démonokkal találkozunk. A szellemek lehettek jó és rosszindulatúak is, és áldozatokkal próbálták befolyásolni őket. Megtaláljuk közöttük a családi és törzsi ősök szellemeit, a természeti szellemeket és a betegségeket okozó szellemeket is. A vizeknek, tavaknak, folyóknak, fáknak, erdőknek, hegyeknek, mezőknek, állatoknak, növényeknek, szélnek, esőnek, a különféle nyavalyáknak (betegségeknek), mindnek megvolt a saját különleges szelleme.
A három világ lényei.
Felső világ.
Isten (Tengri).
A fő istenalak (Tengri) a teremtő. Ő a panteon feje, segítő és igazságos, de büntet is. Ezek az általános tulajdonságok egy általános istenfogalom jellemzői lehetnek, eredettől (pogány-keresztény) függetlenül. Nincs külön kultusza, nincsenek templomai és feltehetőleg szobor alakban sem ábrázolták. Az égben lakik, ahonnan bizonyos mértékig passzívan figyeli a világ történéseit, de neki tulajdonítják a sorscsapásokat (vö.„istencsapása”), a villámot (vö. „istennyila”). Tengri kozmikus jelekkel (üstökösökkel, ínséggel, árvizekkel) adta jelét elégedetlenségének.
Rédei Károly nyelvész szerint Isten szavunk iráni-árja eredetű is lehet. A sumer nyelvben szintén megtalálható a magyar szavunk megfelelője: "istin" ("jelentése „egy, egyetlen""), de ez a szó nem számnévként szerepel a sumerban.
Boldogasszony / Istenanya / Babba Mária.
A kutatók szerint a Boldogasszony a keresztény Szűz Mária alakjával azonosult, a pogány anyaistennő-tiszteletből a kereszténységbe átszármazó elem.
A Boldogasszony a kereszténység előtt, jóval korábban létező mitológiai alak, akit "Babba Mária" néven ismer a hagyomány. A székely és csángó családok életében fordulópontot jelent, amikor a kisgyerek a Holdra mutatva, felismeri Babba Máriát. Neve a gyimesi csángók körében élő Babba Mária elnevezés, aki egy holdistennő, a Holdat nevezik Babba Máriának, a holdvilágot „Babba Mária lámpásá”-nak, a csintalankodó gyereket pedig a Holdra mutogatva azzal ijesztgetik, hogy „megver a Babba Mária”. A népi vallásosságban azonossá vált Máriával, Jézus anyjával, az új hit részben a régire épült. A keresztény Szűz Mária csak a magyarok körében Boldogasszony, tehát a Boldogasszony nem egy általános keresztény elem, hanem inkább az ősi magyar hitvilág egy részének továbbélése keresztény elemekkel kiegészítve. (→ "lásd még: Mária-kultusz")
A középső világ lényei.
A tündérek.
A tündérek a természet ölén, átváltozásra képes szellemek voltak, akik gyakran csodálatosan szép nőnemű lények alakjában jelentek meg. Nevük valószínűleg a "tündököl," elcsábít, illetve "tünékeny", fel- és eltűnik szavakból ered. Az emléküket a népmesék őrizték meg. Egyes gyűjtések szerint a nagyrészt lakatlan Csallóközben is tündérek laktak régen.
A szépasszony.
A szépasszonyok hiedelemköre is a boszorkány cselekedeteivel rokonított, jóllehet ezeket külön hiedelemlényként tartjuk számon: a tilalmas helyek tabujának megsértése, a szépasszony táljába való belelépés már a boszorkányok tetteinek széles skáláját bővíti. A néphit szerint újszülött csecsemőket rabolt, férfiakat csábított el, az ördöggel hált. Ellentétben a tündérrel csak rossz tetteket hajtott végre.
A boszorkány.
A tündérek ellentéte a csúf öregasszony képében lefestett boszorkány, aki gonosz mágiát használ. Egy másik hasonló alak a „vasorrú bába”, aki nem azonos a boszorkánnyal.
A sárkány.
A magyar mitológia sárkánya a balkáni sárkányalakokhoz hasonlóan alapvetően időjárásdémon, többek között a jégesőt is sárkány okozza. Úgy tartották, hogy a sárkányok olyan kígyókból és halakból lesznek, amelyek 7 éven keresztül mocsárban élnek. A táltos feladatai közé tartozhat a sárkánnyal való harc, de nem a fizikai világsíkon, hanem szimbolikus vagy szellemi síkon. A „sárkányharc-történetekben” a táltos az égbe emelkedik, hogy a felhők között megküzdjön a sárkánnyal, ezáltal elűzve a rossz időt.
A garabonciás.
A garabonciás természetfeletti erejű személy, a táltosokhoz hasonlóan foggal születik. Rongyos köpenyben, kezében könyvvel kopogtat be a házakba: tejet vagy tojást kér. Egész köcsög tejet kell eléje tenni: ha letagadják, megmondja, hogy van a háznál tej, és fenyegetődzik: „majd adnál, de már késő lesz”. Büntetésül vihart, jégverést okoz vagy könyvéből „kiolvassa” a sárkányt és azon lovagol a falu fölött. A sárkány hosszú farka lesöpri a házak tetejét, a fákat pedig tövestől kicsavarja. A garabonciás ellen harangozással lehet védekezni. Bűvös könyve segítségével a levegőbe tud emelkedni. Sárkány húsából tesz a nyelve alá, akkor nem érzi a nap közelében a hőséget.
A lidérc.
A lidérc vagy lúdvérc nevének eredetét nem ismerjük. Alakja rendkívül összetett, a 20. századi folklór ugyanakkor már csak gonosz, démoni vagy mulatságos tyúk alakjában őrzi. A lidérc a régi magyar néphit szerint az emberre ráül, megnyomja, megszopja (mellbimbóit megduzzasztja), néha vérét szívja.
Lüdérc.
A magyar ősi hiedelmek egészét tekintve leginkább három vonása tűnik ki: a tüzes alakban való megjelenés, a szexuális jelleg, valamint a segítőszellem-jelleg. A lüdérc általában hímnemű szexuális démon, és az ellenkező nemmel tart kapcsolatot, de lehet nő is. A földre leszállva emberi alakot ölt (általában régi szerető, vagy meghalt házastárs képében jön).
Markoláb.
A markoláb égitestfaló mitikus lény, neki tulajdonítják a nap-, ill. holdfogyatkozást.
További lények.
A mitikus állatok nagyon gyakoriak a magyar mítoszokban, köztük:
Az alvilág lényei.
Ördög.
Az Isten ellenpárja az ördög, aki kezdetben a sötétség, gonoszság általános szimbóluma volt, később szerepét és tulajdonságait a keresztény világkép és a néphitek keveredése alakította.
Egyes gyűjtésekben az Isten és az Ördög (Démiurgosz) a teremtéskor együtt alakítja ki a világot. Amikor a jó és gonosz nagyjából egyforma hatalommal vesz részt a világ teremtésében illetve küzd egymással, dualizmusnak, dualista hitvilágnak nevezzük. A perzsáknál, a zoroasztriánus vallásban is megtaláljuk keleti megfelelőjét. Úgy az ősi perzsa “tűztisztelő“, mint az eurázsiai hitek (pl:taoizmus) többsége erősen dualisztikus volt. A perzsa hitvilágban Ahura Mazdá (Ormuzd, a legfelsőbb jó) és Angra Mainju (Ahrimán, a legaljasabb rossz) korokon átívelő küzdelme az idők végezetén Ahura Mazda győzelmével fog zárulni. A magyar ősvalláshoz legközelebb álló példa azonban az ótörök Erlik.
A halotti beszéd "ürdüng"-je lehet jó és rossz is. A rábaközi táltos hagyományokban az ördög mint őr-dög, tehát őrzőszellem szerepel, amely az embereknek segíthet is, óvhatja (ördöngös, ördöge van – mint pozitív értelmű kifejezés) is őket, de némelyik akadályozza, bajt hoz annak a fejére akit követ. Nagyon emlékeztet a tibeti "őrszellemekre". Nézetük szerint a magyar ördögöknek nincs semmi közük a nagy rontó szellemhez, a keresztény Sátánhoz.
A kereszténység Ördög-képe a Biblián kívül több népi démonhit negatív vonásait olvasztotta magába; nemcsak a magyarság, hanem már az ókori kelet és hellenizmus démonjának sok vonását olvasztotta egybe, így alakult ki a középkori, Sátánra vonatkozó kép és annak démonűző gyakorlata.
Kísértetek.
A lidércek mint túlvilági lények mellett a túlvilágra került lelkek, a "szellemek" és "kísértetek" jellemzően a kereszténység elfogadása után nyerték el jelentőségüket, az ősi mondákban a "lelkekkel" együtt a feltámadott holtakat jelentették.
Betegségdémonok.
A népi gyógyászat és a hitvilág szorosan összefonódik. Ipolyi Arnold alapján az ártó szellemek vagy démonok ezek voltak:
További démonok:
Állatok.
Az ősi totemizmus emlékei őrződtek meg a szokásban, amely az állatokat külső vagy belső tulajdonságaik alapján jelöli és még inkább abban az eredetmítoszban, amely a magyarokat a turulmadártól származtatja.
Az oroszlán.
Az oroszlán szerepe a régi hitvilágában: bátorság, nemesség, merészség megjelenítője, a királyi hatalom jelképe és védelmezője. Mivel az oroszlán az „állatok királya” néven is ismert, ezért sokszor királyi házak címerében is előfordul, mint pl. Anglia és Dánia esetében. Magyar vonatkozásban is a királyság egyik jelképe. Imre király, III. László és II. András címereiben is előfordul, de a III. Béla király által építtetett esztergomi királyi várkápolna életfás oroszlánjai is jelentősek. „A szentély alsó részét sávszerűen sorakozó címerkorongokkal díszítették, melyek az új királyi címer állatját, a lépő oroszlánt foglalják magukban. Ma csak kettőnek a töredéke látszik, eredetileg oldalanként hét volt, akként elhelyezve, hogy az oroszlánok a szentély két végétől számítva, egymással szemben haladtak az apszisfal közepén elhelyezett királyi trón felé s azt mintegy védelmezték.” Egyik lábukat felemelve lépkedő, dekoratív megoldású olívazöld oroszlánok lépkednek, mögöttük vörös alapon stilizált okkersárga életfa látható, melynek ágai úgy szertekanyarognak, hogy a körben semmi üres hely ne maradjon. A keretdísz vörös, ugyanilyen színű a külső szegélye is, míg a fehér pontozásokkal díszített gyöngysorszerű két belső sávja s az oroszlánok szeme fekete. Keleti örökségünk fontos maradványa áll előttünk, mely igen ősi, mezopotámiai jelkép. Erre utal az oroszlánok hátsó combján található tízlevelű rozetta és az oroszlánok hasán a négy ékjel. Elég ehhez az ókori keleti emlékeket futólag áttekinteni. Hasonló oroszlánok maradványait találták meg Vitéz János palotájában is. Az oroszlánok szintén rajta vannak a X. századi koronozási jogar kristálygömbjén is, sőt – Bakay Kornél szerint –, a mellső combjukon ott az ékjel is. Az Árpádoknak, más néven a Turul-dinasztiának tehát címerállatuk volt az oroszlán.
A kutya.
A kutya khthonikus (az alvilághoz tartozó halottkísérő, közvetítő, a gonosz társa, az alvilági erők eszköze) lény és lélek hordozó állat. Innen származnak az olyan rossz értelmű szólásaink, mint a „kutya szülte, ebadta, kutya fajta, kutya-fáját”. A kutyák közvetítenek föld és ég között védik a halott lelkét és kísérik a túlvilágon. Szárazság idején a földbe temetett kutyát okolja a magyar néphagyomány. Hogy a szárazságnak vége szakadjon meg kell keresni és ki kell ásni a kutyát. Ipolyi az állatáldozatokat még az emberáldozatok helyettesítésének véli. Dr. Vörös szerint viszont a kutya/farkas áldozat nem tartozik a szertartások ezen körébe.
Dienes István a kutya szerepének tisztázása végett felveti a kenézlői és a gádorosi nyakörves kutyaábrázolások vereteit. Noha Szőke B. egyszerűen ünnepi, vadászatokon használt lószerszám díszeiként határozza meg ezeket, ők a kérdést az egész pogány hitvilág, a honfoglalás kori állatábrázolások szellemi hátterébe ágyazva vizsgálták. Az a tény, hogy a vadászó (kutya) és a vadászott (szarvas) állat különválasztva szerepel, továbbá, hogy a gádorosi leleten a kutya nyakán – a kenézlőihez hasonló – hármas tojásmintával jelzett nyakörv látható.
A 10-13. század közötti 15 település és 18 temető feltárásából, 32 kutyacsontváz és 23 különálló koponya került elő. Ami azt jelentheti, hogy a ló áldozat mellett a kutya áldozatok is fontos szerepet töltöttek be a honfoglaló és a kora középkori magyarok életében. A nomád népek hitvilágában a lelket (értsd. íz) a fej (esetünkben a koponya) foglalja magában. Így ez az áldozat képviseli egyrészt az állatot, másrészt közvetítő szerepet is betölt. Ezeket a testrészeket edénybe helyezve temették el, amire, mint az íz „tartó edényére” nagy figyelmet kell szentelnünk.
Barba Rafael így fejtegeti a temetők tartalmát további cikkében:
A feltárt temetőkben 9 esetben halottal együtt, 1 helyütt utólag rátemetett, 4 ízben pedig sírok között, különálló gödörben eltemetett kutyát, illetve kutyakoponyát sikerült azonosítani. Más a helyzet a települések ásatásainál. Itt az előfordulás sokkal változatosabb. Házba temetés 5 lelőhelyen, kemencébe 4, gödörbe 5, verembe 2, árokba 2 és cserépfazékba 1 helyen történt.
A temetések mellett kutyát áldoztak a halálozási évfordulók (halotti torok) alkalmával is. A településeken feltárt bizonyítékok legtöbbje esetén baj elhárító, bűbáj törő célra kell gondolnunk. Egy másik szokás érdekes lelete egy Visegrádról származó lelet, ami egy 10-11. század között élt nő felnégyelésének képe. A nőt a temetőtől távol földelték el az akkori szokás szerint és mellé 6 kutyát temettek. A kutyák közül 3-at a felismerhetetlenségi összekaszaboltak, a többit pedig csak simán megölték. A szokás értelmében az elítélt húsából, csontjaiból evett kutyákat is kegyetlenül lemészárolták.
Az ilyen cselekedetben átesett ember számára nem jöhet el a keresztény felfogás szerinti feltámadás. Visszatérve a dolog szimbolikájára: az elítélt "kutya" (az ember) és a "tisztátalan" kutya (állat) összekombinálva.
Népi szóláskészletünk is érdekes bizonyítékokat is sorol fel. Például ilyen az „ebek harmincadjára kerül/jut” kifejezés, vagy az „átesett az ebek harmincadján” mondás, ami Csefkó Gy. szerint, az „ebek szájába került / az ebek kivették belőle a vámot” Az ebadta, ebtől származik kifejezéssel ellentétes az „ebadóban hagy” szólás.
Szent (tisztelt) állatok szerepe.
Az eurázsiai népek többségének gondolatvilágában a szent vagy tisztelt állatok nagy becsben állottak. A tisztelt állat onnan ismerhető meg, hogy nevét nem szabad kimondani. Pusztán valamilyen jellemzője kapcsán szabad rá utalni. A magyar hitvilágban kettő ilyen van: a szarvas és a farkas. Szarvas, aminek szarva van, farkas, aminek farka van. A névhasználat alapján bizonyosnak tűnik, hogy e két állatot a magyarság hagyományosan nagy tisztelettel övezte (pozitív vagy negatív értelemben). A szarvas és a farkas ellentétpárt képeznek egymással: a szarvas (szelídsége, növényevő természete okán) a nőiesség, míg a farkas (ragadozó volta, merészsége okán) a férfiasság megtestesítője.
A szarvas.
László Gyula szerint: „[…] mind az onogur-avar-magyar népnél, mind pedig Árpád magyarjainál kimutatható a szkíta hagyományréteg. Nekünk is szarvas volt az ősi istenasszonyunk, vezető állatunk, akárcsak a szkítáknak.” A mi csodaszarvasmondánkban egyfelől vezérlő állat, másfelől pedig termékenységszimbólum, hiszen általa leli meg Hunor és Magor a királylányokat és népes kíséretüket, akiktől aztán -a krónikák szerint- hunok és magyarok népes sokasága ered.
A kereszténység felvétele után felvett jelentései:
Évenként lehullatott és újra növesztett agancsa révén a fához kapcsolódó egyetemes jelkép: az örök megújulás, az újjászületés, a Nap, illetve Krisztus szimbóluma. A hosszú életnek, a halhatatlanságnak, a bőségnek és a termékenységnek a jelképe.
A korai keresztény művészet kedvelt témája az élet vizének kútjából, az „igaz élet” paradicsomi fájának tövéből eredő folyókból ivó szarvas.
A gyorsaságnak is a szarvas a jelképe.
A ló.
Az ősi magyar nép a fehér lovat nagy becsben tartotta. A táltos feláldozta őket máglyán, rendszerint csaták előtt (a siker érdekében). Hérodotosz írja, hogy a földért cserébe küldött fehér ló hadüzenetnek számított. A ló küldése abban az ősi keleti hiedelemben gyökerezik, hogy a lopott föld elveszíti termőképességét. Őseink egy fehér lóval vásárolták meg az országot Szvatopluktól a monda szerint, ez tehát egybevág. Ha ingyen foglalták volna el, az lopott földnek számított volna, ezért valamit adniuk kellett cserébe. Ilyen értelemben tehát a fehér lóval kapcsolatos hiedelmek a szkíta hitvilág továbbélésének tekinthetőek.
Ha a lovas meghalt, vele temették a lovát is. Bőrét lenyúzták és egy karóra feszítették, majd pár napig száradni hagyták. A „húzza a lóbőrt” mondás arra a recsegő hangra utal, amikor a lóbőrt a karóra feszítették. - A "húzza a lóbőrt" mondás az alvó, az éjszakai-hajnali hidegben lóbőr takaróját magára húzó, bele burkolódzó embert jeleníti meg és nem a lóbőr állítólagos recsegését. /Benesóczky A. Tamás/
A farkas.
Nomád népként őseink nemegyszer találkoztak ezekkel az állatokkal, s számtalan negatív, ördögi jelzőt kapcsoltak hozzájuk, mint minden erős, károsnak ítélt jószághoz teszik azt még ma is.
Ennek ma is élő, kézzel fogható jele az a régies szitok forma, mely ekként hangzik: „A fene egye meg!” vagy „A fene vinné el!”
"Fene" a farkas szó archaikus alakja, egyes vélemények szerint egyfajta ártó szellemet is e néven neveztek, s ezt tudva máris értelmet nyer a szitok.
Kritika.
Pócs Éva Széchenyi-díjas néprajzkutató szerint a honfoglalás kori sámánizmus képe nagy egészében néprajzkutatók, régészek és amatőrök, áltudósok összjátékával létrejött, prekoncepciókon alapuló romantikus konstrukció. |
228 | 60730 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=228 | Mitológia | A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος "mythos" – történet, legenda, és a λογος "logos" – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban, és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A történelem folyamán a különböző kultúrák természetes és erőszakmentes egymásra hatásának következtében különböző mitológiák összeolvadtak.
A modern szóhasználatban a „mitológia” jelentheti egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összességét (mint a görög, egyiptomi és a skandináv (északi) mitológiáknál), vagy a mítoszok gyűjtésével, tanulmányozásával és értelmezésével foglalkozó tudományágat.
Az emberiség korai mitológiája.
Az őskőkori mitológia.
Mivel a kőkorból semmilyen írásos emlék nem maradt ránk, az akkori idők mítoszára csak következtetni tudunk. Nagy valószínűséggel ezek az első mítoszok kapcsolatban álltak a termékenységgel, és a vadászattal, amitől az embercsoport élete függött. Amióta művészi emlékek léteznek azóta lehetséges ezeket az alkotásokat ebből a szempontból is szemügyre venni és megpróbálni belőlük következtetni az akkori mítoszokra.
Az anyaistennő ábrázolásai.
Számos olyan női szobrot találtak, melyeken hangsúlyos a nemiség, összefoglalóan termékeny formák jellemzik őket. A szobrok készítője nem a reális ábrázolásra törekedett, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására. A willendorfi vénuszon, az egyik legismertebb ilyen szobron a szeméremajkak, a mellek és a gömbölyű has hangsúlyos, ezek a termékenységgel való erős kapcsolatra utalnak. A figura apró kezeit a melle felett összefonja, nincsenek határozott arcvonásai, a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja.
Egyes modern elemzések tiltakoznak a szobrocskák Vénusz megnevezése ellen, amely önkéntelenül is a kövérkés figura összehasonlítását sugallja a klasszikus Venus elképzelésekkel. Ezzel párhuzamosan más hivatalos vélemények a szobor a kőkorszaki Európa Föld-Anya istenségeként azonosítja a szobrocskát. A termékenység kultusz az ilyen ősanya ábrázolásokban látta az egészséges utód, és egyúttal az egész törzs életben maradásának feltételét. Ugyanis ekkor még gyűjtögető életmódot folytattak, s ha huzamos ideig nem találtak élelmet, az egész csoport éhen halhatott. A varázslás egyik eszköze éppen ezért a bőségszaru ábrázolása lett , a Lausseli Vénusz is.
A újkőkorszakban is termékenységkultusz volt, de az már különvált a matriarchális társadalom szemléletétől.
Barlangrajzok.
Kiderült, hogy bár a barlangokban nem laktak, mégis hosszú időn keresztül tömegek látogatták őket. A Lascaux-i barlang mennyezetén dárdahegyektől származó véseteket találtak, a kiálló sziklák megkoptak. A festmények karbantartására is vannak bizonyítékok. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a korábbi, a vadászmágia elmélet igaz. Valószínűleg a barlangrajzok egy, a jégkorszak embere számára ismert mítosz illusztrációi lehettek, s a barlangok teret adhattak különböző mágikus, vadászattal kapcsolatos avatási szertartásoknak. Ezzel a felfedezéssel a barlangfestmények kutatása új utakra lépett. |
230 | 13907 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=230 | 1999 | |
231 | 11740 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=231 | Logisztika | A logisztika anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése. Leggyakrabban a katonaságnál és az üzleti életben használják. A logisztika a görög logosz szóból származik, jelentése értelem, számítás, tervezés, ok.
Más nézetek szerint a logisztika nem csak az anyagáramlások optimalizálása, illetve az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, koordinálása, hanem tudomány is. E szerint a nézet szerint a logisztika olyan interdiszciplináris tudomány, amely a logisztika területét érintő valamennyi társtudomány, szakma eddigi és legaktuálisabb ismereteit szintetizálja, azokat saját céljai érdekében egy sajátságos rendszerbe rendezi és ezen tudományok és szakmák már meglévő eljárásait, módszereit alkalmazza folyamatai optimalizálására.
Más megközelítésben: a logisztika a globalizációs hatás egyik immanens elemeként újraértelmezett rendszerszemlélet és gyakorlati eljárási módszer. A maga interdiszciplináris értékrendjével olyan, a kezdetben nálunk megtelepedett multik "(hozzáadott értékteremtő kultúrája)" által gerjesztett hazai szolgáltatási igény-kielégítésre irányuló pozitív elmozdulást eredményezett, amely mára már az egyik legfontosabb régiós szinten megvizsgálandó stratégiai területek közé "küzdötte fel magát"!
A logisztika céljai.
A logisztika célja bonyolult folyamatok hatékonyabbá tétele, a gazdasági folyamatokban az áruegységre jutó költségek csökkentése. A logisztika létrejöttét a gazdasági élet alapvető szűkössége és gazdasági verseny tette elengedhetetlené – a magas energia és nyersanyag árak, a hitel felvételek magas kamatai, a modern sokszereplős piacok. A logisztika tökéletesítése a vállalkozás egészére nézve az elsődleges fontosságú feladatok között van, mivel a logisztikai költségek az összköltségek akár 40%-át is kitehetik.
A logisztika céljai között tartják számon a termelés, és az értékesítés támogatását, az értéknövelő szolgáltatások biztosítását, ill. a vevőkiszolgálás színvonalának folyamatos javítását. Ezek együttese adja a logisztikai teljesítményt, amely a logisztikai célfüggvény alapján számszerűsíthető.
A logisztika feladatai.
A logisztika legfőbb feladatát általában a 7M- vagy a 9M-elv (vagy 9M-funkció) mentén szokás meghatározni. Ezek alapján nem csak a költség-, mennyiség-, és időtényezők kerülnek súlypontba.
A 9M-elv.
Ez az elv a logisztika feladatát, küldetését határozza meg.
A felsorolt tényezők egyforma súllyal esnek latba, amikor a 9M-elv a logisztika feladataként azt határozza meg, hogy:
A vállalati logisztika területei.
Azt a folyamatot, amivel logisztika a vállalaton belül általában foglalkozik, négy részre oszthatjuk:
A beszerzési logisztika áll a gazdasági folyamatok kezdeténél: biztosítja azokat a bemeneti készleteket, amelyek a termelés (vagy tágabb értelmezésben más szolgáltatás) elvégzéshez szükségesek.
A termelési logisztika gondoskodik arról, hogy a termelési folyamatban az anyagáramlás zökkenőmentesen valósuljon meg.
Az értékesítési logisztika a vállalati logisztika harmadik főegysége, és a termelés után egészen a vevő átvételéig tart.
A hulladékkezelési logisztika az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja a hulladékok és csomagoló eszközök áramlását, miközben azok minél nagyobb arányú újrahasznosítására törekszik.
Logisztikai költségek.
Költségek közötti konfliktusok.
Egyes területeken a költségek csökkentése más területeken a költségek növekedését eredményezheti. Ez általában a kapacitások túllépéséből adódik. Például ha a szállítási költségeket csökkentjük, akképpen hogy ritkábban szállítunk, akkor – azonos anyagszükséglet mellett – nagyobb raktárkapacitásra lesz szükségünk a termelés kiszolgálásra a következő beérkezésig.
Így a logisztikában a szükségletek lehető legalacsonyabb költségű kielégítését a lehető legideálisabb kapacitás kihasználással érhetjük el.
A logisztika fő formái.
A logisztikának két fő formája van: az egyik az anyagok optimális és stabil áramlását biztosítja fuvarozási útvonalak és raktározási pontok hálózatának segítségével; a másik koordinálja az erőforrások sorrendjét egy projekt végrehajtásának érdekében.
A folyamatos áramlást biztosító rendszerek általában számos szempontból optimalizáltak: igyekeznek elkerülni az objektumok hiányát (katonai rendszerek esetében különösen ilyen az üzemanyag és a muníció), minimálisan tartják a fuvarozási költséget, alacsonyan tartják az időt, ami egy objektum megszerzéséhez szükséges vagy alacsonyan szinten tartják a tárhelyek foglaltságát (idő és hely szempontjából, hogy csökkentsék a nagy tárolt mennyiségekből eredő veszteségeket).
Nagy elosztási láncokban napjainkban a trend az, hogy ezen célokat egyes termékekre alkalmazzák ahelyett, hogy az egész rendszert egy cél alapján próbálnák hatékonyabbá tenni. Ezt legtöbbször az teszi lehetővé, hogy az egyes termékeket leíró tervek legtöbbször adott raktárakra vonatkoznak, és ezek helyét illetve használatát dönti el az alkalmazott stratégia.
A folyamatos áramlású elosztási rendszerek alapvető optimalizálási módszere a minimális feszítőfa algoritmusok használata arra, hogy leírjuk a fuvarozási hálózatot, és abban raktár-pontokat helyezzünk el, melyek a minimális, átlagos vagy maximális igények kiszolgálására vannak méretezve.
Gyakran az igényeket az adott raktár fuvarozási kapacitása korlátozza. Ha egy raktár forgalma meghaladja a tárolási vagy bejövő kapacitását akkor a raktár csak arra használható, hogy a fuvarozási rendszer csúcsterheléses időszakaiban kiegyenlítse az adott idő alatt végzett szállítások számát, ezzel csökkentve a fuvarozási rendszer csúcsidőszaki terhelését.
A project logisztika szakértői elemzik a sorrendet melyben egy adott projekt bizonyos erőforrásokat használni fog. Ezen alapulva megszervezik az erőforrások szállítását úgy, hogy azok akkor érkezzenek meg, amikor rájuk szükség van. Általában ezek a tervezések kritikus út analízissel dolgoznak.
A másik nézet szerinti interdiszciplinaritást több társtudomány és szakma kapcsolódása biztosítja. Ilyen társtudományok és szakmák: a marketing, a közlekedéstudományok, a minőségbiztosítás, az egyéb innovatív műszaki tudományok, a kontrolling, a matematika, a rendszertechnika és informatika, a gazdaságtan, a vezetéselmélet, az automatizálás, a HR, és a pszichológia.
Legfőbb területei.
A logisztika legfőbb területei:
Mint a fentiekből is kitűnik, a mai modern logisztikában bár alapvető jelentőségű a raktár- és készletgazdálkodás, ill. a kapacitásához igazított szállítás, de nem egyedüli meghatározó tényező.
A modern logisztika azonban már nem korlátozódik csak a vállalaton belüli folyamatok megszervezésére és működtetésére. A logisztika alapjain fejlődött ki az ellátási lánc menedzsment (Supply Chain Management – SCM) – erről bővebben abban a szócikkben.
A logisztika története.
A hadászatban.
A logisztika első megfogalmazása az emberiség egyik első nagy ívű, bonyolult műveletében, a hadászatban jelent meg.
Az ókori Görögországban, Római és a Bizánci Birodalomban is kialakultak olyan tisztek akik tulajdonképpen a logisztika mai felfogásához hasonló feladatot végeztek: a seregek élelemmel való ellátásáról és elszállásolásáról, illetve a készletek elraktározásáról gondoskodtak. Nevük is már utalt a mai leszármazott jelentésre: "„logistikas"” vagy ”"logisták”." Elnevezésükben a logos görög szó, melynek jelentése értelem, számítás, ok.
Tevékenységüknek irodalma is keletkezett az idők során.
VI. (Bölcs) León bizánci császár (aki Kr. u. 866-tól 912-ig élt) a "Háború művészetének összefoglaló magyarázata" című művében a logisztikáról így ír:
Vagyis már elméleti megfogalmazásban is megjelenik a logisztika legfontosabb tényezői: a költség, a tér és az idő.
A nagy nemzetállamok létrejötte 18. században, a napóleoni háborúk és más kiterjedt konfliktusok a hadseregek létszámának jelentős növekedését hozták, ahol az óriási anyag- és élelmiszerszükségletek biztosítása az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapott.
A második világháborúra már 10 amerikai katonából csupán 3 vett részt közvetlenül a harcokban , a többi a kiterjedt hadigépezet logisztikai biztosításának feladatát látta el. |
232 | 27092877 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=232 | Irodalom | Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is. Szűkebb értelemben minden leírt alkotás, amely nem magánhasználatra készült, hanem a nyilvánosság számára, még szűkebb értelemben a költői célból létrejött alkotások (szépirodalom). A nagy példányszámban kiadott, szélesebb néprétegeknek szánt, gyakran ugyancsak költött történetek összességét ponyvairodalomnak nevezik.
Fogalma, részei.
A legtágabb értelemben valamennyi ember által lejegyzett szöveg, azonban ezt célszerűségi okokból ketté bontják:
Az irodalomtudósok, irodalomkritikusok által kanonizált szépirodalom tulajdonképpen valamennyi irodalmi alkotás meglehetősen kis része, és természetesen ez is csoportokra bontható:
"Szemléletesebben az egyes részeket a következő ábra mutatja be:"
Az irodalom körébe tartozik ugyanakkor az íratlan irodalom is, azaz egy-egy nép "ősköltészete", a későbbi korok népköltészete, amely a zenéhez, énekszóhoz kötötte a maga szövegének állandóságát. Hasonló volt az ősköltészet, amely az írás feltalálása előtt virágzott, amennyiben hivatásos énekmondók, rapszódok nemzedékről-nemzedékre fenntartották és gyarapították a nemzeti költészet kincstárát, de ez az irodalom csak költői irodalom volt és kevés műformára szorítkozott.
Az irodalom, különösen a prózairodalom kifejlődésének igazi alapját az írás feltalálása jelentette (Kr. e. 3000 körül), majd a könyvnyomtatás tette különösen széles körűvé. Az irodalom jelentősége abban áll, hogy egy-egy nép, illetőleg az egész emberiség szellemi közössége testesül meg benne. Az irodalom olyan eszköz, amellyel az ember az eszméit, érzelmeit és törekvéseit, ismereteit és eseményeit egyrészt kortársaik között általánosíthatja, másrészt az utókorra hagyományozhatja. Így az irodalom az emberiség szellemi munkásságában a folyamatosságot, állandóságot, következetességet képviseli és biztosítja. Egy nemzet irodalma pedig az adott nép hagyományait, törekvéseit foglalja össze, művelődését szolgálja, gyakran nemzeti egységének fennmaradását biztosítja. Egy nemzet összes irodalmi termelése, általánosan véve, annak a nemzetnek az egyetemes irodalmát képezi, beleértve idegen nyelvű szellemi termékeit is. Azaz míg a korai magyar irodalom nagyobb része latin nyelvű, ugyanúgy a magyar elmék művei és a magyar irodalomhoz tartoznak, mint a későbbi, szorosabban vett a magyar nyelvű irodalom. Régebbi kézikönyvek még tovább szűkítették a fogalmat, és tulajdonképpeni nemzeti irodalomnak azoknak az irodalmi ágaknak az összességét nevezték, amelyeknek történelmében a nemzeti felfogás és érzés nyilatkozott, így első sorban a költői, azután a szónoki, filozófiai, történelmi irodalmat.
Az egyes irodalmak minden korban hatottak egymásra, különösen a fejlettebb irodalmak a kevésbé fejlett vagy kezdetleges irodalmakra, mint például a görög irodalom a rómaira, vagy az egész antik irodalom a reneszánsztól az európai népek irodalmára. Az egyes irodalmak keletkezését, alakulását vizsgálja és magyarázza, az irodalmi jelenségek okait és összefüggését kutatja az irodalomtörténet tudománya. Ezt teheti:
Mindezek mellett elmondható, hogy művészi formájuk miatt több irodalomtudós szépirodalom körébe sorozza a tulajdonképpen költői célú alkotásokon kívül – elsősorban a 19. század előtt – a vallási, politikai és tudományos irodalom jelentős részét, a történetírást és önéletírást, valamint az esszéirodalmat is.
Ennek fordítottjaként szépirodalmi művek gyakran születnek az ismeretközlő irodalomra jellemző műfajokban (például értekezés, levél vagy napló), illetve a szóbeli kommunikáció egyes narratív műfajaiban is, lejegyzés után (népdal, népmese, szónoki beszéd, prédikáció). A szépirodalom mellett az újságkészítés esetében publicisztikáról (a szépirodalommal gyakran átfedésben), a különböző tudományok és szakmák esetében pedig szakirodalomról, tankönyvirodalomról és ismeretterjesztő irodalomról lehet beszélni. A lejegyzett zenei művek összességét zeneirodalomnak nevezzük.
Az irodalomtudomány.
A szépirodalom vizsgálatát az irodalomtudomány végzi. Ezen belül:
Az irodalomtudomány fő társtudományai az esztétika, a művészettörténet és a nyelvészet. A szépirodalommal rokon művészeti ágak a színházművészet, a filmművészet és a zeneművészet.
Létrehozói.
Bár irodalmi művet elméletileg bárki létrehozhat, a komolyabb szépirodalmi alkotások szerzőit hagyományosan írónak (prózai formájú alkotás esetén) és a költőknek (verses formájú alkotás esetén) nevezik.
Irodalmi műfajok.
Az irodalmi alkotásokat formájuk szerint:
Ez alapján lehet beszélni prózai irodalomról vagy költészetről. (De kiemelendő, hogy mind a prózai, mind a verses formájú alkotások egyaránt költői célú művek.) Mindkét területnek megvannak a maga sajátos nyelvi és stilisztikai eszközei: az írói eszközök, illetve a költői eszközök, ezen belül a versformák.
A szépirodalmat irodalmat az ókorban Arisztotelész osztotta fel úgynevezett műnemekre "Poétika" című művében. Ő a költészetet tragikus, komikus és epikus válfajokra osztotta. Később az első kettőt drámává összevonták, és kiegészítették a műnemek körét a harmadik fő csoporttal, a lírával. Így alakult ki a klasszikus hármas felosztás: epika, líra, és dráma. Ez a kategorizálás sokáig csak a verses formájú művekre vonatkozott. Később, ahogy az elbeszélő (narratív) műveknél mindinkább elterjedt a prózai forma, az ilyen alkotásokat az elbeszélő irodalom külön csoportjába sorolták, napjainkban pedig az epika körébe.
A műfajok és műnemek fentihez hasonló elkülönítése több szempontból is támadható, ennek ellenére széles körben elfogadott. A szépirodalom egyik műfaja, az esszé azonban nem illik bele ebbe a rendszerbe, ezért manapság egyre többen a negyedik műnemként kezdik emlegetni.
A két műnemhez is besorolható műfajokat az irodalomtudomány átmeneti műfajoknak nevezi. Jellegzetes példája a ballada vagy az episztola.
"Áttekinthetőbben az egyes műnemeket és műfajokat a következő táblázat mutatja be:"
Irodalom korszak, nyelv és régió szerint.
Az irodalomtörténet a világirodalmat korszak, nyelv és régió szerint osztja részekre:
Európai irodalom.
"Áttekinthetőbben az egyes európai népek irodalmát a következő táblázat mutatja be:"
Európán kívüli irodalom.
Ezekre a népekre a hagyományos történelmi korszakolás nem mindig érvényes, ezért külön tárgyalandók.
Afrika és Ázsia irodalma:
Amerika, Ausztrália és Óceánia irodalma:
Költők, írók nyelv és régió szerint.
A itt következő szócikkek az ismertebb költők és írók tovább bővíthető listáit tartalmazzák.
Irodalom korszak és történelmi fejlődés szerint.
A világirodalom története jellegzetes világirodalmi korszakokra osztható, mivel az írók – más művészeti ágak alkotóihoz hasonlóan – általában az adott korszak uralkodó művészeti stílusát, irányzatait követték.
Irodalom témakörök szerint.
Az irodalom fejlődése során az egyes műfajokhoz kapcsolódóan sokféle jellegzetes téma alakult ki, amelyek már szinte külön műfajok létrejöttéhez is vezettek. A legismertebb ilyen tematikus irodalmi ágak a történelmi regény, családregény, a nemzeti eposz és dráma), a vallásos irodalom és az ezoterikus irodalom; a gyermek- és ifjúsági irodalom, a tudományos-fantasztikus irodalom (science fiction), a valószínűtlen történet (fantasy); a szórakoztató irodalomhoz tartozó bűnügyi és borzalomkeltő regény, humoros irodalom, kémtörténet, romantikus történet, és a western. A tágabb értelemben vett szépirodalomba tartozik ezenkívül az önéletírás, valamint a régi tudományos, teológiai irodalom és történetírás is.
Természethez való viszony az irodalomban.
Vannak olyan regények, önéletrajzi írások, amelyeknek kiemelt témája az emberek, vagy egy bizonyos ember természethez való viszonya. Önéletrajzi ihletésű Henry David Thoreau társadalomból való időleges kivonulását napló formában feldolgozó "Walden". Szintén önéletrajzi ihletésű és foglalkozik a témával Faludy György "Jegyzetek az esőerdőből" című írása. Daniel Quinn trilógiájának első részében, az "Izmael" című regényében egy gorilla és egy ember telepatikus beszélgetése zajlik, amely az emberi civilizáció történetét a gorillák szemszögéből igyekszik láttatni. Ernest Callenbach "Ecotópia" című regénye egy utópia, amelyben az Amerikai Egyesült Államok egy állama kiválik a szövetségből és egy elzárt, öko-közösséget hoz létre. Az ember jövőbeni fejlődését – a több problémát, mint előnyt okozó – emberi agy visszafejlődésével "vezeti vissza a természetbe" Kurt Vonnegut "Galápagos" című regénye. Az arab irodalom egy alkotása "A tisztaság testvérei – Az állatok és az emberek pere a dzsinnek királya előtt", amelyben az istenek által elrendelt egyensúlyt felrúgó embert az állatok a dzsinnek királya elé viszik. Meszlényi Attila több mese öko átiratát készítette el, így példa rá "A tücsök és a hangya", illetve "Az aranyhal meséje". A zöld mozgalomban több irodalmi alkotásnak van kiemelt szerepe, ilyen például "Seattle törzsfőnök" beszéde, amely egy valós személy valós beszédének filmforgatáshoz készült átirata. Szintén fontos a környezetvédelmi értékrend szempontjából Heinrich Böll "Beszélgetés a tengerparton" című írása. |
238 | 334487 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=238 | SAMPA magyar nyelvhez | "A SAMPA nyelvfüggő jelölés, ezért nem alkalmas arra, hogy az IPA fonetikai jeleit egyértelműen jelölje. Ennek kiküszöbölésére jött létre az X-SAMPA (valamint a Kirschbaum, mely nem témája ezen cikknek), ami nyelvfüggetlen jelölésrendszert tesz lehetővé. Emiatt ezen táblázat helyett az X-SAMPA magyar nyelvhez táblázat használandó!"
Ez a cikk segít leírni a magyar betűk átírását SAMPA formában, amivel nem magyarul beszélőknek (mint amilyen az angol Wikipédia közönsége) le tudjuk írni a szavaink kiejtését.
Főhangsúly mindig az első szótagon. |
239 | 26883 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=239 | Orkok | Az orkok kitalált, félig-meddig mitikus eredetű, manapság pedig jobbára a fantasy-alkotásokban előforduló lények. Általában durva külsejűek, barbár szelleműek, erősek, vadak és harciasak, sok műben pedig kifejezetten gonoszak. Legfontosabb és legközismertebb előfordulásuk J. R. R. Tolkien Középföldéről szóló történeteiben található (s ezen a néven e regények alapján váltak elterjedt klisévé), ahol a gonosz erők katonáiként szerepelnek.
A szó eredete.
Az ork szó eredetileg a latin "orcus" szóból származik. Orcus a római mitológiában Pluto, Hadész vagy Dis Pater másik neve volt, a holtak földjének isteneként. Az „Orcus” nevet a gonosz, büntető énje kapta, mint az isten, aki a gonoszul cselekvőket kínozza a túlvilágon. William Blake egyes írásaiban is szerepel egy Ork („Orc”) nevű lény, de pozitív figuraként. Az óangol mitológiában nagyjából nekik megfelelő teremtmények a manók, illetve koboldok.
Tolkien orkjai.
A humanoid, szárazföldi ork faj Tolkien műve. Írásaiban az orkok emberszabású, az átlag embernél valamivel alacsonyabb, jobbára barlangokban lakó, torz alkatú, karikalábú és hosszú karú, csúf, mocskos és mindenestől gonosz lények. Éjjeli lények: legtöbb fajtájuk a napot nem képes elviselni (de még az erős holdfényt is nehezen).
Más értelmes fajták húsát és a döghúst is megeszik, és általában csak pusztítani képesek, alkotni pedig csak gonosz dolgokat (mint fegyverek és egyszerűbb ostromgépek).
Bár nem félkegyelműek, de általában buta és szerencsétlen lényekként ábrázolja őket, akik a szavakat tönkreteszik (ez egy olyan nyelvésztől mint Tolkien valódi sértés): a káromkodásokkal teli, obszcén, cinikus és agresszivitásra ösztönző verbális és gesztusnyelvet Tolkien többször is ork-beszédnek titulálja.
Az orkoknak több fajtája is van. Törzsi szervezetben élnek, minden törzs a maga külön nyelvjárását beszéli. A vadászaton és gyűjtögetésen kívül általában rablásból élnek, vagy pedig náluknál nagyobb gonosz erőket, urakat és birodalmakat szolgálnak katonaként (a két utóbbi tevékenység persze közel sem zárja ki egymást). Tolkien eredeti írásában az „ork” szó "orch," többes száma "yrch."
Bár gyűlölik az élet majd minden formáját, szükség esetén képesek együttműködni más fajokkal, még Ilúvatar saját vagy fogadott gyermekeinek gonoszabbjaival is, úgy emberekkel, mint törpökkel; leggyakrabban azonban Morgoth teremtményeivel, a wargokkal („váltott farkasok”) szövetségben tevékenykednek, utóbbiak még azt is megengedik nekik, hogy hátukat megüljék. Foglyaikat nem mindig eszik meg (bár ez is előfordul), sokkal gyakoribb, hogy sötét barlangjaik mélyén rabszolgaként dolgoztatják őket, míg a kegyetlen bánásmódtól, éhezéstől és sötétségtől meg nem halnak.
Eredetük ismeretlen, csak annyi biztos, hogy Melkor hozta létre őket. Hogy teremtette-e, az kérdéses, mivel ő gonosszá válásakor gyakorlatilag elveszítette teremtő hatalmát. A tündék azt tartották, hogy az első orkok az elfogott tündék megrontásával, megnyomorításával keletkeztek.
"A szilmarilok" így ír erről: "„Eressea bölcsei mégis úgy tartják, hogy azokat a quendeket, akik még Utumno eleste előtt Melkor kezébe kerültek, börtönbe vetették ott, s lassú kegyetlenséggel megrontották és rabságba törték; így tenyésztette ki Melkor – a tündék iránti irigységből és ocsmány gúnyból – az orkok förtelmes fajtáját, amelyek aztán a tündék legelszántabb ellenségei lettek.”"
Az orkok Tolkien után.
A Gyűrűk Ura ihletésére számos fantasy-regényben, szerepjátékban és számítógépes játékban szerepelnek orkok. Ilyenek például a Dungeons&Dragons, a Warhammer, a Warcraft, a M.A.G.U.S., a Metin2, a Gothic, a Káosz Szerepjáték valamint a Tolkien regényein alapuló Középfölde Szerepjáték is.
Az orkok ezekben az egyéb ábrázolásokban nem mindig ostoba, csúf, gonosz lények. A Warcraft számítógépes játékban (lásd: A Warcraft-univerzum orkjai) kifejezetten intelligens, magas kultúrájú lényként tűnnek fel, akik csupán külső hatásokra váltak az előbbihez hasonló természetűvé. A Káosz szerepjátékban pedig közel emberi intelligenciájú (némely esetben még felül is múló) lények, akik közül nem egy legendás varázsló lett.
Hasonlóan az előzőekhez, az orkok pozitív oldalát mutatja be a Worluk Világa – Orkháború 1-2. c. könyv is. Mivel alapvetően erőszakos és vad faj, ez leginkább a hadi hőstettekben és az életet, egészséget veszélyeztető, a klánért és az Istenükért hozott áldozatokban nyilvánul meg. |
240 | 54393 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=240 | Középfölde nyelvei | J. R. R. Tolkien művei Középfölde képzeletbeli világán alapulnak, melyet számos faj népesít be, melyek különböző nyelveket beszélnek, és sokféle módon írják le azokat.
Tolkien nyelvészként nagyon alaposan kidolgozta számos faj nyelvét és írását, valamint jó néhány faj nyelvéből hagyott ránk töredékeket, melyből a nyelvek szerkezete már nem rekonstruálható. "A Gyűrűk Ura" című regényének függelékében nagy vonalakban megtalálható néhány nyelv szerkezeti és történelmi leírása.
Egyre többen foglalkoznak a professzor által kitalált nyelvek fennmaradt maradványokból való rekonstruálásával, továbbfejlesztésével „kerek-egésszé tételével”. Ez azonban hatalmas kihívás, ráadásul az egyre mélyrehatóbb kutatásokkal egyre újabb és újabb nyelvészeti kérdések fogalmazódnak meg a vállalkozó szellemű nyelvészekben.<br>
Ám sok nyelv fejlődése nem állt meg, és Tolkien rajongói szótárakat, illetve betűket készítettek és készítenek a különböző nyelvek használatához.
Ebben a cikkben megtalálhatóak Középfölde ismert nyelvei, illetve azon nyelvek leírása, melyekről kevés adattal rendelkezünk, melyek szerkezeti felépítése és szókincse nagyon hiányos vagy ismeretlen.
Részletekben ismert nyelvek.
Közös nyelv (nyugori nyelv).
A tündék kivételével ez az anyanyelve a "harmadkorban" a legtöbb nép gyermekének, Arnor és Gondor között.
Eredetileg az "edánok" – az emberek atyáinak – nyelve volt, később "Númenorban" használták, és fokozatosan vált széles körben elterjedtté.
A hobbitok ősi nyelve nem ismert, már a harmadkor előtti több ezer évben is az emberek nyelveit beszélték.
Entek nyelve (onodrim).
Az entek nyelve egyedülálló Középföldén. Az enteken kívül másnak soha nem sikerült megtanulnia az általuk használt körülményes kifejezésmódot. Nyelvükkel csak rendkívül hosszú idő alatt lehetett információt közölni. Az entek azonban jó nyelvérzéküknek köszönhetően bármilyen más nyelvet (legyen az tünde-, vagy embernyelv) könnyen sajátítottak el.
A hagyományok szerint a tündék tanították meg az enteket a kommunikációra amikor felébresztették őket.
Éorlingok (lovasnép) nyelve.
A rohani nyelv távoli rokona az adúninak. Valószínűleg akkor váltak szét, amikor a Númenoriak ősei Beleriandba vándoroltak keletről. Az éorlingok ősei hátramaradtak, s nyelvük más irányba fejlődött. A hobbitok is feltehetően ennek a nyelvnek egy változatát (vagy ebből kialakult nyelvet) használták, mielőtt fokozatosan áttértek volna a nyugorira.
Tolkien nyelvei közül ez hasonlít leginkább az angolra, hiszen alapjait (szavait) a korai angol nyelvből merítette.
Fekete beszéd (orkok, mordori lények nyelve).
"„A Fekete Beszédet állítólag Szauron találta ki a Sötét Években; valamennyi alattvalóját rá akarta szoktatni, de ezt a célját nem sikerült elérnie.”," mivel Szauron egymástól elszigetelt teremtményei mind megalkották a saját „akcentusukat”, amit mások nem igazán értettek meg, így az egymás közti kommunikációban legtöbbször a nyugorit használták (fekete „adalékokkal”, erős ferdítéssel).
A nyelv hangzása kemény, mély hangrendű; szókészletének nagy része durva, egyszerű fogalmakat ír le.
Az "Egy Gyűrű" szövege Fekete Beszéd latin betűs átíratában:
"„Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul.”"
Angol eredetiben: "„One Ring to rule them all, One Ring to find them, One Ring to bring them all and in the darkness bind them…”"
Műfordításban [nem szó szerint]: "„Egy Gyűrű mind fölött, egy Gyűrű kegyetlen, egy a sötétbe zár, mert bilincs az Egyetlen.”"
Néhány ismert szó:
Valarin nyelv.
Az ainuk által kitalált és használt nyelv. A szűk értelemben vett Középföldén (vagyis a kontinensen) egyáltalán nem terjedt el. Népszerűsége Valinorban sem érte utol a tünde nyelvekét – többnyire a valák is a quenyát használták egymás között. |
242 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=242 | Földtudományok | |
244 | 326669 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=244 | Kalendárium | A kalendárium egy, az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, sok esetben olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az idő múlásának jelzése volt.
A szó latin eredetű: calendarium = adósok könyve. Az Ókori római naptárban a hónapnak 3 nevezetes napja -Calendae, Nonae és Idus- közül az első a hónap kezdetét (elseje) jelentette. Ezen a napon hirdették ki, hogy az adott hónap hányadik napjára esik az Idus (13-14-15) és az azt 9 nappal megelőző Nonae (5-6-7). Maga a Calendae (eredetileg "dies calendae") szó, a "kikiáltás napja", a calare "(calo,-are,-avi,-atus)" = kiált, hív, összehív jelentésű ige származéka. Az "adósok könyve" értelmezés viszont arra utal, hogy a római pénzügyi jog szerint a hónap első napján voltak esedékesek az adósságok és azok kamatainak törlesztése.
A kalendáriumok története.
A kalendáriumok történetének kezdete a 15–16. század fordulójára tehető, ekkor jelentek meg ugyanis az első, teljes évre szóló naptárak. Ezek később számos információval kibővültek: elsősorban a mindennapi élethez kapcsolódó hasznos tanácsokkal, de – a kor szellemiségének megfelelően – a szentek felsorolásával, egyházi ünnepekkel, és asztrológiai jellegű jóslásokkal is.
Jellemző a kor terjesztési viszonyaira, hogy a kalendáriumokat év közepén adták ki annak érdekében, hogy év végére az ország legeldugottabb részére is megérkezhessen. Magyarországon a kalendáriumok először a pestiek kezébe kerülhettek, majd augusztusra eljutottak a nagyvárosokba is, ahol az úgynevezett kalendárium-vásárokon lehetett hozzájutni.
A 18. században kezdett nőni a szórakoztató irodalmi jellegű tartalom aránya, ami egész egyszerűen a kalendáriumokat kiadók közti konkurenciaharcnak tudható: a népszerű irodalmi műveket is tartalmazó kalendáriumoknak nagyobb volt a keletjük, s a kiadók megkezdték küzdelmüket a vásárlók kegyeiért. Szintén a 18. századra tehető a kalendáriumok tartalmának differenciálódása: míg korábban legfeljebb a kötés volt igényesebb vagy éppen egyszerűbb, a tartalom módosulásával már a művelt rétegek számára kívántak egy hozzájuk közelebb álló kiadványt összeállítani. A kalendárum – a naptárfunkción túli – műveltető és szórakoztató szerepe nem egyszerűen különvált, hanem arányaiban, minőségében módosult.
A 19. századra alakult ki az új típusú kalendárum, mely már egyértelműen a polgárosultabb rétegnek szólt. Ezekben a kiadványokban már nem kapott helyet a politikai híranyag, mint korábban. 1850 körül az országban évről évre mintegy félmillió példány kelt el a kalendáriumokból. Ekkorra már számos naptártípus létezett, az egyszerű naptártól kezdve a tréfás, vidám naptáron át a hölgyeknek szóló kiadványokig. A kalendárium ebben az időben már egy hagyományos kommunikációs eszközként viselkedett, mely a polgárosodás időszakának megnövekedett információigényét volt hivatott kielégíteni.
Mára, miután az információs csatornák száma az elmúlt száz évben jelentősen nőtt – rádió, telefon, film, televízió, internet – a kalendáriumok jelentősége csökkent, hiszen azokat az ismereteket, melyek révén korábban oly népszerűek voltak a naptárak, ma már könnyebben, gyorsabban és olcsóbban meg lehet szerezni. Ugyanakkor a kalendárium mint évfordulónaptár ma sem nélkülözhető, hiszen lexikális jellegű tartalmával hagyományos ismeretanyagot tár olvasói elé.
Naptárak Erdélyben 1918 után.
1918 után a Romániába szakadt magyarság körében nagy szerepe volt a nyomtatott magyar naptáraknak, kalendáriumoknak. Az 1918-as államfordulatot követően Monoki István könyvészeti számbavétele szerint a kisebbségi élet 22 éves első szakasza alatt 1940-ig Romániában a naptár fogalmába tartozó kiadványtípusban 213 almanach, évkönyv, kalendárium, könyvnaptár, zsebnaptár, reklámnaptár, gyermeknaptár, dalos naptár, képes naptár, családi naptár jelent meg magyarul.
A korábbi évtizedekben megjelent sorozatos naptárak mellett, mint amilyen az 1920-ban ötvenedik évébe lépő Ellenzék naptára, megjelent Nagyváradon a fiatal Ferenczy György szerkesztésében az "Erdélyi írók almanachja", elindult Gyallay Pap Domokos "Magyar Nép" c. lapjának "Erdélyi magyar naptár" c. kiadványa (1921–43). Benedek Elek "Az én naptáram" címmel Baróton nyomott kalendáriuma pedig a Magyarországról hazatérő író népszerűségének új forrása lett, nem hiába fogadták "Éljen a naptárszerkesztő!" kiáltással a gyűléseken. A kisebbségi élet új szükségletei szerint a naptár a szépirodalommal és publicisztikával ötvöződik, s Szenczei László, Fáskerti Tibor, Finta Zoltán, Kacsó Sándor, Kiss Béla, Krón Ernő, Nikodémusz Károly, Pogány Marcell neve tűnik fel a naptárszerkesztők hosszú névsorában. A marosvásárhelyi Árkossy Jenő és Gergely Ferenc adta ki a "Magyarok naptárát", Tárcza Bertalan jegyezte a "Magyar dalos naptár" évfolyamait.
A kisebbségi élet körülményei között szinte évről évre bővültek a különféle naptárkategóriák: tájegységek, felekezetek, mezőgazdasági, ipari és szövetkezeti érdekeltségek, politikai irányzatok, korosztályok szerint, s napi- és hetilapok is vállalkoztak arra, hogy évente könyvnaptárakkal kedveskedjenek olvasóiknak.
Egyes vidékek külön szükségletei szerint jelenik meg Kovásznán Beder Sándor és Havadtőy Sándor szerkesztésében az "Erdélyi Kincses Kalendárium", s itt készül egy humoros reklámnaptár is (1924). Kézdivásárhelyen "Székely naptár", Bukarestben "Magyar vicces naptár" (1938), Brassóban "Csángó naptár" születik, van Temesvárt "Bánsági kalendárium", Marosvásárhelyen Nagy Samu nyomdász szerkesztette "Képes Székely Naptár" (1938–40). Szilágy sem marad le, Szilágysomlyón jelentkezik a "Szilágysági Református Naptár". Hasonló a Nagykárolyban kiadott Bereczky József-féle ugyancsak protestáns naptár. Minden történelmi egyház gondoskodik naptárról katolikus, evangélikus, református, unitárius hívei számára; megjelenik magyar nyelvű zsidó naptár is.
Készülnek naptárak különböző társadalmi kategóriák számára is: Kolozsvárt a Minerva 1921-35 között rendszeresen jelentkezik az "Erdélyi Gazdák Zsebnaptárával", a Concordia 1933-ban "Iparos naptárral" keresi fel olvasóit, Nagyvárad pedig "Iparos és gazda naptár" kiadásával. Elterjedtségével és folyamatosságával tűnik ki a Nagyenyeden szerkesztett "Hangya-szövetkezeti naptár" (1923–40). A politikai naptárkategóriában feltűnik szerkesztőként, ill. kiadóként Hoffer Géza és Jordáky Lajos neve a hol Bukarestben, hol Kolozsvárt készült "Munkás naptár" (1935–40) élén. Létezik kimondottan gyermeknaptár, családi naptár (az 1925-re Ferenczy György által szerkesztett "Erdélyi magyar családok képes naptára"), s Aradon születik meg Lendvay Ferenc szerkesztésében "A jó háziasszony naptára" (1937).
Könyvnaptáraival jelentkezik az Ellenzék mellett több más napilap is: a Brassói Lapok (1926-28 között a "Magyar Gazda Naptárát" is kiadja), a Keleti Újság, a Magyar Újság, a Nagyváradi Napló, sőt a szórványmagyarságban a Medgyesi Lapok és Lugoson a Krassó-Szörényi Lapok is biztosít olvasóinak külön naptárt. A legátfogóbb naptártípusok azonban a nagyszebeni "Erdélyrészi magyar naptár" 1919-es megjelenésétől a hagyományos tordai "Erdélyi kalendáriumig" az egész erdélyi magyarságnak szánt kiadványok, képes családi naptárak és almanachok.
Az 1940-44 közötti időszakban Dél-Erdélyben, a könyvkiadás és a sajtó lebénulása következtében megnövekedett a naptárak közösségmegtartó szerepe. Vita Zsigmond és Györffi Dénes bibliográfiáiból a "Hangya Naptár", a "Gazda Naptár", a "Református Naptár", a "Katolikus Naptár", ill. "Népnaptár", az "Evangélikus Élet Naptára" szinte folyamatos megjelenésére vonatkozólag vannak adataink. De megjelenik a "Magyar Néplap Kincses Naptára" (1942), a nagyenyedi "Diáknaptár" (1943/44), a "Katolikus Nők Zsebnaptára" (1943, 1945) is.
A naptár, ha nem is olyan bőséggel és sokféleségben, de jelen van az 1944-et követő években is, az anyanyelv és nemzeti azonosságtudat, művelődés és társadalmi felelősség első számú védelmezőjeként. Már 1945-re adja ki a Józsa Béla Athenaeum a "Munkások és földművesek naptárát", benne Ady Endre, Illyés Gyula, József Attila, Korvin Sándor verseivel, Kovács Katona Jenő, Nagy István, Szenczei László prózai írásaival. A nagy példányszámú "Erdélyi gazda naptára" 1947-ig tartja magát, egészen az EMGE hatósági feloszlatásáig... Folytatódik a "Székely naptár" is egy időre, új sorozatát Kiss Árpád jelenteti meg Sepsiszentgyörgyön (1946–48), mintaszerűen iktatva a klasszikus magyar irodalom örökké népszerű anyaga mellé Asztalos István, Bözödi György, Dsida Jenő, Tamási Áron, Tompa László, Nagy István írásait. Megjelennek felekezeti (katolikus és protestáns) naptárak is. Bár a magyar intézmények fokozatos felszámolása a naptárkiadást választékban igen leszűkíti, a hiányok pótlásaként naptárt jelentet meg a Falvak Dolgozó Népe, az MNSZ, az Előre c. napilap. Naptár és tematikus irodalmi antológia is egyszerre az Utunk Évkönyvek sorozata (1968–90), amelynek köteteiben évente felvonulnak egy széles olvasótábor számára a magyar és román szépirodalom és publicisztika jelesei. 1969-től kezdve a Székelyföldön új jelentőségre jut a "Hargita kalendárium". A naptárváltozatok időszaki általános bibliográfiája még hiányzik.
A diktatúra bukását követő új időszakban újraéledtek a különféle naptárkategóriák. A városalapító Szent László király emlékére Nagyváradon kiadott "Sanctus Ladislaus rex kalendárium" (Nagyvárad, 1992) szerkesztője Indig Ottó és Mihálka Balázs.
Naptárakat jelentetnek meg sorozatosan központi és helyi lapok (Romániai Magyar Szó, Hargita, Udvarhelyi Híradó, Népújság, Nagykároly és Vidéke, Bihari Napló), a történelmi egyházak (a római katolikus egyház kiadója, a Gloria, az erdélyi Királyhágómelléki református egyházkerület), a romániai magyar nyelvű "Baptista Felekezet Szeretet naptára" címmel Nagyváradon. 1994 óta folyamatosan megjelenteti "Diákévkönyvét" a kolozsvári Tinivár Kiadó, s évről évre felkeresi olvasóit a "Nagykendi Kalendárium" (az Első 1994-ben). Itt említendő meg az "Első Nagygalambfalvi Kalendárium" (1992).
"Az emberiség kultúrtörténetéhez kétségtelenül hozzátartozik a naptárak története. Kultúráinknak a korát, egy-egy történelmi vagy tudományos eseménynek, születéseknek és haláloknak az időpontját mind, mind az időszámítás segítségével határozhatjuk meg" – szögezi le a TETT egy írója, s ez kisebbségi időszakaink számbavételére is áll. Erdélyi magyar naptárkultúránkat már csak ezért is be kell iktatnunk irodalomtörténetünkbe. |
245 | 67225 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=245 | Január | Január (régiesen "Januárius") az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a "zúzoros" nevet adták.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.
A hónap első napja a mindenki által ismert újév napja.
Január eseményei.
Állandó ünnepek és emléknapok.
A hónap napjainak egy-egy jellemzőbb ünnepe, emléknapja.(A részleteket és a további ünnepeket, emléknapokat lásd az adott nap szócikkében!)
Januári népszokások, hagyományok.
Január 6-a a vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete volt. Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban. Az emberek felírták a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtajára. Egyes országokban ma is élő szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” vagy a „jó boszorkány” hoz nekik.
A katolikus templomokban a vízkereszt utáni második vasárnap olvassák fel a papok a Jézus első csodatételéről, a kánai menyegzőről szóló evangéliumi részt. Ezen a napon régen a hívők egy-egy magánházban is összegyűltek és eljátszották a kánai menyegző történetét, majd együtt elfogyasztották a vendégek által hozott étel- és italajándékokat.
A magyarság körében.
Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.
Január 6-a, vízkereszt napján általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létező szokás.
Január 22-én, Szent Vince napján a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ezzel ellentétben, ha három nap múlva, január 25-én, a „pálforduló” (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.
A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:
Január a művészetekben.
A januárt számos költő örökítette meg versben, pl.:
Források.
A magyar népszokásokról: |
248 | 539121 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=248 | Február | Február (régiesen "Februárius") az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az "enyheges" névre keresztelték át. A népi kalendáriumban "böjt előhava" (vagy másképpen "böjtelőhó") néven szerepel.
A január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori latinoknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó "Februa" ünnepről, amely február 15-én zajlott.
Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.
Események.
Állandó ünnepek és emléknapok.
A hónap napjainak egy-egy jellemzőbb ünnepe, emléknapja.
Februári népszokások, hagyományok.
Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira, hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” "(Groundhog Day)" is ismert. Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják.
Február 14-e Szent Bálint napja (Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Az angolszász országokban alakult ki az a hagyomány, hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok, akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal (képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel) lepik meg egymást.
Általában februárra esik a karnevál, vagyis farsangi felvonulás. A leghíresebb a riói karnevál és a velencei karnevál, Magyarországon pedig a busójárás. (Egyes években ezek az ünnepségek március elejére esnek.)
A magyarság körében.
Február 3-án, Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott. Balázs napja az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a magyarságon kívül a szlovákok és csehek körében is ismert volt.
Farsang idején széles körben elterjedt szórakozási forma volt a farsangi bál. A vidéki élet kiemelkedő eseményének számított a megyebál. Ezenkívül különféle társadalmi egyletek, sportkörök is hirdettek tagságuknak bálokat, de jótékony célú táncos ünnepségek is. Faluhelyen a farsang legjellemzőbb eseményei közé tartoztak a különböző köszöntő szokások, álarcos, jelmezes farsangi felvonulásokra is sor került. A legkedveltebb figurák voltak például a koldus, betyár, menyasszony, katona. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadtak, ilyenkor került színre a tréfás lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság volt, amikor a leányokból, legényekből álló párok egy kidöntött fát húztak végig az úton. A köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet játszottak a párválasztásban. A mulatság gyakran elkülönült korcsoportonként. Gyakori volt a lányok, asszonyok külön farsangolása is (asszonyfarsang). A farsangi napokban tartották a disznótort is. Erre rokonokat, szomszédokat hívtak össze, és reggelig mulattak. A farsang jellegzetes süteménye volt a fánk és a rétes. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték.
A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi:
Február a művészetekben.
A februárt számos költő örökítette meg versben, pl.:
Források.
A magyar népszokásokról: |
249 | 452308 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=249 | Március | Március (régiesen "Mártius") az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta.
Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják.
A 18. századi nyelvújítók szerint a március: "olvanos." A népi kalendárium "böjt máshavá"nak (vagy másképpen "böjtmás havá"nak) nevezi. |
252 | 1701 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=252 | Vörös törpe | A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el. A Világegyetem leggyakoribb csillagai, bár egyes feltételezések szerint a barna törpék többen vannak. Tömegük a mi Napunk tömegének fele és 7,5%-a közé esik. Ami az utóbbi érték alatt van, azt már barna törpének hívják.
A vörös törpék felszíni hőmérséklete kisebb, mint 3500 K, ezért csak igen kevés fényt sugároznak ki (némelyik kevesebb mint 1/10 000-ed részét a Napénak), és annak is nagy része az infravörös tartományba esik. Az alacsony kisugárzás és felszíni hőmérséklet a csillag hidrogéntartalmának nagyon lassú elégetéséből adódik, ami viszont elképesztően megnyújtja a vörös törpe várható életidejét: 10 milliárd – 1 billió év (1010-1012 év). Ez az idő olyan hosszú, hogy a Világegyetem keletkezése (ősrobbanás) óta még egyetlen vörös törpe sem élte le az életét.
A vörös törpék tömege nem elég nagy ahhoz, hogy a hidrogén elégetése után beinduljon a hélium fúziója, mint az a többi fősorozatbeli csillag esetében történik, ezért nem fúvódik fel vörös óriássá, hanem fokozatosan elégetve hidrogénkészleteit, szép lassan összehúzódik.
A Földhöz - a Nap után - legközelebb eső csillag, a 4,24 fényévre (1,3 parszekra) lévő Proxima Centauri (Alfa Centauri C) is egy vörös törpe, akárcsak a legnagyobb látszólagos mozgású csillag, az 5,96 fényévnyire lévő Barnard-csillag.
Egyéb jelentés.
A "Red Dwarf" (Vörös Törpe) egy Nagy Britanniában ismert, humoros sci-fi sorozat, illetve az azzal kapcsolatos könyvek címe. A sorozat stílusa emlékeztet a Galaxis útikalauz stopposoknak c. regényekre. |
257 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=257 | Nyílcsillag | |
258 | 386428 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=258 | Proxima Centauri | A Proxima Centauri ("latin" proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben. A Földtől 4,24 fényév (4 km) távolságra helyezkedik el. 1915-ben fedezte fel Robert Innes, a dél-afrikai Union Obszervatórium igazgatója. A Proxima Centauri a Naphoz legközelebbi csillag. Az Alfa Centauri hármascsillag-rendszer tagja. A két fő csillagtól 0,21 fényév ( ± 700 CsE) távolságra helyezkedik el.
Közelsége miatt a csillag szögátmérője közvetlenül mérhető, a Nap átmérőjének mintegy hetedét teszi ki. Tömege a Nap tömegének nyolcada, átlagos sűrűsége pedig annak 40-szerese. Habár luminozitása nagyon alacsony, a Proxima Centauri flercsillag, mágneses tevékenysége folytán véletlenszerűen növekedik a fényessége. A csillag mágneses mezeje áramlásokat hoz létre a csillag belsejében, ami flereket idéz elő; ennek eredményeképpen pedig a sugárzása lefedi a teljes röntgentartományt. A Proxima Centauri fősorozatbeli csillag; figyelembe véve a relatív alacsony energiatermelési ütemét, valamint a hidrogén áramlását a magjában, még négy billió évig az is marad. Ez az univerzum jelenlegi feltételezett életkoránál 300-szor hosszabb idő.
A Proxima Centauri körül keringő égitestek létezésére irányuló kutatások sikertelenek maradtak, kizárva a barna törpék és a szupernehéz bolygók jelenlétét. Precíz radiális sebességmérések szuperföldek jelenlétét is kizárták a csillag lakható övezetén belül. Kisebb objektumok észlelése olyan új eszközöket igényel, mint a tervezett SIM PlanetQuest űrtávcső. Miután a Proxima Centauri egy vörös törpe és egyben változócsillag, vitatott, hogy egy körülötte keringő bolygón lehetséges-e az élet. A csillag – közelsége miatt – egy jövőbeni csillagközi utazás lehetséges célpontja.
Megfigyelése.
Robert Innes a dél-afrikai Johannesburgban található Union Obszervatórium igazgatója, 1915-ben felfedezte, hogy a Proxima Centaurinak az Alfa Centaurival megegyező sajátmozgása van. Nevéhez fűződik a "Proxima Centauri" név javaslata is. 1917-ben Joan Voûte holland csillagász a Jóreménység fokán épült Királyi Obszervatóriumban (ma Dél-afrikai Asztronómiai Obszervatóruim, SAAO), megmérte a csillag trigonometrikus parallaxisát, és megállapította, hogy valóban azonos távolságra van, mint az Alfa Centauri. Abban az időben a Proxima Centauri számított a legkisebb luminozitású ismert csillagnak. 1951-ben Harlow Shapley amerikai csillagász bejelentette, hogy a Proxima Centauri változócsillag. A korábban készült fényképek vizsgálata azt mutatta, hogy a képek 8%-án mérhetően nagyobb a csillag fényessége, így a legaktívabb akkoriban ismert változócsillag.
A csillag közelsége lehetővé teszi flertevékenységének részletes megfigyelését. 1980-ban az Einstein Obszervatórium aprólékosan kidolgozott röntgensugárzási görbét készített a Proxima Centauri flerjeiről. További megfigyeléseket végzett az EXOSAT és ROSAT műhold, majd 1995-ben a japán ASCA műhold, amely kisebb (a Napéhoz hasonló) flerek által kibocsátott röntgensugárzást észlelt. A legtöbb röntgenobszervatórium, beleértve az XMM-Newtont és a Chandrát, azóta is tanulmányozza a Proxima Centaurit.
A csillag déli deklinációjának köszönhetően a Proxima Centauri csak a 27. északi szélességi körtől délre látható az égbolton. A Proxima Centaurihoz hasonló vörös törpék fénye túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel láthatóak legyenek; még a Proxima Centauri A-ról és B-ről is csak akkor látszódna a csillag, ha fényessége elérné az 5 magnitúdót. A csillag látszólagos fényessége 11 magnitúdó, megfigyeléséhez még felhőtlen égbolt esetén is legalább 8 cm objektívátmérőjű távcső szükséges. Ahhoz, hogy valóban vizsgálni lehessen, a Proxima Centaurinak magasan a horizont felett kell járnia az éjszakai égbolton.
Jellemzői.
A Proxima Centauri vörös törpeként lett osztályozva, mert a Hertzsprung–Russell-diagram alapján a fősorozatban jár, színképosztálya M5,5. További besorolása „késői M-törpe csillag”, amely arra utal, hogy M5,5-ös értéknél tömege közelebb esik az M osztály alsó határához. A csillag abszolút fényessége (vagyis látszólagos fényessége 10 parszek távolból nézve) 15,49. Luminozitása a teljes hullámhossztartományban a Nap 0,17%-a; az emberi szem számára látható fény tartományában azonban csupán a Nap 0,0056%-a. A kisugárzott energiájának 85%-a az infravörös tartományba esik.
2002-ben a VLT-vel optikai interferenciamérésekkel meghatározták a Proxima Centauri szögátmérőjét, amely 1,02±0,08 milliívmásodpercnek (mas) adódott. Mivel a távolság ismert, kiszámítható a valódi átmérője is, amely a Nap átmérőjének hetede, vagy másképpen a Jupiter átmérőjének a másfélszerese. A csillag becsült tömege a naptömeg 12,3%-a, vagyis 129 szerese a Jupiter tömegének. A fősorozati csillagok átlagos sűrűsége a tömegükkel fordítottan arányos. Ez alól a Proxima Centauri sem kivétel, átlagos sűrűsége . Összehasonlításképpen a Nap átlagos sűrűsége 1409 kg/m³.
A kis tömege miatt a csillag belseje teljes egészében konvektív, ennek eredményeképpen a kisugárzott energia nagyobbrészt a plazma áramlásának következménye, és nem a sugárzási folyamatoké. Ez az áramlás azt jelenti, hogy a hidrogén termonukleáris fúziójából visszamaradt hélium nem halmozódik fel a magban, hanem a csillag belsejében cirkulál. A Nappal ellentétben, amely hidrogénkészletének mintegy 10%-át fogja csak elhasználni a fősorozat elhagyása előtt, a Proxima Centauri ennél jóval nagyobb mennyiséget fog felhasználni, mielőtt a hidrogénfúzió leáll.
Ezek az áramlások a mágneses mező jelenlétéhez köthetők. A mágneses energia a flernek nevezett folyamat során szabadul fel a mezőből, rövid időre megnövelve a csillag fényességét. A flerek a csillaggal megegyező méretre nőhetnek, és hőmérsékletük elérheti a 27 millió kelvint is. Ez a hőmérséklet elegendően forró röntgensugárzás kibocsátásához A csillag fényessége a röntgentartományban „nyugalmi” állapotban 4–16 watt között mozog; ami hozzávetőleg megegyezik a Nap fényességével. Nagyobb flerek esetén azonban elérheti a 1021 wattot is.
A csillag kromoszférája aktív, és spektrumában erősen látszódnak az egyszeresen negatív magnéziumion 280 nm hullámhosszúságú emissziós vonalai. A Proxima Centauri felszínének kb. 88%-a nagy valószínűséggel aktív; ez a Naphoz viszonyítva lényegesen magasabb érték, még a napciklus maximumához képest is. Ez az aktivitás még azokban a „nyugodt” időszakokban is 3,5 millió kelvin körüli hőmérsékletre fűti a koronát, amikor alig, vagy egyáltalán nincsenek flerek. Összehasonlításképpen a Nap koronájának hőmérséklete 2 millió kelvin. Más M-törpékkel összevetve aktivitása alacsony, ami a csillag becsült életkorával magyarázható. Az évmilliók során a csillag tengely körüli forgása lassul, ezzel együtt az aktivitási szintje is csökken. Az aktivitási szint periodikus változásokat mutat, egy ilyen periódus 442 napig tart; így rövidebb a 11 éves napciklusnál.
A Proxima Centauri csillagszele viszonylag gyenge, az így vesztett tömeg alig éri el a Nap napszél okozta tömegvesztési rátájának 20%-át. A csillag azonban lényegesen kisebb a Napnál, így az egységnyi felületre jutó tömegvesztesége nyolcszorosa a Napénak.
Egy, a Proxima Centaurival megegyező tömegű vörös törpe négybillió évig a fősorozatban marad. Ahogy a hidrogénfúzió eredményeképpen nő a hélium mennyisége, a csillag egyre kisebb és forróbb lesz, fokozatosan változva át vörösből kékké. A folyamat végéhez közeledve a Proxima Centauri jelentősen fényesebbé válik majd, elérve a Nap fényességének 2,5%-át, és néhány milliárd évre felmelegít minden körülötte keringő égitestet. A hidrogén kimerülésével a vörös óriás fázist kihagyva fehér törpévé fog átalakulni, fokozatosan veszítve el a megmaradt hőenergiát.
Távolsága és mozgása.
A Hipparcos által mért 772,3±2,4 milliívmásodperces és a precízebb Hubble, illetve a Fine Guidance Sensor általi 768,7±0,3 milliívmásodperces parallaxis alapján a Proxima Centauri hozzávetőleg 4,2 fényévnyire található. Ez a távolság csillagászati egység. A Földről nézve a Proximát 2,18° választja el az Alfa Centauritól, ez a telihold szögátmérőjének négyszerese. A Proxima Centauri ugyanakkor gyors sajátmozgással rendelkezik; évente 3,85 ívmásodpercet halad az égbolton. Radiális sebessége –21,7 km/s; a csillag közelít a Naphoz.
Az ismert csillagok között az elmúlt évben a Proxima Centauri volt a Naphoz legközelebbi csillag, és a következő évben az is marad; ekkorra a Ross 248 válik a legközelebbi csillagá. A Proxima Centauri körülbelül év múlva éri el legnagyobb közelségét, ekkor 3,11 fényévnyire lesz majd. A Proxima Centauri a Tejútrendszerben kering a galaktikus mag körül. Távolsága a galaktikus magtól 8,3 és 9,5 kpc között változik. Pályájának excentritása 0,07.
Felfedezése óta gyanítják, hogy a Proxima Centauri az Alfa Centauri kettőscsillag rendszer harmadik tagja. Ebben az esetben az Alfa Centauritól mindössze 0,21 fényév ( ± 700 CsE) távolságban keringő csillag keringési ideje lenne. Ennek okán sokszor hivatkoznak rá α Centauri C-ként is. A modern számítások szerint – figyelembe véve a csillagok közti kis távolságot és viszonyított sebességüket – a véletlenszerű egybeesés valószínűsége egy a millióhoz. A Hipparcos adatait földi megfigyelésekkel egybevetve megalapozottnak látszik a hipotézis, miszerint a három csillag valóban egy rendszert alkot. Ha ez így van, akkor a Proxima Centauri közel jár az apasztronhoz, pályájának legtávolabbi pontjához. A feltételezés bizonyításához pontosabb radiálissebesség-mérések szükségesek.
Amennyiben a Proxima Centauri kialakulása idején az Alfa Centauri rendszer része volt, a csillagok elemi összetétele feltehetőleg azonos. Lehetséges, hogy éppen a Proxima gravitációs hatása felelős az Alfa Centauri protoplanetáris korongjának felkavarásáért. Ez elősegíthette az alacsony forráspontú anyagok (pl. víz) eljutását a száraz belső régiókba. Egy Föld-típusú bolygó feltehetőleg nagy mennyiségben tartalmaz ilyen anyagokat.
Az Alfa Centauri rendszeren kívül még hat csillag, két kettőscsillag rendszer és egy hármascsillag rendelkezik a Proxima Centaurihoz hasonló térbeli mozgással. E csillagok mindegyikének sebessége a Proxima Centauri sebességének közelében van (±10 km/s). Ezek a csillagok feltehetőleg egy mozgási csoportot alkotnak, ami közös kiindulópontra utal, például egy csillaghalmazra. Ha bebizonyosodik, hogy Proxima Centauri nem az Alfa Centauri rendszer tagja, akkor egy mozgási csoport magyarázhatja a csillagok relatív közelségét.
Bár a Proxima Centauri a legközelebbi valódi csillag, elképzelhető, hogy eddig felfedezetlen barna törpék közelebb találhatóak.
Lehetséges kísérők.
Ha egy nagy tömegű égitest a Proxima Centauri körül keringene, akkor ennek az égitestnek a gravitációja elmozdulásokat idézne elő a csillag helyzetében (a pálya síkjában). Vagyis, ha ezeknek az égitesteknek a pályasíkjai nem merőlegesek a látóirányra, akkor a csillag radiális sebességében periodikus változásokat lehetne észlelni. A különböző mérések eddig nem mutattak ki ehhez hasonló változásokat, így lecsökkent a lehetséges kísérők maximális tömege. Sajnálatos módon a csillag aktivitása miatt a radiális sebesség pontos mérése nem lehetséges, ez behatárolja a módszer jövőbeni kilátásait esetleges kísérők felfedezését illetően.
A Proxima Centauri 1998-as vizsgálata során, amit a Hubble űrteleszkópon található Faint Object Spectrograph-fal végeztek, bizonyítékot találtak egy 0,5 CsE távolságban keringő kísérő létezésére. A Wide Field and Planetary Camera 2-val végzett későbbi keresések azonban nem tudtak lokalizálni egyetlen kísérőt sem. A Proxima Centauri, az Alfa Centauri A-val és B-vel együtt a NASA tervezett Űr-Interferometriai Küldetésének (SIM) elsődleges célcsillagai közé "(Tier 1)" tartozik. Az űreszközzel elméletileg lehetségessé válik kis tömegű (3 földtömeg) égitestek észlelése 2 CsE távolságban a szóban forgó csillagok körül.
Nagyon valószínűtlen, hogy 2–3 földtömegnél nehezebb bolygók keringenek a lakható övezeten belül. Az Idegen Világok dokumentumfilm-sorozat feltételezte, hogy egy élet számára alkalmas bolygó létezhet a Proxima Centauri, vagy más vörös törpék körül. Egy ilyen bolygó a lakható övezeten belül, 0,023–0,054 CsE közti távolságban keringene a csillag körül, és keringési ideje 3,6–14 nap lenne. Egy, a csillagtól ilyen távolságban keringő bolygón kötött tengelyforgás lenne tapasztalható, vagyis a Proxima Centauri egyáltalán nem, vagy csak alig mozogna a bolygó egén. Ebből adódóan a felszínének túlnyomó részén örök nappal, illetve éjszaka uralkodna. Mindazonáltal egy jelenlévő légkör képes lehet arra, hogy a napenergia egy részét a túloldalra is eljuttassa.
A Proxima Centauri flercsillag, a csillagból származó flerek zavart okozhatnak bármely, a lakható övezeten belül keringő bolygó légkörében. Azonban a dokumentumfilm tudósai szerint ez az akadály is legyőzhető. Gibor Basri, a Kaliforniai Egyetem munkatársa egyenesen azt állítja, eddig senki sem talált olyan tényt, ami kétségbe vonná a lakhatóságot. Például, az egyik elmélet szerint a flerekből származó töltött részecskék özöne lefejheti egy közeli bolygó légkörét. Ha azonban a bolygónak van mágneses mezeje, akkor a mező eltérítené a töltött részecskéket, így védve meg a légkört. Még egy M-törpe kötött tengelyforgású bolygójának lassú forgása – egyszer fordul meg a saját tengelye körül, azalatt míg megkerüli a csillagját – is elegendő egy mágneses mező generálásához, mindaddig, amíg a mag olvadt marad.
Más tudósok, különösen a Ritka Föld elmélet támogatói vitatják, hogy egy M-törpe csillag fenn tudja-e tartani az életet. A kötött tengelyforgású bolygó rendkívül gyenge mágneses momentummal rendelkezne, ez pedig a légkör erős eróziójához vezetne, amit a Proxima Centauri koronakidobódásai okoznának. Néhány szerző továbbá úgy véli, hogy a földi típusú élet valószínűtlen.
A folyamatos megfigyelések és az egyre tökéletesedő észlelési technikák következtében 2016-ban nyilvánosságra került a Proxima Centauri b léte, amely 1,3-szoros földtömegű, a csillagától 7,5 millió kilométer távolságban keringő bolygó, amely 11,2 földi nap alatt tesz meg egy keringést.
A tovább gyarapodó adatbázis elemzésével 2019-ben újabb exobolygó jelölt került elő, amely legalább hatszoros földtömegű, és másfél csillagászati egység távolságban helyezkedik el napjától.
Csillagközi utazás.
A Proxima Centauri javasolt úti célja az első csillagközi utazásnak. Alternatív megoldás, egy az Alfa Centauri rendszerben végrehajtott hintamanővert magában foglaló utazás, mivel így nincs szükség lassítási fázisra. A nukleáris impulzusmeghajtás több olyan technológiát fog össze, amelyek a jövőben lehetővé tehetik a csillagközi utazást. Egy ilyen út a következő évszázadban kezdődhetne, és hozzávetőleg egy évszázadig is tartana. Az utazásnak ennek a módja inspirálta a Daedalus tervet, az Orion tervet és a Longshot tervet.
A Voyager-program űrszondái az első olyan ember alkotta mesterséges tárgyak, amelyek eljutnak a csillagközi űrbe; ám a szondák relatíve lassan mozognak, mindössze 17 km/s-os sebességgel, így számukra jóval több mint évig tart egyetlen fényév megtétele is. Összehasonlításképpen a Proxima jelenleg 21,7 km/s-mal közeledik; igaz, csak 3,11 fényévre fogja megközelíti a Napot, és év múlva már távolodni fog. Tehát egy alacsony sebességű űrszondának már csak néhány tízezer év áll rendelkezésre, hogy akkor érje a Proximát, mikor az a legközelebb található; ám a siker nem garantált, hiszen egy ilyen út könnyen végződhet azzal, hogy a szonda már csak a távolodó csillagot lesz képes megfigyelni. Az ionhajtómű előtérbe kerülésével lehetőség nyílt a Voyager szondáknál gyorsabb csillagközi űrhajók készítésére, ilyen a tervezett Innovative Interstellar Explorer. Ennek ellenére az ionhajtású űrhajókat még mindig túl lassúnak tartják egy működő próbaúthoz.
A csillagközi utazást már a 2100-as évekre megvalósíthatónak tartják nukleáris pulzus meghajtásos rakétamotorok segítségével. Ezek tervezése már több projektet (Project Orion, Project Daedalus, Project Longshot) inspirált. A „Project Breakthrough Starshot” az Alpha Centauri rendszert 100 GW-os lézermeghajtásos mikroszondákkal tervezi elérni, kb. 20 éven belül, ha a fénysebesség egy ötödével haladna.
A Proxima Centauriról nézve a Nap fényessége 0,4 magnitúdó lenne, és a Kassziopeia csillagképben látszódna. A jelenlegi hagyományos meghajtás használatával, egy több ezer éves úthoz olyan méretű űrhajóra lenne szükség, amely képes elegendő embert szállítani egy bolygó kolonizálásához. |
259 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=259 | CsE | |
260 | 133582 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=260 | Alpha Centauri C | |
262 | 213825 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=262 | Április | Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin "aperire" szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: "nyilonos." A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Április eseményei.
A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
Április a költészetben.
Azon túl, hogy ebben a hónapban ünnepeljük a magyar költészet napját, jó néhány költőt, írót megihletett a magyar és világirodalomban a fagyos tél igazi végét jelentő április. Sokszor azonban egymástól eltérően ítélték meg költeményeikben, hogy ez valójában mit is jelent.
Lásd még.
http://aprilis.lap.hu/ |
263 | 11438 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=263 | Június | Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: "termenes." A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei.
Több országban hivatalos ünnepnap:
Több országban hivatalos ünnepnap:
Lettországban ünnepnapnak számít (Jani).
Finnországban június harmadik pénteke: nem hivatalos ünnep. (Juhannusaatto) Június harmadik szombatja ünnepnap (Juhannuspäivä).
Svédországban június 19. és 25. közötti péntek: Szent Iván éjszakája. Június 20. és 26. közötti szombat: Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe (Midsommardagen, Johandag)
Peruban Keresztelő Szent János ünnepe, valamint a Nap ünnepe: a téli napforduló alkalmából rendezett legnagyobb inka szertartás felelevenítése Cuzco-ban. |
264 | 320334 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=264 | Május | Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, "Maia Maiestas"ról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: "zöldönös." A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
Május a Szűz Mária szentelt hónapja. |
269 | 239331 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=269 | Számítástechnika | A számítástechnika az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (például a számítógép építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány.
Ide tartozik a hardver- és szoftverelemek tanulmányozása, a működést segítő szervezési, illetve alkalmazási, szolgáltatási összetevők rendszere.
A számítástechnika szoros kapcsolatban van az informatikával, az információ keletkezését, továbbítását, feldolgozását és hasznosítását vizsgáló tudománnyal. A számítástechnika tekinthető az informatika egy részterületének is, az "automatizált" információkeletkezés, -továbbítás, -feldolgozás és -hasznosítás tudományának. Az informatika ennél bővebb, például az informatika körébe tartozik a híradástechnikai eszközök (távközlés, tévé, rádió) tanulmányozása, ami a számítástechnikának csak közvetve része.
A számítástechnika alapvető alkalmazása manapság a számítógépek, különösen a személyi számítógépek (Personal Computer PC-k) építése. Egy számítógép elsősorban nagyobb fokú programozhatóságában különbözik az egyszerűbb automatáktól, mint például egy számológép, egy emelődaru vagy egy telefonkészülék. Ez azt jelenti, hogy képes sok és komplex feladatot emberi beavatkozás nélkül végrehajtani, és a végrehajtás során különféle, előre programozott döntéseket hozni.
Történelem.
A számítástechnika története során az "egyszerű mechanikus" gépektől az igen "összetett elektronikus," "digitális" vezérlésű automatákig haladt. Egyrészt szembetűnő a mai gépek egyre nagyobb fokú programozhatósága (egyre önállóbban tudnak komplex feladatokat is megoldani), az ennek következményeképp kialakuló nagyobb mértékű automatizmus, önirányítottság; másrészt ettől nem függetlenül a feladatkörök kibővülése, amely az egyszerűbb, konkrétabb feladatok (szövés, összeadás, ajtónyitás) ellátására épített célgépektől a komplex és sokféle tevékenységre képes általános célú univerzális gépek megvalósításáig terjedt.
Mechanikus számológépek.
Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról (Arkhimédész, Eratoszthenész, Hérón, Mo Ti, Löw rabbi Gólem stb.). Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni, erről tanúskodik például Ramon Llull 1275 körül írt és közzétett mechanikus gépének terve.
Az 1600-as évektől, az ipari forradalom korszakától kezdve több megvalósult próbálkozás is történt mechanikus számológép építésére. Igazán hatékony mechanikus számológép, pláne általános számítógép építésének azonban nagyon komoly technikai korlátai vannak. Úgy tűnik, hogy a fizikának ez a tartománya túl „durva” ahhoz (az épített gépek lassúak, drágák, nagyok, nehézkesek), hogy a papíron végzett kézi számolásnál jóval hatékonyabban működő információfeldolgozó gép építését lehetővé tegye.
Charles Xavier Thomas de Colmar egy automata, programvezérelt gép építésének gondolatát is felvetette.
Programozható célgépek.
Szövőgép és beszélőgép.
Az adatok és részeredmények tárolása egyrészt alapfeltétele a programozhatóságnak, másrészt tényleges lépés afelé.
Babbage gépei.
Sok gépet tervezett Charles Babbage (1792–1871) is.
Babbage megfogalmazza, hogy egy (programozható) számológépnek milyen követelményeknek kell megfelelnie:
Babbage elvben konstruál ilyen gépet, az „Analytical engine”-t, amely 20 jegyű számokkal végez műveleteket. Nem tudja megépíteni, mert a kor technikája nem teszi lehetővé (például a súrlódást nem tudja kiküszöbölni). 100 év múlva építik a Babbage által megálmodott gépet.
Ez egy univerzális, külső program vezérelte elektromechanikus számítógép, 6-odfokú polinomhelyettesítési értékeket számol, 20 jegy kijelzése.
Részterületek.
Szoftver, programozás.
A programokhoz szorosan kapcsolódó jogi témák:
Kapcsolódó szócikkek.
informatika – számítógép – számológép – számítógép-tudomány – számábrázolás |
270 | 105434 | https://hu.wikipedia.org/wiki?curid=270 | Számítógép | Számítógép minden olyan berendezés, amely képes bemenő adatok (input) fogadására, ezeken különféle, előre beprogramozott műveletek (programok) végrehajtására, továbbá az eredményül kapott adatok kijelzésére, kivitelére (output), amelyek vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy más berendezések vezérlésére használhatóak. Fontos kritérium az, hogy "ugyanazon" bemenő adatok alapján mindig "ugyanazon" kimenő adatokat állítsa elő, azaz, hogy a gép determinisztikusan működjön, erre utal a „gép” szó. Az alapvető különbség a számítógép és számológép (vagy más számoláskönnyítő egyszerű eszköz) között abban rejlik, hogy az előbbi képes előre elkészített program emberi felügyelet nélküli önálló végrehajtására, míg az utóbbi csak egy – de akár bonyolult – műveletet (például szorzást) képes emberi beavatkozás nélkül önállóan végrehajtani.
Azaz: számítógépnek nevezhetjük a determinisztikus információfeldolgozó gépeket. Eszerint (tágabb értelemben) a mai számítógépek őseinek a különböző számolást elősegítő eszközöket lehet nevezni – ilyen eszköz az ókori eredetű abakusz, amely a világ egyes részein ma is jelentős szerepet tölt be. Sőt, e tág értelemben végsősoron az élőlények is tekinthetőek „számítógépeknek”, amennyiben determinisztikusak – s ha arra gondolunk, hogy folynak kísérletek biomechanikus számítógépek építésére, akkor ez az értelmezés sem tűnik olyan furcsának.
Szűkebb értelemben a számítógép olyan elektronikus információfeldolgozó gép, amely információk (adatok és programok) tárolására alkalmas memóriával rendelkezik, az adatok feldolgozásához program(ok)ra van szüksége és saját tevékenységét, működését vezérli (azaz programozott működésű).
A számítógép fizikai megjelenésének elnevezése, elfogadott angol szóval a hardver "(hardware)"; ide tartozik a gépház, a tápegység, az alaplap, a processzor, a merevlemez, a monitor, a billentyűzet stb. Az előírt feladatok végrehajtását a szoftver "(software)" teszi lehetővé: ez a számítógép nem megfogható, utasításokban, programokban, operációs rendszerben, eszközmeghajtókban és egyéb utasítás-csomagokban megjelenő része.
Típusok.
Ha a „számítógép” kifejezést tágabb értelemben tekintjük, akkor beszélhetünk belső, illetve külső vezérlésű információfeldolgozó automatákról.
Szűkebb értelemben a számítógépek két fő típusa az analóg és a digitális számítógép. Az analóg számítógépek fizikai jelenségek matematikai leírásával szimulálják a folyamatokat, be- és kimenetük is valamilyen fizikai jellemző (pl. elektromos feszültség, hőmérséklet, nyomás). Előnyösen használhatóak többek között biológiai, áramlástani stb. feladatok megoldására. Pontosságuk és sebességük korlátozott. A digitális számítógépek diszkrét értékekre (számjegyekre – "digit)" bontják, fordítják a feladatot, és ezeken hajtják végre az előírt műveleteket. A számítások alapegysége a "bit," aminek neve az angol "binary digit" (kettes alapú, vagyis bináris számrendszerbeli számjegy) kifejezésből származik. Létezik egy átmeneti típus is, az úgynevezett analogikai számítógépek csoportja, amelyek egyesítik a két fő típus előnyeit. Ezeket elsősorban biológiai, áramlástani feladatok modellezésére, megoldására használják.
Történelem.
A számítástechnika története során az emberiség az "egyszerű mechanikus" gépektől az igen "összetett elektronikus," "digitális" vezérlésű automatákig haladt. Egyrészt szembetűnő a mai gépek egyre nagyobb fokú programozhatósága (egyre önállóbban tudnak komplex feladatokat is megoldani), az ennek következményeképp kialakuló nagyobb mértékű automatizmus, önirányítottság; másrészt ettől nem függetlenül a feladatkörök kibővülése, amely az egyszerűbb, konkrétabb feladatok (pl. szövés, összeadás, ajtónyitás stb.) ellátására épített célgépektől a komplex és sokféle tevékenységre képes általános célú univerzális gépek megvalósításáig terjedt.
Általános célú számítógépek és elterjedésük.
Neumann János (1903–1957) matematikai szemszögből közelíti meg a számítógépek működésének kérdését és általános irányelveket fogalmaz meg – ezek az ún. Neumann-elvek:
Az 1949-ben épített EDSAC és az 1952-ben épített EDVAC már a Neumann-elveket követi. 1951-ben megépítik az első sorozatgyártásra szánt számítógépet, az UNIVAC1-et.
Az elektroncsöveket tartalmazó, épp ezért költséges üzemű, ún. "első generációs" gépek kb. 1958-ig voltak forgalomban. A diszkrét félvezető-elemeket (diódát, tranzisztort) tartalmazó, nagyobb tárolókapacitású, "második generációs" gépek az 1960-as évek első feléig uralták a piacot. Az 1960-as években indítja útjára az IBM a 360-as sorozatot (1964-ben a 360/40 az első integrált áramköri elemeket tartalmazó), ezzel pedig a "harmadik generációs" gépek sorát is. A harmadik generációs gépek kora 1971-ig tartott, ekkor jelent meg ugyanis az első mikroprocesszor, s néhány év múlva piacra kerültek az első "negyedik generációs" számítógépek. A mikroprocesszorok fejlesztésében nagy szerepet játszottak az Intel (Intel 8080 processzor), a Motorola 6800 processzor és a Zilog (Z80 processzor) cégek. Az első PC megjelenésének éve: 1981. A ma használt IBM PC kompatibilis számítógépek többsége Intel processzorokkal működik, bár jelentős szerep jut az AMD és a Cyrix processzorgyártók termékeinek is.
A Neumann-elvű gépek felépítése.
Az ilyen gépek tartalmazzák a számítógép önvezérlését végző processzort (CPU), azaz központi feldolgozóegységet, az adatokat és programokat a műveletek végzésének idejére tároló operatív memóriát, az egységek közti adatforgalmat lebonyolító vezetékek rendszerét (adatsín-rendszer), a felhasználókkal történő kommunikációt végző I/O rendszert (ide soroljuk a hosszútávú adattárolást végző tárakat is), és tartalmazhatnak egyéb járulékos egységeket, melyek a működés fizikai feltételeit biztosítják (hűtőrendszer, energiaellátás stb.). |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.